Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)
1987-08-08 / 217. szám
A pécsi kapcsolat Számítógépek feketén Befejeződött a nyomozás a számítógépes bűnszövetkezet ügyében kacs László, a Metrimpex osztályvezetője, aki a gépek vásárlásában működött -közre, Gábor István „Csirke", a Keleti pályaudvar közismert va- lutabeváltója, aki a forintot váltotta át konvertibilis valutára. A hálózat Többkötetes az az anyag, amit a Belügyminisztérium vizsgálati osztálya állított ösz- sze az utóbbi évek egyik leg* nagyobb számítógépes bűn- szövetkezetének ügyében. A nyomozás a napokban fejeződött be: kiderítették, hogy 8,5 millió nyugatnémet márka értékben hoztak be számítógépeket illegálisan az országba, amit vállalatoknak értékesítettek. Biztosra mentek Az 50-60 szereplős ügy egyik főszereplője , aki kiépített egy hálózatot, amely gondoskodott a számítógépek megvételéről, Magyarországra behozataláról és az itteni eladásról. biztos üzletre ment, társaival megrendelés alapján dolgozott, azaz előre megkerestek — széles kapcsolatai lévén erre lehetősége volt - gazdálkodó egységeket és felajánlották szolgálataikat. Ezeknél a vállalatoknál megvesztegettek alkalmazottakat, sőt azt hangsúlyozták, hogy olyan gépeket tudnak behozni, melyek CoCom listán vannak. (Ez a Párizsban székelő szervezet „ügyel1' orra, hogy oz általuk stratégiailag fontosnak ítélt korszerű technológiák, berendezések, műszerek ne juthassanak el a szocialista országokba.) A kenőpénzek és az ígéretek mézesmadzagját többnyire eredménnyel húzták el az érdekeltek előtt, és az üzletek létrejöttek. S hogy valóban C<)Com listán voltak-e ezek a számítógépek, ezzel kapcsolatban idézzünk az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kirendelt szakértőjének véleményéből. „A behozott számítógépek nem szerepelnek a CoCom listáján, nem embargósak. Az IBM Magyarországi KFT is vállalkozik ezekre az IBM XT és IBM AT gépek behozatalára." Kihallgatásuk 'során' a gyanúsítottak azt is elmondták, hogy céljuk volt korszerű tech- | r.ika magyarországi behozata- , la. Az OMFB szakértői véle- < ménye megállapítja, hogy ezek ’ valóban korszerű számítógépek, | rendszerbe állításuk megoldha- , tó, de a szervizelésük és a \ pótalkatrész-ellátásuk már gon- J dot jelent. Mindezek figyelem- ( bevételével káros, hogy terv- szerűtlenül és ellenőrizhetetlen csatornákon érkeznek különböző számítógépek egyebek közt azért, mert „az áruk irreá- Ijsan magas, esetenként a tízszeresét is eléri a hivatalos devizaszorzóvql számított világpiaci árszínvonalnak." Az akciók lebonyolításában külföldi és külföldön élő magyar állampolgár is a segítségükre volt, természetesen megfelelő anyagi ellenszolgáltatás fejében. De hazai segítőkben sem volt hiány, Így például FőA vásárló cég által kívánt számítógépet beszerezték, a vállalat egyik megvesztegetett képviselőjével elmentek a bizományi valamelyik boltjába — több üzlet tartozott „hálózatukba" —, ott szintén megvesztegetett emberek segítségével „legalizálták" a vásárlást, így nem volt más hátra, mint hogy a gépet üzembe helyezzék. Ezt végezte, aki remek számítástechnikai szakemberré képezte ki magát fél év alatt. A bizományi boltban kapott forintot „feketén” átváltották valutára, a pénzt kiküldték kinti kapcsolatukhoz, Peter Vlacsek NSZK állampolgárhoz, aki megvette a következő gépet, ajándékozási papírt szerzett, amiket egy hazánkból többnyire turistaútlevéllel érkező, által beszervezett honfitársunknak átadott, természetesen nem kis felárral. A beérkezett számítógépeket fiktív ajándékozási szerződések felhasználásával — itt is több személyt megvesztegettek - vámolták el, s utána mehettek valamelyik bizományiba ... Az