Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)

1987-12-24 / 354. szám

2 Dunántúli napló 1987. december 24., csütörtök Magyar külpolitika, 1987 NAGYVILÁGBAN A kibontakozás nemzetközi feltételeinek javításáért Irta: Kovács László külügyminiszter-helyettes A most véget érő 1987-es esztendő minden bizonnyal a gazdasági-társadalmi kibonta­kozás meghirdetésének éve­ként marad emlékezetes dá­tuma szocialista történelmünk­nek. A párt Központi Bizott­ságának júliusi határozata, a kormánynak az Országgyűlés szeptemberi ülésszakán elfo­gadott stabilizációs munka- programja, majd december­ben a kormányzati munka szervezeti és személyi feltéte­leiben végrehajtott változtatá­sok pontosan kijelölték a kö­vetkező évek legfontosabb céljait és az elérésükhöz ve­zető utat. Az elhatározások sikeres végrehajtásának legfontosabb feltételét saját anyagi és szel­lemi erőforrásaink lehető leg­hatékonyabb kiaknázása jelen­ti. Ám korunk egyik alapve­tő realitása, az országok kü­lönböző mértékű, de minden­képpen számottevő függése a nemzetközi környezettől, Ma­gyarország esetében sem hagy­ható figyelmen kívül. Sőt: or­szágunkat méretei, földrajzi, természeti, gazdasági adottsá­gai és széles körű kapcsolat- rendszere folytán az átlagos­nál is érzékenyebben érintik a nemzetközi feltételek vál­tozásai. Kitűzött céljaink meg­valósítása szempontjából egy­aránt nagy jelentősége van az általános nemzetközi lég­kör, a kelet-nyugati viszony alakulásának, a többi szocia­lista ország fejlődésének és hazánk két, illetve több olda­lú kapcsolatainak, ezen belül is különösen annak, hogy mi­ként változnak a nemzetközi gazdasági együttműködés fel­tételei. Az utóbbi tíz esztendőben - sajnálatos, de érthető mó­don — többnyire a kedvezőt­len minősítések jellemezték a nemzetközi helyzet alakulásá­nak és várható kilátásainak ilyenkor, az év végén szoká­sos áttekintését. Erre az évre viszont beértek az 1985 óta érzékelhető — elsősorban az új szovjet gondolkodásmóddal összefüggő — pozitív folyama­tok. A decemberi washingto­ni szovjet—amerikai csúcstalál­kozó, s különösen a közepes és rövidebb hatótávolságú ra­kéták leszereléséről ott alá­irt megállapodás áttörést je­lentett a két vezető hatalom viszonyában, ami a kelet-nyu­gati kapcsolatokban is meg­teremtette egy alapvető fordu­lat lehetőségét. Reménykeltő- ek voltak a washingtoni meg­beszélések a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadá­szati támadó fegyvereinek 50 —50 százalékos csökkentése, illetve az űrfegyverekzés meg­akadályozása tekintetében is. Ugyancsak biztatóan alakultak a szovjet—amerikai, illetve a több oldalú tárgyalások a ve­gyi fegyverek megsemmisíté­séről, valamint a Varsói Szer­ződés és a NATO európai ha­gyományos fegyvereinek és haderőinek jelentős csökkenté­sét célzó, a helsinki folyamat­hoz kapcsolódó új tárgyalási fórum megteremtéséről. Tény, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet 1986 ősze óta folyó bécsi utótalál­kozója az eredeti elképzelés­től eltérően ez év végéig sem tudta érdemi megállapodások­kal befejezni munkáját. En­nek ellenére joggal állíthat­juk, hogy a helsinki folyamat térnyerése az elmúlt 12 hó­nap során is töretlen volt, ösz- szességében az 1975-ös hel­sinki záróokmányban lefekte­tett elvek és ajánlások szel­lemében fejlődtek az európai országok, továbbá az Egyesült Államok és Kanada kapcso­latai. Gazdasági-társadalmi törek­véseink sikere nyilvánvalóan nagymértékben függ attól is, hogy azok fő vonalaikban mennyire esnek egybe leg­szorosabb szövetségeseink po­litikájával. A feltételek ebben a tekintetben is kedvezően alakultak. A magyar külpolitika - a békés, biztonságos környezet­hez fűződő érdekeinknek meg­felelően — tevékenyen járult hozzá a nemzetközi helyzet kedvező folyamatainak kibon­takoztatásához. A nemzetközi fórumokon és a kétoldalú kapcsolatok keretében a ka­tonai szembenállás csökkenté­se, a vitás kérdések politikai eszközökkel, tárgyalások útján történő rendezése, a bizalom építése érdekében lépett fel, s részt vállalt a Varsói Szer­ződés szervezete ezirányú kö­zös kezdeményezéseinek ki­munkálásában és képviseleté­ben. Aktivan dolgozott például a magyar diplomácia az Egye­sült Nemzetek Szervezetében a szocialista országok által javasolt átfogó nemzetközi biz­tonsági rendszer elfogadtatá­sa érdekében. A bécsi utó­találkozó munkájában részt vevő magyar diplomaták an­nak érdekében tevékenyked­tek, hogy a helsinki záróok­mány mindhárom „kosarában”, az államok viszonyát érintő elvi, illetve a katonai-bizton­sági kérdésekben, a gazda­sági együttműködés területén és a kulturális kapcsolatok­ban, valamint humanitárius ügyekben — beleértve a ma­gyar szempontból különösen fontos és érzékeny kérdést, a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítását is — előremutató megállapodások szülessenek. Külpolitikai tevékenységünk a legközvetlenebb módon — a dolog természeténél fogva — nyilvánvalóan a két- és többoldalú kapcsolatok cél­irányos bővítésével segítheti a stabilizáció és a kibontako­zás ügyét. Akár a magasszin­tű találkozók számát, akár a tárgyalások megállapodások­ban testet öltő közvetlen ered­ményét vagy közvetett hatását nézzük, 1987-ben kiemelkedő­en sikeres évet zárt a magyar diplomácia. A legfontosabb ta­lálkozók puszta felsorolása is — Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának moszkvai, pekingi, stockholmi és brüsz- szeli látogatása, Wojciech Ja- ruzelskinek, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt főtitkárának budapesti tárgyalásai, Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének latin-amerikai uta­zása, a spanyol uralkodó és a dán királynő, valamint a zambiai államelnök magyaror­szági látogatása, Lázár György kormányfő olaszországi és dán, valamint kínai partnere buda­pesti látogatása, majd Grósz Károly miniszterelnöknek a Szovjetunióban, Lengyelország­ban, az NSZK-ban és Görög­országban, illetve a csehszlo­vák, az osztrák és a malay- siai kormányfővel Budapesten folytatott megbeszélései, a csaknem húsz miniszterelnök­helyettesi és külügyminiszteri találkozó - jól tükrözi az ak­tivitás mértékét. Elörelépséről adhatunk azonban számot a kapcsolatok tartalmát tekintve is. Tovább erősödött a szo­cialista országokkal sorra került magasszintű találkozók munka­jellege A nemzetközi gazdasági kap­csolatrendszer realitásai kö­zé tartozik az integrációs tö­mörülések léte. Magyarország - a KGST tagjaként — ez évben is jelentős erőfeszítése­ket tett a szocialista gazda­sági integráció hatékonyságá­nak növelése, az együttműkö­dési mechanizmus és a sza­bályozórendszer ehhez nélkü­lözhetetlen korszerűsítése ér­dekében. A korábbi évek nem­hivatalos érintkezései után ez év nyarától hivatalosan is megkezdődtek a tárgyalások Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség képvise­lői között egy olyan megálla­podás kidolgozásáról, amely szándékaink szerint a jelenleg velünk szemben alkalmazott mennyiségi korlátozások és vámhátrányok lebontásával biztosítaná hazánk számára a diszkrimináció-mentes kereske­delmet az EGK 12 tagálla­mával. A diplomáciai tevékenység soha nem lehet öncélú, min­dig szorosan összefügg az or­szág belső helyzetével, a meg­oldásra váró feladatokkal. A qiagyar külpolitika idei mérle­gé ezt a kapcsolatot a ko­rábbi éveknél is egyértelműb­ben jelzi. Külpolitikánk ez évi eredményeire és a nemzetközi helyzetben kibontakozó ked­vező változásokra alapozva joggal várhatjuk, hogy nem­zetközi aktivitásunk, kapcsola­taink bővülése a nemzetközi feltételek javitásával, az együttműködésben rejlő lehe­tőségek feltárásával és kiak­názásával a jövőben is fon­tos szerepet játszik országunk társadalmi-gazdasági kibonta­kozásának előmozdításában. A CSKP KB határozata a káder- politikáról Csehszlovákiában sokhelyütt következetlenül hajtják végre a kádermunkával kapcsolatos párthatározatokat, a vezetők kiválasztása, felkészítése, el­helyezése és értékelése nem felel meg a növekvő követeli ményeknek. Ez tűnik ki a CSKP KB-nak a káderpolitikái munka javításáról hozott ha­tározatából. Az elmúlt hét vé­gén elfogadott dokumentumot szerdán a Rudé Právo jelen­tette meg. Mint a dokumentumban ol­vasható, továbbra is lebe­csülik a vezetői munka poli­tikai jelentőségét, nem eléggé fejlett a vezetők nyilvános el­lenőrzése, bírálata és önbírá­lata sem. Olyan kádereket kell kivá­lasztani párt-, állami, gazda­sági és társadalmi funkciók­ba, akik megfelelő politikai, szakmai felkészültséggel, er­kölcsi tulajdonságokkal ren­delkeznek, és képesek alkotó módon érvényesíteni a párt és az állam politikáját, hangsú­lyozza a határozat, aláhúzva: a párt támogatja azokat, akik aktivan kiveszik részüket a gazdasági és társadalmi re­form megvalósitásából, a de­mokratizálásból. A dokumentumból egyéb­ként kitűnik, hogy Csehszlová­kiában nagyobb mértékben akarják érvényesíteni a kol­lektivitás elvét a vezetők ki­választásában, s törekedni fognak arra, hogy több jelölt közül választva, pályázat út­ján töltsenek be bizonyos posztokat. ♦ tJjabb támadások tankhajók ellen Egy ismeretlen nemzetiségű fregatt kedden tüzet nyitott a Sterna Concordia nevű, libé­riái bejegyzésű óriástankhajó­ra és megrongálta a hajó gépházát. Személyi sérülén nem történt - közölte szerdán a londoni székhelyű Lloyd's biztositó társaság. A 269 ezer tonnás hajót az öböl déli részén, Dubai part­jainál érte a támadás. Jelen­tések szerint a hajó saját gé­peit használva halad tovább az öböl középső részén fekvő Bahrein felé. Iraki vadászgépek kedden az iráni Larak-szigetnél, amely az öböl bejáratánál találha­tó, négy tankhajót, köztük a világ legnagyobb, 564 tonnás clajszállitó hajóját támadták meg. Komolyabb károkról nem érkeztek jelentések. A Lloyd’s adatai szerint az irániak két hét alatt eddig tíz hajót támadtak meg, míg Irak ugyanezen idő alatt „csak" hét hajó ellen intézett támadást. Kommentár A világpolitika vezető, na­ponta reflektorfénybe kerülő témái mellett (ilyenek ter­mészetesen a leszerelés, a szovjet-amerikai kapcsola­tok, a fegyverzetkorlátozási tárgyalások, a világgazdasá­gi és adósságügyek, stb.) viszonylag ritkábban jut elő­térbe a fekete kontinens helyzete. Pedig Afrika ko­rántsem egyenlő a Közel- Kelet, a Maghreb, vagy épp a dél-afrikai „fehér bástya" körzetével: mert hogy ezek azok a témák, amelyekkel gyakorta találkozhat az új­ságolvasó, a tévénéző. Leg-, alább olyan lényeges, egész Afrika jövője szempontjából meghatározó jelentőségű az, hogy milyen folyamatok zaj­Hararei kézfogás lónak az úgynevezett „front­országokban", hogyan ala­kul mondjuk Kenya és Ugan­da határviszálya, vagy mi­képpen sikerül véget vetni, a szudáni belső krízisnek. Most egy olyan fejlemény­ről tudósítottak a hírügynök­ségek, amely hosszabb távon is megszabhatja Fekete- Afrika egyik legfontosabb ál­lamának, a hajdani Rhode­siából született Zimbabwe- nak a sorsát. Hosszú évek elhúzódó tárgyalásai, sok­szor patthelyzettel vagy sza­kadással fenyegető hullám­völgyei után ugyanis a hé­ten befejeződtek az ország két vezető politikai pártjá­nak egyesülési megbeszélé­sei, s a két pórt között meg­egyezés jött létre erőik ösz- szefogásáról. A pártegyesítés, az egy- pártrendszer létrehozásának célja nem csupán belpoliti­kai szempontból érdemel figyelmet - bár ez sem mel­lékes. Mugabe miniszterel­nök és Nkomo (egykori har­costársa, majd ellenfele) ki­egyezése kisugározhat at egész, feszültségtől terhes dél-afrikai körzetre. Példa­ként szolgálhat az apartheid­rendszer ellen küzdő töme­gek számára, hogy igenis lehetséges békés átmenet a fehértelepes rezsim korsza­kából a többségi uralomra. Bizonyítja azt is, hogy bem szükségszerű a gazdasági összeomlás a radikális ha­talomváltás nyomán, ismét csak veszélyes precedenst szolgáltatva a faiüldöző pre­toriai kormányzat számára. A hararei kézfogás, a most aláirt megállapodás igy (az afrikai szocializmuskép ki­dolgozatlansága, és a rob-i banásveszélyes nemzetiségi problémák ellenére) szim­bolikus jelentőségű: egyszer­re üzenhet a tágabb térség és a zimbabwei nép számá­ra. Remélhetőleg a két párt­vezető ünnepélyes aktusát az új esztendőben a meg­valósítás kevésbé látványos, ám sokkal fontosabb „apró­munkája" is követi majd. Szegő 'Gábor A Szojuz TM-4 összekapcsolódott a Mir űrállomással Sikeresen összekapcsolódott a hétfőn felbocsátott Szojuz TM-4 űrhajó a Föld körüli pá­lyán keringő Mir űrállomással. Az összekapcsolás közép-euró­pai idő szerint szerdán 13.51 órakor zajlott le. * Bár a karácsony előtti napokat ná­lunk sem a hideg jellemezte, Ausztrá­liában még melegebb van, hiszen ott most tombol a nyár. A képen: szegény Télapónak is igencsak me­lege van, ezért jólesik egy kis pi­henés . . . (Telefotó: AP - MTI - KS - DN) ♦-f- PÁRIZS: A Norodom Szi- hanuk herceg vezette „Nem­zeti front a független, semle­ges. békés és együttműködő Kambodzsáért" elnevezésű el­lenzéki szervezet kedden Pá­rizsban tartott tanácskozásán határozatot fogadott el, amely felszólítja Vietnamot: küldjön képviselőt a kambodzsai ren­dezésről való tárgyalásokra. Az ellenzéki szervezet úgy vé­li, hogy a Vietnammal folyta­tandó tárgyalásokat párhuza­mosan le lehet bonyolítani Szihanuk és Hun Sen kambod­zsai kormányfő megbeszélései­vel. Az űrhajó háromfős személy­zettel érkezett: Tyitov, Mana- rov és Levcsenko űrhajósok váltják fel az űrállomás eddi­gi személyzetét, Romanyenko és Alekszandrov űrhajósokat. 4- WASHINGTON: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden este 14 szavazattal elitélte Izraelt a megszállt arab terü­letek lakossága ellen alkal­mazott erőszakos akciói miatt, s felszántotta Tel Aviv-ot: ha­ladéktalanul hagyja abba az erőszakot. A tanács egyben megbízta lavier Pérez de Cuellar főtitkárt, hogy tanul­mányozza a helyzetet és egy hónap múlva tegyen jelen­tést. 4- MOSZKVA: Hivatalos szovjetunióbeli látogatását be­fejezve szerdán elutazott Moszkvából Husszein jordá- niai király és kisérete. A ha- semita uralkodó a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a szovjet kormány vendégeként érkezett hétfőn a szovjet fővárosba. Látogatása idején tárgyalt Andrej Gromikóval és találko­zott Mihail Gorbacsovval. A kíséretében tartózkodó Rifai kormányfő Nyikolaj Rizskov szovjet miniszterelnökkel, el- Maszri külügyminiszter pedig szovjet kollégájával, Eduard Sevardnadzéval folytatott meg­beszélést. A látogatás vége a két külügyminiszter a követke­ző két évre kulturális és tudo­mányos együttműködési megál­lapodást írt alá. 4- COLOMBO: Sri Lanka fő­városában szerdán meggyil­kolták Harsa Abejavardenét, a kormányzó Egyesült Nemze­ti Párt elnökét - jelentette a colombói rendőrség. A merény­let áldozata lett a politikus testőre, solörje és egyik szol­gája is. Abejavardne kocsijá­ra géppisztollyal és kézigráná­tokkal támadtak ismeretlen tet­tesek. Pályázat igazgatóhelyettesi állásra A BARANYA MEGYEI ÉLELMISZERKERESKEDELMI VALLA LAT PÁLYÁZATOT HIRDET KERESKEDELMI IGAZGATÓHELYETTESI munkakör betöltésére. A kinevezés 5 évre szól, és alkalmasság esetén megújítható. A vállalat „A'’-kategóriájú, kiskereskedelmi és — szőkébb körben — nagykereskedelmi tevékenységet folytat. Vállalati tanács által irányított formában működik. Kiskereskedelmi tevékenységet Baranya megye városaiban, kiemelt üdülőterületein és más, bányászlakta településein végzi 300 boltban. Az éves árbevétele meghaladja a 3,7 milliárd forintot. Dolgozóinak száma 1800 fő. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK: — szakirányú egyetemi, vagy főiskolai végzettség, és legalább középfokú politikai képzettség, — kereskedelemben eltöltött 5 éves vezetői gyakorlat, — erkölcsi feddhetetlenség. A pályázat tartalmazza a jelentkező részletes önéletrajzát, szakmai életútját, pályázói programját, munkakörét és jövedelmét, valamint az alkalmassági feltétel meglétét tanúsító okiratait, vagy azok hiteles másolatát. • A pályázatot 1988. január 15-ig lehet benyújtani a vállalat személyzeti osztályára, „Pályázat” megjelöléssel. Cím: 7624 Pécs, Ifjúság u. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents