Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-29 / 329. szám

Főkapitányok fóruma előtt: dr. Adrian Zsigmond Tolna megyéből Új kriminogén tényezők — — * ■ December 17-én délután lesz hallható a rádióban, lát­ható a képernyőn a rádió és a televízió pécsi stúdióinak közös műsora: főkapitányok fóruma. Négy megye — Ba­ranya, Tolna, Somogy és Zala — rendőrfőkapitányai ad­nak tájékoztatást területünk bűnügyi helyzetének alakulá­sáról, válaszolnak a hallgatók, illetve a nézők kérdéseire. Négy héten át tartó interjúsorozatunk célja: segítséget ad­ni olvasóinknak kérdéseik megfogalmazásához.- A lehető legjobb időpont­ban adhatok képet arról, mi­lyen a közrend és a közbizton­ság helyzete Tolna megyében- hallottuk dr. Adrián Zsig­mond rendőr vezérőrnagytól, a Tolna Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetőjétől. — A közel­múltban tárgyalt erről ugyanis a megyei párt vb, illetve a me­gyei tanács testületé is. Így értékelésünk már kontrollt is kapott, s ennek figyelembevé­telével mondhatom: Tolnában sok tekintetben azonos a köz­rend és a közbiztonság hely­zete, mint amilyen országosan- általában megnyugtatónak minősíthetjük, talán az átlag­nál valamivel jobb is, de ugyanakkor a korábbi helyze­tünkhöz képest több nyugtala­nító jelenség is tapasztalható.- Melyek ezek?- Az elmúlt tíz évben több mint 60 százalékkal nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma a megyében és kedve­zőtlen irányba változott a bű­nözés struktúrája. Több lett a garázda, erőszakos jellegű el­követés, nőtt a közúti köz­lekedési bűncselekmények száma. Ezt nem fedheti el az a kedvező általános helyzet sem, hogy a megye gazdasági eredménye ebben az időszakban az országos át­lagot meghaladóan javult □ nélkül, hogy a társadalmi tu­lajdon elleni bűncselekmények ugyanilyen arányban emel­kedtek volna. — Tolna nagy forgalmú me­gye. Átszeli a 6-os főközleke­dési út, két híd vezet át a Du­nán, s vonzza így ide az ide­genforgalmat, a gépkocsik áradata minden napszakban tapasztalható.- Ez valóban jelentős krimi­nogén tényező is megyénkben. Ebből a szempontból meg kell különböztetnünk a hazai és a nemzetközi idegenforgalmat. Az előbbiről: miközben egyre több órát töltünk munkával a munkaidőn kívül, megnőtt a szabadidő is, a mozgásigény. Tolnában új üdülőterületek alakultak ki - Fadd-Dombori, Gunaras, Tamási —, ez termé­szetesen meghatározott bűn- cselekmények — elsősorban a hétvégi házak ellen irányulók- ra, a közúti közlekedés rend­jét sértőkre gondolok — szá­mának megnövekedésével járt. Ami pedig a nemzetközi ide­genforgalmat illeti: a hozzánk látogató, Magyarországon ke­resztül utazó külföldiek közül viszonylag kevesen követnek el köztörvényes bűncselekményt, de jelentős számú és növekvő a deviza- és vámszabályok megszegése, a prostitúció. Tudnunk kell, hogy ezeknél rendkívül magas a látencia aránya, azaz sok bűncselek­mény marad rejtve.- Ha már a nemzetközi ha­tásokat említette: tapasztal­ható szervezett bűnözés Tolna megyében?- Még nem, de egyre gyak­rabban fordul elő, hogy elkö­vetők összeszövetkeznek egy vagy több bűncselekmény vég­rehajtására. Ezt mi azért is nyugtalanító jelenségnek tart­juk, mert az ilyen elkövetés rendszerint nagy értékek ellen irányul és más okok miatt is fokozott veszélyt jelent a tár­sadalomra. — Vagyis egyre veszélyezte­tettebb a társadalmi tulajdon? — Nem, ezt más módon kell megközelíteni. Nő ugyan fo­lyamatosan a társadalmi tulaj­dont sértő bűncselekményekkel okozott kár értéke, de szeren­csére messze nem olyan mér­tékben, mint ahogy a társadal­mi tulajdon gyarapszik. — Mi az, amit még a nyug­talanító jelenségek körébe tar­tozónak vél? — Például azt, hogy bizo­nyos rétegekben leértékelődik az emberi élet, az egészség és a testi épség. Megyénkben minden eddiginél több, össze­sen 17 emberölést, vagy annak kísérletét követték el ebben az évben. Egyre gyakrabb a kont­roll nélküli indulat, amelynek a rendszerint tragikussá váló következménye messze nincs arányban az ilyen indulatok okaival. Eredményes nyomozati tevékenységgel, vagy bünteté­sekkel az ilyen cselekményeket nem lehet visszaszorítani. A megyénkben például közel 30 éve nincsen felderítetlen is­mertté vált emberölés, a bíró­ságok megfelelő ítéletei sem maradnak el, a helyzet e te­kintetben mégis rosszabb, mint régebben volt. — Mit tekinthetünk akkor a megelőzés leghatékonyabb esz­közének? — A bűncselekmények meg­előzésének lehetőségei nagyon mélyreható és bonyolult vizs­gálódás alapján tárhatók fel, egyéniesítve határozhatók meg. ,,A leghatékonyabb esz­köz” általánosan nincs. A kapcsolódó tudományok meg­fogalmazott általános ajánlá­sát helyénvalónak tartanám mégis idézni: a bűnüldöző szerveknek azt kell elérni, hogy a büntető törvénykönyvben felvett szándékos bűncselek­mények elkövetőinek a legki­sebb reményük se legyen ar­ra, hogy bűncselekményeik rejtve maradnak . . . Mészáros Attila Megyén belül kezelik majd a beteget Műveseállomás létesül Kaposváron és Szekszárdon — Mi tagadás, nem jó a nangulat. De mit lehet ten­ni?... — Dr. Fodor József, a keszthelyi Városi Tanács vég- 'ehajtó bizottságának a titká- •a mondta ezt, amikor a de­cember 1-jei drasztikus autó- óuszviteldíj-emelés fogadta­tása felől érdeklődtünk. A Za­lai Hírlap november 13-i szá­mában olvastuk Ocskó József­nek, a Zala Volán igazgató­jának a nyilatkozatát az el­határozott intézkedésről, amely a keszthely—hévízi utazásnál és egyes távolsági bérleteknél százszázalékos díjemelést je­lent. A Volán lépése tulajdon­képpen most ,,üt vissza" a keszthelyiekre, akik annak ide­jén felemelték tiltakozó sza­vukat, amiért a Festetics-kas- tély parkián át új közutat épí­tettek. Kivívták ugyan, hogy az úi út sétautca leqyen, de ez okot adott arra, hogy a Volán az ebből eredő 500— 700 méteres útvonaltöbbletre hivatkozva emelje a díjsza­bást. Ocskó József egyébként így fogalmazott: — Nem áremelésről van szó, hanem a Zala Volán kol­lektívája által a város és kör­nyékén lakók részére biztosí­tott eddigi kedvezmény meg­szüntetéséről. nyilatkozatban foglaltakat, s tán arra is gondoltak, hogy ezekben az áremelésektől visszhangos időkben nem va- Icmi meggondolatlan lépésről von-e szó. Szabadi Farkas személyszállítási főosztályve­zető tájékoztatott: — Valójában természetesen nem kedvezmény volt, hanem az történt, hogy az idestova három éve tartó ideiglenes­ség idején a Zala Volán nem változtatott a tarifán, mert bí­zott abban, hogy a Pál—Ber­csényi átkötés igénybevétele révén elkerülhető lesz az eme­lés, ezért úgy döntött, hogy addig is lenyelik a többlet- költséget. Most azonban, hogy közölték: végleges a te­relő úton való közlekedés, az érvényes Volán-díjszabás tel­jesen legális formájában eme­lik a tarifát. — Legális a százszázalékos emelés? — Természetesen. Ugyanis a megnövekedett csekély távol­ság azt jelentette, hogy átlép­tek egy övezethatárt, ez pedig ilyen arányú tarifaemeléssel is jár. Egyébként a világban na­gyon sokféle díjszabásrendszer van; a miénk ilyen és ennek esetenként zsebbevágó hátrá­nya van. Hársfai István Kaposváron, a Somogy Me­gyei Kórházban ebben az év­ben 450 vesebeteget gondoz­tak, illetve gondoznak. A kórház felszereltsége azonban legfeljebb a hasi öblítés al­kalmazását tette lehetővé, a gépi hemodializisre szoruló betegeket Pécsre, a POTE Urológiai Klinikájára kellett szállítani. Ezért örömteli, hogy a jövő évben műveseállomás- sal gyarapodik a Somogy Me­gyei Kórház. — Jelenleg a telepítéssel kapcsolatos szervezési munkák folynak — kaptuk az informá­ciót Tóth Tibor főorvostól az I. sz. belgyógyászati osztály ve­zetőjétől. — Az állomás helye már megvan, készülnek a ki­viteli tervek. A budapesti Roli- tron Kisszövetkezet az urológiai osztály jelenlegi helyén ala­kítja majd ki az állomást, ahol a tervek szerint hat hemodia- lízist végző gépen és hat hasi öblítésre alkalmas helyen fo­lyik majd a betegek kezelése. Az elgondolt vegyes műszer­park huszonnégy beteg folya­matos gépi ellátását teszi majd lehetővé, nem kell Pécsre utaz­tatni a hemodializisért. A mintegy 25 millió forint­nyi beruházás várhatóan a jövő év második felében készül el. Addig sem tétlenkednek azonban a kaposváriak, akik a betegek jobb ellátása érde­kében a betegek és azok hoz­zátartozói számára indították el a Veseklubot, ahol szaksze­rű tanácsokat kapnak az ér­deklődők. Valamivel előbbre járnak már Szekszárdon, ahol Kapos­várhoz hasonlóan műszerek hi­ányában nem tudnak gépi ke­zelést végezni, csak a hasi át­mosást vállalhatják. Ha sikerül a határidőt betartani, a Tolna Megyei Kórházban már ápri­lisban megkezdheti működését a műveseállomás. A kivitelező itt is a Rolitron. — Eddig a komoly betegek gépi kezelésre tőlünk is Pécs­re utaztak — mondta Geszte- si Tamás belgyógyász főorvos. — A mostani tizenhatmillió forintos beruházás teszi lehe­tővé, hogy műveseállomást te­lepítsünk, ahol a nyugatnémet Braun licenc alapján készült magyar gyártmányú gépekkel végezzük majd a kezelést. A veszprémi modell szerint létesülő állomás, amelyen há­rom orvos, kilenc nővér és két technikus két műszakban dol­gozik majd, nyolc-kilenc bete­get fog ellátni folyamatosan. K. E. Állásbörze a JPTE Közgazdaság­tudományi Karán „Az eszményi munkaerő egy nappal a státus betöltése után jelentkezik” - olvashatjuk Murphy törvényei között. A tör­vény azonban meg is fordítha­tó: az eszményi állást mindig egy nappal jelentkezésünk előtt töltik be. — Nem egyszerű feladat e „törvények” ellen hatni, és mégis a JPTE Közgazdasági Karán immár hagyománnyá vált - az idei a negyedik - Állásbörze szervezése során is­mét ezt a célt írták zászlajuk­ra a rendezők, a Közgazdász- hallgatók Nemzetközi Szerve­zete, az AIESEC pécsi tagjai. Az elmúlt heti rendezvényen több mint tíz dél-dunántúli vál­lalat képviselőjével találkoz­hattak az érdeklődő hallga­tók, de eljöttek ajánlataikkal győri, hódmezővásárhelyi és szegedi cégek is; többeket, például a DÉDÁSZ-t és a Me­csek Füszértet már mint régi ismerősöket köszönthettek a képviselők soraiban. Hogy valójában mi a célja az ilyen jellegű rendezvények­nek? Elsősorban az, hogy a végzős és a harmadéves köz­gazdászhallgatók képet kap­hassanak a vállalati álláslehe­tőségekről, információkat sze­rezhessenek elvárásaikról és az általuk nyújtott kedvezmé­nyekről. Végh Gábor Véglegesen kerülő úton I a keszthelyi buszok Keddtől kétszer annyiért Az övezethatár átlépésének a következménye A vb-titkár elmondta azt is, hogy a holnapután bevezeten­dő emelést megelőzően ren­geteg tárgyalás volt, de végül is kénytelenek voltak ezt tu­domásul venni, mert — úgy­mond — bizonyára jogszabály szerint történt a viteldíj kal­kulálása, amit ők már nem vizsgáltak. Azt is elmondta, hogy a Pál—Bercsényi utcák átkötése ugyan megoldást je­lenthetett volna — ezért is késlekedett a Volán a tarifa- emeléssel -, de az út for­galomba helyezése még min­dig csak ideiglenes, ám az autóbuszok máris ki vannak tiltva. Tehát áremelés vagy ked­vezménymegvonás? Kérdésünk­kel a Volán vállalatok köz­pontjához fordultunk, ahol megtudtuk, hogy a Közlekedé­si Minisztérium a saját sajtó- figyelő szolgálatától értesül­vén a Zala Volán lépéséről, utasította a központot az ügy megvizsgálására. Feltehetően nem találták kielégítőnek a Városszépítők kezdeményezték A szép, tiszta Bajáért A bajai központi irattárban talált meghívó bizonyítja, hogy 1983-ban a Városépítő és Vá­rosszépítő Egyesület csak új­jáalakult, hiszen az említett okmány már az „Építészeti és Szépítészeti Bizottság" ülésére invitálta a tagokat. A keltezés azonban az 1900. esztendő. A négy évvel ezelőtt újra­éledt egyesület azt tűzte ki cé­lul, hogy a lakosság igényeit összegyűjtve demokratikus tár­sadalmi szervezetként segítse a városfejlesztés terén a ta­nács munkáját, az állampol­gárokat pedig mozgósítsa a nemes ügy érdekében. Hama­rosan kiderült, hogy az elnök­ség túl sokat vállalt magára. A tennivalók megosztására négy szakosztályt alakítottak. A városépítő és műemlékvé­delmi szakosztály feladata a városkép egységének megőr­zése. A régi belváros ugyanis jellegzetes polgárházaival, a középütt elterülő, a Sugovicá- ra nyíló ritka szépségű terével, összképében is méltó a véde­lemre. A kulturális és művé­szeti szakbizottságnak külön if­júsági csoportja van. Nemrég egy jól sikerült pályázatot ír­tak ki az úttörőknek, most pe­dig a KISZ-korosztály bevoná­sán munkálkodnak. Szoros kapcsolatot tartanak fenn a különböző társadalmi szervezetekkel, köztük a Haza­fias Népfronttal, mert tudják, hogy céljukat csakis széles kö­rű összefogással valósíthatják meg. Az összefogás gondola­tát sugallja Bálint Attila egye­sületi címere, vagy Bartos End­re A szép, tiszta Bajáért című érme. (Mindkét alkotás társa­dalmi munkában készült.) Az egyesület mozgalmat indít a város szépítéséért és tisztasá­gáért, s akik a legtöbbet te­szik, jutalmul a műalkotásként is értékes éremben részesül­nek. — A városi tanács anyagi tá­mogatásával ezer darab érmet verettünk — mondja dr. Ham­vas József, az egyesület elnö­ke.'- Reméljük, hogy kevésnek fog bizonyulni. Ha pedig a kezdeményezés sikeréről meg­győződhettünk már, szívesen együttműködünk abban, hogy országos méretűvé fejlődhes­sen. Gál Zoltán vasárnapi 3 Kezelés a pécsi műveseállomáson

Next

/
Thumbnails
Contents