Dunántúli Napló, 1987. november (44. évfolyam, 301-330. szám)

1987-11-14 / 314. szám

Szerkezetátalakítási törekvések Baranyában A vállalkozók hitelezése Minden elfér a palettán A baranyai iparszerkezet az elmúlt évtizedek kedvező vál­tozása ellenére ágazati és te­rületi szempontból is egyaránt kedvezőtlen. Döntő a termé­szeti qröforrásokhoz kötődő, tőkeigényes ágazatok súlya, és viszonylag jelentős a piacérzé­keny, export-import függősé­gű, gyors struktúraváltást igénylő feldolgozóipar. Ugyan- akor kicsiny a részesedésük azon ágazatoknak, amelyek a korszerűség jellemzőit hordoz­zák. Ebből a helyzetből el kell mozdulni. Hogy merrefelé, an­nak útjait és módjai* az Ipari Minisztériummal közösen kere­si c megye. A szerkezetát­alakítással kapcsolatos elkép­zelésekről, nemrég a minisz­tériumtól kaptunk tájékozta­tást, melyet kiegészítettünk az MSZMP Barnya Megyei Bi­zottságán és a Baranya Me­gyei Tanács ipari osztályán szerzett értesülésekkel. Húzó ágazat kell Mindenekelőtt le kell szö­gezni: megyénk jelenlegi gaz­dasági potenciálja nem teszi lehetővé, hogy műszaki-techni­kai és szerkezeti elmaradá­sának minden qondját egyide­jűleg megoldjuk. Az erőforrá­sokat ezért a legfontosabb feladatokra kell összpontosíta­ni. Olyan iparpolitikát keil folytatni, mely figyelembe ve­szi a meglévő ásványvaqyon kitermelésének szükségességét, a feldolgozóipar kiemelt sze­repét a jövedelemtermelés, az export és a hatékonyság növe­lésében: a térségi tényező­ket - az aránytalan területi elosztás csökkentését -, és mindjobban támaszkodik a szellemi tőke, a szaktudás ka­matoztatására. A megye a jelen gazdasá­gi helyzetben csak arra gon­dolhat, hogy a következő há­rom évben egy későbbi időszak fellendülését előkészítse, a szelektivitás elvét szem előtt tartva. Ezzel összefüaqésben fontos feladat egy olyan hú­zó ágazat megteremtése, mely­nek hozzájárulása az állami költségvetéshez jóval meaha- ladia más áqazatokét, képes minimális állami támogatóssal vagy anélkül működni, és a bányászat — mint válsáqáqa- zat —, okozta problémák meg­oldásában részt vállalni. Bara­nya lehetőség szerint csat­lakozni kíván az ipari szerke- zeráta'aWtnsi program kereté­ben előkészítésre kerülő, vi- lánbanki hitelek bevonásával pénzelhető elektronikai szerke­zetátalakítási falvamathoz. Cél a külföldi működő tőke bevo­nása, elsősorban oroaramoz- ható lonikai vezérlők, időrelék, kaocsalák, kezelő elemek ve- ovesvóllalati farmában történő avártatása, illetve avártása érdekében. Mindezt elősegíten­dő alakul men méa az idén a Novinrtel Elektronikai Inno­vációs Feilesztő és Szolgál­tató Részvénvtársasóg, mely vállalkozási alapon a szelle­mi és technikai kapacitások közcélú hasznosítását fogja menedzselni. Folytatódik a gázprogram A meqye iparában továbbra is meghatározó marad a bá­nyászat. A Mecseki Szénbányák Vállalat műszaki-gazdasági helyzete köztudottan nagyon kedvezőtlen, a többször mó­dosított liász-program jóval lassabb ütemben halad, a vállalatnál folyik a sza­nálás. Miután a kokszolható és az erőművi szénre továbbra is szükség van, a szénbányák helyzetének rendezéséről kor­mányzati döntés születik. A Mecseki Ércbányászati Válla­lat termelése a tervek szerint szinten marad, kisebb mérté­kű növekedés várható a mű­szergyártásban. Növeli teljesítményét a villamosenergia-ipar. A Pé­Kinába készülő hűtőgépgyártó-sor a Sopiana Gépgyárban Fotó: Kóródi Gábor Interjú Demján Sándorral, a Magyar Hitel Bank elnök-vezérigazgatójával esi Hőerőmű most kezdődött rekonstrukciója második üte­mének eredményeként jobb hatásfokú berendezésekkel va­lósul meg az energiaterme­lés, csökken a fajlagos ener­giafelhasználás. Bővül a földgázfelhasználás: 1990-ig várhatóan megvalósul Nagyko- zár, Bogód, Romonya, Duna- szekcső, Geresdlak és Himes- háza földgázzal való ellátása. A tengizi program 1990 után több, nagyobb célfogyasztó be­kapcsolását teszi lehetővé. Az Erzsébet-Kékesd-Szellö—Kátoly és a Bóly-Villány-Siktós-Har- kány—Beremend vonal kiépíté­sével néhány nagyvállalat - a Bólyi Mezőgazdasági Kombi­nát, a Pannonvin -, több me­zőgazdasági nagyüzem és más gazdálkodók gázellátása való­sulhat meg. A DDGáz a hazai gózmérőgyártás megalapozása érdekében - több gázszolgál­tató vállalattal együtt *-■ a Rombach céggel magyar-nyu­gatnémet vegyesvállalatot szer­vez, s kutatja a kooperációs lehetőségeket eszéki társválla­latával, az Elektroslavonijával. Elektronika szélesebb körben A feldolgozóipar egyik élen­járó ága a vegyipar. A sellyei Agrokémia Szövetkezet folytat­ja termékszerkezetének kor­szerűsítését, s új termékként megkezdi az élelmiszeripari adalékanyagok gyártását is. Erre éppen e héten alakult meg az Amilum Gazdasági Társaság, melynek több bara­nyai cég is tagja. A könnyűipar a bányászat után a második legnagyobb ágazat megyénkben. Kiemelt feladata lesz továbbra is a konvertibilis export növelése. A gépipari vállalatok to­vábbra is gyorsan fejlődnek: a Sopiana Gépgyár a csoma­gológép, a Mezőgép az élel­miszeripari gépgyártást növe­li jelentősen. A Mechlabor, o Híradástechnikai Gépgyár, a Ganz Műszer Müvek és a MOM gyáregységeiben \ a technológia fejlesztésével haj­tanak végre termékkorszerű­sítést. Az Épgép pécsi gyára, a kooperációban előállított da­rukból növeli termelését. A gépiparban népgazdasá­gi szinten, alapvető változást kell elérnie az elektronikai ipar részarányának jelentős nö­velésével, az elektronizálási színvonal emelésével. Ebből a baranyai gépiparnak jelentős feladatot kell vállalnia, rész­ben azzal, hogy meglévő gyár­tóeszközeinek egy részét elekt­ronizálással, automatizálással, a mérési technológia fejlesz­tésével korszerűsíti, esetenként lobotok, manipulátorok alkal­mazósavai integrált gyártó rendszerekké fejleszti, más­részt az elektronikai kutatás­ba, fejlesztésbe és alkatrész­gyártásba Való bekapcsoló­dással. Ennek segítésére jön létre a már említett Novindel Rt. M. Z. Pécsre már régebben akar­tam jönni, de többször is el­halasztottuk a látogatást. Persze, kíváncsi voltam, mi­lyen itt a kollektíva hangula­ta, találkozni szerettem volna a vállalatok, a megye veze­tővel, tájékozódni, hogy a te­rület hosszú távú fejlesztési elképzeléseihez miképpen kap­csolódhatunk — mondja Dem­ján Sándor. A Magyar Hitel Bank Rt. elnök-vezérigazgató­ja a közelmúltban járt a Ba­ranya Megyei Igazgatóságon. Dél-Dunántúl településeit jól ismeri, sorolja a Skála ipari és mezőgazdasági szállítóit. Szívesen nyilatkozik az eltelt közel egy év tapasztalatairól. — Végül is egy bank mű­ködésének eredményessége a legpontosabban számokban mérhető — mondja. - Nyolc százalék adózott osztalékelő­leget tudtunk fizetni a részvé­nyeseinknek, ami 25 százalé­kos nyereségnek felel meg. Hogy az év vége hogyan ala­kul, erről még nem tudok be­szélni, hiszen nem az én egy­személyi döntésemen múlik, hogy 12 vagy 15 százalék lesz-e mindösszesen. Igyek­szünk minél több banki szol­gáltatást nyújtani, például valamennyi partnerünk meg- kapta tőlünk a bérek, adók átkulcsolósára szolgáló számí­tógépi programot. — Di italanul? — Igen. Félmilliárd forintot eléri az az összeg, amelyet visszajuttatunk a szolgáltató­sok révén a gazdálkodóknak. Egyébként pillanatnyilag mint­egy 200 milliárd forint fölött diszponálunk. — önnek személy szerint megérte a váltás? — Igen, és ezt nem az mon­datja velem, hogy a környe­zetemben is mindenkit bizta­tok, hogy egy idő után vált­son munkakört. Természetesen rendkívül sok dolgot kell meg­tanulnom. Bízom benne, hogy sikerül a versenyszellemet job­ban becsempészni a munka­társaim gondolkodásmódjába. — Mi az, ami pillanatnyilag izgatja? — Mint a legtöbb magyar állampolgárt, azt hiszem, en­gem is a kibontakozási prog­ram foglalkoztat, és az, hogy hol a mi helyünk ebben a folyamatban. A hazánkban gazdálkodó vállalatok több mint fele a mi partnerünk. Végső kifutásában az a cé­lunk, hogy ők eredményeseb­ben gazdálkodjanak, mint o másik fél. Segíteni kívánjuk a bankreform következetes végrehajtását, mert sajnos, elég sok a hátráltató mellék- zönge. A rendelkezésünkre ál­ló nagy mennyiségű informá­ciót is a minél gyorsabb ki­lábalás szolgálatába állítjuk. Rendkívül lényeges, hogy a program kritikája ne nyomjo el a cselekvést. Egy ország a gazdasági háborúban nem veszthet, csak csatákat. — Ennyire optimista? — Igen, egy vezetőnél köte­lező, hogy optimista legyen. De természetesen úgy, hogy amögött tartalom is meghú­zódjon. Ha azt mondom a fuldoklónak, hogy ússzon öt méterrel odébb, és ott is ful- doklik, akkor legközelebb nem fog még öt métert úszni azért, hogy ott fulladjon meg. Hosz- szú volt a lefelé vezető út, és egy gyorsabb fölfelé vezető szakaszt kell szolgálni eszkö­zeinkkel. — Melyek ezek? — Mindenek előtt a második szerkezetátalakítási kötvény, melynek kibocsátása küszöbön áll. Emellett támogatjuk a vál­lalatok törekvéseit, itt is több kötvény kibocsátása előtt ál­lunk éppen, neveket azért nem mondhatok, mert most vannak jóváhagyás alatt. Szé­lesíteni fogiuk kapcsolatain­kat a városi és főleg a me­gyei tanácsokkal, ők a terület- oazdók, támoaatiuk ésszerű törekvéseiket. Emögött megint kötvények állnak. Januártól megindítjuk lakossági szolqól- tatásunkat. a megtakarítási készség növelése a célunk. — Hogyan lehet ezt elérni, és mit eredményezne? — Az emberek akkor taka­rékoskodnak, ha a pénzük a bankban nem veszíti értékét, és évek múlva is tudnak érte vásárolni, tehát van áru a polcokon. Az értékmegőrzés reálkamatok kialakításával le­hetséges, ezt szorgalmazzuk. Ha az összjövedelem 12-13 százalékát helyezné el a ban­kokban a lakosság, akkor 50 milliárd forint értékű árut le­hetne többletként exportálni, vagy ezt a pénzt beruházá­sokra fordítani. Az említett részarány szerintem a jelen­legi jövedelemviszonyok mel­lett elképzelhető, és egy euró­pai középarányosnak felelne meg.- Tervezik-e részvételüket közös vállalatokban?- Kicsivel messzebbről in­dítanám a választ. Sajnos, sok olyan vállalatról tudunk, melynek egyszerűen semmiféle hitelkapcsolata sincs. A sza­bad bankválasztás hatását érezzük, 250 új számlát nyi­tottunk, és 30-at szüntettünk meg az öröklött szervezethez képest. Elsődlegesen nem a számoknak van jelentősége, stabil partnerkapcsolatok ki­alakítására törekszünk. És nem mondunk le a „kívülállók" meghódításáról. Tőkerészes­ként részt veszünk közös vál­lalatok megalapításában, köt­vényeket bocsátunk ki e cél­ból, s ha már beindult a fo­lyamat, négy-öt év múltán, át­engedjük helyünket az ilyen vállalatoknak. Ezen az úton bekapcsoljuk őket a körfor­gásba.- Devizaügyletek . . .- Nagy feladatunk a lakos­ság bevonása, és egyszerre mindenben nem léphetünk, így az az alapvető törekvé­sünk, hogy kizárólag konkrét céllal működő tőkét importál­junk. De hangsúlyozom, nem ez a főirányunk.- Hova adna szívesen pénzt, de nem kérik?- Három ilyen területet em­líthetek, és az első az ide­genforgalom. Várható, hogy a Szovjetunióban könnyítések lesznek a beutazásokat, és előbb-utóbb a kiutazásokat szabályzó rendelkezésekben. A tranzitforgalom növekedése mellet utazások célját is je­lenti majd Magyarország. A megnövekedet turistaforgalom levezénylésére egyelőre hiá­nyoznak az eszközök, és meg­teremtésük jó befektetésnek bizonyulna. A második ilyen terület a kisüzemeké, az 5—20 főt foglalkoztató vállalkozáso­ké, melyek már bebizonyítot­ták életképességüket. Végül pedig abba a tíz-tizenöt nagyvállalatba fektetnék pénzt, mely az egész magyar gazda­ságot magával húzza. Mert minden elfér a palettán. A nagyvállalatok és a kisüzemek is. Sz. Koncz István Munkában a MECSEKÉP Húszán harmincmilliót Vízmérték- és födémbéléstest-gyártás az építőipari tevékenység mellett Az építkezések egyszerű, de nélkülözhetetlen eszközét, a vízmértéket ez évtől gyártja a pécsi MECSEKÉP Építőipari Gazdasági Munkaközösség, méghozzá a tervezett huszon­ötezer helyett harmincezer da­rabot. S jövőre már százezret készítenek. Az importkiváltó termelés különlegessége, hogy ott is érdeklődnek iránta, ahon­nan eddig szállítottak hazánk­ba, konkrétan Ausztriáról van szó. A mintakollekciók elju­tottak már az NSZK-ba, Olasz­országba, valamint a szocia­lista országokba. A bel- és külföldi forgalmazó a Bárá­nyokén A libella Ausztriából érke­zik, a Székesfehérvári Könnyű­fémmű szállítja az alumínium- profilt, az eloxálásban részt vesz az Ikarus, az Óra- és Ék­szerkereskedelmi Vállalat szek­szárdi gyára, a Mechlabor pé­csi gyáregysége. A gyódi kis­üzemben áll össze késztermék­ké a festett, lakkozott, vagy natúr (eloxólt) külsejű vízmér­ték, eleget téve a szigorú mi­nőségi követelményeknek. A végeredmény: a vízszintes és függőleges meghatározására szolgáló hazai eszköz nem­csak importpótló, hanem ol­csóbb is, mint a korábban ke­reskedelmi forgalomban lévő. A termelés júniusban kezdő­dött, s a következő hónapban már az üzletekben árulták a vízmértéket. A gyártáshoz lé­tesített gyódi kisüzem felsze­relése közel kétmillió forintos költséggel történt, a gmk sa- játerös beruházásaként. Az építőipari munkaközösségnél ezzel lehetővé vált a téli fog­lalkoztatós. Nyáron a vizmértékkészités- sel párhuzamosan folyik a fö­démbéléstest-gyártás a gmk pécsi, nyugati Ipari úti köz­ponti telephelyén. Az idei ter­vezett háromszázezer darab he­lyett hétszázezer födémbélés- testet szállítottak Somogy, Tol­na, Baranya, Zala Tüzép-tele- peire. A megnövekedett terme­lési igényt két műszak szer­vezésével, s amikor az idő en­gedte, mindennapi gyártással tudták kielégíteni. A telep négyezer négyzetméteres beto­nozott terét gyakran lepte el teljes egészében száradó épí­tőanyag ezen a nyáron. A fö- démbéléstest alapanyaga a görcsönyi téglagyár ipari hul­ladéka, a törmeléktégla. A béléstest figyelemre méltó tu­lajdonságai: kellően szellőző, jó hőszigetelő, könnyen vakol­ható, s a cementből készülő­nél kisebb a súlya. Az építőipari gmk természe­tesen fö profiljáról ismert, a fenti tevékenység csupán a ki­egészítő foglalatosságot fedi. Hiszen az alig négy hónapja nyitott pécsi Agroker áruház­nak — amelyet a gmk kilenc hónap alatt épített fel — nincs pórja a környéken. A szoros építési határidőt tartotta a MECSEKÉP, ugyanakkor külön­leges minőségű kereskedelmi egységgel gazdagította a Dél- Dunóntúlt. A Konzum Áruház eladóterének átalakítását jú­niusban fejezték be, a pécsi Interpress-irodát júliusban ad­ták át. s tart méq a RÖVIKÖT —CIPÖKER—TRITEX raktáréDÜ- leteinek külső felújítása. Kivi­telezési és eqyéb építői mun­kákat továbbra is csak Pé­csett vállalnak, bár a qmk-kra vonatkozó húsz százalékos kü­Béléstesteket készítenek a Mecsek ÉP GMK szakemberei lönadóval hátrányos helyzetbe kerültek: a versenytárgyaláso­kon nem indulnak a többiek­kel egyenlő eséllyel. A húsz tagú gazdasági mun­kaközösség tiszta árbevétele ez évben meghaladja a harminc- millió forintot. A MECSEKÉP-nek o Magyar Kereskedelmi Kamara kisvállal­kozói tagozata a Kiváló Kis­vállalkozás címet adományozta a közelmúltban. A huszonnyolc pályázóból tizenhárom nyerte el az elismerést. A díjazottak között Baranyát a MECSEKÉP képviselte. L. Cs. K. 1987. november 14., szombat HÉTVÉGE

Next

/
Thumbnails
Contents