Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-04 / 273. szám

Senki se kitte, kegy kilencuenéues Az Országos Egészségneve­lési Intézet augusztus végén országos ákciót hirdetett: olyan sportnapot Budapesten, amelyen az ország minden részéből jött családok, a leg­különbözőbb korosztályok ve­télkedhettek. A rendezvényen pécsiek is részt vettek. A Ba­ranya Megyei KÖJÁL egész­ségnevelési osztálya sátort is állított, ahol különböző já­tékos feladatokat lehetett megoldani. A pécsi csapat egyik résztvevője nyerte el az egyetlen leg-díjat. * — Nem vagyok én még öreg - mondta szinte mél­tatlankodva beszélgető part­nerem. — Igaz, elteltek az évek, de egyáltalán nem érzem magam öregnek. Dombai Miklósnak tulaj­donképpen igaza is van. Mert fáradhatatlan mozgékonysá­gát látva, szellemi frissessé­gét hallva hihetetlen, hogy már belépett a 91. életévébe. 0 lett az országos rendezvény leg-díjasának nyertese, mint a legidősebb és legsportsze­A pécsi leg-díjas rűbben élő résztvevő. Nálunk a Dunántúli Naplóban is leg- díjas lehetne, mert ilyen rö­vid idő alatt nem szoktunk kétszer ugyanarról az ember­ről írni (júliusban jelent meg egy írás róla), de erről az országos sikerről nem hall­gathatunk.- Engem tulajdonképpen az egészségnevelési osztály­nak a sátrába vittek el. Az volt a feladatom, hogy sár­kánykészítést tanítsak a gye-, rekeknek, hiszen valamikor ezt sokszor csináltam. Nagy sikere volt, legalább 25-30 sárkányt csináltunk. Aztán láttam ám, hogy a sportfel­adatok milyen' könnyűek. Gondoltam, benevezek én is. A nyújtón való felhúzódko- zást nekem semmiség volt ötször-hatszor megcsinálni, hiszen itthon mindennap tor­názom, expanderezek. Ezzel kezdem a napot, nekem ez olyan, mint a fogmosás, ha elmarad, rosszul érzem ma­gam. Sajnos, a magasugrás nagyon rosszul sikerült, csak a 80 cm-t tudtam átvinni, a 90-et már levertem. A futás, kerékpározás megint nem-volt gond, hiszen itthon én na­ponta biciklizek, hetente leg­alább 100—150 km-t leteke­rek. — Mindig, amikor odamen­tem a rajthelyekhez, és bene­veztem valamelyik verseny­számra, megkérdezték: hány éves a bácsi? Azt mondtam: 50. - Ne-ne, ne tagadjon le 10 évet —, mondták és nevet­tek. Aztán kiderült a turpis­ságom. Ki buktatott le? Nem tudom. Elkezdték a hangos­bemondóba mondani a neve­met, két nő meg karon raga­dott. Mondtam nekik, rend­kívül nagy élvezet számomra, hogy két ilyen csinos nő kö­zött lehetek, de árulják el, hová visznek? Hát nem fel­vittek egy emelvényre és ott lelepleztek? Bemondták a mikrofonba, hogy 90 éves elmúltam, gratuláltak, átad­ták a díjat és egy akkora ajándékkosarat, hogy csak ketten bírtuk el. Kérdezget­ték, mi a titka, hogy csiná­lom. Azt válaszoltam, olyan munkahelyen dolgozom, ahol sok a szép nő, ők tartanak fiatalon. Mindenki nevetett. Dombai Miklós ugyanis ma is aktívan dolgozik, még­hozzá olyan elfoglalt, hogy alig sikerült összehozni ezt a beszélgetést. A Baranya Me­gyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya filmtárának felelőse, és ő vetíti az egészségneve­lési és felvilágosító filmeket iskolákban, kórházakban, a legkülönbözőbb intézmények­ben, falvakban. Cigarettára nem szokott rá, a kávét, al­koholt nem szereti, de tejet rengeteget iszik. - Egy szen­vedélyem azért van ám — mondta -, nagyon szeretem az édességet! Pedig vékony, a testsúlya 60 éve nem válto­zott. Beteg sosem volt, gyógy­szert sem szedett, csak most egy-két hónapja, mert kicsit magasnak találták a vérnyo­mását. — Lehet, hogy én nem is az életmódom miatt vagyok ilyen, hiszen a nagyapám 103 évesen halt meg, és a falusi plébánián, ahol élt, az anya­könyvben ez áll: A halál oka — szerelemféltés! Hát akkor én lehet, hogy még tovább élek. (A felesége nála egy évvel idősebb, s akik ismerik, mondják, ő is 20-25 évet le­tagadhatna.) Sarok Zsuzsa „Bátyám könyörgött: gyere haza, mutasd meg magad, hogy élsz..." A legigaztalanabb pécsi pletyka „Gyereket- akarok nevelni" Az utóbbi évek egyik leg­nagyobb '• és legigaztalanabb pécsi pletykájáról, arról, hogy AIDS-ben meghalt a pécsi Fő­nix hotel tulajdonosnője a VDN június 21 -i számában ír- • tam. telefonon beszéltem az akkor még Amerikában tartóz­kodó Gyaraki Ildikóval, aki el­mondta, semmi baja. A cikk után továbbra is kétkedések­kel találkozhattam. A tartós pletyka — komoly erő. Gyaraki Ildikó időközben — bátyja tragikus halála miatt — hazaérkezett. Kérte, hogy várjunk a riporttal a családi gyász miatt. — Bántott a dolog ... Igen, pontosan emlékszem, mikor először meghallottam, hogy AIOS-es vagyok, az jutott eszembe, ki és miért találhat­ta ki ezt az egészet. Hat hó­napot töltöttem most az USA- ban, már kinn tartózkodtam, mikor elkezdte terjeszteni vala­ki a pletykát — kezdte Gyara­ki Ildikó. — Bátyám is kö­nyörgött, gyere haza, mutasd meg, hogy élsz, hogy egész­séges vagy és szép ... — Csináltatott kinn AIDS- vizsgálatot? —, Igen. Meg is lepődött az orvosnő. Mondta: miért akarja ezt, látszik, hogy nincs semmi- baja. Aztán megcsinálta, per­sze... Tudja, végül is kap­hattam volna AIDS-et, Líbiá­ban dolgoztam szülésznőként, négy évig. Sok szülést vezet­tünk csupasz kézzel. — Mi történt még Líbiá­ban? — Tripoliban az egyetemen arab nyelvet tanultam. Állan­dó éjszakai műszakokat, hét­végi pluszmunkát vállaltam, hogy nappal tanulhassak. Ele­inte stoppal jártam be a kórházunktól 25 kilométernyi­re lévő fővárosba, aztán vet­tem egy' autót. Ezért. is hall­gathattam a pletykákat, pedig az ottani fizetésből mindenki megtehette ezt. „Ildikó mindig szorgalmas volt — .csatlakozik a beszél­getéshez az édesanya. — Ki­lenc gyereket neveltem fel. Sokáig egy-egy ruhájuk volt, este levetették, I kimostam, másnap ugyanazt húzták fel. Beleivódott a vérükbe, hogy minden fillért meg kell fog­ni, hogy dolgozni kell ..." •— Aztán jött az amerikai ismeretség, — vetem közbe; újra Ildikó felé fordulva. Hir­telen eszmebe jut, hogy úgy faggatok egy szép, ifjú höl­gyet magánéletéről, mint egy vizsgálóbíró. Ildikó szívesen válaszol, gondolom egyetért velem: néhány dolgot el kell mondanunk, hogy egyszer és mindenkorra véget vethessünk a pletykáknak. — Még tavaly ismerkedtem meg azzal a fiúval, aki most már a férjem ... — Nem látom a gyűrűt az ujján. — Dehogynem, nézze! Ott ez a divatos — mutatja a gyé­mántbetétes karikagyűrűt és a mellette lévő kísérőgyűrűt. — Szóval San Francisco melletti zöldövezetben van a férjemnek egy esztergályosműhelye. Át­lagos körülmények között él­hetünk majd ott. — Gondolom, az USA-ban is tanult. — Igen, középiskolába jár­tam. Három hónap alatt le­het egy évfolyamot elvégezni. Ingyenes. — Mit fog csinálni tíz év múlva? — teszem fel a kér­dést és először érzem egy ki­csit bizonytalannak Gyaraki Ildikót. Néhány másodperces gondolkozás után válaszol: „Gyerekeket akarok nevelni. E$ más terveim is vannak." Bozsik László A tenger mellett élő népek­nél az árapály a mindenna­pok életritmusának egyik meg­határozó eleme. Mint ismere­tes, a tenger szintjének me­netrendszerű süllyedését, emel­kedését a Napnak és a Hold­nak a Földre gyakorolt tö­megvonzása idézi elő. Újhold­kor és holdtöltekor, amikor ár­keltő erejük összegeződik, né­hány óceáni öbölben 15 mé­tert meghaladó magasságot ér el a dagály. Azt hihetnők, hogy a ten­gerek árapály jelenségéből semmi sem érvényes ránk, a szárazföld belsejében élőkre. Ezt a feltétélezést újabban ta­pasztalati tényekből származó tudományos elméletek cáfol­ják. A Nap és a Hold tömeg­vonzása végül is nemcsak a tengervízre hat, hanem min­den vízre, legfeljebb nem lát­ványosan, alig mérhetően. Az emberi test 70 százaléka is víz, s egyes elméletek szerint ezért testünkben is az ár­apályhoz hasonló jelenségek játszódhatnak le. Amikor ösz- szegződik a két égitest tömeg­vonzása, vagyis újholdkor és teliholdkor, szervezetünk nedv­dús szövetei megduzzadnak és nyomást gyakorolnak bizonyos idegközpontokra. Ez az elmé­let magyarázatot próbál adni azokra a statisztikailag is ér­tékelhető tapasztalati tények­re, hogy újholdkor és telihold­kor követik el a legtöbb ön- gyilkosságot, sőt az élet ellen Néptánc­játszó A JPM néprajzi osztálya a pécsi úttörőházban az idén is megrendezi a ha­gyományos néptáncjátszót. A foglalkozásokon a gye­rekek népi játékokat, nép­dalokat tanulhatnak, elsa­játíthatják a dunántúli táncok (ugrás, lassú és friss csárdás) alaplépéseit. Ezenkívül játékos formá­ban népi hangszerekkel is megismerkedhetnek. Az egyórás foglalkozásokat hetente egy alkalommal, szerdán 17 és 19 óra kö­zött tartják (kezdő és ha­ladó csoportban). A nép­tánciskolára elsősorban a 8—9' éves korosztály je­lentkezését várják a hely­színen, vagy a múzeum Rákóczi út 15. sz. alatti székházában. lián akinek pusziért, másoknak csuszáért Tipp a 99 százalékos lakásesélyre Hogy lehet „gyorsan” és „olcsón" egy jó lakáshoz jut­ni? - Valakit meg kell „ken­ni” — mondják a rossznyel­vek. Nos, ha egy ismerősünk ajánlana ilyen „megkenhető" személyt a lakáshivatalnál vagy környékén a tanácson, bátran keressük fel. Ha meg­hallgatja kérésünket, s részé­ről netán olyan ígéret is el- hangzana, hogy 99 százalékos lehet a lakásesélyünk valami­lyen „szolgáltatás”, illetve né­mi „kenőpénz" átadása fejé­ben, gyorsan vegyük elő meg­takarított pénzünket, ha nincs, kérjünk kölcsön a szomszédtól. A pénzt borítékban csúsztas­suk lakásügyünk patronálójá- nak zsebébe, majd térjünk ha­za - ha van hova -, s vár­junk türelemmel. Ha netán el­maradna az értesítés laká­sunk kijelöléséről, dugjunk még némi pénzt patronálónk zse­bébe . az egyszázalékos bi­zonytalanság kiküszöbölésére. Ha ez sem hozná meg a várt eredményt, nyugtázhatjuk ma­gunkban: átvertek, és elsétál­hatunk a rendőrségre, hogy megtegyük a feljelentést... Orsós Lajosnak, a lakásín­ségben szenvedők patronáló- jának a városi tanács Kossuth téri hivatalánál volt az irodá­ja. Rokkantnyugdíjas — állí­tólag egyetemet végzett —, ci­gánycsalád-segítő beosztás­ban dolgozott a tanácson. A cigánylakosság lakás-, gyám- és szociálpolitikai ügyeivel foglalkozott. Jó szívéről, segí­tőkészségéről városszerte be­széltek. Ajánlották a pécsi vá­sárban, a Baranya bisztróban és a jó szomszédok egymás­nak. Orsós Lcjos készségesen segített is mindenkinek. Per­sze nem ingyen. Kezdetben szerény kérései voltak. A hoz­zá fordulóktól mindössze 50 forint munkadíjat kért egy-egy lakáspályázat legépeléséért. Aztán ... Idézet a tanácson készült jegyzőkönyvekből: L. ]. 24 éves fiatalasszony: A szomszédban lakó család­tól hallottam, hogy Orsós La­jos többeket is segített lakás­ügyük megoldásában. Én több­ször is felkerestem, s egyik al­kalommal kérésemre azt vála­szolta: „Valamit valamiért” — s szeretné ha közelebbről is megismernénk egymást. Én felháborodva mondtam, hogy férjem van. Erre ő: No, leg­alább egy puszit... M. A.-né: ötezer forintot kért azzal, hogy ezt a lakás­ügyi bizottság öt tagjának kell szétosztania. Ű pedig megelégszik azzal, ha majd meghívjuk a lakásszentelőre és megkínáljuk egy jó halászlé­vel. Cs.-né: Ha meglesz a „lé­nyeg”, akkor meglesz a lakás — ígérte Orsós. Tízezer forin­tot kért és kapott borítékban. Az ügyintézés gyors volt. A leendő lakástulajdonosok ki­választották a nekik tetsző la­kást a Lakásügyi Hivatal hir­detőtábláján, Orsós legépelte a pályázatot, majd borítékban átvette az 5-10 ezer forinto­kat. Amikor elutasították a pályázatokat, Orsós Lajos megnyugtatta patronáltjait: „Ha volt bőr a pofájukon - mármint az INKÖZ alkalmazot­tainak és a lakásügyi bizott­ság tagjainak -, hogy elfo­gadják a pénzt, akkor adja­nak is érte valamit!" A leg­türelmetlenebbeket pedig az­zal vigasztalta: „Több is ve­szett Mohácsnál ... Különben is bízni csak az Istenben le­het." Végül is valakinek bogarat ültetett a fülébe az, hogy 15 000 forintért - ő annyit fi­zetett — csak 99 százalékos esélye lehet? Táskájában mag­nóval beszélgetésre hívta Or­sós Lajost a Napsugár cuk­rászdába, s Orsós már csak a rendőrségen hallhatta viszont saját hangját. — A saját hangomat felis­merem — mondta Orsós —, de a másik ha'ng, hát az érthe­tetlen előttem, az bűvkörön belül lehetett. .. A „bűvkörön kívüli” károsul­tak pedig, akik szeptember 3-án keresték Orsós Lajost irodájában, hát ők már nem találták ott. Egy ügyintéző várta őket. Szeptember 8-án pedig a Pécs Megyei Városi Tanács Hivatalának elnöke, befolyással üzérkedés bűntet­tének alapos gyanúja miatt feljelentést tett Orsós Lajos ellen. Az ügyben a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Gazdasági Rendészete folytat­ja a nyomozást. Marton Gyöngyi * A biztos tipp pedig: A pá­lyázati rendszer keretében felhasznált lakások elosztását 1986-ban vezette be a tanács. A lényege, hogy az év közi la­kásgazdálkodás során fel nem használt rossz állagú, földraj­zilag rossz helyen lévő laká­sok címlistáját bárki megte­kintheti az osztály hirdetőtáb­láján. S meg is pályázhatja. Csúszópénz nélkül! vasamapi Húsz C° az ideális? Úgy viselkedik szervezetünk, akár a tenger irányuló erőszakos bűncselek­ményeket is. Az előbbinél jó­val kevésbé bizonyítható a sarlatánság gyanújával kísért állítás, hogy a férfiak nemi aktivitása teliholdkor a leg­nagyobb, s hogy a nők leg­gyakrabban teliholdkor esnek teherbe. De nemcsak az árapályje­lenség az egyedüli, amelyet az időjárásnak, az évszakok, holdfázisok váltakozásának az emberi szervezetre gyakorolt hatásairól felfedeztek, vagy felfedezni véltek az utóbbi időkben biometeorológusok, orvosi klimatológusok, pszi­chiáterek. Született például olyan vizsgálati eredmény a Yale Egyetemen folyó intelli­genciakutatás során, hogy az ember akkor van testi, szel­lemi erejének csúcsán, ha süt a nap, 20 Celsius fok körüli a hőmérséklet és a levegő rela­tív páratartalma mintegy 80 százalékos. Más vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a hosz- szú, derült napsütéses idő ser- kervtőjeq hat a hormontevé­kenységre. Egyesek azt is bi­zonyítottnak vélik, hogy a ne­mi vágy 20 C-fokos hőmér­sékleten a legerősebb, 26 C- fok felett már erősen csökken. A kriminológusok mérései sze­rint a forróság csak a bűnö­zőkre hat serkentőleg:- a nyá­ri hónapokban több bűncse­lekményt követnek el, mint más évszakban. D. I.

Next

/
Thumbnails
Contents