Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)
1987-12-27 / 356. szám
Dunántúlt napló 1987. december 27., vasárnap A magyar népgazdaság 1988. évi terve A Minisztertanács áttekintette a népgazdaság 1987. évi várható fejlődését és jóváhagyta az 1988. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy a gazdaságirányítás és a gazdálkodó szervezetek erőfeszítéseinek eredményeként az 1987. évi gazdasági folyamatokban az 1985-86. évi tendenciákhoz képest szerény, egyes pontokon' számottevő javulás tapasztalható. A termelési szerkezet átalakításának meggyorsítása és a gazdasági egyensúly javítása terén azonban az elért előrehaladás nem kielégítő. A termelés és a nemzeti jövedelem az 1985. évi visszaesés és az 1986. évi lassú növekedés után élénkült, lényegében a tervezettnek megfelelően emelkedett. Az ipari termelés az előirányzottat meghaladóan bővült. Az ipari termékek konvertibilis elszámolású kivitele a termelésnél di- ncmikusabban nőtt, belföldi célú értékesítésük is emelkedett. Az építőipar teljesítménye nőtt, a lakásépítés ütemessége javult. A mezőgazda- sági termelés főleg az aszály és a szőlőültetvények elfagyása miatti terméskiesés következtében jelentősen elmaradt a tervben előirányzottól és alacsonyabb az 1986. évinél. A belföldi felhasználás az előirányzott kismértékű csökkenés helyett bővült. A számítottnál gyorsabb volt a jövedelmek, ezen belül a keresetek növekedése. Ezért is szükségessé vált — hatósági intézkedések révén — a fogyasztói árszínvonalnak a tervezettet meghaladó emelése. A lakosság fogyasztása így is — elsősorban a megtakarítások terhére — számottevően nőtt. A szocialista szektor beruházásai — leginkább a vállalati körben és a tanácsoknál- jelentősen meghaladták a tervezettet, mennyiségük az Az 1988. évi gazdasági munka fő célja, hogy megkezdődjék a Magyar Szocialista Munkáspárt gazdasági-társadalmi kibontakozási programjának, illetve a kormány ezt szolgáló stabilizációs munka- programjának a végrehajtása. A gazdaságpolitikában és a gazdaságirányításban a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, a gazdasági szerkezet korszerűsítésének gyorsítását, a gazdasági hatékonyság növelését kell előtérbe helyezni. Szelektív, az egyensúlyi és a szerkezetkorszerűsítési célokat összehangoló és érvényre juttató, más célokat ezeknek határozottan alárendelő termelési és elosztási politikát kell követni. a) A gazdasági egyensúly javításában a fő cél a konvertibilis valutákban fennálló adósságállomány növekedésének erőteljes lefékezése. A terv előírja, hogy a folyó fizetési mérleg passzívuma konvertibilis valutákban 500 millió dollár körül alakuljon. Ehhez a külkereskedelmi forgalomban mintegy 250 millió dollár aktívumot kell elérni. Fontos követelmény, hogy az aktívum a gazdaságos kivitel bővüléséből és a behozatal ésszerű megtakarításából származzon. A rubel-elszámolású áruforgalom a kölcsönös előnyök alapján bővül. Szorgalmazni kell a fizetőképes hazai keresletnek megfelelő behozatal növelését, a kivitel ezzel összehangoltan emelkedhet, az aktívum legfeljebb 150 millió rubel lehet. Fontos cél, hogy a belföldi pénzügyi egyensúly is javuljon, ezen belül az állami költségvetés hiánya lényegesen mérséklődjék. Biztosítani kell az anyagi és pénzügyi folyamotok összhangját. Ezt szigorú monetáris politika, az állami előző évihez képest emelkedett. A készletfelhalmozás mértéke — elsősorban a belkereskedelmi készletek csökkenése miatt — alacsony volt. A konvertibilis elszámolású áruforgalomban a kivitel erőteljesen nőtt, a behozatal - a tervezettől eltérően — nem mérséklődött. A passzívum lényegesen csökkent, de a tervezett kismértékű aktívum nem jött létre. Az idegenforgalomban a bevételek erőteljesen növekedtek. A fizetési mérleg hiánya az előző évinél lényegesen kisebb lett, de a tervezettet meghaladta. A rubel-elszámolású