Dunántúli Napló, 1987. december (44. évfolyam, 331-360. szám)

1987-12-18 / 348. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 348. szám 1987. december 18., péntek Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Új főtitkár a CSKP élén (4. oldal) Ülést- tartott az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága (5. oldal) Pécs legyen a rendezvények városa (5. oldal) Befejezte munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka Elfogadták az I988. évi költségvetést Új törvény a jogalkotásról — Áz Állami Egyházügyi Hivatal beszámolója a Parlamentben — Interpelláció és kérdések Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést. {Telefoto — MTI - KS) Csütörtök reggel 9 órakor folytatta munkáját az Ország- gyűlés téli ülésszaka. Az el­fogadott napirendnek megfe­lelően a képviselők az 1988. évi állami költségvetésről, il­letőleg az állami pénzügyek­ről szóló 1979. évi II. törvény módosításáról benyújtott tör­vénytervezetekről tárgyaltak. Az ülésteremben helyet fog­lalt Németh Károly, az El­nöki Tanács elnöke, Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács el­nöke. Ott volt az MSZMP Po­litikai Bizottságának több más tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, s jelen vol­tak a Központi Bizottság tit­kárai, az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek számos veze­tője és tagja a diplomáciai páholyokból figyelte a tör­vényhozó testület munkáját. A vitában elsőként Polgári István (Hajdú-Bihar m., 7. vk.), kapott szót, majd Mag Pál (Csongrád m., 11. vk.), dr. Bor­sos Sándor (Somogy m„ 9. vk.), Vassné Nyéki Ilona (Pest m„ 1. vk.), Horváth János (Fe­jér m., 2. vk.), Szalai Istvánná (Vas m., 1. vk.), Simon Péter (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 23. vk.), fejtette ki véleményét) az előterjesztésről. Az előterjesztéshez több hozzászóló nem jelentkezett; az elhangzottakra Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes vá la szó It. Medgyessy Péter válaszai a vitában elhangzott kérdésekre Medgyessy Péter bevezető­ben köszönetét mondott a vi­tára jellemző reális hangvé­telért. Olyan kérdések kerül­tek terítékre — mondotta —, amelyekről a kormány is tud­ja, hogy fontosak, és úgy vé­lekedik, hogy azokat a követ­kező időszakban meg kell ol­dani. A képviselők közül töb­ben sürgették a kormányprog­ram gyorsabb megvalósítását. Itt azonban két dolgot — a cselekedeteket és az ered­ményt — külön kell választani. Számon lehet kérni a kor­mányzattól cselekedeteinek in­tenzitását, de az eredménye­ket még korai lenne. A ma le­játszódó folyamatokat ugyan­is alapvetően az évekkel ez­előtt meghozott döntések ha­tározzák meg. A közelmúltban elfogadott kormányprogram, az új adórendszer működése csak hónapok, sőt inkább évek múl­va érezteti hatását. Felvetődött a vitában: a be­terjesztett elgondolások nem tartalmaznak alternatívát. Ez azzal magyarázható, hogy rendkívüli mértékben leszűkült a kormányzat mozgástere. En­nek ellenére néhány kérdés­ben született alternatív ja­vaslat. A tanácsokkal kapcsolatos képviselői felvetésekre Med­gyessy Péter elmondotta: a kormányzat biztosítani kíván­ja, hogy a tanácsok működé­sük pénzügyi feltételeivel elő­re számolhassanak. Ez azon­ban nagyon szigorú pénzügyi politika alkalmazását kívánja meg. Több képviselő javasolta, hogy a nyugdíjasok egyes szol­gáltatásokhoz, így a számukra szükséges gyógyszerekhez térí­tésmentesen juthassanak hoz­zá. A pénzügyi kormányzat ko­rábban azt tervezte, hogy bi­zonyos körben ingyenessé te­szi, más körben viszont drágít­ja a gyógyszerellátást. Miután ez összességében rontotta vol­na a lakosság életszínvonalát, olyan megállapodás született a szakszervezetekkel, hogy ké­sőbb egy jobb elgondolást ter­jesztenek a Parlament elé. A miniszterelnök-helyettes nem javasolta, hogy a tanácsi pénz­eszközök szétosztásánál a fej­kvótába az ideiglenes lakoso­kat is beszámítsák. Az idegen- forgalmi szolgáltatások fejlesz­tésére más módon is meg le­het találni a pénzforrásokat. Szentendrének például a Kö­zép-dunavidéki Intéző Bizott­ság, valamint az Országos Idegenforgalmi Alap is jutta­tott eszközöket. A kormányzat egyébként dolgozik azon, hogy a pénzek megyék közötti el­osztása igazságosabbá vál­jon. A felzárkózás gyorsítása érdekében négy megye — köz­tük Pest megye - kiemelt ösz- szeget kapott. Emellett a ta­nácsok működését finanszírozó költségvetésben 400 millió fo­rint, a területfejlesztési alap­ban félmilliárd forint áll ren­delkezésre hasonló célra. Mi lesz a sorsa a tehónak? Ebben a kérdésben Medgyessy Péter úgy foglalt állást, hogy a kormányzat nem javasolja központi intézkedéssel meg­szüntetését; mert ahol kellően megszervezték felhasználását, ott jól szolgálja a lakossági érdekeket. Nem értett viszont egyet azzal az igénnyel, hogy a jelenlegi központi pénzellá­tás mellett növeljék a tanácsi bevételeket a személyi jöve­delemadók. Ez 60 milliárd fo­rinttal növelné a költségvetési hiányt, amelyhez a parlament nyilvánvalóan nem járulna hoz­zá. Viszont a kormányzat szán­dékában áll, hogy 1989-től a helyi tanácsok bevételévé te­gye a személyi jövedelemadó­ból befolyt összegeket. Ezáltal növelhető érdekeltségük az adó következetes behajtásá­ban. Medgyessy Péter hangsúlyoz­ta, hogy az egészségügy és az oktatás területén mindenfajta bérelem bruttósítására biztosít­ják az anyagi feltételeket. Tény, hogy egyes megyékben a helyi tanácsok ebből tarta­lékot képeznek - s bár ezzel a pénzügyi kormányzat nem ért egyet —, ehhez joguk van. A költségvetés központilag biz­tosítja a szükséges állami tá­mogatást a bruttósítás elvég­zéséhez. A jövő szempontjából alap­vető kérdés az oktatás és a művelődés fejlesztése. A jövő évi költségvetés az oktatásra az ideinél - nominálértékben — 4,2 százalékkal többet for­dít. Ha levonjuk ebből az ár­növekedést, akkor el kell is­merni, hogy a reálérték ösz- szességében csökken. Ezért egy meghatározott tartalékkeretből 150 millió forintot szabadított fel a kormányzat a felsőokta­tási alap létrehozására, és 70 millió forintot biztosít a mű­szerellátásra, a folyóirat-be­(Folytatás a 2. oldalon) A Mecseki Szénbányák külfejtési üzemének pécsbá- nyai egysége ez évben 300 000 tonna szenet termelt ki de­cember 14-ig. Év végéig még 11-12 000 tonnányi szén fejté­sét vállalták. Ahhoz, hogy egy tonna szenet nyerjenek — 4,5 köbméter meddőkőzetet kell megmozgatniuk. Naponta, a 24 órás műszakban 1100-1200 tonna szenet választanak le a meddőkőzetről. Az év minden munkanapján dolgoznak, hogy biztosítsák a fűtőanyagot a Pécsi Hőerőműnek és kisebb mennyiségben, minőségi sze­net a kokszszén előállítására. A Széchenyi-aknai bázishely­től közel két kilométerre talál­ható az András-aknai külfej­tés. A felszíntől közel száz méterre látható az alja - ez huszonegy szintet jelent —, egyre keskenyedő gyűrűkben. A szenet és meddőkőzetet szál­lító gépkocsik részére, a to-, Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes válaszol a felszólalásokra lógépek a földet gyalulva ké­szítik az utat. Néha akkora a sár itt, hogy befolyik a gyalogos csizmájának a szá­rán. Kevés a gyalogos munkás: egyedül a robbanták járják a területet esőben, hóban, fagy­ban és a legnagyobb kániku­lában. Mint Gól Attila 29 éves robbantómester mondta, — megszokták az állandó sza­badban létet, és valamennyien szeretik ezt a szakmát. Nyá­ron könnyebb. Ilyenkor télen vastag védőöltözetük van, így, és a munkájuk közben szün­telenül mozogva nem fáznak. A külső időjárás függvényé­ben, a vállalattól forró teát kapnak, és menet közben a táskából tudnak falatozni. Le­állásra nincs idő. A többi fizikai munkás elő­nyösebb helyzetben van: a gépkocsivezetők, kotrómeste- r^k a hidegben • fűtik a kocsi­fülkéket. gyáron viszont a for­róság teszi próbára a tűrőké­pességüket. Horváth Győző 32 éves gépkocsivezető, - egy­úttal a brigádvezető is —, büsz­ke arra, hogy itt a sofőr a szakmai tudásának a legjavát kénytelen adni. Egy óvatlan mozdulat már balesetet okoz­hat. Pintér Endre bányamester, nap, mint nap járja a fejtési területet. Elégedetten sorolta, hogy az utóbbi években fo­lyamatosan újították a gép­parkot. Négy nagyteljesítmé­nyű kotrót, két tológépet, húsz Rába gépkocsit és egy fúró­gépet vettek. A jövőben újabb nagyteljesítményű szállítógé­peket és dózert szeretnének vásárolni. A befektetett ösz- szeg megtérül - hangsúlyoz­ta —, mert a külfejtés mindig nyereséges, és évről évre töb­bet termelnek. Ezért is térnek át az országban több helyütt a külszíni bányaművelésre. Vigyáznak a környezet védel­mére: a meddőanyagokat a leművelt munkagödrökbe töltik vissza - erre termőtalajt bo­rítanak és füvesítenek. A gyü- kési területen már 14 hektár­nyi részt adtak vissza a ter­mészetnek. Ádám Erika Munkában a külfejtési üzem büszkesége, az RH30C nagytelje­sítményű rakodógépe Fotó: Kóródi Gábor 11000 tonna szén terven felül Minden nap munkanap a külfejtési üzemben

Next

/
Thumbnails
Contents