Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-08 / 217. szám

Otthonunk és környéke A divatban is fontos az önismeret Négy kategóriába sorolva Ami az alakjának, egyéniségének megfelel Gyakran tapasztaljuk, hogy pémelyik nő — hiába vásá­rolja a legdrágább holmikat — slamposnak, rosszul öltö­zöttnek hat, míg mások a leg­olcsóbb konfekcióban is re­mekül mutatnak, elegáns, di­vatos benyomást keltenek. A titok nyitja abban rejlik, hogy az a nő öltözik jól, aki ismeri saját magát, alaposan kitapasztalja: mi illik az egyé­niségéhez, s önkritikusan el­áll a legújabb divattól is, ha tudja, hogy az az alakjának, alkatának egyáltalán nem fe­lel meg. Megkönnyíthető ez az önismereti vizsgálat, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a négy nagy kategória közül (amelybe alkatilag minden nő besorolható) mi magunk me­lyikbe tartozunk. a) Körte-alkat: jellemzője a keskeny, néha lapos felsőtest, rendszerint vékony derék, szé­les csípő. Ez esetben tartóz­kodjunk a zsebes holmiktól, semmiféle keresztvonalat ne alkalmazzunk a csípőn. Ugyan­akkor a felsőtestet kell erősí­teni a zsebbel, zsabóval, víz­esés-fodorral — mindig a di­vatnak megfelelően. b) Galamb-alkat: mivel szin­te a körte fordítottja, a csí­pőt kell érdekes megoldások­kal szélesíteni, hogy elterelje a figyelmet a felsőtestről. A dús keblek miatt mellőzendő a fodor, a bizsu, a vízszintes szabásvonal a ruha felső ré­szén. Olyan holmik előnyösek, amelyeken a szabás- és tűzés­vonal hosszában fut a mellen, és a modell jellemzője a nyúj­tott nyakkivágás. c) Henger-alkat: nincsenek szembetűnő hajlatai, így olyan ruhák viselete célszerű, ame­lyek nem hangsúlyozzák az alakot. Még a keskeny öv sem szerencsés. Legfeljebb ha a derékbőség 80 cm alatt van. d) Deszka-alkat: sem elől, sem hátul nincsenek kiemelke­dő domborulatai. A legjob­ban öltöztethető alkat, min­dent — fodrosat, széles övét, nadrágot stb. — nyugodtan felvehet. Bányai Katalin Fi üzöcsk e TÖLTÖTT TOJÁS Hozzávalók: 6 db főtt tojás, 1 doboz májkrém, 2 dkg vaj, só, bors, petrezselyemzöld, bár­milyen salátaalap: franciasa­láta, zöldborsósaláta stb. A főtt tojásokat hosszában kettévágjuk, a sárgáját kivesz- szük, összedolgozzuk a máj­pástétommal (konzerv), vajjal, sóval, borssal, apróra vágott! petrezselyemmel. Ezzel a ke­verékkel megtöltjük a fél to­jásokat, és salátaalapra, pél­dául franciasalátára helyzeve tálaljuk. FŐTT TOJÁS MÁRTÁSSAL Hozzávalók: 6-8 db főtt to­jás, 2 egész tojás, 1 evőkanál­nyi mustár, 2 evőkanálnyi olaj, 1 db savanyú uborka, fél cit­rom leve. Díszítésnek saláta­levél, vagy paradicsomkarikák. A főtt tojásokat karikára vágjuk és tálba tesszük. A két tojás sárgáját kikeverjük mus­tárral, olajjal, és beleszórjuk az apró kockára vágott uborkát. A két tojásfehérjét kevés olajon, megsütjük, kockára vágva ezt is beleadjuk, sózzuk és citrom­lével savanyítjuk. Az egészet jól elkeverjük, és ráöntjük a tojásszeletekre. Zöldsalátával vagy paradicsomkarikákkal dí­szítjük. TOJÁSLEPÉNY-VARIÁCIÓK Hozzávalók: tojás, tejszín vagy tej, só, zsír vagy olaj vagy vaj. Különböző töltelék. A tojásokat felütjük, kevés tejszínt vagy tejet teszünk bele, sózzuk, és villával felverjük. Serpenyőben felhevített zsira­dékon erős tűzön megsütjük, megkeverjük, rázogatjuk, majd az előre elkészített tölteléket egyik felére rárakjuk, és a le­pény másik felét ráhajtjuk, hogy hosszúkás alakú legyen. Villával szürküljük meg, hogy' a lepény közepe is átsüljön, és az alja szép piros legyen. Tál­ra borítjuk, hogy a piros része legyen fölül. Töltelékek: Lecsós kolbász: a kockára vágott szalonnát megpirítjuk, ebben megfonnyasztjuk az ap­róra vágott hagymát, hozzáad­juk a karikára vágott kolbászt vagy virslit, a feldarabolt zöld­paprikát, paradicsomot, és megsózva, paprikázva megpá­roljuk. Gombás-szárnyas vagdaléi:: vajban pirított, szeletekre vá­gott gombához hozzáadjuk a szárnyas vagdalékot, puhára pároljuk. Nadrágszoknyás kétrészes Szőnyegszerviz A modell 162 cm magas, normál alkatúakra illik. Aján­lott kelme: csíkos selyem. Az eredeti: fekete-barna csíkos. A felsőrész tulajdonképpen egy cső, amelyet két kombinéváll- pánt, és egy hónaljvonalban gumihózba fűzött gumi tart. Kicsit bonyolultabb az alsó, a nadrágszoknya rész annak, aki még soha nem varrt nad­rágot. A rajz szerinti mintát négyszer kiszabjuk, kettő-kettő adja a nadrógszórat. Kette­sével összevarrjuk a függőle­ges egyenes részeket, majd az ívelt oldalakat varrjuk egymás­hoz, s kész a nadrág. Derekát 5 cm szélesen visszahajtjuk, levarrjuk. Ebbe a gumiházba fűzzük a széles, erős gumit, amely nem szorosabb a derék­bőségünknél. Nincs más hát­ra, mint a tisztázás, a vasa­lás és fel lehet venni. Ma­gassarkú szandállal kellemes délutáni ruha. Az új szőnyeget legalább 2-3 hónapig ne poroljuk és ne porszívózzuk, csak könnyedén söpörjük le a felületét, vagy szőnyegkefével keféljük át. Ennyi idő után a szőnyeg szá­lai eléggé letaposódnak, nem húzódhatnak már ki, és ilyen­kor már a szokásos módon gondozhatjuk, porszívózhatjuk, esetleg szintetikus tisztítószer habjával tisztíthatjuk. A sző­nyeget mindig a visszáján po­roljuk, a színéről csak lekefél-, jük a port. Ha a színén porol­juk, megsértjük a szőnyeg fi­nom fonalait, és a port a sző­nyegbe verjük. A szőnyeget ne hagyjuk min­dig ugyanabban a helyzetben feküdni. Időnként forgassuk meg, hogy oldalai cserélődje­nek. így nem fakul a napfény­től mindig ugyanaz a sarok, és nem kopik mindig ugyan-1 azon a helyen, például a szé­kek vagy az asztal lábánál. Az összecsavarodott rojtokat a házilag tisztított szőnyegen a következő módon hozhatjuk! rendbe: előbb szárazon egy ritka fésűvel átfésüljük, majd puha pokrócot teszünk a roj­tok alá, és selyempapíron vagy nedves rongyon át vasaljuk. Ha a rojtok túl puhák, zselatin­nal keményíthetjük ki: 5 dkg zselatint egy liter hideg vízben egy éjszakán át állni hagyunk, míg jól megduzzad. Másnap folytonos keverés közben mele­gítjük, míg teljesen szét nem ol­vad, de nem főzzük. A forró oldatba bemártunk egy ron­gyot, kicsit kicsavarjuk, és ez- zei a rojtokat bekenjük. Azután időnként átfésüljük, míg telje­sen meg nem száradnak, hogy ne ragadjanak össze. A szőnyeg színeit felfrissítjük, ha ecetes vízbe mártott kefé­vel átkeféljük. A bortól, sörtől, gyümölcs­szörptől foltos szőnyeget lan-( gyos vízzel tisztíthatjuk. Szin­tetikus szálakból készült, vág/ gumi alapú szőn/eghez ne használjunk oldószert tartalma­zó tisztítószert! A koromtól beszennyeződött szőnyeget ne dörzsöljük. A fol­tot szórjuk be sóval, egy kis idő múlva a só és korom ke­verékét