Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)
1987-12-21 / 351. szám
1987. december 21., hétfő Dunántúli napló 3 Fény nélkül is terem a csiperke Gombamezők Pécs belvárosa alatt fi rak ellen — az emberert a — Holnapért Rákellenes alapítvány Baranyában Adományozó pécsi vállalatok Rákellenes alapítványt hoznak létre Baranya megyében. Mintául a Budapesten műkö-i dő A rák ellen — az emberér! — a holnapért elnevezésű, országos alapítvány szolgál. Ugyan most készül csak a pontos működési szabályzat, a szervezőmunkát már megkezdték. Miért van szükség az országos rákellenes alapítvány mellett erre a megyeire, és mi lesz a célja, feladata, erről dr. Dorsics György, onkológus főorvost kérdeztük, aki a következőket mondta:- Többen úgy gondoltuk, azok a kisebb-nagyobb pénzösszegek, amelyek erre a célra befolynak, maradjanak itt a megyében. Hiszen az úgynevezett nagykalapba, vagyis az országos alapba befizetett pénzek sorsa, itt számunkra ismeretlen és köztudott, hogy az emberek akkor áldoznak, adnak szívesen, ha konkrét célját látják. Az alapítványnak lesz kuratóriuma, ennek tagjai döntenek, a pénz felhasználásáról, de az alapítvány kezelője és felügyeleti szerve a KISZ városi ifjúsági és sport- osztálya lesz. (Ezzel a feladati' tál az alapítványtevők kuratóriuma bízta meg őket.) A\ szervezési munkákkal pedig a, Pódium ipari és kulturális kisszövetkezetet kérték fel. A ku-/ ratóriumi tagsági feladatra már eddig sikerült több klinika, elméleti intézet professzo-, rát megnyerni. f — Honnan, milyen forrásból gondolták a pénzt előteremteni?- Az alapítvány által szervezett konferenciák, továbbképzések részvételei összegei, különböző tudományos ismeret- terjesztő és tájékoztató kiadványokból befolyó összegek, az alapítványi célból szervezett kulturális és művészi rendezvények bevételei, munkafelaján- lások jövedelmei. De természetesen számítunk különböző önkéntes hozzájárulásokra, ajándékokra, egyének vagy közösségek adományaira. Már eddig két konkrét ajánlat érkezett, q Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat 100 000 forintot, a pécsi HUNOR Kesztyűgyár pedig 50 ezer forintot ajánlott fel az alapítványnak. Azok a vállalatok, amelyek a legnagyobb összeget ajánlották fel, a kuratóriumba is képviseltetik magukat. — Az alapítvány feladata: segíteni minden olyan tevékenységet, amely a rákbetegség kialakulását megelőzheti — szűrések, felvilágosító előadások, — valamint a rákos betegek gyógyítási feltételeit javítani - például műszerek beszerzéséhez is hozzájárulnának. Az a cél, hogy társadalmi ösz- szefogással megpróbálják visz- szaszorítani a megyében, korunk rettegett betegségét. S. Zs. Az elmúlt két évben egyre kiegyensúlyozottabbá válik Pécs lakóinak gombaellátása. Csak kevesen ismerik, hogy mindez a hajdan borokat érlelő, a polgárokat az ellenség elől elrejtő, majd a közelmúlt beomlá- saival rengeteg pénzt elnyelő pincéknek és volt bányavóga- toknak köszönhető. Az időközben felújított pincék kedvező tulajdonságaikkal, immár nemcsak kitűnő raktárokként, különböző klubok és vendéglátó- ipari helyiségekként, de a célnak megfelelően átalakított formában nagy mennyiségű gombatermésükkel is szolgálják a város polgárait. Minderről az a tíz-tizenkettő családi és baráti vállalkozási csoport tud többet mondani, akik termelésbe állították a kétezer éves belváros alatt húzódó, több kilométer