Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)
1987-10-09 / 278. szám
1987. október 9., péntek Dunántúli napló 5 A nemzetiségi jelenkutatás helyzete Tíz éve folyik a nemzetiség - történeti kutatás a Baranya Megyei Levéltárban. Azóta tizenhét szerző harminchat cikket jelentetett meg a Levéltári Évkönyvben. A szerzők részben a Levéltár munkatársai, tizenegyen azonban kültagok. Ahogy azt dr. Füzes Miklós, a Baranya Megyei Levéltár igazgatóhelyettese elmondta, egy kutatóműhely alakult ki ebben a témában a Levéltár körül. Készülőben vannak községtörténeti monográfiák nemzetiségi területekről és nyomdában van már a Dráva menti horvátokkal foglalkozó munka. A nemzetiségi jelenkutatás érdekében 1985 végén, a Baranya Megyei Tanács és a budapesti Állami Gorkij Könyvtár képviselői megállapodást kötöttek és idén februárban kijelölték azt a 17 nemzetiséglakta települést, ahol szociográfiai felmérést végeztek. A munkában részt vett az Állami Gorkij Könyvtár, a Ba- 'ranya Megyei Levéltár, a JPTE Történelemtudományi és Nemzetiségi Intézete és a Baranya Megyei Könyvtár. A kutatásra kijelölt falvak jól átfogják a megye nemzetiségeinek etnikai, nyelvjárási, történeti jellegzetességeit, de e munkából egyelőre kimaradtak a városok. A kérdőíves szociográfiai adatfelvétellel május végéig elkészültek. Számítógépes feldolgozásuk jelenleg folyik. Készültek magnós interjúk is. Közel száz kazettára kerültek rá a rendkívül érdekes és a tudományos kutatás szempontjából fontos interjúk. Ezeknek az anyagoknak a további sorsa eqyelőre még nincs eldöntve. Ugyancsak anyagi támogatást iaényel a további adatszerzés és feldolgozás is. Erről a munkáról tárgyalt tegnap Pécsett a Baranya Megyei Tanács Nemzetiségi Bizottsága, megoldást keresve a munka folytatására. D. Cs. Hulladékból biobrikett A Péti Nitrogénművek hódmezővásárhelyi furfurol gyárában biobrikett gyártását kezdték meg. Az utolsó negyedévben 2 ezer 500 tonnát gyártanak a 4 ezer 200 kilokalória értékű fűtőanyagból. A biobrikettet a furfurolgyártás melléktermékéből, a furfurol- korpából készítik; ebből az elmúlt években 300 ezer tonnányi gyűlt össze a gyár területén. A fontos vegyi- és gyógyszer- ipari alapanyagot, a furfurolt mezőgazdasági hulladéktermékekből, kukoricacsutkából, fa- aprítékból állítják elő. A furfurol kivonása után visszamaradó, egyébként környezet- szennyező korpa továbbhasz- nosítására, például talajjavító anyagként való alkalmazására több módszert is kidolgoztak már, a visszamaradt anyag mennyisége azonban eddig évről évre csak gyarapodott, valósággal^ heggyé magasodott a gyárban. Biobriketté való feldolgozására így szükségszerűen törekszik a . vállalat. Terveik szerint jövőre már 10 ezer tonna biobrikettet állítanak elő. A hagyományos kályhákban szinte füst- és korommentesen égő, kevés hamut tartalmazó fűtőanyag külföldi értékesítését is tervezik. Évi egymillió tonna gabona A gyakorlati bemutató előkészületei Peti kimúlt Nem is oly rég tudtuk meg, hogy a Pécsi Állatkert kedvenc Peti csimpánzát mennyire megkínozta egy vandál látogató. Bottal piszkálta, hergelte a játékos, közvetlen majmot, amely a híres Schneller Cirkuszban nevelkedett. Valószínű, hogy ez az eset is tovább fokozta súlyos, lappangó betegségét, a jobb pitvari szív belháítyagyulladását és végül is szívtrombózisban kimúlt az állat. Kasza László, a Veszprémi Allatkert nyugdíjas igazgatója elmondta, hogy náluk három, ugyancsak cirkuszból származó csimpánz ugyanígy pusztult el. Megviselte őket a cirkuszi bezártság, a trenírozás, az ezzel járó idegfeszültség. Ezt csak tetézte néhány látogató durva, megengedhetetlen viselkedése. Peti állatorvosa a mindig lelkiismeretes dr. Papp Elemér volt. A halált ügyeletes kollégája, dr. Nagy Endre jegyzőkönyvezte. A 15 éves állat — emberkorban ez 40—45 évnek felel meg — még 5—10 évet élhetett volna. A 19 éves Agyaki Mónika két éven át gondozta, most is szipog, ha rá gondol. Szomorú vigasz, hogy Peti után maradtak utódok. így felesége, Dzsudi és másfél éves kicsinyük, Liza, más néven Kitty. Peti a JPTE Állattani Tanszékére kerül, kipreparálják, kitömik. Ott tehát még látható lesz, de már mint múmia. Cs. J. Búzatermelési tanácskozás Cserkúton Folyékony műtrágyázási bemutató Szentlőrincen Baranya megye búzatermelő gazdaságainak szakemberei tanácskoztak tegnap