Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)
1987-11-29 / 329. szám
Kézdi Kovács Zsolt A cél: a magyar film értékeit- megőrizni Fotó: Demeter Miklós (MAFILM) Holnapuán, december 1- jén új igagatója lesz a Magyar Filmgyártó Vállalatnak: Kézdi Kovács Zsolt. A filmgyárban már hetek óta tudtak erről, de a hírt nem illett túl korán szárnyra röppenteni. Pedig érdekes kérdések rejlenek az új vezető személyében is, a kinevezés tényében is, tegyük fel hát ezeket sorra: — Nem vakmerőség 1987 végének gazdasági helyzetében elvállalni egy ilyen posztot? — De az! Nagyon veszélyes helyzetbe került egy olyan művészet, amely mindig a gazdasági helyzet kiszolgáltatottja volt. A festőnek csak ecset, állvány, festék, az írónak papír .és írógép kell, s a színház sem igényel földrajzilag szeszélyesen változó, távoli munkahelyeket, mint mi. Ráadásul a film mégiscsak a nagy tömegek művészete, tehát óriási mértékben a közönség ellenőrzése alatt áll. Nem vállaltam volna el, ha nem érezném magam mögött a szakma vezető alkotó művészeinek döntő többségét. A gyár 1600 embere közül legalább 1200-at személyesen ismerek, hiszen három évtizede dolgozom itt. Közös erőből engedtem a baráti kör rábeszélésének, mert a hozzá nem értő „civil" vezetést a filmszakma tovább már nem képes elviselni. — Miben látja a filmgyár legfontosabb gazdasági célját? — Abban, hogy a filmművészetre rendelkezésre álló pénzt gazdaságosan és hatásos művekre költsük el. Ide tartozik, hogy a kiváló szakembereket, méghozzá nemcsak rendezőket, hanem világviszonylatban is nagyszerű mesterembereket megtartsunk magunknak, mert ezt a nagytehetségű, értő csapatot már csak a film fanatikus szeretete tartja itt, annyi pénzért, amennyit keresnek. Nagy mértékben az értük érzett felelősségből vállaltam el ezt a posztot. — Mivel kezdi munkáját? — Tanulok könyvelőül, hogy át ne verjenek! — Az alkotó művész, a filmrendező most vállára vette a szervező munka mindig szétaprózó terhét!? — Igen, de csak két-három évre, mert ennyit vállaltam. Igaz, éjszaka már most is arra ébredek, hogy kiváló filmötleteket álmodtam meg, de két-három évig nem lesz időm, s alkotó, szellemi szabadságom a megvalósításukra. — Melyik filmjét szereti legjobban? — Minden filmem a gyerekem, s egy apa minden gyerekét szereti. Pillanatnyilag persze legjobban mindig azt, amit éppen most forgatok. — Vagyis? __ „Kiáltás és kiáltás” c ímmel forgatom Hernádi Gyula regénye alapján. Az 50-es évek végén, 1958-ban játszódik, egy vágóhídon. Földessy Dénes Panoráma A horgászlány szerencséje Karin szerelme a címe annak az új NSZK-beli filmnek, melynek főszerepét Karin Schweger játssza. A képünkön látható fiatal német színésznő egy horgászversenyen tűnt fel, miközben a televízió filmezte a versenyt. Utána végezte el a színiskolát Münchenben. Goethe gyűjteménye Düsseldorfban helyreállították a Jägerhoff kastélyt, ahol a világ legnagyobb Goethe-gyűitemé- nye látható: 30 000, a nagy német költőhöz kapcsolódó tárgy van benne. A lovas színésznő Izabelle Pasco francia színésznő eddig kizárólag női cowboy szerepeket játszott és most egy brüsz- szeli lovasiskolában tanít. A tölcséres gramofontól a compakt lemezig Százéves a hangrögzítés Egy pécsi ténár kiállítást szervez Száz éve, 1887 novemberében történt, hogy egy azóta megsárgult papírra rákerült a dátum és megkezdte hódító útját az első, a hang rögzítésére most már valóban alkalmas eszköz. Az Edison-féle fonográf versenytársáról, Emil Berliner gépéről ugyanis rövidesen kiderült, hogy jóval többről van szó, mint egyfajta jópofa játékszerről. A technikatörténet hősi korszakáról Folkmann Miklóssal, a pécsi Kereskedelmi Szakközépiskola tanárával beszélgetünk. A fiatal pedagógus, a kor kiváló ismerője, a 80-as évek elején írott tankönyvében külön fejezetet szentelt a hangrögzítés történetének, sőt azóta is gyűjti az ezzel