Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-31 / 300. szám

«T» HÉTVÉGE okán, hanem azért, amit életükben alkottak, tettek, legyenek azok haj­dani földművelők, vagy tudósok, mű­vészek, vagy akár országok gond­jait viselő államférfiak, apák és anyák — egyszóval tisztelet minden­kinek, aki a neki adatott területen tett valamit a jobb jövőért. Nem véletlenül írta Kosztolányi a ha­lottakról: „Volt emberek. /Ha nin­csenek is, vannak még. Csodák. /Nem téve semmit, nem akarva sem­mit,/ hatnak tovább." Az emberek nem felejtik el ha­lottaikat, hiszen szinte talán nincs is olyan nap, hogy valamelyik már nem élő ismerősünk, rokonunk ezért, vagy azért hirtelen eszünkbe ne jutna — mégis, legalább egy év­ben egyszer, most éppen ezen a hétvégén, fordítsunk rájuk kicsit több figyelmet, ünnepélyesebb ke retek között megadva nekik a tiszteletet — és nemcsak azért, mert ilyenkor így illik, hanem mert őszintén így gondoljuk. Ma gyertyát gyújtunk a temetők­ben a tisztelet, a kegyelet és az emlékezés jeleként, s tesszük ezt annak reményében is, hogy lesznek, akik annak idején rólunk, ma még élőkről is megemlékeznek majd. A pécsi köztemetőben Cseri László felvétele Bedolgozók A bedolgozókat többnyire a kényszer viszi rá, hogy otthon dolgozzanak. Beteg családtag, sok gyerek, háztáji teszi le­hetetlenné q mindennapos kötött munkaformát. Baranyá­ban a bedolgozók száma másfélezer. A kínált munka egysíkú: nagyrészt varrás. * Sugarasan indulnak a Mo­hácsi Könnyűipari Vállalat tú­rajáratai: Dunaszekcső, Som­berek, Majs. összesen nyolc­van bedolgozóhoz juttatják el gépjárművel a már .kiszabott anyagokat. — Száz főre kívánjuk fejlesz­teni a bedolgozói létszámot — mondja Kulcsár Péterné mun­kaügyi osztályvezető. — Meg­éri, ha egy településről né- gyen-öten vállalják a varrást. Gépet a vállalat ad, nem ritkán , ipari gyorsvarrógépet. Tavaly a vállalat harminc ipari gyorsvarrógépet adott ki a be­dolgozóknak bérleményként. Ez évtől ötszáz forintos rész­letfizetéssel ezek a gépek megvásárolhatók. A bedolgozók átlagkeresete 2500 forint, azonban eszköztől, szorgalomtól függően igen nagy a szóródás: nagy géppel három-négyezret, háztartásival kétezret hoznak össze az ott­hon varrók.- Mesterségesen nem sor­vaszthatjuk el a bedolgozói hálózatot — jelenti ki dr. Kő­szegi János, a pécsi PLASTEX Műanyag- és Textilipari Szö­vetkezet elnöke —, hiszen nagyrészt régi szövetkezeti tag­jainknak biztosítunk ily *módon munkát. Pedig sok esetben még a szállítás költsége sem térül meg. A pécsi bedolgozók mű­anyag áruk összeállításával, csomagolásával, kézi-gépi kö­téssel, felmosóruha-szegéssel, a siklósiak és a Dráva men­tén élők szövéssel foglalkoz­nak. A műanyagosok keresik a legkevesebbet, ezer forint alat­ti a havi átlag. Hogy miért ilyen alacsony? Egyrészt a szö­vetkezet nem tud több munkát adni: a termékszerkezet meg­változott, a játékelőállítás csökkenőben, a háztartási mű­anyag áru felfutóban van. Ezek fejlettebb technikai esz­közökkel készülnek és egyre kevesebb kézi munkát igényel­nek. Másrészt a bedolgozók jelentős része idős kora, il­letve betegsége miatt nem is képes többet vállalni. Igazán kedvező helyzetben a szövők vannak; annyit dol­gozhatnak, amennyit csak bír­nak: az asztali futók, párnák iránt nagy a kereslet. A szövetkezet most kétszáz bedolgozót foglalkoztat, vala­mikor ez a szám meghaladta a félezret. A Mohácsi Ruházati Ipari Szövetkezet bedolgozóinak szá­ma 1986-ban hatról tizenötre emelkedett, s idén még öt főt kívánnak bevonni az ágyne- művarrásba. — üzemeink tőkéspiacra ter­melnek bérmunkában - tájé­koztat Nagy Jenő elnök. - Az ágyneműt viszont a TRITEX megrendelésére készítjük, ki­fejezetten a bedolgozókra szá­mítva. Az évi hatvanezer garnitú- rás szerződés folyamatos mun­kaellátást jelent húsz otthon foglalatoskodó nőnek. A Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezetnél a mohácsi példa ellenkezője következett be: húszról csökkent ötre a lét­szám. — Nagy szakképzettséget igényelnek azok a termékek, amiket mi bérmunkában var­runk - mondja Csiba Pálné szövetkezeti elnök. — Munka lenne, mi inkább bővítettük volna a hálózatot, de megfele­lő szakképzettségű munkaerő jelentkezése híján ez nem si­került. Tíz százalék fölötti nyere­ségszintjével a mindszentgodi- sai termelőszövetkezet egyik legjövedelmezőbb ágazata a műanyag csomagolóeszköz­gyártás, a tasaktól a zsákmé­retig. Ez otthoni munkát je­lent az asszonyoknak, akik a háztáji mellett megkeresik a három és fél ezret. A hat éve működő üzem ter­melése kezdetben kifejezetten a bedolgozói rendszerre épült, a feldolgozást a mindszentgo- disai és a környékbeli asszo­nyok közül harmincon végez­ték, ki-ki saját otthonában. Hegesztőgépet a tsz adott. Tavaly a környező falvakból öt bedolgozót a központi telepre hoztak, ugyanis nem érte meg az anyag- és készáruszállítás. A tsz-buszban meg volt a nők számára is hely, így a korábbi szállítási költség teljes egészé- bepv megmarad. A tsz idén megszüntette a varrodai tevékenységét, nyolc asszony felszabadult, foglalkoz­tatásukról gondoskodni kellett. A műanyagüzem bővülése te­hát kényszer.- Új, korszerűbb berendezé­sek kellenének, a géppark fel­újításra szorul - állítja Dömös Gábor, a műanyagüzem veze­tője. — Megrendelőink stabi­lak, ugyanakkor alapanyag-el­látási gondok nehezítették a teljesítéseket. A mostani huszonhárom be­dolgozó már főként helybeli. A márciustól novemberig tar­tó időszakban a munkaellá­tottságuk rendszeres. A fel­dolgozás kétharmadát ők vég­zik. A kétszínnyomással díszí­tett, pár forintos műanyag zacskókból és a zsákfélékből évente húszmillió forint körüli termelési érték jön össze. * A Baranya Megyei Népmű­vészeti Szövetkezet állományi létszámának kétharmada be­dolgozó, kétszáz fő. Együttesen ezeregyszáznál több árucikket gyártanak, olyanokat, amelyek­nek a piaci kereslete igen in­gadozó.- Kezdetben a hímzések- szőttesek készültek a legna­gyobb mennyiségben — mond­ja Ferenczi György elnök —, aztán megnövekedett a fafa­ragás, ötvös, szűrrátétes te­vékenységből származó áruk iránti igény, 1985-ben a hím­zés szinte nullára futott. Igye­keztünk a hímzést konfekció­varrással kiváltani, Hosszúhe- tényben és Pécsett, a kertvá­rosi Templom téren létesítet­tünk varrodát. A konfekciótermékekre nagy a megrendelés. Úgy döntöttek, nagy bedolgozói hálózatot szerveznek. Napjainkban akár ötven-hatvan vagy hetven fő­vel is növekedhetne a létszám. A fafaragók válságos hely­zetbe kerültek: csökkent a díszfaragás kereslete, növeke­dett a fatömegcikkgyártás. Igy aztán szerszámnyelet, hordódu­gót készítettek a korábban sakkfigurákat mintázó ügyes kezek. Idén újabb tevékeny­séghez láthattak: esztergályo- zott székeket gyártanak fran­cia megrendelésre. Jövőre már tizenkétezret szállítanak . Be- mintázás alatt állnak a kerti bútorok, s több ezres, tízezres tételben készülnek zöldségtartó állványok, ruhaszárítók, tapé­tázóasztalok. A díszkerámia most kevésbé keresett, a cserépkályha felé tolódott el a piaci igény. A szőttesek helyett pedig a rongyszőnyegek kelendőek. Stabil kereslettel csupán a szűrrátétesek dicsekedhetnek, árukínálatukból mind a 350 féle termék népszerű. L. Cs. K. .......hinnem kell, hogy a halál közelsége mérhetetlen egyszerűség­be öltözteti az élő testet, mintha olyan útra bocsátaná, ahol a dí­szek, a rangok, a kitüntetések ér­vényüket vesztik, csak egy dolog vá­lik fontossá, az emberi méltóság: aki álarc nélkül voltál, akivé (to- vábbélőid emlékezetében) leszel.” Tamás Menyhért „Vigyázó madár" című könyvéből való idézet ez, amelynek igazságát nemigen le­het kétségbe vonni. Sokkal inkább érdemes elgondolkodni rajta, le­galább ezekben a napokban, ami­kor mindenki visszaemlékezik néhai rokonaira, ismerőseire, barátaira, akikkel többé nem válthat szót, akik már valóban csak a tovább- élők emlékezetében léteznek. Ismert és ismeretlen halottak, nemcsak rokonaink, hajdani őseink hagyatékát őrizzük, visszük magunk­ban tovább, hanem — részben tu­datosan, részben észrevétlenül, magunk sem sejtvén —, bennünk él talán az egész emberiség öröksége, minden, amit az egykor élt embe­rek tetteik, alkotásaik, jellemük ál­tal példaként hagytak ránk. S amit igy évszázadok során áttételesen örököltünk, azt nemcsak őriznünk kell, ahhoz nekünk is hozzá kell tenni valamit, s így továbbadni az utánunk következőknek. Tisztelet va­lamennyi halottnak, s nem haláluk 44. hét In memoriam Ugri Józsefné a Minőségi Ruházati Szövetkezetnek dolgozik.

Next

/
Thumbnails
Contents