Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)
1987-12-21 / 351. szám
A Dunántúli napló 1987. december 21., hétfő m Kőfaragó autódarus F urcsa, eléggé ritka hobbinak hódol a Pellér- den lakó, 42 éves Hernádi Árpád, a Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat autódarusa. Szabadidejében, a házuk kis kertjében több mázsás kőtömbökből állatfigurákat farag. Idén kezdett ennek a szenvedélyének hódolni, és hét hónap alatt, szabadságát is rááldozva megszületett 60 mázsa szürkés-fehér homok, kőből egy pápaszemes szövőlepke. Magassága 180, szélessége 150 centi. Az anyagot egy kedves, jó barátjától kapta, ahogy a 15- 20 mázsás fehér mészkövet is, amiből most tengeri csigát alkot. Nemrég munkált meg egy ötven kilós kaktuszt. Egyetlen kalapáccsal és egy vésővel dolgozik a szabadban teljes elvonultságban, nem szereti, ha zavarják munkájában. A férfi izmos termetű, de a keze roppant finom, törékeny, eredeti végzettsége fogtechnikus. Művészeti iskolát nem végzett. Pellérden, a Dózsa György utca 118-ban húsz éve él feleségével, két gyermekével, amúgy vokányi szü. letésű. Maga a családi ház is csodálatos, óriási faragásként hat, díszes arborétum, sok fenyőfa övezi. Mint. ha ősállatok fantasztikus kövületei sorakoznának a faegzóták között. Az alkotássor persze folytatódik, bár művész, kritikus nem látta munkáit. Jómagam szerint értékesek, mívesek és művészi jellegűek. A nagyon szerény, roppant érzékeny és fokozott igaz- ságérzetű munkásember más művészeti ágnak is hódol. Gipszből híres embereket önt ki, formáz meg szintén a kiskertben. Mellszobrok, domborművek ezek kissé markáns élekkel, expresszionista stílusban megalkotva. Gipszből megformázva Görgey Artúr, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Széchenyi István, Hubay Jenő hegedűművész. Az alkotó kedvencei. aki egyébként imádja a történelmet, a művészeteket. Legalább 15 gipszfej díszíti a lakást és legalább ennyi fadombormű. Utóbbiak témája is inkább a történelem, egyebek között török minaretet, római katonákat, középkori csatajeleneteket ábrázolnak, de szerényen meghúzódnak mellettük a természettémájú munkák is. Csak tölgyet és diót használ fel alkotás közben. Mindenesetre az óriási méretű kövek a kedvencei. Ebben nem ismert lehetetlent. Már eldöntötte, hogy hamarosan hozzáfog Zrínyi Miklós mellszobrának az elkészítéséhez. Fantasztikusnak tűnik, de öttonnónyi kőtömbből fogja kifaragni, kivésni. Már megvéve a kő, csak haza kell szállítani, de ismét segít a kedvenc barátja. A nagy méretek mellett vonzódik az apró, pepecselő, komoly kézügyességet igénylő szerkesztői, ra- gasztgatós munkákhoz is. Például az avasi kilátót 13 000 gyufaszálból tökéletesen megformázta, egy méter magas lett. Hurkapálcikából, vagy épp gyufaszálakból állt össze egy kínai pagoda, vagy egy görög hajó is. Emellett fest, rajzol is a hobbista, amatőr művész. Kár, hogy nincs menedzsere, tanítója, vagy nem bízzák meg köztéri kőfaragások megalkotásával. A művészi véna valahol, ha ösztönösen is, benne lapul. Nagyapja, Molnár l. János, valamint nagyanyja, Czerpsz Vilma festők voltak. Magáról csak annyit mondott, hogy csak akkor hódol hobbiszintű művészeti kedvének, ha fizikailag fáradt, vagy épp lelki okok miatt ideges. Csuti J. Számítógépen a növényvédő szerek Mi is az a Panpesti? Egy mozdíthatatlan buszmegálló és a pokol tornáca Popvilág Egész Japán Michael Jackson lázban égett, mialatt a szupersztár novemberben a szigetországban koncertezett. A turné során az énekesen kívül a kereskedők is jó boltot csinálhattak: a japánok sorban álltak a különféle Michael Jackson feliratú trikókért, törölközőkért, sapkákért és még ki tudja, miféle mütyürökért. David Bowie ismét filmszerepet vállalt: Martin Scorcese új filmjében Pondus Pilátust fogja alakítani. A filmszerepie eredetileg a hajdani Police zenészét, Stinget szemelték ki, ő azonban az ajánlatot elutasította. Három leningrádi fellépésének anyagából jelent meg nemrégiben Billy Joel új, dupla nagylemeze „Concert — live in Leningrad" címmel. Joel egyébként az egyik első nyuaat-európai rockzenész a sorban, aki az elmúlt időben a Szovjetunióban koncertezett. Gigantikus party keretében hozta a nyilvánosság tudtára George Michael „Faith” című új nagylemezének megjelenését. A londoni Savoy Hotel három báltermében megtartott estélyen az angol show-business szinte összes kiválósága megjelent: ott volt köztük Elton John, Sir (!) Bob Geldof, Paul Young és az egykori Wham- partner, Andrew Ridgeley is. A mulatság az énekesnek mindössze 300 ezer márkájába került. Cliff Richard is az autók szerelmesei közé tartozik: első nagyobb bevételéből 1959-ben rögtön egy Sunbeam Apine-t vásárolt, ami ma már a nosztalgia-autók kategóriájában is ritkaságnak számít. Észak-walesi kastélyának garázsában ott áll még egy Rolls-Royce, egy 65-ös Jaguár és egy Jensen sportautó is. (Végh G.) A kiskerttulajdonos két kérdésre is választ vár a pécsi Agroker Áruházban Lukács Vilmos növénypatikustól: az almafái hajtásai és vesszői olyan pirosak, mint ha valaki piros paprikával szórta volna be, a szőlő levelei is atkákkal voltak tele. Mi tévő legyen? A tünetek pontos leirását követően megkapja a választ: a szőlőatka ellen a lemosó permetezésnél Neviként, az első permetezésnél viszont használjon Mitacot vagy Neoront, az almafánál a tavaszi lemosó permetbe Agrolt vagy Neviként tegyen. A tulajdonos megköszöni a tanácsot, de arra a kérdésre, hogy melyik szerből mennyit vegyen, azt hogyan használja, mire kell közben ügyelnie, s ha egyik szer nincs, mi ajánlható helyette, ma még nem kaphat pillanatok alatt választ. Pedig már elkészült erre a célra egy villámgyors Commodore 64 számitógépes program: a Panpesti. (Ez a nagyüzemekben C 64-re már jól bevált, Herbipan gyomirtási szoftver követte.) A Pécsi Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson dr. Rei- singer Péter igazgató átkiséra Commodore 64-eshez, hogy megtudjam, mi is az a Panpesti. Ez a szoftver a menedzselését és bizományosi értékesítését végző pécsi Pannónia Innováció és a pesticid (ez a növényvédő szerek gyűjtőneve), összeházasításból nyerte a nevét. Míg a Commodore utasításra ontja a betáplált adatokat, megtudom, hogy hazánkban jelenleg mintegy 600 növényvédőszer létezik és ez a szám évente 30—40-nel változik (csökken, vagy gyarapszik). Ennyi mellett még az üzemi szakember se lehet naprakész, hót még a kiskerttulajdonos. De mire való a számítógép, ha nem ilyen feladatra? Az állomás szakemberei ültették át egy év alatt az összes növényvédő szer adatait a C 64-esre, az adatbázis kezelő rendszert és a programozást a Novo- comp Közös Vállalat végezte. A program jelenleg öt kérdéscsoportra ad választ. Kiírja a kívánt szer engedélyező okiratát (mely minden nélkülözhetetlen adatot tartalmaz). A második a kiskerttulajdonosoknak jelenti a legnagyobb segítséget, ugyanis a Magyar- országon lévő mintegy félezer károsítóra ad kész védekezési technológiát. Éspedig: milyen szerrel és annak milyen dózisával hatásos a védekezés, az adott szer használatát követően mennyi az élelmezésügyi várakozási idő, mennyi a megengedett szermaradék. Aztán arra ad feleletet, hogy melyik hazai vagy külföldi cég melyik szert gyártja a 600-ból. A következő kérdésre a növényvédő szereket hatóanyag szerint keresi ki (ha nincs az adott szer, megadja, hogy azt melyik másikkal Jehet helyettesíteni). Utoljára azt is megtudhatjuk, hogy például milyen csigaölőszerek vannak hazánkban. (A gép printeré kiírja: Delicia, Metaldehid, Mesu- rol) .. . A Panpesti egy adat- és egy programlemezből áll, C 64- esen való használata nem