Dunántúli Napló, 1987. szeptember (44. évfolyam, 240-269. szám)
1987-09-16 / 255. szám
1987. szeptember 16., szerda Dunántúlt napló 5 Cél: a kapcsolatfelvétel, az együttműködés Krakkói népfrontdelegáció Baranyában A->Hazafias Nemzeti Újjá - születési Mozgalom — a PRON - Lengyelország szocialista megújhodásának, újjászületésének, a nemzeti közmegegyezésnek és a közélet demokratikus átalakításának szükséglete és igénye talaján alakult ki. A mozgalom 1982. szeptember 15- én születik az Ideiglenes Országos Tanács megalakításával és 1983 májusában megtarthatja a PRON első — alakuló — kongresszusát. Társadalmi-politikai jellegű szervezet, nyitva áll minden állampolgár előtt, feladata a társadalom tömörítése az állam és a szocializmus legfontosabb kérdései köré. Ennyit bevezetőnek: tegnap a HNF Baranya Megyei Bizottságán dr. Ádám Antal megyei elnök és Krasznai Antal megyei titkár fogadta a PRON Krakkói Tanácsa delegációját. Lengyel vendégeink első ízben járnak Pécsett, céljuk a HNF megyei szervezetével közös: felvenni a kapcsolatokat, kialakítani a testvérterületi együttműködést. A delegáció vezetője prof. dr. Jozel Gajda, a front elnökhelyettese, tagjai között ott van Wieslav Sítek, a front titkára és Zdzis- law Mielcarek, a front krakkói bizottságának tagja. A vendégek hétfőn a késő esti órákban érkeztek Pécsre. Tegnap dr. Ádám Antal és Krasznai Antal a magyar népfrontmozgalom- ról, valamint a baranyai szervezet feladatairól-tennivalóiról adott tájékoztatót a HNF Megyei Bizottságán, majd Pécs város nevezetességeivel ismerkedtek. A programot a vendéglátók úgy állították össze, hogy a krakkóiak megismerhessék a népfrontmozgalom felépítését, szervezetét is. Ezért az itt-tartózkodás során megismerkednek a HNF Pécs Városi Bizottságának munkájával, Boly és társközségei népfrontbizottságainak munkájával. Előreláthatólag csütörtökön kerül sor a tapasztalatok összegzésére és az együttműködés feltételeinek kimunkálására. K. F. Átadták a százezredik Dáciát Kedden a Merkur csepeli telepén átadták a százezredik Magyarországra szállított Daciát. Az átadáskor Constantin Nicolescu, a Román Személygépkocsi Ipari Tröszt vezérigazgató-helyettese elmondta: 1971 óta szállítanak személyautókat Magyarországra. A Pitesti Autógyárból — ahonnan évente 45 országba exportálnak mintegy százezer Daciát — még az idén további ötezer érkezik hazánkba. Tárgyalások a gazdasági együttműködés lehetőségeiről Belga szakmai napok kezdődtek Jóllehet, Magyarország és Belgium méreteiben hasonlít egymáshoz, a külkereskedelmi forgalom és a gazdasági kapcsolatok is jól fejlődnek, mégis, ha szűkebb környezetünkre tekintünk, sajnálkozva állapíthatjuk meg, a baranyai gazdaságnak kevés köze van a belgához, és viszont. El kell hát indulni a kapcsolatépítés útján, éspedig közvetlenül a vállalati és szövetkezeti szálakon. Ezt szolgálják a tegnap kezdődött belga szakmai napok, melyet a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli bizott- * sága, és az MTESZ Baranya Megyei Szervezete rendezett. A nyitányra a Pécsi Városi Tanács nagytermében került sor, ahol az igen változatos öszetételű belga küldöttség — a külkereskedelmi hivatal és a különböző iparágak szakmai szövetségei vezető tisztségviselői, vállalatvezetők és bankemberek — találkoztak a baranyai vállalatok és szövetkezetek vezetőivel. A vendégek előtt dr. Földvári János, a Baranya Megyei Tanács általános elnökhelyettese villantotta föl megyénk gazdasági arculatát, reményét fejezve ki, a nemzetközi munkamegosztásban való belga részvétel tapasztalatainak közreadása hasznos lesz, s hogy kölcsönösen fel tudják tárni a kereskedelem és az ipari együttműködés lehetőségeit. A belga üdvözlésből is ez az óhaj csendült ki, majd a program szerint két előadás hangzott el. A kis- és középvállalatok nagyrahivatott szerepét elemezte — ecsetelte R. Wytterwulg- he egyetemi tanár. Belgiumban a vállalatok 97 százaléka 100-nál kevesebb dolgozót foglalkoztat, a tapasztalatok szerint a kis- és középvállalatok — élükön egy-egy dinamikus, lokomotív-emberrel és a maguk köré gyűjtött jó csapattal — szembe tudnak nézni mindenféle kihívással, gyorsan tudnak reagálni a szédületes tempójú műszaki-technológiai váltásokra — Európában legalább is a csúcstechnológiák zömét ők fejlesztették ki —, mozgékonyak a piacon, hasznosak a nemzetgazdaságnak, mert új munkahelyeket teremtenek, exportot és nagyobb nemzetközi versenyképességet jelentenek. Az ilyen kis- és középvállalatok alapítását — később a kérdések kapcsán kiderült — a kormány a piac- gazdaság közepette is támogatja, adókedvezményekkel, a tőkéhez való könnyebb hozzájutással. A másik előadó, A. Tuytens gyáros a nemzetközi ipari együttműködések belga tapasztalataiból tartott ismertetőt, különös teikntettel a textiliparra. Egyetlen — nekünk is megszívlelendő és bíztatást adó — gondolatát, jobban mondva intelmét idéznénk: a távol-keleti országok olcsó textíliáikkal kihívást intéztek az európai gyártókhoz, amire válaszolni kell, s nem halálos fenyegetésként fölvenni. Nem szabad lefegyverkeznünk, beletörődnünk, s eleve arra berendezkednünk, hogy a versenyt elveszítettük. A fejlett textiliparral rendelkező Belgium mindenesetre új utakat keres, hogy versenyben maradjon. íme, így zajlott le a tegnap délelőtt kezdődő belga szakmai napokon az ismerkedés, amit délután és ma közvetlen kétoldalú tárgyalások követnek. Miklósvári Z. Művészeti szakközépiskolások sikere L> _____-__j________________________:___________________________________ M ALÉV MALÉV MALÉV MALÉV Baranyai díj a Malév embléma- pályázatán Bulgáriába készül a győztes csapat Bulgáriai jutalomútra készül a Pécsi Művészeti Szakközépiskola III. B osztálya. Megnyerték a Malév által meghirdetett országos emlékpályczatot. Berták Krisztina, az osztály szóvivője mondja: — Március elején vettük észre a kollégium faliújságján a pályázati kiírást. A Malév három kategóriát jelölt meg: vállalati emblémát, reklámfigurát és jelmondatot kellett tervezni. A kikötés az volt, hogy 14-18 éves fiatalokból álló, legfeljebb 45 fős csoport közös munkája érkezzen be. Lévén a leadási határidő március 31., meglehetősen kevés időnk volt a tervezésre. A mi osztályunk Változatok egy (Malév) témára létszáma huszonegy, vannak köztünk reklámgrafikusok, keramikusok, ötvösök és textilesek. Felosztottuk egymás közt a feladatokat, ugyanis a kiírás lehetővé tette, hogy egy csoport valamennyi kategóriában induljon. Szakmai segítőnk Gellér B. István tanár úr volt. . . — ... de ez csak annyit jelent, hogy odafigyeltem rájuk, nem szóltam bele a munkájukba - veti közbe mesterük.- A feladat az volt —, folytatja Krisztina —, hogy az embléma lehetőleg foglalja magába a Malév eddigi betűjelét, legyen egyszerű, hogy könnyen fölfesthessék a gépekre, s fejezze ki azt, hogy a Malév Magyarország légi- társasága. Végül is több mint tiz emblématervet és nyolc szlogent küldtünk fel. A szóvivő a nyár közepén kapott értesítést arról, hogy az ő emblémakollekciójukat találták a legjobbnak, s ezért — a többi kategóriagyőztessel együtt — tengerparti hétvége vár rájuk Bulgáriában. Az embléma megvalósításáról nem esett szó, bár eredetileg azt az ígéretet kapták, hogy a legjobbat az új repülőgépeken látják majd viszont. Persze, ehhez új repülőgépek is kellenek . . . H. J. Húszmillió forintos beruházás Próbaterhelést végeznek az új vizkiviteli berendezésnél Törpe vízmű épült Magyarlukafán 220 család egészséges ivóvízhez jut Közel 20 millió forintért épült törpe vizmű Magyarlukafán, a Somogyhárságyi Közös Községi Tanács megbízásából. A napokban átadott létesítmény So- mogyhárságy, Kishársógy és Magyarlukafa 220 családját látja majd el egészséges ivóvízzel. A vízmű terveit 1985-ben készítette el a közös községi tanács 800 ezer forintért a Ba- ranyaterv tervezőivel. Hogy az akkori álom mára valóság lett, abban a helyi tanácson kívül a megyei tanács — ahonnan 5 millió 200 ezer forintos támogatást kaptak — is segített. Hozzájárult a költségekhez a lakosság is. Az 1986-ban alakult víztársulás alapfeltétele volt ugyanis, hogy a tagoknak legalább a fele szavazza meg a családonkénti 35 ezer forintos — ahol kerti csap nincs 25 ezer forintos — hozzájárulást. Miután a pénz együtt volt — a lakosság befizetésén OTP-hitel felvételével könnyített a tanács — 1986 tavaszán a kivitelezésre kiírt versenytárgyalást a Komlói Vízmű Szigetvári özemmérnökségének építő brigádja nyerte meg. A pár hónap múlva elkezdett munkák befejezését 1987. augusztus 20-ra ígérték. Bár ez a határidő a tavaszi időjárási gondok miatt csúszott három hetet, mégis ma tiszta, jó mi- nőséqű vizet ihat mindhárom község lakossága. Évek óta várva-várt pillanat volt az egy hónapos próbaüzem beindulása, mert Kis- hárságy kivételével a községekben eddig egészségtelen, nitráttal szennyezett vizet ittak. A gyermekeknek pedig előre elkészített zacskós vizet kellett ideszállítani. Kishárságyon ugyan 7—8 éve épült egy törpe vízmű, de ez jóval kisebb kapacitású és rosszabb vízminőségű volt a most átadottnál. Az új rendszer beindulásától mint tartalékvizmű üzemel majd, biztonságot nyújtva ezzel az ellátásban, ha az új tározó meghibásodna a kishár- ságyi egy időre átveheti munkáját, s így a községek erre az időre sem maradnak tiszta víz nélkül. — Az ivóvíz gondok ezzel, úgy tűnik, ha nem is teljes mértékben — hiszen Dióspuszta társközséget a nagyobb távolság miatt nem tudták rákötni a központi vezetékre —, de megoldódtak a körzetben. H. A. Szilágyi János műsora Baranyából Halló, itt vagyok ■■■■MEEMMMMEEEEMH Szükségszerűen sikeredett egy picit torzra Halló, itt vagyok hétfői, késő esti adása. Torz volt, legalábbis az eddigi műsorokhoz, az eredeti elképzelésekhez képest. A baranyai hetek a rádióban sorozat keretében ugyanis Szilágyi János ezúttal a pécsi rádió stúdiójában ült, ott várta a hívásokat. Nem hiába. Azzal azonban, hogy a műsor egyik alappillérét — az abszolút titkosságot — némileg feloldotta, elveszett az egyébként zseniális műsorsorozat egyik vonzereje. Pécs pici város, Baranya sem túl nagy megye — országos viszonylatban sem. Lelki bajaival, ma- gónéletbeli problémáival így bizonyára kevesebben fordultak a készséges Szilágyihoz, hiszen félhettek attól is, hogy megtudja megye és város ,,ki ő, és merre van hazája". . . . Eqy torzó is lehet figyelem- reméltóan érdekes profimunka. Példálózhatnék mondjuk a Milói Vénusszal, de most a Halló, itt vagyok-ról van szó. A pécsi illetőségű műsor bebizonyította, hogy a lelki bajokra gyógyírként használható és Szilágyi által máskor szédületesen jól alkalmazott, különböző hangsúllyal mondott ,,igen"-ek és csöndek nélkül is lehet jó a műsor. Az emberek nemcsak lelki ügyeikről, hanem saját munkájukról, kapcsolataikról is szívesen beszélnek. Ha van, aki meghallgatja őket, ha érzik, hogy aki a vonal, az utca, a párbeszéd „másik oldalán" van, igazán figyel. Ezért tetszett nekem ebben a formában is a baranyai Halló, itt vagyok. Lelki beszélgetések voltak ezek is, és valahol többet is adhattak, mint a máskor zömében beválogatott ,,János"-belebúgású női, és az „én egy olyan szerencsétlen vagyok” típusú, nemektől független ömlengések. A szokásosnál kevesebb, hat telefonhívásra reagált a hétfői műsorban Szilágyi. Kiderült, az emberek lelki, munkaszeretetbeli különbségei sem a megyehatároktól függnek. Három idősebb női hang és három férfi vallott Szilágyinak. Gondosan, felváltva jelentkeztek a műsorban: az idősebb hölgy, aki Szilágyira volt kíváncsi. Megtudhatta, hogy ötvenéves is elmúlt a riporter, két gyereke és felesége van. A hölgy, — mint hallottuk — nagy sikert fog aratni ezzel társaságában. A mozgássérült, aki sportolna is, de a feleség lenne a legfontosabb számára, az idős hölgy, aki nehezményezi, hogy nincs temetői járat, mert naponta látogatja öngyilkossá lett fiát, az ügyeletes, aki mindegy miről beszélne Szilágyival, az idős hölgy, aki a diploma leértékelődéséről társalog, a férfi a munkásszállóról, aki tagadja, hogy miatta lennének poloskák a szállón. Egy hatvanperces rádióműsor, egy szelet Baranya, egy szelet Magyarország. Nem átfogó kép ez, de nem is akart az lenni. Szerencsére. . Bozsik L. I