Cserkúton, a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás székházában a búzatermesztés idei tapasztalatairól és további teendőiről. Megnyitójában dr. Földvári János, a Baranya Megyei Tanács általános elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a szerkezet- váltás a gabonaprogramot nem érinti. Baranya megyének a jövőben is évi 1 millió tonna gabona előállítására kell törekedni. Rámutatott ugyanakkor a növényi fehérjék import megtakarító szerepére. Fontos, hogy Baranyában is lépjenek a gazdaságok e téren. A megye klimatikus viszonyai kedveznek a szójater- melésnek. Mohácsi-szigeten például az idén 100 hektár átlagában 3 tonnás szójater- mést takarítottak be. Minden olyan üzemben, ahol az ökológiai adottságok megvannak, termelni kell ezt az állattenyésztés szempontjából nélkülözhetetlen növényt. Kétségtelen gond a szójafeldolgozás szűk kapacitása. Mégsem üzemen belül kell ezt megoldani. A cukorrépához hasonló jugoszláv—magyar szójakooperácló kiépítésén fáradozik a megye. A tárgyalások folyamatban vannak déli szomszédainkkal, akik szabad szójafeldolgozó kapacitásukat ajánlották fel a baranyai szójababtermés feldolgozására. A búzatermelés ez évi tapasztalatairól Halmai Endre, a Baranya Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető-helyettese adott átfogó, számitógépes adatfeldolgozással készült értékelést. A rendkívül szeszélyes, elemi károkkal sújtott esztendőben sincs szégyenkezni valójuk a megye gabonatermelőinek a 4,9 tonnás átlagterméssel. Fejér és Győr megye után Baranya a harmadik lett, a szajki Béke Tsz a székesfehérvári tsz-szel azonos eredménnyel országos 2-3. Rámutatott ugyanakkor, hogy az utóbbi 3 évben legalább 20 százalékkal csökkent a búza jövedelmezősége és bár még mindig a középmezőnyben van, de mór a kukorica is megelőzte. Több gondot kell fordítani az elöve- teményre, a talajművelésre, a fajtahasználatra, a tápanyagfelhasználásra és a növényvédelemre. Mindazonáltal ha a jégeső nem jön közbe (52 gazdaságnak 51 millió forint búzakárt téritett a biztositó), akkor az átlagtermés elérte volna az 5,6 tonnát. Kosa Sándorné, a NAÁ igazgatóhelyettese egyebek között rámutatott, hogy Baranyában a műtrágya-felhasználás magas, de nem elég hatékony, ami költségtöbbletet eredményez. Felhívta a figyelmet a talajszerkezet romlására is, a negatív tendencia okszerű talajműveléssel még megoldható. Az idei megyei búzarekorder a szajki tsz; elnöke, Husti Mihály a gyakorlat oldaláról világította meg az eredményes búzatermelés időszerű kérdéseit. A legfontosabbnak a jó talaiművelést tartja, majd sör- rendben a tápanyag, a növényvédelem és a fajta következik. A fajták közül saját eredményeik alapján mindenekelőtt az újvidéki Niska Rónát, az MV-13-ast, a Jedno- tát. illetve a GK-öthalom és GK-Kincső fajtákat ajánlotta szakembertársai figyelmébe. Ezt követően a négy nagy növénytermelési rendszer képviselői adtak értékelést. Végül a mintegy 80 szakember ellátogatott az új szentlőrinci folyékony műtrágyaüzembe. Megismerkedtek a gyártással és a helyszínen rögtönzött bemutatón a folyékony műtrágyázás technológiájával. — Rné — Jobb körülmények közé kerültek a gyerekek Megszépült a bakócai Nevelőotthon és környezete A bakócai volt Majláth- grófi kastély már évtizedek óta gyermekotthon. Ügy elhasználódott, hogy helyre kell állítani, a mai követelményeknek megfelelővé kell alakítani. A Sásdi Költségvetési özem 1983-ban kezdte el a munkát a Baranya Megyei Tanács művelődési osztálya megbízása alapján. Az építkezés időben elindult, és jó ütemben haladt, mikor különböző akadályok merültek fel. A már átadás előtt álló épületszárny födém- szerkezete leszakadt - mindkét szárnyrészt emiatt teljesen újjá kellett építeni. A kastély falain belül kis me- medencét találtak — azt is meg kellett szüntetni ... így a határidők többször módosultak. Ennek ellenére az élet nem állt meg — a gyerekek az intézeten belül üres szolgálati lakásokban, a tornateremben és az általános iskolában, néhányon pedig más intézetben kaptak szállást. Megérte a várakozás: ragyogóan rendbehozott hálótermek, csoportszobák és új bútorok közé kerültek a gyerekek. Aminek kimondhatatlanul örülnek: a központi fűtés. Kikerültek a szobákból az olaj- kályhák, és végre melegek a boltíves folyosók, a fürdők és a szociális helyiségek. Az átalakítás során sikerült kialakítani a földszinten és az emeleten egy-egy társalgót - hideg, esős napokon és esténként itt lehet tévézni, társas- játékozni, olvasni. A földszinten jutott hely az orvosi rendelőnek és a két betegszobának. Korábban ilyen helyiségeik egyáltalán nem voltak. Az alagsori részben van egy kisszobányi üres helyiség - ide szakkört szeretnének telepíteni. A visszaköltözködéssel egy- időben felszabadult a felsőtagozatosok általános iskolája: itt is külső-belső felújításra került sor. Ez az épület is központi fűtést kapott. Könyvtárhelyiséget és vizesblokkot is kialakítottak a felsőtagozatosoknak. Megszépült a tornaterem is. A konyhát és az ebédlőt is modernizálták. A régi felszerelések helyett újakat vásároltak. A belső tatarozás kész, most, október végére befejezik a külső vakolást, festést, mázolást. Ez utóbbi három épület hófehér, a lábazatok sötétbarnák, a nyílászárók pedig zöld színűek. Maga a kúria gyönyörű császársárga, vajsárga betéttel és sötétbarnára pácolták az ajtókat, ablakokat. Sajnálatos, hogy az udvaron található szolgálati lakások felújítására és a szomszédságukban éktelenkedő régi, gazdasági épület megszüntetésére nem kerülhet sor. Elfogyott a pénz. Ugyancsak elmarad a különálló gyakorlati műhely és raktár megszépítése. Öröm viszont, hogy közös összefogással, társadalmi munkával sikerült a kézilabda- és a focipályát megépíteni. A nevelőotthon két állami pályázaton is első lett - így a sportpályák építésére nyertek összesen 130 000 forintot. Rengeteg segítséget kaptak a Mecseki Szénbányák Kossufh bánya KISZ-bizottságától. Anyagot adtak, eszközöket készítettek. Dolgoztak az állami gondozottak, a pedagógusok, a bakócai KISZ-szervezet fiataljai és a Sásdi Költségvetési üzem dolgozói. Most, a tanévben már sportolhatnak a gyerekek a kézilabdapályán és a focipályán. Felmerült, hogy a kastélyt körülvevő öthektárnyi parkot is megszépítik. Kertészmérnök segítségét várják, aki jól átgondolt tervvel adna tanácsot: a meglévő fa- és cserjeállomány mellé milyeneket telepítsenek, illetve a már kihaltakat milyennel pótolják. Most ősszel szeretnék elkezdeni a fásítást, és a díszcserjék telepítését. Szabados Lászlóné igazgatóhelyettes beszélgetésünk végén megjegyezte, hogy nagyon elégedettek a megszépült otthonnal. A. E. Hangverseny a szovjet kultúra napjai alkalmából Egy zseniális, szigorú ember - mondta a Magyar Állami Hangversenyzenekar műszaki vezetője Jurij Szimonov karmesterről, miközben a POTE aulájában várakoztunk rá a tegnap esti hangverseny előtt, amelyet a szovjet kultúra napjai egyik rendezvényeként tartottak meg Pécsett. Jurij Szimonov Szaratovban született, az ottani zeneiskolában hegedülni tanult. Le- ningrádban járta a középiskolát és a konzervatóriumot. Tizenöt évig volt a moszkvai Nagyszínház első karmestere, két éve saját zenekarával, a moszkvai Állami Szimfonikus Kiszenekarral dolgozik. Elnyerte már az össz-szövetségi karmesterverseny első díját és 1968-ban Rómában, a nemzetközi karmesterversenyen első helyezést ért el. A Szovjetunió népművésze. Sokfelé koncertezett Európában, Japánban, az Egyesült Államokban, Mexikóban. Beethoven, Wagner, Csajkovszkij, Soszta- kovics zenéjét szereti a legjobban.- Már legalább 3 éves korom óta karmester akartam lenni. Szüleim kórustagok voltak a szaratovi operában, jóformán a színházban nőttem föl. Sokat kellett egyedül játszanom, a babáimnak vezényeltem és ha hamisan „játszottak", megdorgáltam ókét — mesélte félig tréfásan, félig komolyan Jurij Szimonov a koncert előtt, egy gyors vacsora közben. — Engem a zenén kívül igazából semmi más nem érdekel. Az élet úgyis túl rövid, még akkor is, ha egy dologra szánja az ember az idejét. Én nem tudok focimeccset nézni, sétálgatni, nekem mindig a zenére van szükségem. Úgy gondolom, aki nem találja meg az örömét a munkájában, az nem boldog, én viszont az vagyok. — Sokat követel önmagától és a zenekaroktól is ... — Csakis így lehet valamit létrehozni, közösen alkotni. Saját zenekarommal naponta 9—17 óráig próbálunk. Minden a próbák alatt dől el. — A karmester egyénisége mennyire befolyásolja egy-egy mű megszólaltatását? — Alapvetően. De csak akkor érvényesülhet ez, ha kivívja a zenekar tiszteletét és elfogadják munkastílusát. A személyes példamutatáshoz érünk vissza ismét. Ha látják, hogy a karmester pontosan érti a dolgát, tudja, hogy mit akar, szívesen dolgoznak vele együtt. B. A. /
