Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)
1987-09-18 / 257. szám
2 Dunántúli napló 1987. szeptember 18., péntek ★ Folytatja munkáját az Országgyűlés * (Folytatás az 1. oldalról.) fejlesztés kedvezően hat a hazai élelmiszerellátás színvonalára is, s a hazai piacra nagy szükségünk van, mert a megtermelt élelmiszerek 70 százalékát itthon értékesítjük. Szocialista országokba irányuló élelmiszerexportunk jövőjét hosszú távú egyezményekkel kívánjuk megalapozni, hiszen az e piacon eladott élelmiszerekért nélkülözhetetlen energiahordozókat és nyersanyagokat vásárolhatunk. A konvertibilis elszámolású piacon is bővítenünk kell a kivitelt, célul tűzve a külkereskedelmi aktívum erőteljes növelését. A jövőben nemcsak élelmiszert szeretnénk eladni, hanem komplett termelési rendszereket, korszerű technológiákat. Az eddiginél jóval nagyobb arányban kívánunk bekapcsolódni egyes országok mezőgazdasági fejlesztési programjaiba. A program megvalósításának feltételeiről szólva Ván- csa Jenő elmondta: ha a fejlesztésre fordítható pénzt észszerűen használják fel, ha itt is érvényesül a szelektivitás, s ha számolunk a háztáji termelőeszközökkel is, akkor nem kevés a fejlesztés forrása. A jövőben is biztosítani szeretnék a nagyüzemek számára az élenjáró technikát. A közgazdasági környezet hatását értékelve a miniszter kiemelte, hogy az új adórendszer segíti a valós értékítélet kialakítását. A fő cél a jövedelemtermelő-képesség fokozása, s miközben az adó- és árreform általános céljai a mezőgazdaságban is érvényesülnek majd, figyelembe veszik az ágazat sajátosságait. Az agrárolló nyitását szeretnék megállítani, az értékarányos árak kialakítása mellett az is cél, hogy biztosítható legyen az árak „együttmozgása". A, jövőben a termelői árakban elsősorban a minőséget fizetjük meg - hangsúlyozta Váncsa Jenő, majd a személyi jövedelemadóról is szólt. — A személyi jövedelemadóban elismerjük a háztáji termelés sajátos helyzetét. Ez nem valamiféle megkülönböztetett kedvezmény, csupán a kistermelésben lévő anyagi befektetések, a termelési és piaci kockázat és a szabadidőben végzett fokozott munka elismerése. Erősíti azt a bizalmat, amely a kistermelők széles táborában hosszú ideje megvan az agrárpolitika iránt.- A mezőgazdasági termelés stabilizálására törekszünk, igyekszünk fokozni a rugalmasságot és az alkalmazkodóképességet. Fenntartjuk a fejlesztési támogatást az üzemi termelés szerkezetét sok évre meghatározó feladatoknál, például a nagyüzemi állattartásnál, a meliorációnál, az öntözésnél, az ültetvénytelepítésnél. Ugyanakkor a termelési támogatások fokozatos leépítését tervezzük. A kedvezőtlen termőhelyű üzemeknek is javítaniuk kell gazdálkodásukat, jövedelmezőségüket, a racionális gazdálkodás megteremtésével mindenütt pótolni kell a csökkenő állami támogatást. A miniszter fontos feladatnak nevezte az irányítás és a vállalati szervezet korszerűsítését. A mezőgazdasági nagyüzemek fejlődése, szerepe továbbra is meghatározó marad, de szükség van a vállalkozási formák gazdagítására, a szövetkezeti tagok, a dolgozók vagyoni érdekeltségének erősítésére. Új szervezeti formákat kell találni a kedvezőtlen adottságú gazdaságok számára, hogy működésük egyszerűbb és hatékonyabb legyen.- Elengedhetetlen a kisebb munkakollektívák, szocialista brigádok belső érdekeltségének, önelszámolásának megteremtése. Erre alkalmassá kívánjuk tenni a keresetszabályozóst is. Szervezeti korszerűsítést, a feladatok átcsoportosítását, a hatáskörök csökkentését tervezzük a minisztériumban is. Szét kívánjuk választani a hatósági munkát a különféle szolgáltató tevékenységtől, s ezzel egyidejűleg erőteljesen csökkentjük a hatósági előírások számát. Új típusú kapcsolatot szeretnénk kiépíteni a minisztérium és a termelőüzemek között. Váncsa Jenő azzal zárta beszédét: a párt ma is irányt mutató agrárpolitikája, a sok százezer téesztag, háztáji gazda, állami gazdasági és élelmiszeripari dolgozó alkotóereje biztosíték arra, hogy az ágazat dolgozói végrehajtják a megújhodásból, a kormány munkaprogramjából rájuk háruló feladatokat. További felszólalások Bognár József, Csehák Judit és Medgyessy Péter a parlamenti ülés szünetében (Fotó: MTI - KS - DN) Devcsics Miklós (Nógrád m. 1. vk.), a Nógrád Megyei Tanács elnöke szerint a munkaprogramban szereplő elgondolások megvalósításához szükséges, hogy a program egésze és a gyakorlati végrehajtása egyértelmű politikai támogatóst kapjon. Elengedhetetlen az is, hogy a lakosság többségét megnyerjék a program megvalósításához. A biztosítékok közé tartozik, hogy a kormány megfelelő felhatalmazást és mozgásteret kapjon a cselekvéshez és az intézkedések meghozatalához. A továbbiakban a munka- program egy konkrét témakörével, a gazdasági szerkezet átalakításával foglalkozott, mint mondotta: a szerkezetátalakítás nemcsak ágazati feladat, hanem számos, politikaigazdasági konzekvenciával járó folyamat. Éppen ezért a döntéseknél figyelembe kell venni, hogy az átalakulás milyen hatást gyakorol az egyes térségekre, megyékre, településekre, s az ott élő emberekre. Végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a sajátos térségi problémák megoldásában, az elmaradottság felszámolásában — természetesen saját erejükhöz mérten - a megyéknek is kezdeményezőbbeknek kell lenniük. Bíró Miklós (Szabolcs-Szatmár m. 11. vk.), a Magyar Optikai Művek mátészalkai gyáregységének igazgatója kiemelte: mélyreható viták után az ipari vezetés rendszerszemléletű, a fejlesztéseket és visszafejlesztéseket meghatározó, ezek konzekvenciáit vállaló elképzeléseket dolgozott ki. A képviselő indokoltnak tartotta, hogy az ipar súlyának, jelentőségének megfelelően ezzel a témával az elkövetkező időszakban foglalkozzék az Országgyűlés. A stabilizálás és ezáltal a kibontakozás alapja az, hogy a két fő termelőágazatban a szerkezetátalakítási folyamat felgyorsuljon — tette hozzá. Aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a kormányprogram végrehajtásához szükséges eszközök fogyatékosságai újra az adminisztratív és ezáltal szubjektív beavatkozások térnyerésére adnak lehetőséget. Lestárné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.), a fővárosi Péterfy Sándor utcai Kórház- Rendelőintézet főigazgató-helyettes főorvosa felhívta a figyelmet arra a fontos politikai követelményre, hogy minden lehető eszközzel törekedni kell Vitázni lehet, de az udvariasság kötelező ... a növekvő társadalmi feszültségek mérséklésére. Ez természetesen nem könnyű feladat, mivel szükségessé váló szociálpolitikai intézkedések végrehajtásához nem áll rendelkezésre elegendő anyagi forrós. A pénzügyi keretek - a képviselő szerint - csak a fogyasztás visszafogásával növelhetők. E téren elsősorban az áflamigazgatás, a fegyveres testületek kiadásainak mérséklését, a párhuzamosan működő, helyenként felduzzasztott létszámmal tevékenykedő társadalmi szervezetek munkájának korszerűsítését tartja szükségesnek. Elmondta: sajnálattal értesült arról, hogy a Pénzügyminisztérium előzetes szociálpolitikai csomagtervéből kimaradt néhány, korábban felvetett javaslat, többek között a fogyatékos gyermekeket nevelők gyes-idejének növelése, illetve családi pótlékuk olyan méretű emelése, amely teljes kompenzálást biztosít. Végezetül hangsúlyozta: sürgetőnek tartja a társadalom- biztosítás átfogó reformját. Tollár József (Zala m., 6. vk.), a Kanizsa Bútorgyár igazgatója egyebek között a gazdaság lehetőségeit, a termelő kapacitások kihasználását akadályozó jelenségekre hívta fel a figyelmet, majd az adóreformmal kapcsolatban tett különféle javaslatokat. A költségvetés kiadásainak csökkentésére indítványozta a már hosszú ideje kidolgozott regionális rendszer életbe léptetését, mivel a jelenlegi közigazgatás és intézményrendszer méretei, költségei meghaladják az ország nagyságrendje által indokolt szintet. Az óllamirányítás és a közigazgatás ésszerűbb átrendezésével felszabaduló forrásokkal nagyobb mértékben csökkenthetők lennének a fiatal házasokra, a nagycsaládosokra, a nyugdíjasokra háruló terhek. Mindezek alapján javasolta, hogy az állami irányítás, a közigazgatás és intézményrendszer korszerűsítése, az 1970-es évek elején már kidolgozott regionális tervek megvalósítása kerüljön be a kormány programjába. Antal Ferenc (Veszprém m., 7. vk.), az Elekthermax vállalati igazgató- helyettese megállapította: a programban meghatározottak jelentősége alighanem túlzás nélkül megfelel annak a feladatnak, amikor a háború után az új pénzt, a forintot •kellett megteremteni. Ma a forint inflálódását kell szabályozható keretek közé szorítani és a gazdaság dinamizálásának gazdaságpolitikai és strukturális alapjait megteremteni. A kormány munkaprogramja szellemében, logikájában, őszinte helyzetelemzésében és határozottságában méltó a kitűzött célok megvalósításához. A bizalomra épül, olyan értelemben is, hogy teljesítéséhez új nemzeti összefogásra van szükség. Kifejtette: a gazdaság fejlődésének, a nemzeti jövedelem termelésének fő területe a vállalati munka, az előrehaladás letéteményesei a vállalatok. Ezért is lehetővé kell tenni, hogy a vállalatok vezetői gazdálkodó egységük munkáját valóban irányíthassák és szervezhessék, fejlesszék a termékek minőségét. Éljenek a nagyobb vállalati önállósággal. Az új helyzetben — mondta - a gazdaság állapotának, a prioritásoknak megfelelően kell kialakítani a vállalatok anyagi támogatásának új rendszerét — hangsúlyozta a képviselő. Lotz Ernő (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 12. vk.), az Ózdi Kohászati üzemek vezérigazgatója felszólalásában történelmi jelentőségűnek ítélte a népgazdaság, illetve a társadalom stabilitá- cióját szolgáló programot. Újszerűnek nevezte, hogy az nem a külső körülmények számunkra kedvezőtlen alakulását, hanem gazdaságunk belső gyengeségét, alkalmazkodóképességének alacsony szintjét tette az első helyre. E megközelítési mód példamutató lehet az irányító szervek és a vállalatok számára is, hogy ott tegyenek nagyon határozott intézkedéseket, ahol valóban szükséges. Ezzel összefüggésben rámutatott: nem elég csak jó döntéseket hozni, hanem azokat következetesen végre is kell hajtani. Példaként a vaskohászatot érintő határozatok végrehajtásának helyzetét hozta fel. Elmondta, hogy lassan másfél éve tartanak a viták a különböző szaktárcák között a kohászat fejlesztése és szervezeti korszerűsítése felett, ám az ígéretek nem teljesülnek, s elmaradásunk a nemzetközi színvonaltól egyre fokozódik. Végezetül az Ózdi Kohászati üzemekről szólt, emlékeztetve arra, hogy az ágazat szerkezetváltása a legmélyebben az ózdiakat érintette. Az átalakulás számos feszültség forrása volt, de a kormányzat megkülönböztetett figyelme, meghozott intézkedései, valamint a megyei és a helyi párt-, állami és gazdasági szervezetek együttes munkája eredményeként napról napra konszolidálódik a helyzet. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Kereskedelmi Kamara főosztályvezetője kifejezve egyetértését a kormány munkaprogramjával, javasolta, hogy a stabilizációs időszakban az éves költségvetések tárgyalásával egy időben kerüljön az Országgyűlés elé a Miniszter- tanács operatív, éves szintű munkaprogramja. A végrehajtással kapcsolatos teendőkről, szándékokról a miniszterelnök személyesen adjon rendszeres tájékoztatást. Javasolta a kormánynak: teremtsen olyan feltételrendszert, olyan közgazdasági környezetet a kereskedelem számára, amely biztosítja a működőképességet és fejlődőképességet, s amely a magánvállalkozások számára is vonzóvá teszi az élelmiszer-kereskedelmet. Másik javaslata: a kormány vizsgálja meg milyen intézkedések (Folytatás a 3. oldalon.)
