Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)
1987-09-18 / 257. szám
1987. szeptember 18., péntek Dunántúli napló 3 ★ Folytatja munkáját az Országgyűlés * (Folytatás 2. oldalról) szükségesek ahhoz, hogy az idegenforgalmi szolgáltató vállalatok, intézmények alapvetően piaci körülmények között, saját kockázatukra fejlődőképesen működhessenek. Lakatos László (Győr-Sopron m., 4. vk.), a Győr-Sopron Megyei Pártbizottság első titkára javasolta a kormánynak az új vállalat- irányítási rendszer egyes részeinek alapos elemzését. Olyan megoldásokra van szükség, amelyek a vállalati tanácsokban fokozzák a jól értelmezett tulajdonosi szemléletet, s biztosítják, hogy a vállalati kollektíva érdekeit — hosszabb távon is - a népgazdasági érdekeket erősítve képviseljék. E tanácsok tagjait akár anyagilag is érdekeltté kellene tenni, hogy a kollektív és a személyi felelősséget jobban számon lehessen kérni - mondta Lakatos László, majd a demokrácia és a felelősség összefüggéseiről szólt. Mint mondotta: a demokráciát nem sérti, a dolgozók bizalmát viszont erősiti. ha a társadalmi, gazdasági törvények ellen vétőket következetesebben felelősségre vonják. A képviselő megnyugvással vette tudomásul, hogy a kormány munkaprogramja foglalkozik azoknak a rétegeknek a sorsával, akik a többlet-hozzájárulás áldozatát helyzetüknél fogva nem tudják vállalni. Nem megnyugtató azonban a fiatalok lakáshoz juttatása, illetve a tervezett támogatás növelése. A kormányprogram szociális intézkedései mellett szükséges egy átfogó lakásgazdálkodási és lakáshoz jutási feltételrendszer kidolgozása is. Szarvas Andrásné (Békés m., 1. vk.), a békéscsabai Unicon Ruhagyár meó- csoportvezetője beszámolt arról, hogy választóinak véleménye megoszlik a kormány stabilizációs programjával kapcsolatban. Mint mondta, érezhető, hogy a célokkal egyetértenek, de tapasztalható bizalmatlanság is az elképzelések megvalósulását illetően. Néhányon nem látják a célok végrehajtásának garanciáit, s attól tartanak, hogy hosszúra nyúlik az átmenet időszaka, s emiatt tovább csökkennek a jelenleg is alacsony munkabérek, a tervezettnél gyorsabban romlik az életszínvonal. Ennek megakadályozása nemcsak a dolgozókon, a vállalatokon múlik, hanem a kormányon is, hiszen a legfelsőbb szintű irányítók feladata is, hogy a célok mielőbb megvalósuljanak, s a kibontakozás mihamarabb meginduljon, bár a célok elérését szolgáló módszerek és formák, a program eszköz- rendszere a számítottnál több időre enaed következtetni. Ezzel összefüggésben egy előér- zetéről szólt, miszerint: az idő múlása a vártnál is több kormányszintű intézkedést tesz majd szükségessé. Mégis abban reménykedik, hogy olyan szabályozórendszert dolgoznak ki és vezetnek be, amely a közvetlen beavatkozást majd kiküszöböli. Mindezekre számítva javasolta, hogy az 1988-as év legyen a stabilizáció próbaéve, amikor kiderül, melyek azok a tevékenységek, vállalatok, amelyek alkalmasak a gazdaságos fennmaradásra. Solymosi József (Tolna m. 4. vk.), a bonyhádi Pannónia Tsz elnöke a főmunkaidőben végzett munka nagyobb megbecsülését szorgalmazta, a továbbiakban pedig a mezőgazdaságnak a stabilizációs időszakra vonatkozó célkitűzéseiről szólt részletesen. Kiemelte: a magyar mezőgazdaságban dolgozók képesek a magasabb szintű, bonyolultabb feladatok megoldására is. Azonban sok olyan tényezővel is számolni kell — például az anyagi-technikai ellátással, a közgazdasági szabályozórendszerrel, a kereskedelemmel, a mezőgazdaságot megítélő politikával -, amelynek alakulását a mezőgazdaságban dolgozók nem tudják befolyásolni. A képviselő nem értett egyet azokkal, akik a mező- gazdasági termékek világpiaci leértékelődése kapcsán az egész magyar mezőgazdaság leértékelődéséről beszélnek. Úgy vélekedett: egy korszerű mezőgazdaság gazdasági, társadalmi szerepét nem nélkürára vagy szolid kezelésre van-e szükség. 1968-at kpve- tően, ahogy a gondok halmozódtak, s legtöbbször a szolid kezelést választottuk. A kormányprogramból és a miniszterelnöki expozéból is kiderült, hogy most mélyebbre kell hatolnunk, oki kezeléshez kell folyamodnunk, még akkor is, ha ez sok fájdalommal jár. A munkaprogram véleményem szerint helyesen tárja fel az okokat és a kezelési terv, a javasolt terápia is megfelelőnek tűnik. Ezek, rendszer széles körű reformjához szorosan kötődjék a költségvetési politika és a pénzügyi rendszer reformja, ne szakadjon el ettől a következetes árreform, de a valuta- és bérreform sem. Az élet- színvonal - reméljük átmeneti — csökkenése nem tekinthető reformlépésnek: env hibás gazdaságpolitika és a külföldi hitelekre épített életszínvonal növekedés következménye. Most törleszteni fogunk a múltban elkövetett hibákért. A népképviselet témájáról zászólását néhány statisztikai adat felsorolásával illusztrálta a magyar gazdaság helyzetét a nemzetközi rangsorolásban. A számok azt jelzik, hogy a fejlődés élvonalától való elmaradásunk az elmúlt években növekedett. A nemzetközi piacokon leértékelődtek a magyar termékek, túl sok olyan munkahelyet is fenntartunk, amelyek nem szükségesek a hatékony termelés bővüléséhez, a vezetői munkában háttérbe szorult az ellenőrzés, a számonkérés, a Kasó József és Mérei Emil baranyai képviselők az Országház folyosóján lözheti egyetlen ország, így Magyarország sem. Végezetül a munkaprogram következetes, határozott végrehajtására biztatta a kormányt. Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. számú gyermekklinikájának tanársegéde kifejtette : — Korábban sokszor tettük fel magunknak azt a kérdést, hogy gazdasági gondjaink megoldásában radikális kúalapján egy orvos csak elfogadását javasolhatja - mondta. Ezután a két új adó kapcsán arról .szólt, hogy a kibontakozás csak úgy képzelhető el, ha az adórendszer reformja következetesen és sok nagy ütemű lépéssel együtt kiteljesedik. Fontosnak tartom hangsúlyozni, — mondta ,— hogy gondjaink megoldásában gyorsabb ütemre váltsunk a kibontakozás lehető- leggyorsabb megalapozása érdekében, és most a reformlépések összekapcsolt végrehajtására szavazzunk. Az adószólva kifejtette, hogy az állampolgárok mind szélesebb rétegeit kel! bevonni a tennivalók kidolgozásába, a végrehajtásba és a végrehajtás ellenőrzésébe. A képviselő javasolta, hogy a nyugdíjrendszer módosításával egyidejűleg jövőre alkossanak új társadalombiztosítási törvényt; továbbá indítványozta, a bérreform megkezdését már 1988- 1989-ben. Szabó Tamás (Fejér m., 7. vk.), az Ercsi Cukorgyár osztályvezetője hozfelelősségvállalás. Ezért nagyon fontos feladata a kormánynak, hogy ígéreteit, elhatározásait következetesen vég- hezvigye és ezzel újabb erkölcsi tőkét kovácsoljon a soron következő feladatok megoldásához. Nem szabad megismételni azokat a hibákat sem, amelyeket az elmúlt években a fejlesztésekben elkövettek. A rossz koncepciót tükröző kormányszintű beruházások - mint a másfél milliárd forintba kerülő bicskei erőmű, a kétmilliárdért készült az Adria kőolajvezeték, vagy a Dunai Vasmű több mint tízmil- liárd forintot felemésztő kokszolója — jelentős veszteségeket okoztak a népgazdaságnak. A képviselő szorgalmazta, hogy a két új adórendszer mellett az új vállalati jövedelemszabályozást is vitassa meg a parlament. Kulcsár Sándor (Komárom m. 1. vk.), a Szak- szervezetek Komárom Megyei Tanácsának vezető titkára arról számolt be, hogy a választópolgárok és a megyék szakszervezeti tagsága körében a kormányzat eddigi lépései, törekvései - a korábbinál szélesebb konzultáció, a társadalmi jelzésekre történő reagálás, a rugalmasság és az önkritika erősödése — kedvező fogadtatásra találtak. A várható intézkedéseket számos fórumon, megbeszélésen, munkahelyi tanácskozásokon kommentálták. Az aggódás, a bizalmatlanság, a kétkedés ellenére az emberek többsége egyetért a kormány munkaprogramjával. A képviselő több javaslatot tett. Megfontolásra ajánlotta: a legalacsonyabb munkabéreket úgy állapítsák meg, hogy azok szinkronban legyenek a létminimumnak megfelelő összeggel. Kérte, hogy az aktív keresettel nem rendelkező, önálló háztartásban élő 70 éven felülieket mentesítsék a televízió előfizetési díj alól, s további segítség lenne számukra, ha az utazási kedvezmény mértékét is emelnék. Indítványozta, hogy a szociális foglalkoztatókat ne adóztassák meg. Kérte, hogy kiemelt figyelmet kapjon a pályakezdők bérezése, tudásuk, munkaszeretetük, helytállásuk megbecsülése, lakásgondjaik enyhítése. Kócza Imre (Heves m., 3. vk.), az egri Fi- nomszerelvénygyár vezérigazgatója kifejtette: a stabilizációs program sikeres megvalósítása nem engedi meg, hogy a feladatok végrehajtásakor megtűrjük a következetlenséget, azt hogy parciális érdekeket népgazdasági érdekekként tüntessenek fel. El kell kerülni, hogy a múlt hibái visszatérjenek és a program sikerét veszélyeztessék — hangsúlyozta. Kifejtette, hogy a stabilizáció, valamint a sikeres kibontakozás feltételeként a bizalom mielőbbi helyreállítására, megerősítésére (Folytatás a 4. oldalon) Három kérdés az egészségügyi miniszterhez (Munkatársunk telefon jelentése) Az országgyűlési képviselők között több mint 30 az orvosok száma. Az Országgyűlés tegnapi munkanapján közülük ketten is a felszólalók között voltak, és a fel-felcsattanó tapsból, valamint a szünetben a folyosóbeszélgetésekből kitűnt: általános tetszést arattak. Sőt, Lestárné dr. Varga Mária, budapesti főigazgatóhelyettes főorvos zárómondataival egy-két idősebb képviselőnek könnyet is csalt a szemébe. De az orvosokon túl többen is érintették az egészségügyhöz kapcsolódó kérdéseket. Épp ezért az ülés egyik szünetében dr. Medve László, egészségügyi minisztert kértük meg, válaszoljon a Dunántúli Napló képviselőjének három kérdésére: — Miniszter elvtárs, az adóreformnak milyen vonzatai lesznek az egészségügyi ágazatban? — Az egyik a személyi jövedelmek kérdése. Amennyiben az Országgyűlés az adóreform-tervezetet elfogadja, a Pénzügyminisztérium az egészségügyi ágazat valamennyi jövedelmének úgynevezett felbruttósítását felvállalja; nemcsak a főállású fizetéseket, hanem a délutáni, éjszakai pótlékokat, ügyeleti díjakat is. Sőt, hogyha valaki a felbruttósítás következtében magasabb adósávba kerül és ezzel az adókötelezettsége nagyobb lesz, akkor ezt valami módon kompenzálják, mert alaptörekvés, hogy az új adórendszer bevezetése miatt senkinek ne legyen kevesebb a fizetése. Természetesen a feibruttósítás utáni időszakban a későbbiekben szerzett mellékjövedelmek már adózás alá esnek. Az a tapasztalatom, hogy az egészségügyi intézményekben nem egyformán történnek az előkészületek. Mert amíg a minisztériumi intézeteknél — beleértve a pécsi egyetemet is - 15-18 százalékos ilyen bruttósításra kerül sor, addig a tanácsi intézetek ennél alacsonyabbal számolnak. Pedig mindenütt a megállapodás szerint kellene végrehajtani, hiszen a központi költségvetésből most még igényelni lehet az ehhez szükséges összeget. Az általános forgalmi adó bevezetése pedig feltehetően úgy érezteti a hatását, hogy lényegesen változnak az árak és így az egészségügy dologi kiadásai is. Előzetes becslések szerint több milliárddal növelik meg az ágazat költségvetését. Most az elején kell a dologi kiadások költségeit kiegészíteni, és arra ügyelni, hogy minden intézmény megkapja ezt a többletet. — Befolyásolja-e majd - ha elfogadják - a kormány stabilizációs és kibontakozási programja az úgynevezett egészségmegőrző kormány- programot, a fellépő új helyzet nem nehezíti-e a megvalósulását? Az előterjesztés is tartalmazta: a kormány vállalja, hogy az úgynevezett civilizációs betegségek, a legelterjedtebb halálokok leküzdésének, gyógyításának feltételeit biztosítja. Gazdaságszervezési és -fejlesztési munkája során figyelembe veszi az egészségmegőrző program érdekeit. Ez természetesen csak sok ellentmondáson keresztül történhet, és példpul naivitás volna ezt úgy elképzelni, hogy olcsóbb lesz a sovány sonka, mert az egészséges, mert itt már más gazdasági törvények érvényesülnek. De figyelemmel lesz arra, hogy az egészséges életmód ne legyen elérhetetlen. Ma már csaknem megfelelő az egészséges táplálkozást célzó élelmiszerek választéka — erről épp az önök városában a WHO európai irodájának igazgatónője győződött meg — az állampolgáron múlik, hogy mit választ magának: a sovány vagy zsíros tejet, tejfölt, hogy dohány- zik-e, iszik-e vagy sem, és ha igen, mennyit, elmegy-e set tálni vagy sem. Ez pedig nem kerül pénzbe. Tudom, hogy ez leegyszerűsítése a dolgoknak, de ha csak ennyivel elindulnánk, már ez is nagy eredmény volna. Az új helyzet még a nehézségek ellenére sem lesz akadálya annak, ha valaki elhatározza, hogy egészségesebb életet fog élni. — Az Országgyűlést megelőző időszakban előkészítő országgyűlési képviselői üléseken többször és többen felvetették a láthatatlan jövedelmek adóztatásának a kérdését. Ezzel kapcsolatban szó esett az orvosi hálapénzekről is. Tudom, sok vita kisérte ezt. Történt-e ezzel kapcsolatban konkrét javaslat?- Jelenleg olyan elképzelés van, hogy mindenkinek kötelessége lesz adóbevallást tenni az olyan jövedelmekről, ami nincs benne a fizetésében. Ez vonatkozik az orvosokra is, és ez nemcsak a magánpraxisból származó jövedelemre, hanem a hálapénzre is kiterjedhet, különösen ha az olyan mérvű, amely a fizetéséhez képest jelentős. Egyelőre, azt hiszem, rá lesz bízva az orvosokra, hogy tesznek-e vagy sem adóbevallást, de az adóhatóságnak módja lesz arra - ha az életmód alakulásából arra következtet, hogy nem történt meg a bevallás —, hogy vizsgálatot végezhessen. Többen felvetették és a Pénzügyminisztérium hajlik rá — bár ezen még folyik a vita —, hogy keresni kell azokat a megoldásokat, amelyek érdekeltté tennék az orvost a bevallásban. Például azzal: ez az ösz- szeg számítson bele a nyugdíjba. Sarok Zsuzsa Az Országház folyosóján
