Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)
1987-10-31 / 300. szám
fix ű| bikall példa lliii Vállalkozások nyereségre A Bikali Állami Gazdaság 1985-ben veszteségessé vált. Az akkor megalakuló vállalati tanácsnak és a hivatalba lépő igazgatónak, részben a PM—MÉM rendezési eljárás döntései és ajánlásai figyelembevételével kellett kidol-r goznia a gazdaság helyreállításának a programját. „Gazdaságunk év végi és hosszabb távú kilátásai — írta Zabó Árpád igazgató a Bikali Híradó 1987 szeptemberében megjelent számában — kedvezőnek ítélhetők. Kilábalásunk most gyorsabbnak tűnik, mint ahogyan azt magunk és mások is a kritikus időszakban megítéltük”. — A kedvező kilátások mit jelentenek ma?- Azt, hogy az évet nyereséggel tudjuk zárni. Korai volna még számokat mondani, hiszen valamennyi terményünket még be sem takarítottuk. De a nyereségesség ténye önmagában is jelzi, hogy képesek vagyunk megállni a lábunkon, jó úton járunk — válaszolja Zabó Árpád. A tavalyi 12 millióval szemben 87-ben 40 milliós nyereséget kalkuláltunk. Az 1985-ben kidolgozott helyreállítási program első lépéseként megváltak a veszteségtermelő egységektől. Felszámolták a dobozgyártó részleget, a dombóvári irodaközpontot (a hal-baromfi főágazat székhelyét), eladták a pécsi halbisztró épületét, és az al- sómocsoládi halfeldolgozót, az egyre veszteségesebbé váló húsnyúlállományt angórával váltották fel.-— Ezek kényszerű lépések voltak, látványos szakítás a régi, a termelési volument a középpontba állító gazdálkodással — mondja Zabó Árpád. — Ahhoz, hogy a krízisen felül tudjunk kerekedni mindenekelőtt új szemléletet kellett kialakítanunk a vezetésben. Döntéseinknél az árbevétel és a költségarányok értékelése került az első helyre. Magyarán: a nyereséget hozó tevékenységek kaptak zöld utat. Az új koncepció szerint megváltozott a vezetés szervezete. A gazdaság egészét érintő, a fejlesztés irányait megszabó döntések, a különböző ágazatok és üzemegységek munkájának a koordinálása az igazgatótanács feladatkörébe tartoznak. A termelésirányításban kulcsszerepet kaptak az ágazatok, az ógazatvezetők. Az ágazatok vezetői ma már nem a felülről jövő utasítások gépies továbbítói, vagy végrehajtói, hanem ágazatuk tény- leqes vezetői. Az óqazat mun- kájánqk a szervezéséért és a munkq eredményességéért felelősek. Prémiumuk az ágazat tényleges nyereségéhez kötött, ami a vállalkozói szemléletet erősíti az ágazatok vezetésében. Az új koncepció jegyében önállósítják az oroszlói kerületet. Ma már saját gépparkkal, javítóműhellyel rendelkezik. Az oroszlói sertéstelepnek saját CCM-silója van. Ha csupán azt vesszük figyelembe, hogy nem kell évente 150— 200 vagon kukoricát Alsómo- csoládról Oroszlóra szállítani és ez önmagában 400 000 foés jó célok érdekében a gazdaságba csábítani. Ma, 1987- ben már sikerült e tekintetben előbbre lépni, elsősorban a vezető szakemberek tekintetében. A műszaki fejlesztés változatlanul napirenden lévő feladat. 1985-ben még bérelt silókombájnnal kellett dolgozni. 1977 óta szinte minden fejlesztésre fordítható forintot elnyelt a halfeldolgozó. A takarmány- tároló kapacitás már-már elviselhetetlenül szűkös volt. A gépek és berendezések amorLehalászás a gazdaság halastavában rint megtakarítást jelent, érzékelhető az átszervezés haszna. A vállalkozás ma kulcsszó Bikaion is. 1986 novemberében önállósították a háztájit. Korábban az ágazatvezetők foglalkoztak az ágazatukkal kapcsolatban lévő háztáji termelőkkel. Ez nem vált be. Most a háztáji önálló ágazatként működik. Áttekinthetővé vált a szervezete, ugrásszerűen javultak a háztájinak nyújtott szolgáltatások és nőtt az érdeklődés. — 1985-ben — mondja Zabó Árpád - két fontos célt tűztünk magunk elé: elérni a lehetőségek maximumát a műszaki fejlesztésben, és ugyancsak elérni a maximumot a bérfejlesztésben. A bérek elmaradtak a környező gazdaságokban elérhető keresetek mögött. Különösen a vezető szakembereknél volt ez szembetűnő. Céljaink eléréséhez jóképességű emberekre volt szükségünk. Jóképességű embereket viszont jó bérek nélkül nem lehet mégolyán szép tizációja előrehaladt. 1985 óta minden évben bővítették és bővítik a továbbiakban is a takarmánytároló kapacitást. 1986-ban harminc, az idén tizennyolcmillió forintot fordított a gazdaság növénytermesztési gépbeszerzésre. A tavalyi beszerzések zömét a növénytermesztés kapta, idén az állattenyésztésé volt az elsőbbség. Még az év folyamán megkapja a halászati ágazat is azt a gépsort, amely- lyel az elaggott tavak felújítását el tudják végezni. Jövőre a legjelentősebb fejlesztés kétségtelenül az Oroszlán megépülő húspépüzem lesz. Az évente 10 000 tonna húspépet előállító üzem megoldja az egyre szorítóbb fehérjehiányt, biztosítja a felfutó állattenyésztés takarmányalapját. Mindenekelőtt a sertéságazatnál várható jelentős eredményjavulás a megfelelő fehérjedús takarmányozástól. Búcsú a limousintól. Egy évtizede a limousin húsmarhák a jövő jelképeiként érkeztek a gazdaságba. Kiváló húshozamú fajta, amelyik a legigényesebb piacon is megállja a helyét. Jövőre — a vállalati tanács határozata értelmében — a limousin kivonul a termelésből, felszámolják az állományt. — Miért? — A limousin veszteségessé vált — adja meg a választ az igazgató. — A húsa kitűnő, de a jóminőségű húst több takarmánnyal állítja elő. A többletköltséget pedig a piac nem ismeri el. A valóban kitűnő minőségű húsért csak annyit kapunk, mint ameny- nyit az olcsóbban megtermelt gyengébb minőségű húsokért fizetnek. A limousin bikák iránti kereslet is megszűnt. Egyszerűen értelmetlenné vált a tartása. Természetesen a szarvasmarha-tenyésztést nem adjuk fel, de terméket váltunk. Magyartarka keresztezést kettős — tej és húshozamú — marhákat állítunk be a limousin helyett. A qondozósu- kat vállalkozókra bízzuk. Természetesen elsősorban a sa- iát dolaozóink és családtag- iaik vállalkozó kedvét kívánjuk ez irányban felkelteni. A másik sok vitát kiváltott állatfaj Bikaion a nyúl. A húsnyúl ugyan már a múlttá, a nemerőpusztai nyúlházakban angorák termelik a gyapjút. De az angóra végleg csatát nyert? — kérdem Zabó Árpádtól. — A húsnyúllal szemben nem veszteséges. De a nyúl nem igazi nagyüzemi állatfajta. Távlatokban úgy képzelhető el a nyúltenyésztés, hogy a nagyüzem, tehát a gazdaság a törzstenyészet fenntartásáról, a tápok gyártásáról, egyéb szolgáltatásokról gondoskodik, az árnyulat pedig a háztáji gazdaságokba helyezzük ki. A mi állattenyésztésünk két kiemelkedő ágazata a sertéstenyésztés és a halászat. Elsősorban ezeknek köszönhető, hogy pénzügyileg rendben vagyunk. A nagyüzemi keretek között a jövőben is ezek, és a jelenleg gondokkal küszködő baromfi- ágazat fejleszthető gazdaságosan. — Milyen lesz Bikái jövője? —Az elmúlt két év alatt bebizonyítottuk, hogy talpon tudunk maradni. Az új jövőkép kialakítása már napjaink feladata is. Korszerű, eredményesen gazdálkodó vállalattá kell vállnunk. Ez nem megy máról holnapra. Van már sok ötlet, de ezeket természetesen alaposan meg kell vizsgálnunk, mielőtt a hosszabb távú fejlesztési koncepciónkba beépítenénk. Kurucz Pál Megduplázta tőkés exportját a Pécsi Bútorgyár Rusztikus tölgybútorok A Pécsi Bútorgyár beszűkült a hazai piac —, rekonstrukciós fejlesztést hajtott végre az export árualap növelésére. A 45 milliós keretből azonban néhány járulékos beruházásra nem futotta, így a por- és forgácselszívás is a régi maradt. Emiatt tűz is keletkezett, nem kis kárt okozva. Szomorú vigasz, hogy most a bútoriparban országosan program indult a kor követelményeit kielégítő por- és forgácselszívásra. Az exportalap-bővítés egyúttal termékszerkezet-módosítást is jelentett a bútorgyárnak. Amit igazán el lehet adni az angol, svéd és nyugatnémet piacon, az a rusztikus tölgybútor. A bútorgyárnak sikerült megegyezni a hazai fakitermelőkkel — így például a Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdasággal. Az exportra kerülő bútorok 80—90 százalékban magyar anyagexportot is jelentenek, azaz mindössze 10-20 százalék az importarányuk. E kis mennyiség viszont fontos anyagokat rejt magában: pácokat, lakkokat, sőt szerelvényeket is, merthogy a magyar ipar nem gyártja olyan színvonalon, hogy a külföldi vevő is elismerné. Mindeddig nem volt előnytelen a Pécsi Bútorgyár tőkés exportja, az úgynevezett dol- lórkitermelési mutatójuk 60 forinton belül maradt. Az új exportszerződések konkretizálását, megkötését pedig nehezíti, hogy más exportőrökhöz hasonlóan, szeptember végén még ném volt reális és pontos képük az export jövőbeni gazdaságosságát illetően. A rekonstrukciós fejlesztésre felvett hiteleit a Pécsi Bútorgyár már visszafizette. A további korszerűsítésnél sem mondtak le, ennek formája viszont már a géplízing és a haszonbérleti szerződés. Tavaly így került használatukba öt alapvető termelőberendezés, s így áll a közeljövőben termelésbe az NSZK-beli Müller cégtől haszonbérletbe kapott gép. Mindezek eredményeképpen a tőkés exportot idén a tavalyinak duplájára emelték. Nemrégiben a Pécsi Bútorgyár igazgatója és párttitkára az MSZMP Pécs Városi Végrehajtó Bizottsága előtt is beszámolt a vállalat tevékenységéről, egyben fölvázolták a soron következő feladatokat is. így például további technológiai fejlesztésre van szükség a nagyüzemi pácolás megoldására, a kézi munka kiváltására, no meg a még mindig veszélyes por, gáz- és forgácselszívás megnyugtató rendezésére. S merthogy a piac nemigen ismeri el, hogy valamit kézzel, vagy géppel készítettek el — még a rusztikus bútorok esetében is alig — a gépesítéssel együtt és a mellett az „emberi tényezőre" is több gondot kell fordítani a közeljövőben. A tervbe vett takarékos- sági, szervezési, fejlesztési intézkedések sikere az embereken múlik, valamint azon is, hogy a meglévő emberek megtalálják számításukat a bútorgyárban. A bútorgyár szempontjából pedig, hogy kvalifikált szakembereik legyenek, ezért aztán még a szakmunkásképzésből is nagyobb szerepet kívánnak maquknak. B. L. Adó- és árreform efőtt Adalékok a változásokhoz Az adó- és árreform várható hatásai mindennapjaink beszédtémája. A tömegtájékoztatás is nap mint nap újabb értesülésekkel szolgál, folyik a változásokra való fölkészülés. Mindezt szem előtt tartva nemrégiben az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága is találkozót hívott egybe, ahol a propagandisták előtt Békési László pénzügyminiszter-helyettes ismertette a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjával kapcsolatos reformlépéseket, amiről lapunkban is beszámoltunk. Most néhány kérdésre visszatérünk. MIÉRT ÉRTELMETLEN A FELVÁSÁRLÁSI LAZ? A tartós fogyasztási cikkekre jellemző, hogy sok termelési fázison keresztül kapják meg végső formájukat. Itt jövőre megszűnnek azok a többlet terhek, amelyeket a jelenlegi halmozódó forgalmi adó tesz rá, ezáltal a termékek többségének a fogyasztói ára csökken. Csak ott nem következik be a csökkenés, ahol a tartós fogyasztási cikkben nagyon magas a tőkés importanyagoknak és szerelvényeknek a részaránya. Itt az árak növekedni fognak. Drágább lesz például az a tv-készü- lék, amelyikben mondjuk japán képcső és nyugatnémet elektronika is van. Ellenben a hazai gyárak saját kifejlesztésű színes készülékei akár 10 000 forinttal is olcsóbbak lehetnek, mint jelenleg. ÉRDEMES E JÖVŐRE KÖTVÉNYT VÁSÁROLNI, HA A KAMATOKAT MEGADÓZTATJÁK? Ennek eldöntését bízzuk majd a lakosságra. Ugyan a jövő évtől kibocsátandó kötvények jövedelme után 20 százalékos adót kell fizetni, ám a kamatláb az eddiginél is magasabb lehet. Hogy mennyivel? Annyival, hogy a kötvény az állampolgárnak továbbra is vonzó befektetési lehetőség legyen. A pénzügyminiszter-helyettes véleménye szerint a kibocsátóknak jövőre legkevesebb 15 százalékos kamatot kell ígérniük. Gazdasági kényszer ez a javából, de hát ez éppen ott van céljaink között. Nyilván, azok a vállalatok és szövetkezetek bocsátanak ki majd kötvényt, amelyek képesek a tőkét olyan nyereséges vállalkozásokba bevonni, ami egy nagyobb osztalékra is fedezetet nyújt. Vagyis a lakosság kezében levő megtakarítások tényleg a leghatékonyabb befektetési területekre áramlanak. A kötvénypiac tehát inkább gazdagodni fog, a kamatok felső határának felszabadítása nagyobb választási és befektetési lehetőséget kínál. MIÉRT NEM A CSALÁDI JÖVEDELEMADÓ-RENDSZERT VEZETJÜK BE? Az ezzel kapcsolatos kedvező beállítások rendkívül egyoldalúak, hiszen nem mutatják be a külföldön alkalmazott családi jövedelemadó minden jellemvonását. Többek között nem tesznek említést arról, hogy ez a rendszer ott működik, ahol a szociálpolitikai támogatás nem a rászorultsághoz, hanem a teljesítményhez igazodik, ahol rendkívül magas a fogyasztás színvonala, s ennek megfelelően kiterjedt a szociálpolitikai gondoskodás, ahol hihetetlenül magas az egy főre jutó nemzeti jövedelem. Ha mi családi jövedelemadót valósítanánk meg, ezzel éppen a több keresetből élő családokat hoznánk nehezebb helyzetbe, hiszen a keresetek összegezése az ő adóterheiket növelné, miközben szociálpolitikai célokra - a rendelkezésre álló jövedelemtömeg korlátái miatt — nem tudnánk több erőforrást fordítani. Arról nem is beszélve, hogy a magyar fogyasztási színvonal, az e célra rendelkezésre álló jövedelmek belátható ideig még nem engedik meg, hogy szociálpolitikánk eddigi alapelvét, a rászorultsági elvet felváltsuk egy teljesítményarányos szociálpolitikával. A kormány az adó- és árreform mellett komplex szociálpolitikai csomagtervet dolgozott ki. Ennek lényege, hogy január elsejével 24-25 milliárd forintot fordítanak külön szociálpolitikai intézkedésekre. Ez a nagyságrend csak azért érdemel említést, mert ezen a területen is sok tévhit uralkodik. Nevezetesen, hogy az állam a személyi jövedelemadóból annyi többletbevételre fog szert tenni, ami ennél sokkal nagyobb szociálpolitikai lépéseket is lehetővé tenne. Ez nem így van. öt-hat milliárd lesz a jövedelmek összevonásából elérhető adótöbblet, ezzel szemben 24-25 milliárdos nagyságrendű a szociálpolitikai csomag. A KÜLFÖLDI UTAZÁSOK SZABADABBÁ TÉTELE VAJON NEM VEZET-E A VALUTAÜZÉRKEDÉS FOKOZÓDÁSÁHOZ? A külföldi utazások liberalizálása inkább ösztönzést jelent, hogy a lakosság kezében levő keményvaluta ne a fekete csatornákon áramoljon kézről kézre. Akik ugyanis legális forrásból valutával rendelkeznek, évente többször is elutazhatnak külföldre. Az e téren meglévő fékek fokozatos fölengedése inkább nyitottá teszi a társadalmat, semmint arra készteti, hogy kijátssza a szabályokat. Persze, s ez nem titok, lesznek akik vissza fognak élni e könnyítéssel, s a feketepiacon beszerzett valutát fogják külföldi útjaikon felhasználni. Ilyen sajnos mindig volt, s lesz is, a szabályok kijátszóival egy ország mindig is szembetalálja magát, ezt adminisztrációs eszközökkel valószínűleg a jövőben sem lehet teljes körűen felszámolni. A könnyítés mellett azonban van egy megszorítás is, miszerint utazási lehetőséget csak az kap, akinek legális forrásból áll rendelkezésére a legalább 3000 forint értékű tőkés valuta. EGYMILLIÁRD MÁRKÁS HITELT ADOTT AZ NSZK, EZ AZT JELENTI, BÍZNAK A MAGYAR KIBONTAKOZÁSBAN? Ha a nemzetközi gazdaság mértékadó tényezői azt látják, a számukra fontos piacot és a híd szerepét betöltő magyar gazdaság a külföldi forrásokat nem a fogyasztás növelésére, a folyó veszteségek pénzelésére fordítja, hanem olyan célok megvalósítására, amelyek alkalmat adnak a korszerű külföldi technika befogadására, a nemzetközi munka- megosztásba való jobb bekapcsolódósra, akkor nő a bizalom. A jelek szerint a nemzetközi gazdasági együttműködés ma társadalmi berendezkedéstől függetlenül érdekli a világot. M. Z. 1987. október 31., szombat HÉTVÉGE