kapcsolatos tárgyi és szellemi emlékeket. — Az akkori tudományos világ nemigen akart hinni abban, hogy az emberi hangot fel lehet venni és vissza lehet játszani - mondja. — Akadtak például komoly, felnőtt férfiak, akik úgy vélték, hogy valahol a gépben egy hasbeszélőt rejtettek el. A fonográf kezdetben valóban csak a beszéd rögzítésére volt alkalmas, Berliner gramofonja előtt azonban a nagy Caruso is énekelt. Az igazi fordulatot ily módon a hangrögzítés történetében az hozta, hogy már „művészfelvételek" is készültek. Folkmann tanár úr persze a technikai fejlődés menetét is részletesen ismerteti. Berliner gramofonja ugyan még mindig a hangrezgés mechanikai rezgéssé alakításának elvén működött, de a felvételek készítéséhez gumikorongökat kezdtek használni. Ezek pont akkora méretűek voltak, mint napjainkban a compakt-leme- zek. Később persze a sellak segítségével tovább tökéletesedett a felvétel technikája, a hangrögzítés iqazi fejlődése azonban az elektroncsövek alkalmazásával indult meg. Miután a hangot már elektromos jellé tudták alakítani, nem volt szükség az óriási tölcsérekre. A sors furcsa fintora, Tölcséres gramofon a század elejéről hony akkortájt sok-sok gramofont exportáltak Budapestről Japánba. A német származású Berliner szabadalmi leírását 1887. november 8-án fogadta el az Amerikai Egyesült Államok illetékes hatósága. Az első valóban használható gramofon azonban 1888 márciusától működött. Folkmann Miklós ezért döntött úgy, hogy tanítványai segítségével a következő hónapokban összegyűjti a még fellelhető tárgyi emlékeket és jövőre egy kiállításon mutatják be az eredményt. F. D, Pécsen, a Fehérhegyi Általános Iskolában Egészségünkért A rehérhegyi Általános Iskolában tegnap délelőtt „Egészségünkért" jelszóval került sor az iskola es a pécsi Tejipari Vállalat közös rendezvényére. Gyerekek, tanárok, szülők sportoltak közösen, s ismerkedtek egészséges, szó- jás ételekkel, amelyeket ott főztek helyben, a nyolcadikosok közreműködésével. A reggel teremfocival kezdődött, azután jött az ételkóstoló: palacsinta, piskóta, körözöttel töltött zöldpaprika, töltött kelkáposzta, prósza szerepelt az étlapon. Ezután ismét sport következett: fiúk, lányok a felnőttekkel együtt kosárlabdáztak, különböző sorversenyeket rendeztek. Akik elmentek, kellemesen töltötték a szombat délelőttöt, s a rendezvény valóban fölhívta a figyelmet arra, hogy többet kell tenni az egészségünkért. Gyógyhatású víz Mélykúton Fogszuvasodást akadályozó és más jótékony hatású alkotóelemeket tartalmaz a mélykúti termálvíz. A 630 méter mélyről feltörő mélykúti termálvízforrásból vett mintát a közelmúltban hasonlították össze más gyógyhatású vizekkel, s vegyi összetétele a gyulaiéval azonosnak bizonyult. A percenként 800 litert adó kút vizének felhasználására a helyi tanácsnál már elkészültek a tervek, s ezek szerint a település ligetes részén, a Lenin téren egy 10X30 méteres úszómedence építéséhez kezdenek hamarosan hozzá. A beruházáshoz szükséges 22 millió forintot részben a helyi gazdálkodó szervezetek adják, a fennmaradó hányad fedezésére pedig a tanács az OTP közreműködésével bocsát ki 12 millió forint értékben kötvényeket. Tervbe vették a mélykúti víz palackozását is. 1 Éles anyanyelvűnk 1. A betűrágáshoz nem fogak kellenek, hanem gyomor. 2. Eljátszana a gondolattal, csakhogy a gondolat nem játszik el vele. 3. Nem a színes egyéniségekből lesz a tarka sokaság. 4. Hiába nefelejcs, ha elhervad, azt is elfelejtik. 5. Holtig tanul az ember. Azután vizsgázik. 6. Nem terem több babér annak, aki sokáig ül rajta. 7. Egyiknek a könyve, másiknak az írója van nyomás alatt. 8. Sokszor hazugsággal vágjuk ki magunkat, az igazsággal pedig másokat. 9. üres hordó jobban kong — mondta Diogenes, ahogy belemászott. 10. Anyagi megbecsülés híján a szellem se vállalkozó. Kerekes László Másfél milliós adócsalás Gondoltak-e már arra, hogy él az országban egy király? ö a redőnykirály. Igaz koronája nincs, de birodalmát felosztotta alattvalói között. S akik! betartják íratlan „törvényeit”, nem lépnek egymás vadászterületére — legalábbis így mesélik a kulisszatitkokat ismerők — hát azoknak jól jövedelmez, a redőny- és reluxakészítő kisipar, Ma is, mert a legtöbb iparost helyhez, mégpedig telephelyhez köti a szakmája. A redőny- és reluxakészítő kisiparosnak is van telephelye, de megrendelői köre országos. S adóhatóság, rendőrség legyen a talpán, akik utolérhetik a Bakony, a Vértes legel-l dugottabb kis falvaiban dolgozó reluxásokat és felhajtói- kat. S mégis, a Mohács Városi Rendőrkapitányság bűnügy» osztálya nyomozóinak, igái A redőnyök árnyékában Nyolcszáz fanúf hallgafhak meg nem kevés fáradtsággal, de sikerült. Hogyan? Ez legyen az ő titkuk. A lényeg, hogy cél- vizsgálat keretében, szúrópróbaszerűen ellenőriztek három mohácsi — két redőny- és reluxakészítő, s egy bádogos kisiparost. A nyomozás júliusban indult, mintegy nyolcszáz tanú, s többszóz helyszínes vizsgálat nyomán másfél milliós adócsalásra derült fény. Nézzük közelebbről a „bravú- .ros" adócsalókat! K. Lajos redőny- és reluxakészítő kisiparos bejelentett telephelye Kölked, tényleges, ahol a redőnyöket készíti Mohácson van. Megrendelőit — felhajtója — Fejér, Bács-Kis- kun, Somogy és Zala megyéből szerezte. Az ipart 1985 decemberében váltotta ki, de nem volt járatlan a szakmában, mert előzőleg mint reluxaszerelő dolgozott egy budapesti kisiparosnál. Részlet a vallomásából: „Véleményem szerint az adóbevallásom összege reális, elmondom azonban, hogy a rendőrség által lefoglalt megrendelő lapok alapján a kirendelt szakértő minden bizonnyal többlet- jövedelmet fog kimutatni." Ez nem volt könnyű, mert a megrendelők másolatát a redőnyöket és reluxákat felszerelő „brigád" tagjai visszakérték, azzal, hogy ön megkapta a redőnyt, mi elvisszük a megrendelőt, hogy el tudjunk számolni a főnöknek. Négyszázötven tanú meghallgatása nyomán — mindannyian megrendelők voltak — sikerült megállapítani K. Lajos hozzávetőleges jövedelmét, amely után elfelejtett adózni. S ez, 1985— 86-ban két és fél millió forint volt, amely után 750 ezer forint adót kellett volna befizetP. László szintén redőny- és reluxakészítő kisiparos, módszere hasonló K. Lajoséhoz. Ö Győr-Sopron, Komárom és Veszprém megyékben dolgozott. Ha akadozott az anyag- ellátás, néha átugrott „pótlásért" Jugoszláviába. Az eljárás során azt vallotta, hogy az 1986. évi pénztárkönyvet, valamint a megkezdett számlatömböt a felesége elveszítette a buszon. P. László „csak” 483 ezer forinttal maradt adósa az adóhatóságnak. Ä harmadik adócsaló, hát neki volt neve, mégpedig elit neve a szakmában, mert Mohácson és környékén sikk volt dolgoztatni P. Sándor bádogossal. A legszebben dolgozik az országban, de „Európa legdrágább" bádogosa — mondják róla. Mindent a megrendelőért elv alapján, készített csatornát bádogból, rézből, henger alakút, de akár hat- és nyolcszögletűt is. Egyedül dol-t gozott — megrendelések felvétele, anyagbeszerzés —, de „kettős" könyvelést vezetett. Az egyiket a pénztárkönyvbe, a másikat pedig „sajtcédulók- ra". Ezeket a „sajtcédulákat" gyűjtötte össze a rendőrség a házkutatásnál, amelyen. „jeligés” megrendelések szerepeltek: „Mari néninek", „A pincénél, ahol egyszer boroztam" és így tovább. Több száz helyszínelés után sikerült megállapítani P. Sándor be nem vallott jövedelmét, ami után több mint kétszázezer forint adót kellett volna befizetnie. A három kisiparos ügyében adócsalás bűntettének alapos gyanúja miatt rövidesen befejezi a nyomozást a Mohács Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya. * Egy kérdés azonban még foglalkoztathatja az olvasót, s jómagámat is. Vajon ki lehet a redőnykirály? Marton Gyöngyi E i ___________________ . vusamapi