illeqálisan behozott számítógépek ügyének szálai Pécsre is elértek. , valamint tanúk vallomása alapján a rendőrség megállapította, hoqy dr. Krasznainé Muránszky Gizella, . a budapesti székhelyű Gencomp Kisszövetkezet elnöke és eqyben a Diszkont Számítástechnikai GMK vezetője is hozott fiktív ajándékozási szerződés felhasználásával számítógépeket Magyarországra. Tavaly decemberben dr. Krasznainé, valamint dr. Petőházi Szilveszter, a Dunántúli Cipő- nagykereskedelmi Vállalat igazgatója és felesége, dr. Petőházi Szilveszterné együtt szolgálati útlevéllel Bécsbe utaztak. Dr. Krasznai János kint csatlakozott a társasághoz. (Dr. Krasznai és dr. Petőházi régi ismerősök, több mint két évtizede tartják egymással c kapcsolatot.) Dr. Petőházi kiutazása előtt a valutaszámlájáról felvett 398 nyugatnémet márkát. Vallomása szerint Bécsben 500 márkát költött - állítása szerint a pénzt egy jugoszláv ismerősétől kapta Pécsett — majd hazajövetele után 398 márkát visszatett a csekkszámlájára. (Ha igaz, hogy márkát kapott, akkor azt megvételre fel kellett volna ajánlania a Magyar Nemzeti Banknak, így devizagazdálkodás megsértése vétséget követett el.) Dr. Krasznainé Bécsben átvett két IBM XT számítógépet tartozékokkal együtt. Az egyiket ő, a másikat dr. Petőháziné, mint saját tulajdonát jelentette be a vámeljárás során. A gépek — amiket a rendőrség lefoglalt, így nem kerültek a „hálózatba" —, behozatalában dr. Krasznai és dr. Petőházi is közreműködött. Áz:~üzlet Dr. Krasznainé — 1986 májusától — pécsi ügyeinek inté- • zéséhez felvette ügyintézőnek dr. Petőházinét havi 6500 forintért. Az a legkevésbé sem zavarta, hogy dr. Petőháziné a számítógépekhez nem értett, s a számítástechnikában is járatlan, de tehette, mert tevékenységét nem ellenőrizte senki, igaz, dr. Petőháziné ezen idő alatt érdemi munkát nem végzett. Dr. Krasznainé már korábban is „épitett" pécsi ismerőseire, elsősorban dr. Petőházi Szilveszterre, akinek beosztásából, ismeretségeiből adódó kapcsolatait használta fel „vállalkozó saihoz". 1985-ben megkereste Ben- czé Gézát, a TRITEX Vállalat igazgatóját és számítástechnikai programokat ajánlott a vállalatnak. Az igazgató kedvezőnek találta az ajánlatot és 170 000 forintért két programot rendelt meg. Ezekről később kiderült, hogy nem használhatók. Tavaly dr. Petőházi Vinkó Máténak, a Pécsi Bőrgyár gazdasági igazgatóhelyettesének ajánlotta üzleti partnerként dr. Krasznainé kisszövetkezetét. Felvették a kapcsolatot, dr. Krasznainé a kisszövetkezet nevében tárgyalt Vinkó Mátéval, majd a Diszkont GMK — magánszemély! — nevében több mint 10 millió forint értékű lízing szerződést kötött a bőrgyárral. Krasznainé ezt annak ellenére tette, hogy jól tudta, a szerződés teljesítésére nem volt megalapozott lehetősége. A berendezéseket - számítógépek — bűncselekmény útján kívánta beszerezni. A bőrgyár a szerződés aláírásakor 3,7 millió forintot fizetett ki a Diszkont GMK részére. Dr. Krasznainé ebből a pénzből hárommillió forintot átadott számítógépek beszerzésére ... Gyanúsítottak A Belügyminisztérium vizsgálati osztálya a teljes nyomozati anyagot a minap átadta az ügyészségnek, mely szerint a pécsi szereplők közül dr. Pető- hózi Szilveszterné csempészet, dr. Petőházi Szilveszter bűn- segédi minőségben elkövetett csempészet bűntette, Vinkó Máté és Bencze Géza hanyag kezelés vétsége elkövetésével gyanúsítható. Az ügyre a bírósági tárgyalás után visszatérünk. Roszprim Nándor Néha nem árt észrevennünk az apró színtől tokát is. Mert nemcsak a PMSC gólja, de a grandiad is okozhat örömöt. S nemcsak a Mecsek Fúvósötös, de a névtelen utcazeáész is megajándékozhat minket zenei élménnyel. S nemcsak a Bástya, a Barbakán vagy a Százéves kínálata, de a városháza toronyórájának kilenc ütése is megadhatja egy esténk hangulatát. De gondolhatunk a ci- lirrderes úrra is, aki karácsony 16S7. augusztus 12. :*:*:*:*:*r*:*:$^ ' ‘ .................................................~ ' _•* ‘ ' ‘ % „A második mohácsi csata” Az ütközet súlypontja* Az 1526. augusztus 29-én Mohácsnál lezajlott, a magyar nemzet történetére tragikus következményekkel járó csata színhelyétől légvonalban 15-16 km-re, délnyugatra ment végbe 1687. augusztus 12-én az az ütközet, melyet azóta is általában „második mohácsi csata" néven emlegetnek. Az elnevezést a két helyszín közelsége, valamint történelmi jelentőségük hasonlósága indokolja. Míg az „első mohácsi csata”, a török uralom kezdetét jelentette Magyarországon, a második, a török uralom alóli felszabadító háború (1683—1699), egyik legnagyobb jelentőségű ütközete volt. A „második mohácsi csata" elnevezés, ugyanakkor egy bizonytalanságot is leplezett. A korabeli — elsősorban osztrák és bajor —, katonai forrósok ugyanis az ütközet helyét nem kötötték valamelyik ismert településhez. Viszonyítási, pontként a Dráva síksága fölé tornyosuló 442 méter magas Harsány hegyet (Szársomlyó) nevezték meg, s ezzel jelölték meg a csata helyét is, „Schlacht am Berge Harson". A későbbi történetírók, ezt önkényesen megmásították, s „nagyharsányi csatáról" írtak. A legújabban előkerült, illetve felismert korabeli források azonban egyértelművé tették, hogy Nagyharsány valóban a csata területén helyezkedett el, de csak a szövetséges keresztény hadak harcvonalának nyugati, jobb szárnyán, ahol jelentősebb események nem zajlottak le. (Lásd Johann Franck metszetét, illetve a kartusban lévő szöveget: „L das Dorf Harson bey welchem der rechte Flügel gestanden ...”) Az említett Johann Franck, valamint a Ludwig Nicolaus Hallart tábornok által tervezett, és Mihael Wenig által metszett kép szerint, az ütközet súlypontja Harsánytól keletre, az akkor romokban heverő Villány falu helyén, valamint attól délre zajlott le. Az események megértéséhez az alábbi előzmények ismerete szükséges. A szövetséges keresztény (osztrák, cseh, horvót, magyar, bajor, sváb, frank, szász, stb.) hadak 1686. szeptember 2-án visszafoglalták Buda várát. Ezt követően, 1686 októberében a Badeni Lajos őrgróf parancsnoksága alatt álló császári csapatok a Dráváig törtek előre, és ostrommal visszafoglalták Pécset (október 22.), Siklóst (október 30.), Kaposvárt (november 12.). Szigetvár azonban török kézen maradt 1689. január 26-ig. 1686 decemberében a keresztény hadak — kivéve a visszafoglalt várak őrségeit —, téli szállásaikra vonultak, s csak 1687 júliusában tértek vissza Baranya vármegye területére. Elsőnek a Lotharingiai Károly herceg főparancsnok vezetése alatt álló császári, zömében osztrák lovas- és gyalogosezre- dekből álló fősereg (Haupt Armee) érkezett Siklós vára aló. A fősereg 1687. július 12-13- ón, -Dőlni Miholjacnál átkelt a Dráván Szlavóniába. Még folyt az átkelés, mikor Baja-Mohács felől beérkezett a Miksa Emanuel, bajor választófejedelem parancsnoksága alatt álló hadtest, amely zömében bajor ez- redekből állt, s alárendeltségében volt egy császári csapattest is, Badeni Lajos altábornagy vezénylete olatt. A két egyesült sereg átkelt Szlavóniába, s július 19-20-ón, déli irányból támadást kíséreltek meg az Eszéknél összpontosított magyarországi török hadsereg ellen. A támadás nem sikerült és a keresztény seregek újra visszatértek a Dráván át, Siklós vára alá. Ezalatt az Eszéknél összpontosított török hadak is átkeltek a Dráván, s Szulejmán pasa nagyvezír irányításával elsáncolt tábort építettek ki a Báni-hegységben. A törökök átkelésének hírére a szövetséges keresztény hadak Siklósról Mohácsiq nyomultak, s ott a várostól délre megerősített táborba szálltak. Itt táboroztak 1687. augusztus 6. és 9. között. Ebben a táborban érte Lotharingiai Károlyt augusztus 8-án a bécsi Udvari Haditanács parancsa, hogy azonnal kezdjék meg a visszavonulást Siklósra, mert az a hír érkezett a török seregtől, hogy Szulejmán pasa naqyvezír támadásra készül Siklós és Pécs vára ellen. Augusztus 10-én reggel, Lotharingiai Károly parancsára felgyújtották a mohácsi palánk- várat, majd a Nagynyárád, Vöttös, Mórok közti régi mohács-siklósi úton megkezdték a menetet Siklós felé. Szulejmán értesült az eseményekről és abban a hiedelemben, hogy a keresztény hadak menekülnek, lovashadakat indított el Sárok, Bezedek, Lippó irányába, hogy zavarják a kilométeres menetoszlopokban vonuló csapatokat. Ugyanakkor főerőit, a ruméliai és az anatóliai hadtesteket Baranyavár (Branjin Vrh) körzetéből Lőcs (Luc) és Lapáncsa felé vezényelte, hogy támadják oldalba a keresztény seregeket. 1687. augusztus 11-én a tötök ruméliai és anatóliai hadak — mintegy 30 000 gyalogos és 30 000 lovas, összesen 80—82 ágyúval -, előnyomultak és erős sáncvonalat építettek kj Lapáncsa, Idamajor, Beremend között. Ezzel egyidejűleg augusztus 11-én, a keresztény hadak is befejezték átkelésüket Virágosnál a Karasicán, és megerősített tábort építettek ki a mai Villány helyén. A császári fő- sereq (23 császári és 10 szövetséges gyalogoszászlóalj, 107 császári és 16 szövetséges lovasszázad), a Harsányi-hegy keleti lejtőitől a Villányt kettéosztó tereplépcsőig terjedő fennsíkon vert tábort. A bajor választófejedelem serege (8 császári, 9 bajor és 2 szövetséges gyalogoszászlóalj, 66 császári és 54 bajor lovasszázad), pedig a mai Villány keleti felében, a tereplépcső és a Karasica között táborozott le. A sereg összlétszáma: 30 000 gyalogos és 20 000 lovas volt, összesen 48 ágyúval. A sereg erőinek zömét, déli arcvonallal a siklós—mohácsi út mentén állította fel, észlelve a közeli török erőket. (Folytatás következik.) Veress D. Csaba * Szerkesztői megjegyzés: A közle- mény részét képezi a szerző kutatásait összefoglaló tanulmánynak (Hol volt, az ún. ,,második mohácsi csata?"), amely a Hadtörténelmi Közlemények 1987/3. számában várható; illetve a „Várak Baranyában" (Zrínyi Katonai Kiadó. Budapest, 1988.) c. kötet megfelelő részének. Utcai zene táján a Kossuth Lajos utcában megtekeri a verkli karját. Esténként szívesen megállók a Galéria bolthajtása előtt, ahol gyakorta Inyújt ingyen szórakozást egy gitáros-énekes duó. Népdalokat és saját szerzeményeket adnak elő. Játszanak az önmaguk, a lépcsőre leülök, a járdán megállók örömére. S mi városlakók, kirándulók, innen-onrran összeverődők figyelemmel hallgatjuk őket. Pedig itt nincsenek sztárarcokra mutogató reflektorok, se tüstök-ködök, se láncokkal, jélvényekkel teleaggatott szafari-zakók, nincs népviseletben ringó asszonykórus. Nem rutingyötörte, mindegy-melyik-együt- tes-döngeti hangzótok, hanem emberi érzelmeket, hangulatokat közvetítő dallamok pattannak le a húrokról ujjaik alól. A legnagyszerűbb sztárok és a legegyszerűbb utcazenészek ilyen zenét játszanak — üres külsőségek nélkül. . Én ezért kedvelem itt e mai igriceket. Remélem,• még sokáig élvezhetjük Pécsett az utcai zenét. Mint ahogy abban is reménykedem, hogy nem romlik el a városháza toronyórája és a verkli sem. Bognár László HÉTVÉGE 0 1987. augusztus 8., szombat Adatvédelmi okokból eltávolítva Adatvédelmi okokból eltávolítva Adatvédelmi okokból eltávolítva Adatvédelmi okokból eltávolítva Adatvédelmi okokból eltávolítva Adatvédelmi okokból eltávolítva Adatvédelmi okokból eltávolítva