lesöpörjük. Majd újra behintjük sóval, és keményebb sörtéjű kefével szedjük össze a piszkot. Ha mégis szétkenő- dött a szőnyegen valahol a korom, egy kis kefét vízbe már- tun, sortéit beszappanozzuk, és a kormos darabon addig kefél­jük, míg a szappan habos nem lesz. Ezután a nedves habot ronggyal letöröljük, és a ki­tisztított részt vízbe mártott, ki­csavart ronggyal átdörzsöljük. Ha a szőnyeg appretúrája (egyes, rögzítő ragasztás a visszáján) tönkrement, mert helytelenül tisztítottuk- átáz­tattuk —, gyenge enyvezéssel hozhatjuk helyre. A szőnyeget, a teljesen száraz visszáján enyvezzük. Két lap zselatint egy éjjelen át egy liter vízben duzzasztunk. Azután a vizet le­öntjük róla, és a kocsonyát| felolvasztjuk, s még 20 dka, burgonyakeményítőt is keverünk bele. A meleg, de nem forrás­ban levő oldatot hosszú nyeiű kefével a szőnyeg visszájára kenjük, és egy vonalzó élévei az egész felületen egyenlete­sen elkenjük. Ne tegyünk a keményítőből túl sokat egy hely­re, forró se legyen, hogy ne; hatoljon át a szőnyeg színére. Utána a szőnyeget kifeszítjük, száradni hagyjuk. Nyári veszedelem: a kullancs Nyáron az ember sokkal töD- bet tartózkodik a szabadban. Sokan keresik fel az erdős, dimbes-dombos tájakat. Mind­ez egészségünk érdekében he­lyes, kívánatos. Azonban a sza­badban való tartózkodás min­den hasznát tönkreteheti egy kullancs csípése. Köztudott: egyes kullancsok súlyos betegséget okozó víru­sok hordozói, például az agy- velőgyulladást terjeszthetik. Bár a kullancsoknak csak töredéke fertőzött (az arány csak tíz- ezrelékekben fejezhető ki), mégsem tudhatja senki, hogy ha kullancsot talál a bőrén, az fertőzött-e vagy sem. Mivel pedig az agyvelőgyulladás igen súlyos, nemegyszer halálos be­tegség, nagyon fontos, hogy a szabadba kirándulók, ott tar­tózkodók jól tudják: mit kell tenni, ha kullancs furakodott a bőrükbe. A kullancs nyolc lábú, tek­nősbéka alakú, de alig néhány milliméter nagyságú ízeltlábú állat. Leggyakrabban bokros területeken, erdőkben találha­tó, ahol a leveleken élve hóna­pokig vár arra, hogy egy ember vagy állat arra járjon. Roppant jó szaglással rendelkezik, ez segíti abban, hogy élőlényre találjon. Nemcsak az embert támadja meg, hanem a lege­lésző háziállatokat is, így töb­bek között a kecskét, a szarvasmarhát. A kullancs csípése nemcsak az agyvelőgyulladás vírusait terjeszti, hanem más 'súlyos betegségek kórokozóit is, pél­dául néhány úgynevezett rikett- siás megbetegedést (mely ha­sonló a kiütéses tífuszhoz), a vérzéses vesegyulladást, a visz- szatérő lázat. A kullancs sokáig vár arra, hogy élőlényből vért tudjon szívni. Ha viszont ehhez hozzá­jut, onnyi vért szív, hogy eköz­ben teste eredeti térfogatának a többszörösére is megduzzad. Azt, hogy a kullancs megcsípte az embert, azért nem érezzük meg, mert az állatka nyálában érzéstelenítő anyag van. A kifejlett kullancsoknak né­hány órára (általában valami­vel több, mint három órára) van szükségük ahhoz, hogy az előzőekben említett folyamat végén eljussanak az ember bő­rén át a hajszálérhez. Ebből is adódik a védekezés legjobb ér. legbiztosabb módja: 2-3 órán­ként át kell vizsgálnunk a tes­tünket abból a szempontból, hogy nem tapadt-e meg rajta kullancs. Régebben erre azt javasol­ták, hogy levegőt elzáró mó­don kenjük be a csípés helyét (például vazelinnal, de akár vajjal, zsírral, sőt még vízzel, de akár nyállal is), mert levegő hiányában a kullancs önmagá­tól kimászik. Nem ajánlották, az erőszakkal való kiszakítását, mert akkor a bennmaradt, le­szakadt feje elgennyedhet. Ez persze igaz, de ez a sokkal kisebb baj, mint ha a fertőző anyagot már bejuttatta volna. Ezért ma azt ajánlják, hogy ha 10—20 perc alatt a zsiradék ha­tására nem mászik ki magától, akkor tépjük ki csipesszel, hi­szen a fontos az, hogy az — esetleg fertőzött — nyálmirigy- tői megszabaduljunk. Mivel pe­dig ezek a potrohában vannak, a kitépéssel eltávolíthatók. Persze, azért ilyen esetben sem árt, ha a sebet addig tisz­títjuk (tűvel, csipesszel, amit előzetesen akár egy gyufa lángjánál fertőtlenítettünk), amíg a fekete nyomoktól meg­szabadítjuk, és egyben fertőt­lenítjük. Reggeli előtt 10 perces „agykocogás” Az agy-jogging tulajdonkép­pen a kocogáshoz hasonlóan, agytorna. Az egyik válfaja abból áll, hogy hosszú szám­sorból egy négyjegyű számot kell felismerni. A másik feladat pedig az, hogy egy hosszú, alapjában véve értelmetlen betűsorból, fordított sorrendben visszafelé olvasva fel kell ismerni egy értelmes szót. Az átlagos szellemi képes­ségű felnőtt 5—6 másodperc­nyi megfigyelés után képes 13 szóból álló mondatot áttekin­teni és megérteni. Ha ezt a kísérletet reggeli előtt 10 per­cig gyakorolták az emberek, akkor nemcsak a megértés gyorsasága, hanem az elolva­sott mondat hibátlan megis­métlése is javult. Gyakorlás céljára elég egy ceruza és egy papiros. A különböző já­tékkártyákhoz használt kártya­lapok is alkalmasak ilyen agy- tréning-gyakorlatok végzésére. Dr. H. Glovaczki, az NSZK- beli -Nordach szanatóriumában 90 betegen vizsgálta két hé­ten keresztül az ilyen agytor­na hatását. Kiderült, hogy az agytornában részt nem vevők intelligencia mutatója válto­zatlan maradt, az agytorná­ban résztvevőknél pedig 2 hét után 12—15 ponttal javult. De nemcsak az intelligenciaszint­jük, hanem emlékezetük is javult, reflextevékenységük gyorsabb és pontosabb lett. Javult a logika, a probléma- meqoldási készség és a kreati­vitás. Mindez pedig azt ered­ményezte, hogy az agytornát rendszeresen művelők mind otthon, mind munkahelyükön jobban szervezték a munkát, nőtt a maoabiztossáquk és ez­által javult a helyzetük. Az NSZK-beli Erlangenben egy idősek számára berende­zett szociális otthonban Dr. S. Lehrl is hasonló eredmények­ről számolt be. Kísérleti ala­nyai mind 50 év felettiek vol- rak. 49 kísérleti személy közül 9 személy abbahagyta a tré­ninget, de a többiek, akik a 3 hetes programot végigcsinál­ták, fizikailag és szellemileg egyaránt jobban érezték ma­gukat. Miután ezt a módszert szak­sajtóban ismertették, 60 or­vos magánpraxisa keretén be­lül több száz betegen végzett vizsgálatot úgy, hogy idős be­tegeknek, akik feledékenység- ről és szellemi képességeik romlásáról panaszkodtak, az agy vérkeringését javító gyógy­szerek mellett még csoportos agytornát is kellett végezniök. Az agytornát végzők szellemi teljesítőképessége és testi köz­érzete lényegesen jobbnak bi­zonyult, mint azoké, akik kizá­rólag csak a gyógyszerszedás- től várták agyműködésük ja­vulását. HÉTVÉGE 1987. augusztus 8., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents