Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)
1987-10-31 / 300. szám
A 1987. október 31, wombat Ülésezett a Pécs megyei város tanácsa Napirenden az egészségmegőrző program ülésezett tegnap Pécs Megyei Város Tanácsa. Az ülésen Piti Zoltán tanácselnök köszöntötte a tanácstagokat. Egyúttal bejelentette, hogy dr. Vostagh Gyula, a 78-as számú körzet tanácstagja megromlott egészségi állapota miatt felmentését kérte a megbízatás alól. Kérelmét elfogadták, s egyúttal a körzet eddigi póttanácstagját, Szigeti Józsefet bízták meg a tanácstagi feladatok ellátásával. Ezt követően került sor a tanácsülésen első napirendi pontként az egészségmegőrzéssel kapcsolatos feladatok megvitatására. Az ülésre készített egészségmegőrző programtervezethez fűzött szóbeli kiegészítésében dr. SoHór Endre városi főorvos elmondta, az előterjesztés tulajdonképpen olyan javaslatokat, ajánlásokat tartalmaz, amelyek a lakosság egészségi állapota javítását segítenék elő. A témához kapcsolódó felszólalók között dr. lányi Jenő egyetemi tanár, a POTE Társadalom Orvostani Intézetének igazgatója elmondta, hogy a lakosság egészségi állapotának romlása tény, és ezt nem szabad tétlenül tudomásul venni. Más országok tapasztalatai szerint életmódváltoztatással az egészségromlás folyamatát meg lehet állítani, sőt javulást lehet elérni. Az életmódváltoztatáshoz azonban szemléletváltozásra is szükség van. Arra, hogy az egészséget értéknek tekintse mindenki — az intézmények vezetői csakúgy, mint az egyének. Az életmódváltoztatás ne kívülről jövő kényszer legyen az egyénnek, hanem belülről jelentkező természetes igény. Az egészségmegőrző program sikerének érdekében széles körű társadalmi összefogásra van szükség. Sokan felvetették: a mostani gazdasági helyzet nem a legideálisabb időpont egy ilyen program beindításához. Erre a válasz: nem lehet tovább várni, mert a gazdasági programot csak egészséges emberekkel lehet megoldani. Hogy mennyire szükség van a szemléletváltozásra, bizonyítja az ülésen a vitában Várbiró Péter és Győrök József tanácstagok felszólalása. Beszéltek arról a kezdeményezésről, hogy - nyugati mintára — dohányzásmentes városrésszé szerették volna nyilvánítani Pécs legújabb lakókörzetét, amit Málomi résznek is ismerünk. Szórólapokon és buszmegállókban táblákon kérték a lakosság közreműködését abban, hogy o közterületeken mellőzzék a dohányzást. A táblákat megrongálták, leszerelték. Az összefoglalóban Piti Zoltán úgy értékelte az egészségmegőrző programot, hogy az rendkívül fontos,, hosszú távra kiható tevékenységet jelent. Pécsnek különösen fontos szerepe van ebben, hiszen az egész országot képviseli a WHO Egészséges Városok elnevezésű nemzetközi programjában is. Az emberek egészségének javítását célzó program megvalósításáról nem mondhatunk le, még a jelenlegi gazdasági helyzetben sem, hiszen az alkoholfogyasztás, a dohányzás csökkentése, a több mozgás, az egymás iránti nagyobb megértés, és a munkahelyi légkör javítása, közvetlen környezetünk tisztábban tartása nem pénz kérdése, ugyanakkor egészséget, közérzetet javító tényezők. A tanácsülés végül egyhangúlag elfogadta az egészségmegőrző program feladattervét. Az ülésen ezt követően a városi tanács 1988. évi pénzügyi terveit vitatta meg. S. Zs. Kétnapos országos rendezvény Pécsett Kiállítást rendeztek az idősek munkáiból az Oktatási Igazgatóság előcsarnokában Avatáiinnepség a Paksi Atomerőműben. Pénteken felavatták a Paksi Atomerőmű IV. blokkját, s ezzel befejeződött az első hazai atomerőmű építésének első szakasza. A Paksi Atomerőmű Vállalat legnagyobb üzemcsarnokában rendezett ünnepi munkásgyűlésen megjelent Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A Himnusz elhangzása után Pónya József, a PAV vezér- igazgatója köszöntötte a munkásgyűlés résztvevőit, majd jelentette Grósz Károlynak, hogy az atomerőmű IV. reaktorblokkja, a szocialista országok közreműködésével, négy hónappal a határidő előtt elkészült. Az idén a Paksi Atomerőmű már több mint 10 milliárd kilowattóra villamosenergiát termel. Ezután Kapolyi László ipari miniszter mondott beszédet. A Hazafias Népfront országos elnökségének ülése A magánlakás-építés helyzetét, fejlesztésének lehetőségeit, illetve az egészségmegőrzés hosszú távra szóló társadalmi programjának tervezetét vitatta meg, s tájékozódott a HNF Győr-Sopron Megyei Bizottságának a népfront Vili. kongresszusa óta végzett munkájáról a