áruforgalomban mind a kivitel, mind a behozatal a tervezetthez közelállóan alakult. A cserearányok javultak. A tervezettnél valamelyest nagyobb kiviteli többlet keletkezett. A gazdasági egyensúly más területein — így az anyag- és árupiacokon — a helyzet érezhetően romlott. Az állami költségvetés bevételei a számítottnál jobban, kiadásai ahhoz közelállóan emelkedtek. A deficit így — döntően az évközi intézkedések eredményeképpen — a tervezettnél és az előző évinél lényegesen kisebb lett. A vállalatok jelentős részének pénzügyi helyzete az év során érezhetően kedvezőbb volt a teljesítmények alapján indokoltnál. A fizetésképtelen vállalatok elleni eljárások megindításában nem történt érdemi előrelépés. A gazdasági szabályozás következetlenségei, a támogatások és kedvezmények széles köre miatt továbbra sem volt kielégítő az összhang a ténylegesen megtermelt és a felhasználható jövedelmek között. A Minisztertanács ennek figyelembevételével hagyta jóvá az 1988. évi népgazdasági terv fő céljait és előirányzatait. , támogatások jelentős mérséklése, a minden irányú takarékosság fokozása támassza alá. A belföldi piaci egyensúlyt megfelelő kínálattal, a termelő, a szolgáltató, a kereskedelmi vállalatok jobb együttműködésével is javítani kell. b) A termelés csak az egyensúlyi követelményeknek megfelelő szerkezetben és a hatékonyság növekedésére alapozva emelkedhet. A bruttó hazai termék 1-1,5 százalékkal, a nemzeti jövedelem 1 százalékkal nő. A termelés szerkezetének átalakítását a műszaki fejlődés élénkülésére, eredményeinek hasznosítására is támaszkodva úgy kell meggyorsítani, hogy erőteljesen bővüljön a gazdaságos konvertibilis kivitel és számottevő importmegtakarításra kerüljön sor. Követelmény, hogy javuljon a termékek nemzetközi versenyképessége; fokozódjék a jövedelemtermelő képesség. Érdemi haladást kell megvalósítani a nem hatékony tevékenységek, ezen belül a gazdaságtalan kivitel visszaszorításában, átalakításában vagy felszámolásában, az ezekhez nyújtott támogatások és kedvezmények mérséklésében és megszüntetésében. A fizetés- képtelen gazdálkodó szervezetekkel szemben következetesen alkalmazni kell a felszámolási eljárást. c) A terv előirányozza, hogy a belföldi leihasználás, különösen a lakosság fogyasztása mérséklődjék. A bruttó hazai termék belföldi felhasználása körülbelül 1 százalékkal, a nemzeti jövedelem belföldi fel- használása 1,5—2 százalékkal csökken. A lakosság fogyasztása 2—2,5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 2,5-3 százalékkal mérséklődik. A közösségi fogyasztás reálértéke nem emelkedhet. A kibontakozást elősegítő, hatékony, egyensúlyjavító fejlesztések forrásai - főleg a feldolgozóipari és az agrárszféra versenyképes tevékenységeinél, valamint a távközlésben — bővülhetnek, más területeken a beruházások mérséklődnek. d) Meg kell gyorsítani a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését, fokozottabban hozzáigazítva a gazdaságpolitika követelményeihez. Olyan gazdálkodási környezetet kell kialakítani, amelyben tartós gazdasági kényszer érvényesül a vállalkozói készség fokozására, a bel- és a külpiaci igényeknek megfelelő kínálatnak, főleg a konvertibilis exportnak a növelésére, a nagyobb jövedelemtermelésre. A szabályzóelemek összhangjának erősítése, a szigorú pénzügyi és költségvetési politika, a határozott gazdaság- irányítási magatartás révén javul a pénzügyi egyensúly; a belföldi vásárlóerő csak a A terv szerint az ipari termelés a szerkezeti változások mellett, az egyensúlyi követelményekkel összhangban, 1 százalékkal növekszik. A hozzáadott érték, illetve a konvertibilis elszámolású kivitel a bruttó termelést meghaladó mértékben bővül. Az értékesítési lehetőségeknek megfelelően az átlagot meghaladóan nő a könnyűvegyipari és a gépipari termékek termelése és konvertibilis elszámolású kivitele. Csökken a hengereltacél-, a karbamid- és a polipropilén-kivitel; ezt más, gazdaságosabb exporttal szükséges pótolni. Az ipari - elsősorban a gépipari — termékek rubel-elszámolású kivitele csak a behozatallal arányosan bővülhet. Az export szerkezetét úgy kell változtatni — egyeztetve az érintett KGST-országokkal —, hoay csökkenjen a támogatásigényes kivitel, növekedjen a fajlagosan alacsony konvertibilis elszámolású importot tartalmazó, gazdaságos termékek aránya. Az ipari termékek konvertibilis elszámolású behozatalának csökkenését segítse a gazdaságos importhelyettesítő tevékenységek bővülése, különösen részegységekből és alkatrészekből, más közbenső termékekből, egyszerűbb fogyasztási cikkekből. Állami szervezőmunka is elősegíti, hogy az importot helyettesítő termelés erőteljesebben járuljon hozzá a hazai kereslet kielégítéséhez; előmozdítja a lehetséges termelők és felhasználók közötti kapcsolatok kialakulását. A meglévő berendezések kiegészítő fejlesztésével, pótlólagos elektronizálásával is korszerűsödik az ipari technológia, javul a termékek műszaki színvonala. Folytatódik az ipari termelés és értékesítés szervezeti rendszerének korszerűsítése, különösen a feldolgozóiparban. A rugalmas működést gátló monopolhelyzetek fokozatosan meg fognak szűnni. A nagyobb gazdálkodó szervezetek fejlődése mellett dinamikusan bővül a szövetkezetek, a kisvállalkozások és a magánszektor ipari és szolgáltatási tevékenysége. A főbb ipari ágazatokban az alábbi fejlődéssel lehet számolni : A széntermelés várhatóan az 1987. évi szinten marad. Néhány gazdaságtalanul működő mélyművelésű bányában, valamint a nógrádi peremi külfejtésnél megszűnik a termelés. A kőolaj- és földgáztermelés az ez évihez hasonló lesz. A villamosenergia-terme- lésben az atomerőművi termelés részaránya emelkedik, a szénhidrogén bázisú villamos- energia-termelés ennek megfelelően mérséklődik. A kohászat termelése csökken, ezen belül a vaskohászatban a nyersvas-, a nyersacéltervben előírt keretek között alakulhat. e) Meg kell gyorsítani a műszaki fejlesztés eredményeinek a termelésben történő hasznosítását. Ennek elősegítése érdekében az általános közgazdasági környezet és a finanszírozás korszerűsítésével el kell érni, hogy a műszaki fejlesztés egyre inkább vállalkozói jellegű tevékenységgé és érdekké is váljon. Szélesedni fog az innovációs bankok tevékenysége, ezek — kockázati tőkebefektetés révén is - az eddigieknél nagyobb mértékben finanszírozzák az új műszaki ötleteken és eljárásokon alapuló akciókat, vállalkozásokat. A kutatásigényesebb gazdálkodó szervezeteknél - mások terheinek egyidejű növekedése mellett — mérséklődik a központi műszaki fejlesztési hozzájárulás. Megszűnik a gazdálkodó szervezetek kötelező műszaki-fejlesztésialap- képzése. és a hengereltáru-termelés mérséklődik, a feldolgozottabb termékek termelése kismértékben nő. A gépipar termelése a nem rubel-elszámolású kivitel, valamint az importot helyettesítő termelés dinamikus bővülésével az átlagot meghaladóan növekedhet. Számottevően emelkedik az elektronikai termékeket előállító szakágazatok (híradás- és vákuumtechnika, műszeripar) termelése. Mikroelektronikai alkatrészeket gyártó magyar-szovjet vegyesvállalat alakul. Bővül a szerszámgépek, a vákuumtechnikai gépek, az ipari robotok, az atomenergetikai berendezések, a vegyipari és élelmiszer- iocri gépek, a közúti járművek termelése és kivitele. Több, nem hatékonyan működő gépipari nagyvállalatnál felgyorsul a szervezet és a termelési szerkezet korszerűsítése. Növekszik a középvállalatok száma, bővül a háttéripari termékeket előállító kisvállalkozások tevékenysége. A vegyipar termelése az ipari átlagot meghaladóan fejlődik. Nem nő a feldolgozott kőolaj mennyisége, de emelkedik a magasabb feldolgozottságé, értékesebb termékek részaránya. A könnyűvegyiparban — a gyógyszer-, növényvédőszer-, intermediergyártás központi gazdaságfejlesztési program céljaival összhangban - az átlagosnál gyorsabban bővül a gyógyszerek, a növényvédőszerek, valamint a műanyagok és a gumiipari termékek gyártása. A lakosság által felhasznált építőonyagok közül egyes termékeknél az előrehozott vásárlások visszahatásaként a kereslet csökkenése, más építőanyagoknál kismértékű bővülése várható. A könnyűipar termelése a keresleti viszonyoknak megfelelően valószínűleg az ez évi szinten marad. Bútorból, pa- mulsrövetből, len-, kenderszö- vetbcl, cipőből jelentősen növekszik a konvertibilisexportcélú termelés. A csökkenő és szerkezetében változó építési kereslet gazdaságos kielégítése érdekében az építőipar legfontosabb feladata a rugalmas piaci alkalmazkodás. Az építésiszerelési tevékenység 3—4 százalékkal csökken. Javítani szükséges a lakásépítés minőségét és gazdaságosságát. Korszerűsödnek a magánerős építés pénzügyi, telek- és építőanyag-ellátási feltételei. El kell érni a kihasználatlan kapacitások átcsoportosítását, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítását, a jövedelemtermelés növelését. A kisszervezetek tevékenységének dinamikus bővítésével is élénkül c piaci verseny. A mezőgazdaságban a termelés hatékonyságának javítását a ráfordítások mérséklésével, a változó piaci igényekhez jobban igazodó termékszerkezettel kell megalapozni. A mezőgazdasági termékek termelése mintegy 6 százalékkal, a mezőgazdasági ágazat termelése 5-5,5 százalékkal haladja meg az ez évit. A növénytermesztésben lényegében változatlan vetésterületen, magasabb hozamok mellett 15,5—15,7 millió tonna gabonatermést kell elérni úgy, hogy egyidejűleg emelkedjen a gabonafélék beltartalmi értéke. A fehérje-növények termelése dinamikusan növekszik. A takarmánygazdálkodás hatékonyságának javítása lehetővé teszi a takarmányok termőterületének mérséklését. A zöldség- és a gyümölcs- félékből a kereslet kielégítését a termésátlagok növelésével, a nagyüzemek és a kisgazdaságok közötti hatékony munka- megosztással és az értékesítés ésszerű szervezésével kell megvalósítani. Az elfagyott szőlőültetvények pótlása és az új telepítések a külpiaci kereslet változásával összehangoltan történhetnek. A burgonyatermés növekvő vetésterületen és hozamok mellett bővül. Az állattenyésztésben javul a termékek minősége, fokozódik c gazdaságosabb termékek előállítása. A leggaz- daságtalanabb termékek kiviteléhez tartozó támogatás felső határa csökken. Ezzel ösz- szefúggésben a vágósertés-termelés mérsékelten nőhet. A vágómarha-termelés a hús- marha-óllomány várható mérséklődése miatt csökken. A tejtermelés a hozamok növelésével emelkedik. A vágóba- romf:-termelés a kivitel gazdaságosságától és a piaci kereslettől függően bővülhet. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységében elsősorban a jövedelemtermelést fokozó, a mezőgazdasági tevékenységhez szorosan kapcsolódó éfe'miszerfeldolgozás, valamint ez ipari kooperációs kapcsolatok szélesítésével a drága import gazdaságos helyettesítését elősegítő tevékenységek fejlődhetnek dinamikusan. A háztáji és kistermelés a nagyüzemi termelést kiegészítve intenzíven fejlődik. A mezőgazdasági szövetkezeti formák korszerűsítése, az adottságokhoz rugalmasan igazodó szervezetek, egyszerűbb szövetkezetek (szakszövetkezetek, kisszövetkezetek, szakcsoportok, kistermelői szövetkezetek stb.) elterjesztése is elősegíti a jövedelmezőség javítását, a kisgazdasági termelés integrációját. Az élelmiszeripar termelése - az ez évi alacsony színvonalú növénytermesztéssel és az állattenyésztés jövő évi kismértékű fejlődésével összhangban — mérsékelten bővül. A mezőgazdasági termelőkkel való jobb együttműködés, a költségérzékenység fokozása érdekében folytatódik a szervezeti korszerűsítés. Beruházások A beruházások volumene az 1987. évi körül alakulhat. A gazdaság Tartós stabilitásához szükséges szerkezeti átalakítást szelektív korszerűsítési és fejlesztési tevékenység alapozza meg. A tartósan versenyképes és eredményes tevékenységek bővítését — elsősorban a feldolgozóiparban és az élelmiszer- gazdaságban — a gazdálkodó szervezetek öntevékeny vállalkozókészsége mellett a jövedelemszabályozás elhatározott módosítása, a társadalmi tőkeáramlás élénkülése, aktív banki részvétel a jövedelmező vállalkozási lehetőségek feltárásában és megvalósításában is alátámasztja. Fokozódik a gazdaságos export növelését célzó beruházások támogatása; a szerkezetátalakításra irányuló egyéb, központilag kiemelt célok megvalósítását is Az erdőgazdálkodásban a fakitermelés számottevően nem növelhető, a favagyon hasznosítása során a feldolgozottsági fok további emelése, a konvertibilis viszonylatú kivitel bővítése a cél. Megkezdődik a hosszú távú erdőtelepítési program megvalósítása. A termelő infrastruktúrán belül a távközlés teljesítményei dinamikusan, a közlekedésé kismértékben bővülnek. A közlekedés szállítóképességének megőrzésével, a kapacitások egyenletesebb évközi leterhelésével, hatékonyabb kihasználásával elégíti ki a népgazdaság mérsékelten növekvő szállítási igényeit. A vasúti és a közúti áruszállítási teljesítmények várhatóan az 1987. évi szinten alakulnak. Kisebb mértékben nőnek a csővezetékes szállítás és a tengerhajózás teljesítményei. Javítani kell a nemzetközi szállítási és piac- szervező tevékenységet, növelni a devizabevételeket. Lakossági és más források fokozott bevonásával folytatódik a távbeszélőhálózat gyors ütemű, rekonstrukcióval egybekötött fejlesztése. Az előző éveket meghaladó számban létesülnek új távbeszélőhelyek. Számottevően javul Szolnok. Debrecen, Kaposvár, Veszprém és Szombathely, valamint — konténerközpontok telepítésének folytatásával — több vidéki település és egyes budapesti lakótelepek telefonel- látottsáqa. összességében a beszélőhelyek száma az eddi- qieket meghaladó mértékben, több mint 60 ezerrel nő. Bővül az informatika elterjedése szempontiából meahatározó je- lentőséaű telex- és adatátviteli hálózat. Az egészséges ivóvízellátás bővítése és a vízminőség fokozott védelme továbbra is kiemelt feladat. Az egészséges ivóvízellátásban részesülő népesség száma (100 ezer fővel) tovább nő. A víztermelő művek napi kapacitása 100 ezer köbméterrel, a szennyvíztisztító kapacitás pedig közel 70 ezer köbméterrel emelkedik. Folytatódik a Bős—nagyvárosi Vízlépcsőrendszer építése, valamint a hatásterületén lévő városok szennyvíztisztító létesítményeinek megvalósítása. A környezeti szennyezéstől legjobban károsodott területeken az ártalmak csökkentését szolgáló fejlesztésekkel folytatódik a lakosság életfeltételeinek javítása. A veszélyes hulladékok kezelésére és a szennyvíz tisztítására szolgáló kapacitások bővítése, valamint a légszennyezés mérséklése mellett intézkedések történnek annak érdekében, hogy a technológiai fegyelem és a környezetvédelmi előírások megtartása járuljon hozzá a környezetszennyezés csökkenéséhez. segítik az akciók tényleges hatékonyságához igazodó kedvezmények, támogatások és hitelek. Folytatódik a távközlés kiemelt fejlesztése. Kismértékben nő a vállalati döntésű beruházások mennyisége. Ezen belül és a szocialista szektor egészében csökken a beruházások állami finanszírozásának aránya. Új központi nagyberuházás nem kezdhető. A folyamatban lévő központi nagyberuházások közül növekvő ráfordítást csak a Bős— nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésére vesz figyelembe a terv, míg a többi fejlesztésnél jelentős a mérséklés. Központi és tanácsi fejlesztésekre az ez évinél jóval kevesebb fordítható. Az energiaszektor és a nem termelő infrastruktúra beruházásai csökkennek. (Folytatás a 3. oldalon) Az 1988. évi terv fő gazdaság- politikai céljai és a gazdaság- irányítás feladatai Á termelő ágazatok fejlődése
