Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-09 / 278. szám

e Dunántúlt napió 1987. október 9., péntek ILIS AJÁNLÓ A kétkedő kritikus Kossuth-díjas kritikus, újságíró gazdag írói munkásságáról válogattunk alábbi rejtvényünkben VÍZSZINTES: 1. Kicsoda oroszul. 4. Akadémikus rövidítése. 7. Skandi­náv légiforgalmi társaság. 10. 25 éves korában, 1909-ben ezzel a cím­mel jelenik meg 500 példányban ver­ses könyve, melyet saját költségén adott ki. 14. Iszkol. 15. Férfinév 16. Észak-afrikai kikötő. 18. Ellenszol­gáltatásként fizet. 20. A föld felé hanyatlik. 21. Keverék. 22. Ausztrá­liai futómadár. 23. Spongya. 26. Lóbiztató szó. 27. Jelenleg. 28. A Szovjetunióban gyártott motorkerék­pármárka. 29. Női név, Gárdonyi regényt írt róla. 31. Az asztácium vegyjele. 32. Sebképződés. 34. A felszabaduláskor az első magyar író, aki cikket irt a szovjet hadse­reg magyar nyelvű lapjába. Melyik lapról van szó? 37. Lecsapódó pá­ra. 39. Szubalpin klímájú üdülőhely Kőszeg szomszédságában. 41. Ko­márom megyei község. 42. Becézett Adolf. 44. Kor angolul (ÁGÉ). 45. Szöktet. 48. Az összeadás szava. 49. Harmonikus kedélyállapot. 51. Száz dekányi. 52. író, szociográfus (Gé­za. 1900—1978). 53. Állami-díjas csillagász (László, 1906—1974). 55. Hóbortos személy jelzője. 57. Meleg időben árnyékos helyen pihen. 58. Svéd, máltai és olasz autójelzések. 60. Vulkáni eredetű kőzet, csiszolás­ra használják. 62. Zalai Karola. 63. Orgánum. 65. Az urán egynemű be­tűi. 66. Elet. 68. Kritikai gyűjtemé­nye, amely 1959-ben került kiadás­ra. 70. Jugoszláv egyetemi város. 72. 1910-ben megindított, rövid éle­tű folyóirata, amely bíráló célzatú és hangú lap volt. 74. Arról a gö­rög félszigetről való, melynek Athén a székhelye. FÜGGŐLEGES: 1. A szarv és a tulok anyaga. 2 .............rege; Shakes­p eare-mű. 3. Puha fém. 4. Művészet- történész (Nóra). 5. Drámaíróként nagy sikert aratott ezzel a darab­jával, melyet Vajda Lászlóval kö­zösen irt. 6. Hangsor. 7. Szombat­helyhez csatolt község. 8. A szurko­lók öröme, névelővel. 9. Had. 10. 1943-ban kiadott kötete az emberi­Zenésznek készült, majd ti­zennyolc éves korában várat­lan fordulattal mintázni és rajzolni kezdett. Reményi Ka­talin ötvösművész 1955-ben született Budapesten. Legin­kább a természetes anyagok, a nemesfémek, drágakövek iránt vonzódik, s ezeket hasz­nálja finom, kecses vonalú ékszereinek megalkotásához is. ség egyatomos békovágyáról beszél. 11. Prímszám. 12. Esek! 13. 1947- ben jelent meg a Kultúra haláltán­ca című gyűjteményes kötete. Ebben a művében ezzel a címmel a 19. és 20. századi nagy íróinkról rajzol portrét. 14. Ugyanúgy latinul. 17. Elkezdi a sakkpartit. 19. Mezőgaz­dasági nagyüzem. 21. Könyörög. 24. Becézett Zsuzsanna. 25. Amerikai szakszervezeti szövetség névbetűi. 28. Cselekvést fejez ki. 30. Az állam kasszájába folyik be. 33. Elengedi. 35. Jánoska. 36. Kiskabát. 38. 1955- ben megírja Katona József regényes életrajzát. A mű címe? 39. Fékez- hetetlen. 40. Kétezer római szám­mal. 42. Diplomáciai Testület. 43. Járom. 46. Megy az . . . ; Illyés Gyu­la verse. 47. Iskolai rövidítés. 50. Rakettek. 52. Asszony németül. 54. A roli egynemű betűi. 56. Bosszankodó szó. 57. Csöndes. 58. Divatos köszönés. 59. A prémes ál­lat bőre. 61. A kistestvér beceneve. 63. üres széki 64. Vas megyei köz­ség. 67. Kicsi folyóvíz. 68. A szilí­cium vegyjele. 69. Zita egynemű be­tűi. 71. A príma áru jelzése. H. J. Beküldendő: a vízszintes 10., 34., 68., 72. és a függőleges 5., 10., 13., 38. számú sorok meg­fejtése, legkésőbb október 19-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf.: 134., Du­nántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A szeptember 25-i lapban közölt rejtvény megfejtése: Klemperer — Walter — Failoni — Toscanini — Boult — Kleiber — R. Benzi — Rei­ner — Bernstein — Ansermet — Széli — Doráti. Könyvutalványt nyertek: Berecz Já- nosné, Sellye, Árpád u. 12.; Dob- szai József, Pécsudvard, Felszaba­dulás út 23.; Kővágó István, Pécs, Tolbuhin út 138/1.; Gorjanácz Györgyné, Pécs, Semmelweis u. 15.; Szabó Jánosné, Márfa, Fő u. 37. A könyvutalványokat postán küld­jük el. A Szépet keresi, s a Szépet akarja létrehozni is. 1976 óta az ország valamennyi Kép­csarnok- és IDEA-boltjaiban megtalálhatók ékszerei, s több önálló kiállítása is volt. Ez­úttal október 8-tól 18-ig lát­hatók és vásárolhatók alko­tásai, a Képcsarnok Vállalat Ferenczy-termében. RÁDIÓ Gemenc és a madár­világ Több érdekes és színes ri­portot ígérnek a szombati mű­sor szerkesztőjének, Felső Pál­nak munkatársai. Az előzetes nyomdába adásakor már ké­szen volt a reneszánsz kor magyarországi műszereiről szó­ló beszélgetés, és az a sport­témájú interjú, amelynek ala­nya Takács Jenő labdarúgó, aki az utóbbi 2 évben bejár­ta az adáskörzetet. Zalaeger­szeg után a PMSC, majd a Komlói Bányász játékosa lett, most pedig a bajai NB 111-as csapatot erősíti. A tervezett témák között szerepel még műsor Arany János nyelveze­téről és a mágneses terápia tapasztalatairól is. A műsor készítői igyekeznek friss infor­mációkkal is szolgálni a hall­gatóknak. őszi barangolás. Ezt a cí­met adta Nógrádi Erzsébet a Vasárnapi Magazinnak, amely­ben hallhatnak a nagytótfa- lusi falumúzeumról, szót kér a Gemencért agqódó közéleti ember és a madárvilágot jól ismerő szakember is. Ellátogatnak az ország egyik legszebb vadvizéhez, a Drá­vához, ahol folyami horgászok beszélnek a csodálatos, nagy­részt még érintetlen táj szép­ségeiről, a folyó gazdag zsák­mányáról. A csillagász pedig bebizonyítja, hogy a hétköz­napi égbolt is tele van csodá­val.---------------- » ■ --------- — Sz atyor Győző a Pécsi Kisgalériában „Alkotásaimhoz döntő indí­tást és állandó megújulást szü­lőföldem adja. A népművészet és a képzőművészet megisme­résének vágya és szeretete arra kötelez, hogy munkáim­ban a hagyományok megőrzé­se és a mai valóság együtte­sen legyen jelen. Alkotó pe­dagógiával is ezt vállalom és hirdetem, ugyanis a pedagó­giában . ott él a művészet, és a művészetben mindig ott él a pedagógia lehetősége.” Szatyor Győző kiállítása elé saját szavainál más bemuta­tás nem is mondhat többet. Népi ihletésű, harmóniára tö­rekvő, dinamikus és egyben örökérvényűen mozdulatlan fa­szobrait sokan ismerhetik. Ki­állítását október 9-én, ma dél­után 4 órakor nyitja meg Ma- kovecz Imre építész, közremű­ködik a Mecseki Fúvósötös. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ Különös világ - ékszerekben Film... Film... Film... Jelenet a „Tex és a Mélység Ura" című olasz kalandfilmből DR. MINORKA VIDOR NAGY NAPJA. Színes magyar gyermekfilm. Rendezte: Sólyom András. Szerep­lők: Margittal Ági, Boldoghy Bori, Újlaki Dénes, Hollósi Frigyes, Tá­bori Nóra. A tízéves Dorka és nagynénje egy szép nyári napon a piacon furcsa háborúba keveredik, melyet a hen­tesek és a kofák vívnak a piac kö­zepén lévő vízcsapért. Dorka és Te­réz néni egy beszélő tyúk, Minorka Vidor, a bölcsészettudományok dok­torának segítségével próbálják a harcoló feleket kibékíteni, miközben számos kalandot élnek át. CINKOSOK. Színes, feliratos szov­jet filmdráma. Rendezte: Ina Tu- manjan. Hlebnyikov ügyészségi nyomozó pártfogásába veszi a. börtönt meg­járt fiatal tolvajt, aki őszinte bűn­bánattal kiérdemelte rokonszenvét. Igyekszik segíteni neki a civil élet­be való beilleszkec'ésnél, ám a kör­nyezet közömbössége, nemtörődöm­sége megakadályozza jószándékának érvényre juttatását. AZ ÉN KIS FALUM. Színes, szink­ronizált csehszlovák komédia. Ren­dezte: Jiri Menzel. Szereplők: Bán János. Marian Labuda, Rudolf Hru- sinszky. A film a falucska mindennapjai­ról szól, az ott élőkről, akik éppen olyanok, mint a világon mindenütt az emberek: szeretnek és nem sze­retnek, veszekszenek és kibékülnek, korrumpálhatok és ugyanakkor arany- szívűek . . . TEX ÉS A MÉLYSÉG URA. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. Ren­dezte: Duccio Tessari. Szereplők: Giuliano Gemma, Carlo Mucari, Vil- liam Berger. Tex és barátai egy rablóbanda után kutatnak, amelyet sikerül meg­futamítaniuk, de a tanúk rejtélyes módon elpusztulnak. Megpróbálják kideríteni az igazságot. így jutnak el a Yaqui indiánokhoz, akik arról álmodoznak, hogy lemészárolják a spanyol hódítók őreit. Tex segítőit elfogják, kínozzák, de neki sikerül behatolnia a táborba, s kiszabadí­tania társait. A végső leszámolás a törzs föld alatti barlangjában zajlik . . . Kiállítás és Meseszínház Komlón Október 18-ig láthatók még a komlói Május 1. Művelődé­si Ház kiállítótermében H. Barakonyi Klára grafikusmű­vész munkái. A válogatás na­ponta délután 4-től 7 óráig tekinthető meg. A Színház és Hangverseny- teremben 15-én, csütörtökön 14.30-kor és 16.30-kor a Me­seszínház előadásában Haran­gozó István: Aranyhajú című mesejátékát játsszák. A gye­rekek a kisiskolás Robi ka­landjain át megismerkedhet­nek boszorkánnyal és gonosz manóval, varázslóval, vitézzel, „hírős mesterrel" és természe­tesen Aranyhajúval is. A da­rabot Hamarczi József rendez­te. , „Lágy házak” fotográfián Olyan alkotópáros mutatko­zik be október 5-től 31-ig a pécsi Ifjúsági Ház Galériájá­ban, akiket különösen diapo- rámáikról ismer a közönség. Most mindketten önálló anyag­gal jelentkeznek. Borbély Ta­más közel húsz éve foglalko­zik fotóval, gyakran jelenik meg képein az ember és kör­nyezetének különös viszonya. Harnóczy Örs nyomdász. Új­sajátos fotográfiáin a várost mutatja be, amelyben él. Mindketten tagjai a Mecseki Fotóklubnak, s tiz éve alakult, fiatalokból álló, kísérletező kedvű Focus-csoportnak is.----------------« . M ásfél száz ex libris Közel másfél száz magyar és külhoni ex libris látható ti­zennyolc tablón az Universi­tas u. 2-ben, a jogász-közgaz­dász kollégiumban. A Kisgra- fikai Barátok Körének kiállítá­sa 14-ig naponta 3-tól 6-ig tekinthető meg. FOTOSRROKI Egyre nagyobb divat a ré­gi fényképezőgépek, fotócik­kek gyűjtése. Jól érezhető volt ez a pécsi Kossuth utcai Ofo- tért üzletben rendezett felvá­sárlás áraiból is, hiszen a fővárosi becsüs szinte mindent megvásárolt, mégpedig jóval magasabb áron mint az előző akció alkalmával. Szajkó Károlyné boltvezető­helyettes szerint közel száz eladótól több mint 60 ezer Ft értékben vettek át régisége­ket a szokásos őszi budapesti árverésre. A régi lemezes gé­pek és érdekes múlt századi fotók mellett olyan műszaki cikkek is színesítették a kíná­latot, mint egy eredeti gra­mofon, mikrométer, réz táv­cső és különböző régi játé­kok. * Az Ofotért üzletekben hosz- szú idő után most széles vá­lasztékban kaphatók vakuk. Jelenleg ötféle, különböző teljesítményű készüléket árul­nak 1700—7700 Ft közötti áron. Érdemes most vásárolni be­lőlük — akár már a karácso­nyi ajándékozásra is gondol­va —, mivel ez évben nem vár­ható újabb szállítmány. * A múlt és a jelen technikai cikkei után, a tán nem is tá­voli jövő várható nagy újdon­ságáról szóló híradás: térha­tású, háromdimenziós képek felvételére alkalmas videoka­merát fejlesztett ki a japán Toshiba cég. A másfél kilós szerkezet két, egymás mellett lévő objektívvei rögzíti a ké­pet, a visszajátszáskor pedig ezeket egyesíti úgy, hogy má­sodpercenként hatvanszor vál­takozik a két látópontból ké­szült felvétel. Ezt a néző nem érzékeli, így — a mozifilmhez hasonlóan —, egy folyamatos, térhatású képet élvezhetünk a tévéképernyőn. A visszajátszás, akár ma­gával a kamerával is lehetsé­ges, mivel abba beleépítették a videomagnót is. Az egysze­rű ötleten- alapuló, óm szak­értők szerint korszakalkotónak ígérkező újdonság, mindössze másfélszeresébe fog kerülni a hagyományos videokamerák­nak. Maletics L. 100 éve, 1887-ben alapította első üzemét Valentin Linhof, aki­nek a neve ma már minden fotós előtt fogalom. Sok típus ké­szült az első, kihúzatos gép és a mai csúcsmodell között, de a Linhof-márka az eltelt száz esztendőben mindig a precizitás egyik jelképe volt a fotótechnikában. Tollsepríí Nyelv­szokás? Nyelvünk kiváló művelője, Kosztolányi Dezső egyik mun­kájában így ír: „Ami tegnap szabálytalanság volt, ma sza­bály. A nyelv állandóan hul­lámzik, mozog, változik, mert él. Forradalma új igazságokat fogadtat el, amelyek előtte képtelenségeknek látszottak. A többség akarata előtt végül meg kell hajolni." Mivel a nyelv gondolatközlő eszköz, csak természetes, hogy feladatának úgy tud megfe­lelni, ha pontosan és tökéle­tesen, közérthető módon fe­jezzük ki magunkat. A régi ko­rok nyelvhasználata ma már jelentősen eltér a maitól. Ha valakit Balassi korában meg­ápoltak, azt össze-vissza csó­kolták; aki sokat múlatott, az elmulasztott bizonyos dolgo­kat. Ma már a Halotti Beszéd­nek, vagy az Ómagyar Mária- siralomnak nem mindegyik sza­vát értjük. Régi nyelvünk ku­tatóinak kell megmagyarázni — néha nem is egykönnyen és egyértelműen -, a nehezeb­ben érthető kifejezéseket. Azt az elvet, hogy a nyelv­szokás a legnagyobb úr a nyelvben, sokan támadják, mondván: ez esetben nincs is nyelvi hiba, hiszen a most még hibásnak vélt nyelvhasz­nálatot a szokásjog később törvényesítheti. Lássunk egy példátl Isme­retes, hogy a -t, -st, -szt vé­gű igék kijelentő módja köz­nyelvünkben, népénekeinkben felszólítóvá válik. Ma már sen­ki sem botránkozik meg azon, ha valaki így helyesel: — Lás­sa, ennek így kellett történ­nie. A lássátok, lássák, lessük, elosszuk stb. igealakokat igen sokan helyesnek vélik: a látjá­tok, látják, festjük, elosztjuk — helyes alakok helyett. A csoportnevek után, főleg több emberre vonatkoztatva, szinte minden szinten akit használ­nak amely helyett. Lehet, hogy ilyen esetekben szabálymódo­sításra kerül sor? Elképzelhe­tő. Az már kevésbé valószínű, hogy a sokak által -faa-be-nek mondott -ban, -ben is meg­változik. Aki például azt mond­ja : A szobába szoktam olvasni — ha nyelvileg eléggé művelt, írásban már szabályosan fe­jezi ki magát. Grétsy László említi, hogy az egyetemi tanár beszédé­ben is felbukkanhat az „osz- sza, árassza" — osztja, áraszt­ja helyett. Jeles tudóstól is hallható az árakkor, a mámmá (órakor, máma helyett.) Mind­ez nem azt jelenti, hogy az említett kifejezésmódokat hasz­nálók köznyelvi szokássá kí­vánják változtatni beszédüket, hanem csupán sajátos nyelv­közlési módjukra utalnak. Ép­pen ezért nem szabad elítél­ni az ö-ző politikus szavait, vagy a diáknyelv sajátos ízeit. Itt azonban álljunk meg egy pillanatra! Már többször írtunk arról, hogy nem a sokszor szellemes diáknyelvet kárpáljuk, hanem csak annak dudváját, mindinkább nyelvszo­kássá váló szógyomai, trágár ki­növései ellen emelünk szót. A pécsi Petőfi Utcai Álta­lános Iskola felhívásához most csatlakozott a Kodály Zoltán Gimnázium és Kollégium, nem­különben az Asztalos János Fiúkollégium. Nevükben Sza­bó Tamás ígéri: „Minden tő­lünk telhetőt megteszünk a dióknyelv tisztaságának, anya­nyelvűnk szépségének megőr­zése, megvédése érdekében. Kérünk minden fiatalt, csat­lakozzon hozzánk, mert mi ma­gunk is kiirthatjuk a vadhaj­tást, a gyomot soraink közül”. Pécsett 50-nél is több ál talános-, gimnázium és szak- középiskola, ipari szakmunkás- képző intézet van. Ezek kö­zül, csak két iskola tanárai­nak, tanulóinak fülét sérti a mindinkább elharapódzó tisz­tátalan beszéd? Dr. Tóth István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents