Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)
1987-09-05 / 244. szám
1987. szeptember 5., szombat 10 Dunántúli napló Vári Éva Minden szerep sikert hozott Vári Évának az elmúlt színházi évadban. A Bolonddal kezdődött a Lear királyban. Kényszer szülte ötlet volt, hogy ne férfi, hanem nő játssza ezt a fontos szerepet („nagyon megkinlódtunk érte Szegvári Menyhért rendezővel — mondja most a művésznő visszaemlékezve a próbákra —, eleinte úgy éreztem, mindenki játszhatja ezt a szerepet, csak én nem, de a végén már abban voltam biztos: senki más nem játszhatja, csak én"); mind a közönségsiker, mind a kritikai elismerés egyöntetű volt — a Bolondot még az is megdicsérte, aki az előadás egészét nem fogadta el. — Tavaly tovább játszották a Vértestvéreket: az 50. előadás felé járó angol musical a hatvanas éveket, Marilyn Monroe kultuszát eleveníti fel: a musical számos slágergyanús dalát Vári Éva hangján ismerte meg a pécsi — a magyar — közönség, lévén a Vértestvérek magyarországi bemutató. Aztán itt van a Gőzben című színmű, amelyet a Pesti Vigadóval közösen mutatott be a Pécsi Nemzeti Színház: egy női fürdő vendégei jelennek meg a színen és elmondják az életüket, szerelmeikéi, csalódásaikat. Vári Éva „a közönséges, ám de aranyszívű prostituált" sablonjából igazi emberi sorsot bontott ki. A Gőzben egyébként Pesten és Pécsett összesen 99 előadást ért meg. — S végül Emília szerepe Vitrac: Viktor című színművében: a komédia felszíne alatt megbúvó tragédia komorságát, a parlagiasan hétköznapi helyzetek mély drámaiságát érzékeltető alakitást az országos színházi fesztivál zsűrije különdíjjal ismerte el. A nyár a pihenés ideje volt, most, a két hete kezdődött új évadban az első fellépést a bányásznap hozta meg. — Minden bányásznapon felléptem eddig, mióta Pécsen vagyok, vagyis huszonnegyedik éve — mondja a Nemzeti Színház népszerű művésze. — Nagy ünnep ez itt a városban és Okkal: minden tisztelet azoké a férfiaké, akik olyan emberfeletti nehéz munkát végeznek. Megérdemlik a figyelmet, az ünneplést, — ezen a napon róluk szól az élet. Én igenis meg tudok hatódni attól, hogy ilyen fárasztó, veszélyes munka utón képesek ünneplőt ölteni és eljönni a színházba, mert kíváncsiak egy történetre, egy zenére vagy ránk, színészekre. Ismerek néhány bányászt személyesen is: a MÉV 2. üzemében egy szocialista brigád tiszteletbeli tagja vagyok. Elvittek bányalátogatásra és elhívtak klubdélutánra, ahol beszélgettünk, zenét hallgattunk. Vári Évát az új színházi évadban először David Storey Anyánk napja című vígjátékában láthatjuk: a történet egy angol arisztokrata családban játszódik. G. T. Berták László Mit lehet írni egy költőről? S méghozzá prózában! „aki költő és megijed (annyi csak, mint a többiek mikor a tollat leteszi) szeretné újra kezdeni" Lehet-e szebben megfogalmazni a költő hivatását? Berták László, a bányásznao íróvendéqe. A kettészakadt villamos cimű új verseskötetét dedikálja a Művelt Nép Könyvterjesztő sátrában. Huszonkét éve él Pécsett: hat verseskönyvvel és két életrajzi munkával a háta mögött aligha kell őt bemutatni az irodalomkedvelőknek. Az alkalom kínálja a kérdést: hogyan vélekedik a munkáról Berták László? ' — Paraszti családban nőttem fel Vésén, Somogy megyében. A föld, a falu természetes közeg volt számomra, a gyermek- és ifjúkorom ott telt el, -Vésén, Csurgón és Nagyatádon. Harminc évesen kerültem Pécsre, városi környezetbe. Falusi származásomat nem lobogtatom zászlóként, ahogy mai „urbános” voltommal sem akartam tüntetni soha. Meghatározó élményvilágom természetesen a gyermekkoromhoz kötődik, bár a pécsi évek is sokat alakítottak rajtam. — Mint minden falusi házban, nálunk is hamar munkába fogták a gyereket. Hétéves voltam, amikor nagyapám egy kis kapát készített nekem, s indultam a felnőttekkel répát) egyelni. Persze, ez amolyan játékféle volt még, de tanulás is egyben. Akkoriban még nem óvodába, hanem a mezőre vitték a kisgyereket, s ha már ott van, csináljon valamit ... Az aratásnál kötelet keríteni, a szőlőben gazolni, később kapólgatni. Télen az erdőre jártunk apámmal. — Én azonban mindig olyan munkahelyről álmodtam, ahol sokat lehet olvasni és írni. A megszólalás, az önkifejezés vágya egész kicsi koromtól kezdve munkál bennem. így lettem kisebb-nagyobb kerülőkkel könyvtáros, előbb Nagyatádon, aztán Pécsett. A verseimet eleinte indulatból írtam — ha valami bántott vagy bosszantott - jó néhány éve azonban a lét általánosabb kérdései foglalkoztatnak. Nem hajszolom az elismerést, nem súlyra mérem a köteteimet, örülök, ha sikerül úgy megfogalmaznom valamit, hogy az másban is visszhangot kelt. H. J. Horváth Judit Ha rosszmájú lennék, azt mondanám rá, hogy már régi bútordarab. Pedig csak 24 éves, de már nyolc éve kosarazik a PVSK női csapatában. Egykoron együtt játszott Verbőczinével, Szabónéval, Bundásznéval. Ök már visszavonultak, Horváth Judit viszont maradt. Igaz, fiatalabb is náluk. Tizenhat esztendősen kezdett kosarazni. A Sportiskola után a PVSK következett. Sokat nem változott azóta, hogy tizenévesen bemutatkozott a vasutas együttesben. Akkor is 156 cm magas és 56 kilós volt, most is ugyanezek a ,,pa raméterei". Gyors, az átlagosnál jobban védekezik, imád labdát lopni. Ezt az erényeként mondja magáról, ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy mi a gyengéje. És ez a kosárra dobás. Akkor sem vállalta el eddig a dobást, ha a betalálás már gyerekjáték lett volna. — Most már nem lélek any- nyira a kosárra dobástól — ígéri. - Gyakorlom a 3 pontosokat is, hogy bentről és kintről egyaránt jobban dobhassak. Eddig, amióta kosarazik, hat edző irányításával dolgozott. Valamennyivel jól kijött. Nem is csoda, hiszen Horváth Judit szeret edzeni. Nem kell noszogatni, hogy valamit lelkesebben gyakoroljon a foglalkozásokon. — Szeptember elsejétől a Nevelési Központban tanítom a legkisebbeket kosarazni, így most a saját bőrömön érzem, hogy milyen is az edzői sors Olyan edzői papi rom van, amivel akár NB l-es szakvezető is lehetnék. Ám nekem a picik okitása a legszimpatikusabb. Ahogy mondja, egyelőre szürke eminenciás a pVSK-ban, de nem akar az maradni a pályafutása végéig. Mindenesetre most örül, hogy kiszolgálhatja Hollósékat. Lehet, hogy ez nem lesz így sokáig. Ugyanis jövőre szívesen elmenne szülni. A testnevelő tanár férje (egy éve férjezett) ott van a felesége minden mérkőzésén, a buzdítást, a bírálatot azonban ráhagyja az apósára.- Szülni szeretnék, utána viszont újra játszani. Mások is megtudták Így oldani, a legfrissebb jó példa a csapattársamé, Pongrácz Ivetté, aki a szülés után újra itt van közöttünk. H. L. Vasárnapi szakácstanács Heizler József ne: Hogyan készül a kürtőskalács? Régi-régi, hagyományos erdélyi édesség a „kőttestészták” közé tartozó kürtőskalács; bár manapság ismét mintha kezdene új életre kelni, mégis leginkább még nagyanyáink emlékeznek erre a tulajdonképpen egyszerű, ám elkészítésében nagy műgondot igénylő különlegességre. Valójában régen nem volt ez különleges, ma azonban már szinte kuriózumnak számít. S nemcsak azért mert kevés helyen lehet kapni, hanem mert a köztudatban szinte feledésbe ment, mégpedig olyannyira, hogy sokan a nevéből sem tudják, mi is lehet ez. — Sokszor előfordult, hogy szinte félve és bocsánatot kérve jöttek be a pécsi Rákóczi úti kürtőskalács üzletünkbe a vevők, hogy ne is haragudjak, de ugyan mondjam már meg, mi is ez, mert nem tudják. Sőt, akadt már olyan vevő is, aki bevallotta, először azt hitte, hogy ez valamiféle váza. — Mindezt Heizler József né, a Rákóczi úti kürtőskalácsüzlet tulajdonosa mesélte, akinek férje pedig ugyanezt az édességet Harkányban árulja. — Hogy jutott eszükbe éppen ez, amikor korábban mindketten egész mással foglalkoztak? — Valami olyasmit szerettünk volna, amit Baranyában senki nem csinál. Azóta, illik megmondani, Komlón is nyílt egy kürtőskalócsos. 1984-ben nyílt meg a harkányi üzlet, s még ebban az évben a pécsi is, ami jelenleq zárva van, de október 5-én újra kinyitjuk. 1982-ben a Velencei-tónál nyaraltunk, s ott volt eav kürtőskalócsos és ren- ceteqet kellett sorbaállni, hoqy végre odajussunk. Tulajdonképpen ő suqallta az ötletet, mert láttuk, müven néoszerű. S a nagymamám réaen sütött ilyet sokszor, mi nz ő receptiét használjuk. Eavébként a kürtőskalács tésztáiánok receDtie nagyon sok szakácskönyvben megtalálható. s ez vénül is elvan édesség, hoov az is elkészíthe- *' otthon, akinek nincs kertie. Ezt azért mondom, mert eredetileg szahadtűvön. faszéanará- zson készül, de lehet villanv-, vaav aózsütő seoítséaével is elkészíteni. Van. aki r'il'o'rnü.Tnl készíti, mi cukros dióval. Persze ehhez kell egy speciális szerkezet is. — Fzt hol lehet beszerezni?- IIvet nagvioarilaa nem gyártanak nálunk. d° kismarossal bármikor elkészíttethető. A miénket a fériem csinálta. De olvan szerkezet is készíthető, amit eov konvhai tűzhely sütőiében lehet használni. Most mór vannak visszatérő vendégeink, de még mindig azt mondhatom, hogy nagyon kevesen ismerik ezt az édességet és nagyon kár lenne érte, ha végleg feledésbe merülne. Valóban kár lenne érte, nemcsak azért, mert hagyomány, hanem mert valóban finom. S ezt a kürtőskalácsot a szeptember 6-i bányásznapon a Dunántúli Napló pavilonjánál meg is lehet vásárolni délután kettőtől háromig, s ugyanez idő alatt, Heizler Józsefné szakácstanácsot is ad azoknak, akik szívesen kísérleteznének ezzel otthon. D. Cs. Sobri Jóska Hagybaracsköröl Hogyan készül az igazi halászlé? A nagybaracskai Halászcsárda kellemes kerthelyiséqében beszélgetek Farkas József hol- főzővel - igen ám, de ha ezt a nevet írom, a hivatalos nevét, az nem mond semmit, mert ahogy ő is mondta, így már senki nem ismeri. Csak úgy, hogy Sobri Jóska. Aki azonban ezt hallja, máris tudja, kiről és miről van szó. Mert Sobri Jóska és a csodálatos halászlé elválaszthatatlan fogalmak egymástól.- Hogy is volt ezzel a névvel? — Hát, most már tényleg csak így ismernek, legtöbben nem is tudják mi az eredeti nevem. De gyerekkorom óta így szólítanak. Volt mifelénk akkoriban egy kupec, s ő nevezett el Sobrinak, a híres betyár után, biztosan azért, mert olyan nagyon „jó" gyerek lehettem. És hát ez a név azóta is megmaradt. Híres halászléjét több mint harminc éve Nagybaracskón főzi, itt is tanulta. Dávodon született, és úgy került ide, hogy 1930-ban édesanyja a nagyba- racskai Halászcsárdába került szakácsnak. Az akkori csárda- tulajdonos Mateavitcs Ferenc volt, nála kezdte és tőle tanulta a halfőzést Sobri Jóska. 1941-től 1946-ig dolgozott itt, majd később, 1958-ban visszahívták, s azóta rendületlenül főzi a Halászcsárda vendégeinek a halat. Azt mondja, vagy ötven vagon halat megfőzött mór életében. Mellesleg nemcsak halfőzéssel, halkiméréssel is foglalkozik. — Módosított-e az elmúlt évtizedek alatt a halászlé receptjén? — Nem, az nem változott, de azért meg kell mondanom, korábban jobb paprikák voltak, és 'ugye a paprika minőséaéró! nagyon sok függ. Ide a kalocsai paprikaüzemből szállítjuk a csípős csemegét és a csemegepaprikát, de mindia magam megyek érte, megkóstolom, hogy milyen. Minimum harminc adagot főz egyszerre, de volt már olvan nap, hogy 200-300 adag is elfogyott, ilyenkor persze egymás mellett több bográcsban fő a hal. Sőt, emlékszik vissza olyan rendezvényre, amikor egyszerre tizenötben készült a halászlé. Most már a felesége is besegít a halászléfőzésbe, ami reggeltől estig, szinte megállás nélkül tart. Nemcsak a Mohácsi-sziget két oldalán. Baranyában és Bócs-Kiskunban ismert az ő neve, hanem országos tekintély a szakmában. Sobri Jóska ti m IÁK zennégyszeres, és most már örökös országos halfőző bajnok. Nem véletlen, hogy híres-neves holászlevének receptjét nem közöljük, hiszen a receptet, "b halászléfőzés fortélyait, ő maga személyesen mondja majd el a szeptember 6-i bányásznapon az érdeklődőknek. Sobri Jóskával a pécsi Sétatéren, vasárnap délután kettő és három óra között lehet találkozni a Dunántúli Napló pavilonjánál, ahol bárki kérhet tőle szakácstanácsot. D. Cs. Kérünk egy témát - megírjuk Név:___________________________________________________________________________________________________ ___________ L akcím: A kivágott lapot kérjük a D. N. pavilonjában leadni, vagy a szerkesztőség (Hunyadi út 11.) jába bedobni. postaiddá* Üt _W^É H Hnir iMrm ^ JK\^m ^[-dQfc jDt*3P ■*—*■ & É>. j^mt t^. M»». ^^í. —:ü ® SBEfllB8t6ltiK4BIÉB. ISHBISr ,SB1 ItEByAEWB8NBMB81P6íS. • :
