Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)
1987-09-05 / 244. szám
MiUki Ervin Báling József Rab Ferenc CwckOk Janos Of, Jódi Juhos Wailingei Endre HUJebrond Lajos Sebesi Károly Kászon József l. Csépányi Katalin Rónaszéki Ferencné Dr. Korma Ferenc D». Dunai Imre Mu.-únyi Iáidé Koncr István Or. Ménéről Attila Adóm Erika Ferenci Oemeier Resspritn Nándor Gállos Orsolya Sorlohidoi And-' Beesik Unité Proksza László lauler László Guldanyi Magdolna Or. Martan Ojfángyi Dr. Horváth Iá siló Kapuvári László Pauika Ziolt A Dunántúli Napló szerkesztésében, terjesztésében részt vevő munkatársak—1987 Műhold kontra helyi adás MTV Pécsi Körzeti Stúdió „Műholdfogó" parabola antennát üzemeltet a Bányásznapi randevú alkalmából Pécsett a Sétatéren a Pécsi Körzeti Stúdió. Minden bizonnyal sokan lesznek kíváncsiak a nem mindennapi látványosságra, már csak azért is, mert biztosak lehetünk tenne: ami ma technikai szenzáció, az holnap mindennapjaink természetes eszköze lesz. A bemutatónak tulajdonképpen kettős a célja. Érzékeltetni kívánjuk a híradástechnika valóban szédületes ircmú fejlődését, s ezzel együtt tudatosítani: ma már az úgynevezett helyi kérdéseket is kizárólag a nemzetközi • összefüggések szem előtt tartásával lehet megválaszolni. & Érdekel, mert érint A magyar tévénézők átlagosan 110 percet töltenek naponta a képernyő előtt. Egyebek mellett gazdasági nehézségeinek miatt az úgynevezett szórakoztató műsorok vonzzák a legtöbb nézőt, dé bizonyos politikai-információs műsoroknak is milliós nézőtáboruk van. A legsikeresebb műsorok tulajdonképpen a leghétköznapibb dolgokról szólnak. Ha úgy tetszik, kis ügyekről. Ha valami érint - akkor érdekel is. Ez az egyszerű felismerés képezi a Pécsi Körzeti Stúdió műsorkészítő munkájának alapját. És ez ad esélyt arra is, hogy a műholdckról sugárzott műsor- özönben helyt tudunk majd állni. Hét évvel ezelőtt indítottuk útjára a Sorstársak című műsorunkat, mely az egészségkárosodottak havonta jelentkező információs és érdekvédelmi magazinja. Ebben a műsorban valóban a leghétköznapibb dolgokról van szó, és iám mégis: a Magyar Televízió egyik legsikeresebb rétegműsora. 700 ezer fős állandó nézőtábora van, tetszési indexe pedig a főidőben sugárzott krimikével vetekszik. Ez a műsor mindenekelőtt segíteni akar. Éppen ezért a műsor szerves részének tekintjük a nézői leveleket feldolgozó jogsegélyszolgálati munkát is. A Sorstársak levélforgalmát a kezdetek óta számítógépen dolgozzák fel, így aki egyszer kapcsolatba lépett stúdiónkkal, azt többé sohasem „felejtjük” el. A legszélesebb körben ismert és emlegetett pécsi mű- * sor kétségkívül a Pannon krónika. Ezen a címen már 1977- ben 30 perces havi magazint sugároztunk azzal a céllal, hogy teljesebbé tegyük Dél- Dunántúl önismeretét. Nézőinkkel együtt fedeztük fel Baranya, Tolna, Somogy és Zala megyék ezernyi értékét, ugyanakkor kerestük és népszerűsítettük az együttműködés lehetőségeit is. Az idei évtől a Pannon krónika „magasabb osztályba” lépett. Országos magazin Vidéken szerkesztett, de országosan „terjesztett” színes, néplapjellegű televíziós hetilapnak tekintjük az immár 60 perces Pannon krónikát. A városi (kábel) televíziók gyorsütemű elterjedése lehetővé tette számunkra, hogy hírek, események helyett azok hátterére összpontosítsuk figyelmünket. Alapműfajunk a portré és a riport. Egy kedves néző azt írta a közelmúltban: , .azért szeretem a Krónikát, mert mindig találkozom benne egy-két ismerőssel." Ez a legnagyobb elismerés. A Pannon krónika egyébként Pécsett a legkedveltebb, de Budapesten is rendszeresen nézett műsor. Felméréseink szerint o szomszéd megyék közül Tolna megyében nézik a legtöbben — a legkevesebben pedig Zalában. Levélíróink többsége 50 év körüli falusi ember. Ugyancsak a falvakban nézik a legtöbben nemzetiségi magazinjainkat, a Nas ekrant és az Unser Bildschirmet. Német és szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsoraink jelenleg havi 20 percben jelentkeznek, 1988 januárjától azonban 30 percre nő a műsoridő, és heti egy alkalommal anyanyelvi hirösszeloglalót is sugározunk majd. i Nemzetiségi műsoraink révén jöttek létre és fejlődnek nemzetközi kapcsolataink. Az 1987-es év e téren is jelentős eredményt hozott: júniusban képernyőre, került az Alpok- Adria magazin. Az Alpok-Adria Munkaközösség 1978-ban alakult Velencében az NSZK, Ausztria, Olaszország és Jugoszlávia 11 régiójának, illetve köztársaságának részvételével. Idén tavasszal hazánk képviseletében Győr-Sopron és Vas megyék csatlakoztak az egyezményhez, a Pécsi Körzeti Stúdió pedig megbízást kapott az Alpok- Adria nemzetközi televíziós magazin szerkesztő bizottságába való belépésre. Régiók kézfogása Az Alpok-Adria magazin tehát ezentúl minden hónapban a magyar képernyőkön is jelentkezik — a Pannon krónika mellékleteként. A műsor egyébként azt tekinti fő feladatának, hogy jobban megismerjük egymást. A „hol élünk, hogyan élünk, hogyan éljünk?" kérdéssorra keresik tulajdonképpen a nemzetközi magazin riportjai is a választ, mint ahogy ezek a kérdések állnak a Pécsi Körzeti Stúdió önálló riport- és dakumentumlilmjeinek középpontjában is. A Traktoroslányok, Az első cigánylalu, az Iskolai végzettsége nincs és a Hűséggel a hazáért című dokumentumfilmek utóélete színes, érzelemgazdag és máig tartó. Nézők, szereplők levelei jelzik, menynyire fontos volt szót ejteni ezekről a témákról, és egyben arra is figyelmeztetnek: nagyon sok még a megbeszélnivalónk. Mintegy a fentebb említett filmek folytatásaként az idei esztendő nagy vállalkozása lesz a Kötődések című dokumentumfilm, melyben a kitelepített németek nyomába szegődünk, hogy közreadjuk vallomásaikat erről a hazáról. A Bányásznapi randevú sajtóutcájában a Pécsi Körzeti Stúdió a műsorszóró műholdakkal kapcsolatos tájékoztatás szolgálatába állítja pavilonját. Célunk ugyanakkor nagyon is földi, hisz ezáltal is otthonunk, környezetünk, szőkébb hazánk jobb megismerésének és igazabb szeretetének fontosságára szeretnénk figyelmeztetni. Békés Sándor Dél-Dunántúl rádiója „Itt a Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Stúdiója. Köszöntjük kedves hallgatóinkat.” — „Ovdje Radio-Pecuh, emisija na hrvatskom ili srpskom jeziku, pozdravljamo vas, dragi slusaoci!” — „Hier meldet sich Studio Fünfkirchen des Ungarischen Rundfunks, wir grüssen Sie herz- lichst, liebe Zuhörer!" — így jelentkezik a hat vidéki rádiószerkesztőség legnagyobbika, a pécsi. így köszöntjük hallgatóinkat naponta, hogy azután szóljunk a régió eseményeiről, időszerű politikai, gazdasági, kulturális kérdésekről, magyar, szerbhorvát és német nyelven,. Pontosabban a helyi rádiózás hazai kezdetekor, 1953-ban még csak magyar és szerbhorvát, majd 1956-tól német nyelven. Akkor magyar programot napi egy órában, nemzetiségi műsort 20 percben közvetített a stúdió. A munkatársi gárda 7 főből állt, akiknek küzdelmét, a műsorkészítés nehézségeit, a 25 kg-os riporter magnetofonokhoz fűződő történeteket azóta szépre csiszolta, nemesítette az idő. Ma nemcsak középhullámon (a kozármislenyi adó 344 m hullámhosszán), hanem a Kossuth rádió URH sávján (a misinai 71,81 MHz és a nagykanizsai 71,03 MHz adó, valamint a 3. programon is — Bartók rádió) naponta sugárzunk műsort. Adásrendünk a következő: hétfőtől péntekig reggelente 6,20-kor és 7,20-kor kezdjük 10—10 perces információs programunkat. Mivel ez csak az idén, 1987. január 4-től valósulhatott meg, hallgatói kérésekre, a mi sürgetésünkre feltétlenül fejlődésnek tekintjük, hisz így a reggeli országos híradósok mellett helyi dolgokban is - útviszonyok, körzeti esemény-előrejelzések, lapszemle stb. - megfelelő tájékoztatást kap a hallgató. Reggeli műsorunk ma is formálódik, az igényekhez, évszakokhoz, lehetőségekhez igazodva. Este 17.30-kor kezd stúdiónk. Ekkor visszatekintünk a reggel jelzett napi eseményekre, riportok, tudósítások, hírek, hallgatói vélemények hangzanak el és természetesen mi sem rejtjük véka alá mondandónkat. Különösképpen kedves a hallgatónak és nekünk is a szombati és vasárnapi műsor. Ezt bizonyítják azok a levelek, amelyek feladási helyét gombostűkkel teletűzdelt térkép mutatja stúdiónk egyik szobájának falán. Nagykanizsától Bajáig, Lentitől Bácsalmásig, Felsőszent- mártontól Győrszemeréig sugároznák ezek a nyilak Pécsről kiindulva. Híradásainkat, riportjainkat, szórakoztató összeállításainkat Dél-Dunántúl négy megyéjében, élvezhetik, mintegy milliónyian. Két megyében, Tolnában és Somogybán tudósító dolgozik a szükséges technikai eszközökkel, bejótszóstúdióval ellátva, afféle ministúdióként. Létszámunk 34 fő, ebből 22 az újságíró. Ez a gárda igyekszik megfelelni a „hitelesen, pontosan, gyorsan” — követelményeknek, és mindannak, ami a helyi tömegtájékoztatástól elvárható. Tudjuk, hogy az országos nézőpont érvényesítése egyúttal a helyi politika szolgálata, a lakossági érdekek képviselete összetett, nehéz feladat. Tudjuk, de vállaljuk, mert meggyőződésünk, hogy hivatástudattal, szakmai igényességgel eleget tehetünk a követelményeknek. A feladatok. megoldásában segít a szoros együttműködés a helyi politikai és állami szervekkel, testvérszerkesztőségekkel, a Dunántúli Naplóval, Tv-stúdió- val, üzemi lapokkal és végül de nem utolsósorban a lakossággal. A helyi politikát szolgáljuk akkor is, ugyanakkor a magyar rádiózás egészét, amikor az MR Körzeti és Nemzetiségi Főszerkesztőségének (KNAF) programjaiban helyi témákat dolgozunk fel a központi műsorok számára. Bizonyára ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy egy-egy helyi kezdeményezésben, fontos dologban sikerült az ország tekintetét Dél-Dunántúlra irányítani (mecseki szén- és ércbányászat, településfejlesztés, nemzetiségiek helyzete). Fontos feladatunknak tartjuk, örömmel vállaljuk nemzetiségi műsorainkat. Mert mindaz, amit manapság a tömegkommunikáció, a helyi rádiózás szerepének világszerte tapasztalt növekedéséről elmondanak, hangsúlyozottan érvényes a nemzetiségi műsorszolgáltatásra. Az anyanyelven közölt tájékoztatás hitelessége, ereje, akusztikája, egyáltalán a léte olyan politikai eszköz, amelynek fejlesztése közös érdekünk, demokratikus kötelességünk. Stúdiónkban mindig nagy gondot fordítottunk a műhelymunkára, a műsorok igényes megformálására. Többek között bizonyára ennek is köszönhető a hallgatók bizalma, a számos kitüntetés, nívódíj. És amire szintén büszkék vagyunk, ebből a műhelyből sok olyan kolléga került ki, aki ma az MR és Tv elismert riportere, szerkesztője, vezetője. De egyéb felelős beosztásokból, „őrhelyekről” is többen tekinthetnek vissza pécsi kezdő éveikre. Reméljük, ők is azon fáradoznak, miként a stúdió jelenlegi munkatársai, hogy tovább fejlődjék a vidéki rádiózás. így egyszer talán mejd az is megvalósul, hogy a körzeti rádiózás egész napra, önálló hullámhosszon szólhat e szépséges táj, o Pannon táj mindennapi dol- g-airól, az itt élő sokszínű dolgos nép gondjairól, sikereiről. Dr. Borsos József szerkesztőségvezető
