Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)
1987-09-05 / 244. szám
Bányásznap, 1987 Szeptember 5—6-án Színes programok Pécsett, Komlón és Sikondán... Ismét Népszabadság Fórum — Változatos programok a Sajtóutcában — Novos művészek a Szabadtéri Táncszínen, a Barbakán-árokban, és Pécsújhegyon — Újból összecsapnak a színészek és újságírók Szeptember 5. PNSZ Kamaraszínháza: Megyei központi ünnepség. 10.00 óra: Bányászhímnusz, előadja: a Mecseki Szénbányák Kodály Zoltán férfikara. Kassák Lajos: Testvéreink c. vers: elmondja: Moravecz Levente színművész. ünnepi beszédet mond Piti Zoltán a Pécsi Városi Tanács elnöke. A Szovjet Déli Hadseregcsoport Központi Művész- együttesének gálaműsora. A központi ünnepség előtt dr. Vadász Elemér emléktáblájának megkoszorúzása 1987. szeptember 5-én 9.00 órakor Pécs, Rákóczi út. Csertető 20.00 óra: Megemlékezés a mártírhalált haltak emlékművénél. Gyülekezés helye: Fehérhegy 19.00 órától. Indulás az emlékműhöz 19.30 órakor. Megemlékezés programja: Himnusz. Berták László: A jóslat c. verse, elmondja: Sipos László színművész. Megnyitót mond: dr. Gábor János az MSZMP Mecseki Szénbányák Bizottságának titkára, ünnepi beszédet: Rajnai József, az iMSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára. Koszorúzás. Internacionálé - díszsor- tűz, tűzijáték. Szeptember 6. A Bányászati Múzeum megnyitója. 9 óra. Széchenyi tér. 9.00 órától: Térzene. Közreműködik: a Mecseki Szénbányák Koncert Fúvószenekara. 10.00 órától: Néptáncegyüttesek gálaműsora. Fellépnek: Pécsi Apáczai Cs. J. Nevelési Központ gyer- mektánccsoportja. Szebényi hagyományőrző népi együttes, a zengővárkonyi hagyomány- őrző népi együttes, a Leőwey Klára Gimnázium német nemzetiségi tánccsoportja, a her- cegszőllősi Mosa Pijade Művelődési Egyesület hagyomány- őrző néptánccsoportja. Sétatér 10.00 órától: Sajtóutca. Résztvevők: Dunántúli Napló, MTV Körzeti Stúdió, Kossuth Kiadó, MR Körzeti Stúdió, OTP Baranya Megyei Igazgatóság, Népszabadság, Népszava Lapkiadó, Pécsi Nemzeti Színház, Mecseki Bányász, Ércbányász, Művelt Nép Könyvterjesztő, Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Szabadtéri táncszín 10.00 órakor: Népszabadság fórum. A kérdésekre válaszol: Berecz lános, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Dányi Pál, a Baranya Megyei Párt- bizottság első titkára, Nagy Sándor, a SZOT titkára, Králik- né, Cser Erzsébet, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Ki rály Ferenc, a Népsport főszerkesztője, Borbély Gábor, a Népszabadság főszerkesztője. Szerkesztő: Friss Róbert, Sálrán István. A fórumot vezeti: Szabó László. Délután 3 órától a sétatéri Sajtóutcában, a Népszabadság pavilonjában nagy könyvvásár és videóklip bemutató. Könyvét dedikálja Berecz János (Ellenforradalom tollal és fegyverrel, Baráti szövetségben, Folyamatosság és megújulás az MSZMP politikájában). Bossónyi Katalin (Együtt dönteni), Cserhalmi Imre (Ki fog repülni?), Hámori Balázs (Politikai gazdaságtan III., A szocializmus gazdasági elmélete), Sáfrán István (Vak voltam). Szabó László (Bandák nyomában az Interpol). A Népszabadság 1987-es évkönyvét a főszerkesztő, Borbély Gábor dedikálja. 15.00 órától: ,,Bányásznapi köszöntő". Vidám, zenés műsor — fővárosi és a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével. 18.00 órától: A Szovjet Déli Hadseregcsoport Központi Művészegyüttesének gálaműsora. Káptalan utcai parkoló 7.00 órától: Bányásznapi vásár. Résztvevői: népművészek, népi kismesterek, ötvös, népi textiles, mézeskalács, ajándék- tárgy, népi gyermekjáték, fazekas, kerámikus. Barbakán 10.00 órától: Nonstop gyermekprogram. Felép: Kemény Henrik bábegyüttes, Fülöp Gyula — bűvész, Detre Annamária és a Szélrózsa együttes. 14.00 órától: Bóbita Bábszínház, Szélkiáltó együttes. A „MISA” gyermeklap szerkesztősége pavilont állít, a műsorok közötti időben videóvetítést tartanak. Egyéb műsorok szeptember 5-én és 6-án Ho Si Minh-park: Szeptember 5. 14.00 órától: Bányásznapi vásár. MHSZ bemutató. Utcai zenészek bemutatkozása. Városi Sportcsarnok: Szeptember 5. 9.30 és 11. Orakoi: PVSK Nemzetközi férfi kosárlabdatorna. MHSZ ércbányász modellező pálya: Szeptember 5., 6. 9.00 órakor: Bányász Kupa Nemzetközi autómodellező verseny. PMSC Újmecsekaljai Sporttelep: Szeptember 5-én 8.00 órától: Bányásznapi villámtorna — üzemi csapatok. 9.00 órától: Női kézilabda mérkőzés: MÉV-Zsolnay-BÉV. 10.00 órától: Építők Szálló-Ércbányász Szálló labdarúgó-csapatának nagypályás mérkőzése. Ho Si Minh-park: Szeptember 6. 14.00 órától: Bányásznapi vásár. Tombola. Játékok. PMSC kézilabda pálya: Szeptember 6. 15.30 órától: „Bányásznapi köszöntő”. Vidám, zenés műsor fővárosi művészek közreműködésével a hercegszőllősi Mosa Pijade Művelődési Egyesület hagyományőrző néptánccsoportjának Bemutatkozása. Tombola. Pályából. Pécsújhegyi kézilabda stadion: Szeptember 6. 16.00 órától: „Bónyásznapi köszöntő". Vidám, zenés műsor — fővárosi és a Pécsi Nemzeti Színház művészeinek közreműködésével. 20.00 órakor: SZŰR. A „Bányásznapi Köszöntő" című vidám, zenés műsorban fellépnek: Kalmár Magda, Solti Károly, Pintér Györgyi, Takács Béla, Berki László, Cigányzenekar — 6 fő —, Abra- hám Dezső, Juszt László, Kol- tai Róbert, Böröczky József, Katona János, Boncz Géza, Endrei Judit, Gyarmati István, Jávori Vilmos, Bukszár Márta, Unger Pálma, Vári Éva, Gergely Róbert, Moravecz Levente, N. Szabó Sándor, Papp Zoltán. Komló, Lenin tér: Szeptember 5. 16.30 órától: Fúvószenekari szabadtéri koncert a helyi és osztrák vendégzenekar fölléptével. 18.00 órától a színházteremben. 20.00 órától a szabadtéri színpadon: „Bányásznapi randevú". Vidém, zenés műsor fővárosi művészek fölléptével. 19.00 órától: A Szovjet Déli Hadseregcsoport énekegyüttesének műsora. 21.00 órától: Tűzijáték. 22.00 órától: Utcabál. Szeptember 6. 6.00 órától: Zenés ébresztő a komlói fúvósegyüttessel. 7.30 órától: Nép- művészeti kirakodóvásár a Vásárosa rnokban. Sikonda, Tószinpad Szeptember 6. 13.30 órától: Repülő- és ejtőernyős bemutató. 15.00 órától: Néptáncbemutató. , Szabálytalan tv-jegyzet A LEG-ek bányája Kacskaringós erdei út. Kovács Sándor kamerája néha szinte súrolja az út fölé magasodó vörös sziklafalat, másutt veszélyesen libben ót az út másik oldalán levő szakadék fölé. Távolabb a napfényben fürdő fák között feltűnik a Mecseki Ércbányászati Vállalat legrégebbi még működő aknája, valóságos ipari műemlék. Kovács Sándor rendező-operatőr, a pécsi tv-stúdió munkatársa talán nem haragszik meg, hogy néha elszakadok a mostani bányásznapon bemutatásra kerülő filmjétől, a kitűnő operatőri és rendezői munka az emlékek özönét zúdítja rám, miként a film szereplői is az uránbányászat kezdetéig kalandoztak vissza, meghalt barátokról, tragédiákról beszéltek, legendákká szelídülő bányász-tréfákról szóltak. Kacskaringós út — ha jól emlékszem a 6-os úttól Bakonyáig 28 hajtűkanyar van, a régi bányászok szundikálás közben is tudták merre kapaszkodik a busz attól függően, hogy társuk dőlt-e rójuk, vagy ők feszültek a mellettük ülőkhöz. Mindenkinek szokott helye volt, a kártyások helyére meg különösen nem mert volna senki leülni. S azok a havas hajnalok, amikor a busz nem tudott felkapaszkodni Bakonyára . . .? Remegő lábú fáradt bányászok érkeztek, de ez a teljesítményeken sosem látszott meg. Bujtor Béla üzemigazgató kissé rekedtes hangja a filmen, mintha valahonnan a Jakab-hegy távoli erdeiből hangzanék: a II-es nagyon jó bánya volt, jó lehetőségekkel, kitűnő emberekkel . . . Nagy harcot kellett itt vívni a természettel, voltak sokan akik alulmaradtak ebben a küzdelemben ... Elekes Géza körletgeofizikus valóságos családként beszél a régi üzemről . . . Még hallom, hogy szakmai fejtegetésbe kezd munkájáról, szellemesen határozza meg, hogy a geofizikus tulajdonképpen a bányász szeme, belelát a kőzetbe ... Nekem azonban már Bujtor Béla talán, egy, — másfél esztendővel ezelőtti mondata zúg a fejembe: az egyik üzem halálát úgy kell előkészíteni, hogy szép halála legyen, a másikat úgy kell életrekelteni, hogy mielőbb gazdaságosan lehessen benne termelni. Tehát, hogy a II-es üzemnek szép halála legyen... Mi lehet Frédivel...? Frédi, az Mol- inár Misi talán még egy évtizede sincs, hogy 200 méter bányavágatot kellett egy hónap alatt kihajtania, sürgős volt az új érccterület feltárása... Molnár Misi akkor már kissé hallássérült volt, a vibrációs ártalom is kínozta, s természetesen szilikózis is gyötörte, de azért ismét megmutatta, hogy mire képes. Azt mondta: én mindent elértem amit egy munkás elérhet. Jól keresek, hallgatnak a véleményemre a vállalatnál. Tudod, amíg az ember dolgozni tud rangja is van . . . Akkor harminchét éves volt. . . Történelem. Történelem, amit a tv-filmben Heller Alajos, az első üzemvezető mond: 1955-ben alakult a második expedíció, 1957-ben jól megkutatott érctelepekben megkezdődött a kísérleti termelés, egy esztendővel később pedig már üzemszerű termelés volt a bakonyai üzemben. S mosta nyikorgó öreg kas talán utolsó óráit éli, néhány kilóméterrel távolabb (Pécshez közelebb) már él, működik az óriási szürke betontorony, amely alatt több, mint ezer méteres mélységben az egykori bakonyaiak százai dolgoznak . . . Jegyzetíróban összekeverednek saját emlékei és Kovács Sándor filmkockái. Talán tíz esztendeje lehetett, amikor még gesztenyés erdő borította a Jakab-hegy nyugati nyúlványát, itt Hetve- hely közelében, amikor felvázolták milyen is lesz ez a bányaüzem? Aztán jöttek a tereprendezők, az aknamélyítők: Dörnerék, Schiszlerék két világrekordot is felállítottak, később Állami-díjat kaptak itteni munkájukért. Az egész építés alatt tulajdonképpen a LEGEK, a számok voltak a meghatározók: két tervidőszak alatt is az ország egyik legnagyobb, Baranya legnagyobb beruházása volt, a több, mint 4 milliárd forint költségű építkezés. A szállítógép motorok 4,4 megawatt villamosenergiát vesznek fel, annyit, mint a paksi atomerőmű egy-egy reaktorának egy százaléka. Amikor a II-es üzemben beindult a termelés az egész vállalat nem használt fel 1 MW-nél több villamosenergiát. Az üzemigazgató szinte költőien fogalmaz: ... ez a szállítóakna 1118 méter mély, de az egyik vak-akna 1400 méter mélységig hatol a földbe, minden ami Magyarországon él és létezik ez felett van. A kőzethőmérséklet itt 53 fok, az emberek 26 fokos hőmérsékleten dolgozhatnak, húszezer köbméternyi levegő kell a levegő hűtéséhez, a sugárveszély enyhítéséhez... A levegő a bánya lelke ... A film: Barcsa Zsigmond egykori neves vájár, majdan párttitkár, Farkas László bányamester, Elekes István vájár, Marián Tamás vájár, Jelenik László vájár életükről, munkájukról vallanak. Az egykori bakonyai erdészházban, a mostani brigádházban régi ízes történetek elevenednek fel. A háttérben a csodálatos mecseki táj, a kísérőzene Vangelis himnusza . . . Becsukom a szemem. Előbbi (?), későbbi (?) filmkockák idéződnek fel: az operatőr a kastetőn ereszkedik az ezer méteres mélységbe, a kamera fenn egy kicsiny fényes téglalapot mutat, az ott a napszint, aztán lesiklik az aknaszerelvényekre. Kábelek, csövek, a kastartó kötelek, vezérlécek ... Mindenki számára meghatározó élmény az első leszállás, a kas, az alattunk levő mélység. Az akna, a kas a bánya misztikumának kapuja .. . Sánta Sanyi jut eszembe: ide felmegyünk. Lámpája egy kis nyíláson játszik, aztán néhány másodperc múltán valahol a fejem felett eltűnik. Kapaszkodom utána, már az első létrán csurog a víz rólam, érzem, hogy a csizmámba qyűlik. Kapaszkodom a következőn, a menekülőkészülékem. a lámpám mintha béklyóba kötnének, idétlenül verqődöm, szeretném ledobni ösz- szes ruhám, a negyedik létránál megkérdezem Sanyit: mennyi van még vissza? Már csak kettő, de van olyan fejtésünk is ami tíz létrás. Fz csak bónvajórás! Ott fenn napi nyolc órában emberek rlqlaoznak . . . Napfényben fürdik az üzem. olyan furcsa ipari létesítményre a széo ielzőt használni, s félek, hoqy azoknak ott lenn a feités- ben nem is tetszik. Pedig jóval az ezredfordulón túl is élni fog az V-ös üzem. Kacskaringós erdei út. Nem is tudom: a kamerát követem, vagy magamban „mozizok" végig tizennyolc esztendőt (?)... Oly mindegy. Ök a fontosak, ők, akikről a film készült. Uránbányászok. Lombosi Jenő