Hazafias Népfront országos elnöksége pénteken a HNF Országos Tanácsának székházában tartott ülésén. Az eszmecserén részt vett és felszólalt Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Tudomá nyos kongresszus az idősekről 63 alkotó 3I7 munkával nevezett Vargáné Kozák Éva—Gerencsér Sebestyén Ernlékdijjal jutalmazott — gerjeni népi iparmüvési munkája X. országos „Gerencsér Sebestyén” fazekaspályázat Kétnapos országos rendezvény helyszíne tegnaptól Pécsett, az MSZMP Oktatási Igazgatósága. Az időskorú népesség társadalmi, egészség- ügyi és családi problémáiról szervezett tudományos kongresszust a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság és a Hazafias Népfront Országos Családvédelmi Tanácsa. A több mint kétszáz résztvevőt — orvosokat, szociológusokat, pedagógusokat, állam- igazgatási szakembereket, szociális intézmények vezetőit, dolgozóit - dr. Zsolnay Béla, a CSNT elnöke köszöntötte, üdvözölve az elnökségben helyet foglalókat, köztük Rajnai Józsefet, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkárát dr. Brezniczky József ország- gyűlési képviselőt, a HNF Baranya Megyei Családvédelmi Tanácsának elnökét, Neubauer Józsefet, az SZMT vezető titkárát. A tudományos kongresszust Ribánszki Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyitotta meg. Többek között szólt arról, hogy meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek az időskorúak számára mind nyuqodtabb és kevesebb gonddal teli éveket biztosítanak. A társadalmi szervezetek, mozgalmak, így a Hazafias Népfront eddig részt vett ebben a fontos feladatban és a jövőben is ezt teszi. Ezt követően dr. Fűzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára mondta el, hogy az egészségügynek is sok teendője van az idős emberek helyzetének javítása érdekében, s a legutóbbi központi vezetőségi ülésükön megfogalmazott javaslataikat eljuttatták a kormányhoz. Komlódi Józselné, a Pécs Városi Tanács elnökhelyettese a városi tanács nevében üdvözölte az országos rendezvényt. Ezután került sor a CSNT pályázati díjainak átadására, amelyet a házasságra felkészítés gyakorlati tapasztalatainak tudományos igényű feldolgozásáért — két második díjként — Dobi Istvánná kunhegyesi és Lászlóné Házi Magdolna pusztaföldvári pályázó nyert. Tegnap három főreferátum hangzott el. Dr. Hoóz István egyetemi tanár (JPTE) Az öregedés demográfiai vonatkozásai című előadásában többek között elmondta, hogy a gerontológusok a XX. századot azért nevezik az idősek évszázadának, mert a 60 éven felüliek aránya pár évtized alatt megkétszereződött, és mert arányszámuk sosem volt még olyan magas, mint ezekben az években. Hazánkban a 60 éven felüliek aránya folyamatosan emelkedett: 1949-ben ez a korcsoport a népesséq 12 százalékát alkotta, 1986-ban pedig a I I8 százalékot. Demográfiai helyzetünk és társadalmi szokasaink abba az irányba hatnak, hogy az egyedül maradó időskorúak számának és arányának növekvő tendenciája folytatódjon. Dr. Szegedi Tamásáé, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője az időskorúak szociálpolitikai problémáiról szólva több rendkívül elgondolkodtató adatot is mondott. Hazánkban a 2,6 millió nyugdíjkorhatáron felüli ember közül 2,2 millió kap nyugdíjat, vagy járadékot. Ez az arány ötszöröse a 25 évvel ezelőttinek. S miközben a társadalombiztosítás napjaink- abn több mint 100 milliárd forintot fordít nyugdíjra, járadékra, addig az egy főre jutó ösz- szeg 3656 forint. Az idős emberek nagyobb része ennél is kevesebb pénzből él. Dr. Cseh- Szombathy László, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének igazgatója ugyan nem tudott jelen lenni a kongresszuson, de elküldte az időskorúak családi kapcsolatairól szóló főreferátumát, melynek egyik külön figyelmet érdemlő része, hogy egy 1985- ös budapesti vizsgálat szerint az idősek mintegy fele végez valamilyen munkát gyermeke, unokája, vagy rokona számára. A főreferátumokhoz csatlakozó 13 előadás megerősítette és kiegészítette az elhangzottakat. Közülük most azt a teljes egyetértést kiváltó gondolatot emeljük ki, amelyek Czer- ván Mártonná dr., a Ruházati Dolgozók Szakszervezetének főtitkára mondott: a szakszervezetek szeretnék elérni, hogy minél kevesebb konfliktushelyzet, sértettség, mellőzésérzés alakuljon ki a nyugdíjas dolgozókban. Az első nap záró eseményeként megtartotta éves közgyűlését az 1975-ben alakult Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos Társaság, melyen Mészáros Árpád titkár számolt be az idei munkájukról. T. É. (Folytatás az J. oldalról) Az őszi betakarítás ütemével is elégedettek lehetünk, hisz a napraforgó-aratásról, a burgonyaszedésről és a szőlőszüretről már csak múlt időben beszélhetünk. A cukorrépa 70-75 százalékát már kiszedték a földből és deponálták. A megye több pontján iparvágányok mellé tárolták be a répát, s itt már egy esetleges fagy sem tehet nagyob kárt benne. A depókból folyamatosan történik a szállítás a hazai és a jugoszláviai cukorgyárakba olyan ütemben, ahogy azt a koordinátor gazdaságok — Mohács, Szigetvár — kérik. A cuA népi iparművészet hagyományos pályázati keretében a X. Országos „Gerencsér Se- bcslyén” FazekasDál/ózat anyagából nyílt kiállítás tegnap a siklósi vár kiállítótermében. A névadó Gerencsér Sebestyén siklósi fazekas iparosi és művészi munkásságával teremtett kapcsolatot az eredeti értelemben vett népművészet és a népi iparművészet között. A nevét viselő pályázat célja a különböző fazekas központok hagyományainak felújítása, tiszta formában való megőrzése és folyamatosan változó modern tárgykultúránkba illeszkedésének ösztönzése. Lehetőséget teremt az alkotók korrépa gyökértömege megfelel a várakozásnak, a cukor- tartalom viszont több is lehetne. Néhány nagyüzem, Így például a nagy termelő Szigetvári Állami Gazdaság a cukorrépa-betakarítás mellék- termékét, a leveles répafejet is hasznosítja. Felszedik és besilózzák, s ez kiváló tejelő- takarmány télen a teheneknek. Más gazdaságok gépi felszerelés híján, sajnos alászántják a répafejet. Kukoricából van még kinn a legnagyobb érték a határban. A vetőmagnak termelt hibridkukorica szedését a hét végéig befejezték a megyében. A takarmánynak termelt művészi versengésére, új tehetségek bemutatkozására. A Népi Iparművészeti Tanács X. Országos „Gerencsér Sebestyén” Fazekaspályázatra ebben az évben 63 alkotótól 317 tárgy érkezett, amelyből a zsűri 57 pályázó 189 munkáját fogadta el. A bíráló bizottság értékelése szerint idén igényesen és művesen elkészített, jól válogatott magas átlagszínvonalú tárgyak érkeztek be, amelyek a fazekas népi iparművészet legszélesebben értelmezett területeit képviselik. A hagyományokhoz ragaszkodó, azokat újraélesztő törekvések és a mai élethez igazodó gyakorlati funkciók kielégítésére tett kísérletek egyaránt jellemzik a pályázatot. szemes kukorica betakarítása 70 százalékban megtörtént! A kistermelőket is beleszámítva itt 90 000 hektár termeléséről van szó. A kinnlévő 30 százalék tehát még elég nagy terület, s ez napi nem több, mint 3,5-4 százalékkal fogy. Vagyis egy nap 3000 hektárnál több kukoricát nem tudnak Baranyában betakarítani. A nagyobb ütemnek nem a kombájn- vagy szállítójármű- park szab határt, sokkal inkább a szűk száritókapacitás. Ezen az őszön ugyanis minden gramm kukoricát szárítani kellett. Jelenleg is vannak olyan fajták, amelyeknél a szemek víztartalma eléri a A bíráló bizottság által kiválási- tott 189 m inkát bemutató kiállítás megnyitóján dr. Tóth József, a Népi Iparművészeti Tanács elnöke adta át a pályociijakat. „Gerencsér Sebestyén" Emlékdíjat kapott Sze- kérné Kiss Andrea népi iparművész (Budapest) és Vargáné Kozák Éva népi iparművész (Gerjen). I. dijat Szűcs Imre (Tiszafüred) és Kovács Lajos (Budapest), II. dijat Károly Hedvig (Budapest), Tóth Géza (Mezőtúr), Kamarás Katalin (Budapest) és Haraszti Enikő (Budapest), III. dijat pedig Bartha István (Budapest), Busi Lajos (Mezőtúr), Falusiné Térjék Éva (Kaposvár) és Varga Károly (Mezőtúr) érdemelt ki munkájával. A zsűri a pályaműnek színvonalának figyelembevételével a pályázati felhívásban meghirdetett dijakon felül négy munka- jutalmat is odaítélt. Ezek nyertesei: Szűcs Ferenc (Szekszárd), Gá- csiné Kovács Erika (Felsőjánosfa), Kis Márta (Budapest) és Falusi Béla (Kaposvár). 25—30 százalékot, ennek a víznek a felét meleglevegős szárítással el kell vonni ahhoz, hogy a kukorica légszáraz, vagyis tárolható legyen. Itt volna az ideje egy újabb szárítóépítési program beindításának, a gond csak az, hogy a mezőgazdasági üzemek egy része ehhez nem rendelkezik elég tőkeerővel. A gyors és veszteségmentes betakarítás a jövőben nem képzelhető el megfelelő szárítókapacitás nélkül. Még akkor is szárítani kell a termést, ha a szárítás energiaköltsége megnöveli az egy tonna kukorica előállítási költségeit.- Rné Finiséhez érkezett az őszi munka