hosszú pince- rendszert. S, ha már a város kétezer éves múltjánál tartunk, nem árt felidézni a gasztronómiatörténet följegyzéseit: az ókori irodalom egyiptomi, babilóniai, római és görög feljegyzésekből egyaránt értesülhetünk arról, hogy milyen nagyra tartották elődeink az étkezési gombát. Plinius, római író már az első évszázadban megörökítette néhány gombás étel elkészítésének módját. Theeohras- tus több olyan gombanevet említ, amelyek a mai napig is fennmaradtak, Diszkordiész görög természettudós pedig feljegyezte a gomba termesztésének módját, ami azért érdemel nagy figyelmet! mert nemcsak az ókorban, de ma is az időjárás függvénye, hogy évszakonként mit kínál az erdőmező, mit kaphatunk a piacok standjain és a zöldségesboltokban. A legtájékozatlanabbak is tudják, hogy a felújított pincék önmagukban még nem teremnek étkezésre alkalmas gombát, vagyis, akárcsak más ételalapanyagok termesztésénél szükség van megfelelő mennyiségű és minőségű emberi tevékenységre. Ugyancsak elcsodálkoznának azok, akik lemerészkedve az évszázadok alatt létrehozott járatokba, ott 15—20 méterrel a felszín alatt, leginkább a mélyművelésű bá- nyajóratokhoz hasonló technikai felszereltséget találnák. Mindez 50-60 ezer forintos beruházásokat igényel. A pince- boltozatok alatt húzódó ácso- latok, több szintes termelést biztosítanak. Ahhoz azonban, hogy ízletes gomba kerüljön a tányérainkba, mindez nem elég. A gombatermesztéshez nemcsak jó minőségű gomba- komposzt kell, de éppolyan szükséges a megfelelő állandó hőmérséklet, páratartalom, amelyek eleve feltételezik a megfelelően kiépített villany-és vízvezetékeket, a folyamatos szellőztetést biztosító légcsatornákat. Fóris Sándorék immár két éve dolgoznak a belváros alatti pincékben, ahova évente kétszer szállítanak 200 mázsa gombakomposatot a Pécsi Állami Gazdaságtól. Be-, illetve kiszállításkor bizony szükség van minden családtag és barát kezeire, s mivel egy-egy termesztési ciklus 4-5 hónapot vesz igénybe, kétszer töltik, illetve ürítik a fóliazsákokat, amelyek tartalmát a termés betakarítása után talajjavításra használnak fel a segítők. A gombatermesztés azonban sokkal több munkával jár, mondhatjuk — nyári időszak kivételével — mindennapi elfoglaltságot jelent a fertőtlenítés, a sampinyon szedése mellett az ideális körülmények biztosítása. A műanyagzsákokba telepített gombakomposzt 4-5 hét múlva kezd teremni, és a viszonyoknak megfelelően 1 mázsa komposztról 10—25 kilogramm csiperkét szállítanak osztályozva a komposzt fejében a PÁG-nak, illetve a piacra, üzletekbe. A pécsi pincék hófehér gyümölcse jó ellátást Ígér az ünnepekre. K. L. Ünnep utáni ajándékcserebere Az általános szabályok szerint a vevő kívánságára a vásárlástól számított 8 napon belül, a kért árut minőségi kifogás nélkül is ki kell cserélni, ha az hibátlan és a fogyasztó nem használta. A kötelezettség nem érvényes a könyvekre. De nem cserélik például az élelmiszert, az egészségügyi, a kozmetikai cikkeket vagy az alsóneműket és a gyerekjátékokat sem. Kivéve, ha a kozmetikum, a játék vagy az alsóruhózati cikkek csomagolása hibátlan. Idén a karácsonyi ajándékok cseréjéhez biztosított határidő — az új adózási rendszer bevezetésével összefüggő leltározások miatt — hosszabb lesz, azzal az idővel, amíg a bolt leltár miatt zárva tart. Fontos tudnivaló azonban, hogy a ,,cserejog" nem váltható pénzre. Magyarán: áruért csak árut adnak. Pénzt a vevő legfeljebb akkor kap, ha hibás a termék és nem javítható, nem cserélhető. Amennyiben a vásárlás és a minőségi kifogás intézése között a termék ára emelkedett, az új árat kell kifizetni, hiszen újabb vásárlásra már csak magasabb áron kerülhet sor. Az áremelkedés okozta különbözet tehát a vevő számára az új árral megtérül. Amint ezt a Fogyasztók Baranya Megyei Tanácsától megtudtuk, a magasabb fogyasztói ár kifizetése azonban csak akkor jogos, ha nem ideiglenes árváltozásról van szó. Ha a vásárló valamilyen engedményes holmit vett, akkor a termék utolsó, állandó árát kell figyelembe venni és azt az árat kell az eseti árengedmény százalékos mértékével csökkenteni. F. D. Szennyvíztisztító beruházások Átcsoportosították az anyagi forrásokat Az eredetileg tervezett ütem szerint folytatódnak o Bősnagymarosi vízlépcsőrendszerrel összefüggő szennyvíztisztító beruházások. Ehhez — mive! jövőre a vízgazdálkodásban is kevesebb pénz jut a fejlesztésekre — a környezetvédelem hosszútávú céljait szem előtt tartva az ágazatban átcsoportosították az anyagi forrásokat. A megoldás módjáról Zsullo Ervin, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondotta: a VII. ötéves terv elején az a döntés született, hogy nyolc városban központi forrásból finanszírozzák ezeket a fejlesztéseket. A Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésével összefüggésben Győrben, Esztergomban, Komáromban, Tatabányán és Oroszlányban alakítanak ki szennyvíztisztító telepet. Ezen az öt településen 1986-tól kezdődtek el a szennyvíztisztítók beruházási munkálatai, s két évig a tervekben' meghatározott elképzelések szerint zajlottak az építkezések. A központi támogatás csökkenése miatt az 1988. évi terv kialakításakor úgy döntöttek: nem lassítják mind a nyolc városban a beruházások ütemét, hanem Debrecenben nem kezdik meg az építkezést, s Miskolcon csak az előkészületeket végzik el. Az anyagi eszközöknek ezzel az átcsoportosításával lehetővé válik, hogy a Bős-nagymarosi vízlépcső- rendszer által érintett öt városban az előírt ütemnek megfelelően folytatódhassanak a munkálatok. A beruházások 1990-92 között fejeződnek be, s a vízlépcsőrendszer üzembehelyezését követően ezekről a területekről már a szennyező anyagoktól megtisztított vizek érkeznek! a Dunába. A további három, város - Pécs, Miskolc és Debrecen — közül azért emelték ki Debrecent a beruházási prog-. romból, mert ott kisebb beruházással átmenetileg megoldható a mechanikai szennyviz- tisztitás. Tartósítószer nélkül Gyümölcs ufón cékla- és zöldséglevek Nagyon örvendetes, hogy az utóbbi években egyre több tartósítószer nélküli, rostos és szűrt gyümölcslé kerül a boltokba. Az egészségesebb táplálkozáshoz jelentősen hozzájárulnak, hiszen vitamin- és rosttartalmuk mellett nem tartalmaznak a szervezet számára idegen anyagokat. Tény, hogy egészségi állapotunk nem független a környezeti hatásoktól. A szennyezett levegő, a túlzott kemizálás, a káros sugárzások mind-mind kedvezőtlenül befolyásolhatják ezt az állapotot. A forgalomban lévő tartósítószerek — ahogyan dr. Do- moki János, az Országos Élelmiszer és Egészségügyi Intézet osztályvezetője megfogalmazta — mai tudásunk szerint nem károsak, de mint biológiailag idegen anyagok, ahol csak lehet, kerülni kell használatukat. Legutóbbi terepszemlémen nyolc állami gazdaság, illetve konzervgyár tartósítószer-mentes gyümölcs- és zöldséglevét fedeztem föl, ami azt is jelenti, hogy lehet választani, kinek melyik gyümölcslé Ízlik a legjobban. Általában kétféle technológiát használnak. A hagyományosabb hőkezelésnél az üvegbe, dobozba töltött levet melegvízfürdőbe mártják, majd lehűtik a vízfürdőt. Hasonlít a dunsztoláshoz a módszer. Az aszeptikus eljárás még korszerűbb, mert a hőhatás rövidebb idejű, a vitaminok teljesebben őrződnek meg. A leveket először sterilizálják hőkezeléssel, és a szintén előre csírátlanított dobozba töltik. Nyugat-Európában nemrégiben elterjedt az ultraszűrés is, amikor is a gyü- mölcsleveket roppant finomságú ultraszűrőn folyatják át, amelynek pórusain egyszerűen nem férnek keresztül a mikroorganizmusok. Természetesen a rostok is fennakadnak a szűrőn. — Ma már, elsősorban külföldön, nem lehet eladni a tartósítószeres ivóleveket — mondta a Békéscsabai Konzervgyár főmérnöke. Ö csak tudja, hiszen gyümölcs és zöldség alapanyagú italaikat még a tengeren túlra is megrendelik. De hasonlóképpen vélekednek a többi megkérdezettek is, akik közül szintén többen exportálják gyümölcs- leveiket a világ különböző országaiba, a Balatonboglári Állami Gazdaság, a Bácsszőlősi Állami Gazdaság, a Dunakeszi Konzervgyár, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság, a Törökbálinti Állami Gazdaság érdi konzervüzeme. Alma, szőlő, barack, narancs, meggy, szilva, körte a leggyakoribb gyümölcsléalapok. A zöldségek közül a paradicsom vezet, bár már van sárgarépa ivóié és a bácsszőlő- siek tervezik, hogy BIO-VIT- családjukat cékla és más zöldségek ivólevével is bővítik. A Hosszúhegyi Hey-Ho gyümölcslevek legújabb tagja a multivitamin nektár, amelyben C, B1, B6, B12, E-vitamin, pan- thotensav és folsav található. A törökbálintiak érdi konzervüzemében újságolták, hogy megjelennek májd a jelenlegi nyolcféle alapú Napsugár és Sun Oub elnevezésű, valamint a négyféle diabetikus leveik mellett, tízféle vitaminnal, illetve fehérjével dúsított nektárokkal is. A Soproni Állami Gazdaságnál készülő Fauna Fitt is vitaminozott, tejes alapú. A cégek törekednek a választékbővítésre és az újdonságok bevezetésére. — A rosttal, vitaminnal, fehérjével dúsított nektárok, le- vek mellett elképzelhetők egyéb természetes adalékanyagokkal kiegészített levek készítése is. Gondolok például a pektinre, amely nagymolekulájú anyag lévén, nehézfém megkötőképes- séqű. Az élelmiszerekbe, gyümölcsökbe került nehéz fémeket — ólom, higany stb. — megkötik és megakadályozzák elraktározódásukat és felhalmozódásukat az ember szervezetében. Ilyen nehézfémek pedig gyakran bejutnak az élelmiszerekbe, hiszen a leve- qő is szennyezett, több helyütt különösen. Nálunk, a Konzervipari Kutatóintézetben is foglalkoznak a qyümölcslevek ilyetén dúsításának lehetőségével. A receptúra összeállítása eayébként nem követel jelentős többletráfordítást, jószerint csak elhatározás, szemlélet kérdése — tájékoztatott Domonkos Lajos, a kutatóintézet mérnöke. A küzdelem az egészségért kis lépésekben is jelentős. A tartósítószerek elhagyása is egy előremozdulást jelent. Rajtunk, vásárlókon is múlik, hogy mit veszünk meg. Az élelmiszer- ipari törvény értelmében a címkéken fel kell tüntetni, használtak-e tartósítószert, és ha igen, milyet. Nem kötelező ráírni például a szorbin- savat, amely természetes tartósítószernek számít. B. A.