igényel számítógépes ismeretet. Az Agroker Áruházban talán már tavaszra bevezetik, de ezt a szoftvert a növényvédőszerke- reskedelem, a háztájikat, kiskerteket, szőlő-gyümölcs szakcsoportokat integrálok is jól hasznosíthatják . . . A hazai növényvédelem rangot és tekintélyt vívott ki magának a világban. A Panpesti szoftverről elismeréssel szóltak már egyesült államokbeli, japán, kínai, szovjet és csehszlovák szakemberek. Ök fantáziát látnak benne. S remélhetően itthon is felfedezik. Murányi László Nem lennék hivatclnok semmi áron a Posta pécsi Távközlési üzemében. Előrebocsátom, nem azért, mert nem rokonszenvezem a céggel. Azért sem, mert keveslem a fizetést (bár joggal kevesetl- hetném). Még azt is elviselném, hogy egy Íróasztal mellett ücsörögjek naphosszat, és ideges, türelmetlen ügyfelekkel tárgyaljak, lehetőleg udvariasan. Pedig szívből utálom az íróasztalt, nemkülönben az ideges, türelmetlen, főleg az igazságtalan embereket. Makacs tartózkodásom oka az, hogy a nevezett üzem Pécsett, a Rákóczi út 60. számú házban van. Előtte pedig egy buszmegálló. Az adott hely és az általa meghatározott körülmények pedig arra ítélnének, hogy sok mindent eltűrjek, mun- kaköröm-szabta feladataimon túl. Például azt, hogy a forgalmas úton megszokott — abnormálison magas — járműzajon túl ötpercenként hallgassam a fékező, majd induló buszok lármáját, szagoljam a kipufogógázokat. (Megjegyzendő, hogy hét járatnak van itt megállója.) Nemcsak magamtól tudom mindezt, és informátoraim többet is mondtak. Csuzi Sándorné forgalmi főelőadó: „Sajnos kicsi, levegőtlen az irodánk, időnként kénytelenek vagyunk ablakot nyitni. Megesett, hogy beköpködtek az ablakon, bedobták a használt papírzsebkendőt, de csináltak már ennél undorítóbb dolgot is. Nagyon nehéz idegekkel bírni. Én orvosi utasításra napi négy Andaxint, Corinfart és Nitromint szedek ..." Bánné Lukácsovics Aranka, a kötvényiroda vezetője: „Itt állandó a buszra várók tömege, a részegek és garázda fiatalok időnként hátborzongató dolgokat művelnek. Ehhez járul a rettenetes zaj, az állandó telefoncsörgés, a rengeteg ügyfél ...” Gaál Béla, az üzem vezetője: „Semmi túlzás nincs abban, amit a munkatársaim elmondtak. Megesett, hogy mór-mór a tettlegessé- gig kellett a védelmükre kelnem. Ezenkívül többször fordul elő itt koccanásos baleset, mert itt van a gépkccsikijárónk is. Többször kértem a városi tanács illetékeseit a buszmegálló áthelyezésére, mindig elutasító választ kaptam." Mit mond a tanács? Ke- menes László forgalomszabályozási főelőadó: „A buszmegálló helye forgalom- szervezési szempontból a a legmegfelelőbb. Arréb helyezése a Bercsényi utcánál lévő jobbra hajtó sáv miatt lehetetlen. Egyébként is egy új megállóöböl kialakítása négyzetméterenként kétezer forintba kerülne." Az nem létezik, hogy nincs megoldás! Magam is kapásból tudok hármat, jószívvel közrebocsátom: © Legyen a posta nagyvonalú! Helyezze el másutt a távközlési üzemet, a felszabaduló utcafronti irodákat pedig bocsássa annak rendelkezésére, aki oda tervezte a buszmegállót. © Alkalmazzon a posta legalább hálom rendészt a garázda utasok fékentartá- sára, és nevezze ki az üzemvezető biztonsági helyettesévé Alvics Gyulát. (3) Van olyan megoldás is, hogy majdnem mindenki jól jár. Mint ismeretes, 1 négyzetméternyi új buszmegálló 2000 fárintba kerül. Laikus becslésem szerint az áthelyezés hatvanezer forintból megoldható. Osztozzon ezen a költségen a posta (segíti dolgozóit), a városi tanács (végre nem nyaggatnák őket), a butikosok és büfések (előttük lenne a megálló, megnőne a forgalmuk), no és az SZTK (csökkenne a forgalmuk). A megálló áthelyezése legfeljebb annak nem lesz jó, aki annak idején itt jelölte ki a helyét. Kétségtelenül presztízsveszteséget szenvedne. De hát áldozatok nélkül ugyebár... Kurucz Gyula
