Dunántúli Napló, 1987. október (44. évfolyam, 270-300. szám)

1987-10-03 / 272. szám

Az új bankrendszer tapasztalatai Egy csónakban evezünk! A banktitok megsértésé­nek tartják némelyek, ha a konkurens banktól megkér­dezi valaki.- Hogy vagytok?- Jó okunk van a gyanak­vásra - így a másik —, ha naponta többször is és nyo­matékosan is megkérdezik, hogy hogyan vagyunk... A humoros replika is jelzi, maguknak a bankszakembe­reknek is bele kell tanulniuk a kétszintű bankrendszer le­hetőségeibe: a jegybanki szerepet is ellátó Magyar Nemzeti Bank és a kereske­delmi bankok, illetve az utóbbiak egymáshoz való vi­szonyába. Nyolc hónap telt el a kétszintű bankrendszer létrejötte óta, néhány ta­pasztalat már levonható lé­téből. A tapasztalatok ösz- szegzésére kiváló lehetősé­get kínált a Pannónia napok egyik rendezvénye, melyen a Magyar Nemzeti Bank, a Mezőbank Rt., a Magyar Kereskedelmi és Hitelbank, a Konzum Bank Rt., a Ma­gyar Hitelbank és a Buda­pest Bank Rt. vezető tiszt­ségviselői vettek részt. Beszámolóik alapján meg­állapítható, hogy sok ked­vező folyamat Indult el a gazdaság finanszírozásá­ban, de az is, hogy sok min­denen változtatni szükséges, hogy a többszintű bankrend­szer és pz egymással is versenyben álló bankok ad­ta lehetőségek kihasználód­hassanak. Hogy sokminden kihasználatlan maradt ed­dig, annak objektív okai is vannak — s ezek közül a leg­jelentősebb, hogy erős restrikciós pénzpolitikára kényszerült az MNB az év elején —, de mégoly szere­pet kapott a tapasztalatlan­ság. Újra kell tanulni — ahogy más területen is — a bankszakmában a versenyt, mégpedig a sportszerű ver­senyt egy cél érdekében: a magyar gazdaság talpra ál­lításáért. A kedvező jelenségek élé­re éppen ezért kívánkozik annak megállapítása, hogy erősödik a finanszírozások szelekciója — azaz az egyes bankok körültekintően adnak csak hiteleket: ha bíznak abban, hogy pénzüket kama­tostól visszakapják. Márpe­dig ez csak akkor várható, ha az maga is jövedelmező, amire a pénzt adják. A má­sik oldalon arra is van pél­da, hogy kereskedelmi bank kezdeményezett szanálást — ez abból a szempontból örvendetes, hogy a veszte­ségforrásokat még időben, vagy nem nagy károknál el lehet dugaszolni. Mindamel­lett a bankok „ügyfélcent- rikusak": együttérzők a hi­telkérőkkel: ha csak egy mód is van rá, adnak pénzt. (Nyilvánvaló, hiszen ebből élnek.) Rugalmasabbá vál­hatott így a vállalatok kész­letgazdálkodása, s ami en­nél lényegesebb: kedvező jelenségként megindult a tőke áramlása oda, ahol az jobban fiadzik. S noha egy-egy esetben a bankok kapcsolatba lépnek egymással egy-egy hiteligény együttes kielégítésére, a ban­kok közti tőkeáramlás még nagyonis embrionális álla­potban van. Ez ugyan még nem a kedvezőtlen tapasz­talatok közé tartozik, inkább a tapasztalatlanság kategó­riájába esik, de figyelni kell rá. A kereskedelmi bankok, ugyanis ugyanolyan - vagy még jobban - nyereség- orientált vállalkozások, mint a termelő üzemek: elsődle­ges funkciójuk, hogy hasznot hozzanak, A nyereségtermelés útjá­ba azonban még sok aka­dály áll. Ilyen, hogy épüle­tekben, tárgyi-személyi felté­telekben még hiányosak, hogy területi megoszlásban egyenetlenek a kereskedelmi bankok. Ennek kiépítésére feltétlenül szükség van, még akkor is, ha közben jogosan hangzik el a kérdés: nép­gazdasági szinten nem ke­rül-e sokba az új bankrend­szer kiépülése, illetve, hogy nem sok-e már most a ban­kok száma. Svájc nyilvánvalóan nem lehet hivatkozási alap, mondván: a nálunk jóval ki­sebb országban 352 bank létezik (és többnyire virul). Ausztria azonban már példa lehet, aholis nyolcvan bank bonyolítja le a pénzügyeket. Piac- és áruviszonyok között kívánatos a több szereplős bankrendszer, de arra, hogy hazánknak pontosan mennyi bankra van szüksége, ma még aligha lehet megmon­dani - s nemcsak a reform- folyamat sorsát illetően nem. Kereskedelmi bankok fellendülhetnek, kereskedel­mi bankok csődbe juthatnak, megszűnhetnek, s újak szü­letnek — még bizonyára messze van egy dinamikus állapot létrejötte. Annál is inkább, mert a már létező kereskedelmi bankok sem él­nek még minden pénzügyi lehetőséggel — ezért tűnik úgy, hogy egy-egy banki ügy­letben élen járó egyúttal monopol helyzetre tesz szert. Ma kétségkívül léteznek monopolisztikus motívumok a kereskedelmi bankoknál, de ennek főként az az oka, hogy egy-egy bank mit és kit örö­költ januárban. Az akkor lét­rejött új kereskedelmi ban­kok ugyanis szinte készen kapták ügyfélkörüket és rész­ben tevékenységi körüket is. Ezért aztán a panasz néme­lyek részéről, hogy tisztes­ségtelen versengés is tapasz­talható a bankok között az ügyfelek megszerzéséért, „átigazolásáért". De az iga­zi verseny kialakulása bizta­tóbb ennél, márpedig a köt­vényforgalmazásban, a rész­vénykibocsátásban, a betét- gyűjtésben igazi verseny van kialakulóban. Közös csónakban evezünk! - e felismerésig eljutottak már a bankok; senkinek sem érdeke, hogy hirtelenkedésé­vel felborítsa a csónakot. Mint ahogy elvben annak sem mond senki ellent, hogy minden üzletet ott és azzal kell megkötni, ahol és aki­vel az a legkedvezőbb: a gyakorlatban bizonyára el kell telnie még egy kis idő­nek ahhoz, hogy ne nézzen sanda szemmel arra az ügy­felére egy bank sem, akinek ugyan vezeti a számláját, de aki egy-egy hitelügylettel más bankhoz fordul. Sokkalta nagyobb gondot okoz — s nemcsak a banko­soknak -, hogy a vállala­toknak még nincs igazi va- gyonérdekeltsége: magya­rán alacsony a megtakarítá­si hajlandóság. (Némelyek szerint nincs is mit megta­karítaniuk.) B. L. Újdonságok a gazdaságban Nagyobb mozgásszabadság — Két új vágóvonal a baromfifeldolgozóban ? Videókazettákat és lemezeket is árusítanak Pécsett, a Bem utcai népművészeti boltban. Fotó: Proksza Lászió VÁLTÓ. Föltámadt hazánk­ban a váltó intézménye, a vállalatok egyre gyakrabban élnek ezzel a pénz- és költség­kímélő módszerrel, a bankok is ösztönzik, esetenként kész­fizető kezességet vállalva, le­számítolva a kibocsátott vál­tót. A Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat már ta­valy elkezdte, amikor váltót fo­gadott el a Tritex Kereskedel­mi Vállalattól, majd hasonló­an, ők is ilyen kötelezvénnyel fizettek egyes szállítóiknak, át­hidalva ezzel a kesztyű- és bőr­ruha-eladások szezonális in­gadozásait. Az ügyletekkel a Hunornál kedvező tapasztalatokat sze­reztek. Váltóval fizetni előnyös, hiszen ebben az esetben nem kell hitelt fölvenni a bankból, aminek kamata meglehetősen magas. De elfogadni is elő­nyös. A partner, ha váltóval is fizet, ez a papir - szükség esetén — pénzzé tehető, el le­het adni, éppenséggel a bank­ba bevinni, ahol csekély költ­ség ellenében leszámítolják. Persze, a váltóügyleteknél körültekintőnek kell lenni. így például nagyon odafigyelni a lejárati időkre, ' nehogy egy­szerre kelljen több, nagy ösz- szegről szóló fizetési kötelez­vényt teljesíteni. Figyelni kell arra is, nehogy fedezetlen vál­tót fogadjunk el, netán éppen mi adjunk ki ilyet. A gazdál­kodóknak e téren nem kell sö­tétben tapogatózniuk, a ban­kok kérésre mindenkor felvilá­gosítással szolgálnak, melyik­melyik cég hogyan áll anyagi­lag, mennyire tőkeerős. SZABADSZENTKIRÁLY - TAL­LINN. Alakulóban a termelési együttműködés a Szabadszent­királyi Fémipari Kisszövetkezet és az észtországi, tallinni Teras Gépgyár között. A gépgyár képviselői megfordultak az idei Pécsi Ipari Vásáron, ahol kooperációs gyártásra a szö­vetkezet Rex-Maxi kapálógépét választották ki, amit nyomban ki is küldtek Észtroszágba. Ab­ban állapodtak meg, Szabad­szentkirály küldi a motort, az öntvényeket és a szerelt hajtó­művet, a Teras pedig elkészíti a többi tartozékot és készre szereli a kerti kisgépet, a ma­gyar szállításokért pedig saját termékeivel és anyagokkal fi­zet. A folytatásra szeptemberben, Tallinnban került sor, ahol meg­állapodtak 3 millió forint ér­tékű alkatrész idei szállításá­ban, ezeket a Teras Gépgyár­ban szerelik össze, s a kése­ket már ők gyártják hozzá. Ez csak a kezdet, a cél magyar- szovjet vegyes vállalat alapí­tása. Ez lenne Baranyában a második magyar—külföldi ve­gyes vállalat, egyben az első olyan, melyet szövetkezet ala­pít. A nagyobb mozgásszabad­ság érdekében a szabadszent­királyiak önálló külkereskedel­mi jogért folyamodtak, amit a minisztérium most bírál el. VALAMIBŐL MEG KELL ÉL­NI. Ez nincs benne az alapító levélben! - figyelmeztetett egy­koron a főhatóság, szigorúan megróva „eltévelyedett” vál­lalatát, amiért az profiljától úgymond idegen tevékenység­be kezdett. És ma? Ma már nemigen csodálkozunk azon, ha egy erőművi berendezése­ket exportáló vállalat például borral is kereskedik, mint ahogy teszi ezt a Transelektro. A Tritex bőrruházati üzemet hoz létre, vagyis a kereskedő cég saját termelésre is berendez­kedik, miután a bőrruhára a kínálatnál nagyobb a hazai kereslet. A Népművészeti és Háziipari Szövetkezeti Vállalat pécsi, Széchenyi téri üzletében a házi szőttesek, hímzések, ke­rámiák és más kézműves ter­mékek mellett műsoros videó­kazettákat is árusít. Miért ne! Meg kell élni, pénzt- kell ke­resni. Mellesleg ezt tanácsol­ta a Szabadszentkirályi Fém­ipari Kisszövetkezet is a PMSC- nek. Sporttámogatásra van szüksége az egyesületnek? Árusítson a szövetkezet termé­keiből, s a kereskedelmi hasz­not tegye zsebre. A sportgaz­daságba miért ne férne be ez a profil is?! MULARD KACSA. A pécsi baromfifeldolgozóban annak idején a legjobb szándékkal - hogy semmi se menjen veszen­dőbe — hozták létre a hulla­dék- és melléktermék-feldolgo­zó üzemrészt, melynek értékes takarmányadalékot állítottak elő. A húslisztüzem végül is - a mezőgazdasági felhaszná­lók érdektelensége miatt — megbukott, ráfizetéssé vált, a vállalat felszámolta. Egyidejű­leg megállapodott a solti ATEV-val, hogy az a keletke­ző melléktermékeket elszállítja. Az üresen maradt üzemrész­ben technikai-technológiai fej­lesztést terveznek, éspedig a tőkés piacon keresett Mulard kacsa májára, no meg a Ma­gyar Hitelbanktól fölveendő kölcsönre alapozva. Az el­képzelések szerint 250 millió forint költséggel két új vágó­vonalat állítanak be — jelen­leg egy működik —, hozzá meg­felelő hűtő- és fagyasztó részt alakítanak ki, fejlesztik a cso­magolást. A beruházással 1989 nyarára szeretnének végezni, ámbár bíznak benne, <z az idő­pont előbbre hozható. A vál­lalat feldolgozó kapacitása ez­zel a jelenlegi évi 23 ezer ton­náról 30 ezer tonnára nő, össz­hangba kerül a baromfifelvá­sárlás és a feldolgozás. Mu­lard kacsából a mostani évi 260 ezer kétszeresét vághat­ják majd le. Hogy ez mit je­lent? A vállalat 8 millió dol­lárnyi tőkés export-árbevételé­ből jelenleg 4 millió dollárt hoz a kacsamáj és a kacsa­hús, főként a franciák jóvoltá­ból. Még a kacsának a nyel­ve is csemegének számít, egy hongkongi vevő tart rá igényt és vásárolja rendszeresen. Miklósvári Zoltán Az elektromos berendezéseket szabályozzák be a szerelők Egy hónap múlva próbaüzem Szentdénesen Számítógép az istállóban Tíz hónappal ezelőtt rakták le Szentdénesen, a Rózsafai Egyetértés Tsz tehenészeti te­lepén egy holland cég polygon típusú fejóházának alapkövét. A létesítmény, amely műszaki megoldásait illetően az euró­pai csúcstechnikát képviseli, lényegében elkészült. A szep­tember 17-re kitűzött műszaki átadást mégis október 17-re kellett elhalasztani. Az egy hónapos csúszás oka, hogy a július 25-i jégeső súlyos épü­letkárokat okozott a termelő- szövetkezetben. A tsz építő­brigádját az új beruházástól elvonva a megrongálódott épületek helyreállítására irá­nyították át. Mivel Rózsafa a megye egyik legdinamikusabb fejlesz­tő gazdasága, egymást érik a tsz-ben a műszaki átadások. -Nemrég a dencsházi kerület­ben egy 4,5 millió. forintos meliorációs beruházást adtak át. 1976 óta 70 millió forintot fordított a tsz komplex meliorá­cióra. 5700 hektár szántójuk­ból eddig 5200 hektár mun­kálataival elkészültek. Ennek során több mint '100 kilométer aiagcsövet fektettek |e és több száz kilométer felszíni vízel­vezető árkot építettek ki. Bán- fa-Katádfa térségében az Okor-csatornán egy vízáteme­lő szivattyútelepet létesítettek. A beavatkozás hatására nagy­mértékben megjavult talajaik termőképessége. Évek óta 10- 11 tonnás kukoricatermést ta­karítanak be a meliorált te­rületeken. A munkák során 500 hektárral növelték a szántó- területüket és a párhuzamo­san végzett rekultiváció hasz­naként 200 hektár addig nem hasznosított területet (utak, árkok, bozótok) vontak műve­lésbe. S bár a kezdeti 70 szá­zalékos állami támogatás idő­közben 30 százalékra zsugo­rodott, a programot folytat­ják, mert Rózsafán a termőföl­det tartják -a legfőbb érték­nek. Világbanki hitelfelvétellel vágtak bele a szentdénesi te­henészeti-telep rekonstrukció­ba, amely költségeit tekintve a meliorációhoz hasonló horderejű vállalkozás. A 73 millió forintos bekerülési költ­ség mellé még 20 százalék tartalékot is le kellett tenniük. Csak a fejőház 38 millióba kerül. A rekonstrukció során egy 180 férőhelyes kötetlen tartásé új tehénistállót építe­nek, és 3 régi* istállót alakí­tanak át a modern tartásmód­ra. Épül egy elletőistálló és egy 10 000 mázsa kapacitású fedett szénapajta és egy tej­ház. A polygon - fejőház na­ponta 1000 tehén fejésére al­kalmas, és ennek megfelelően alakítják ki a létszámot.' A je­lenlegi 5000 literes tejtermelé­süket a keresztezés! progTam során 6000 literre növelik, ami évi hatmillió liter tej termelé­sét jelenti. A fejőház automatizált ve­zérlőtermében számítógép mé­ri egyedenként,- melyik tehén hány liter tejet adott, és az alapján adagolják ki a pót­abrakot. Számítógép működik majd az istállókban is. A te­heneken csípeket helyeznek el, és a gép azonnal kiírja at adatokat. A számítógépek sze­relését a napokban kezdik meg. . — Rné — QHÉTVÉGE 1987. október 3., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents