Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-29 / 237. szám

A Görcsönyi Téglagyár új terméke, a kettősméretű tégla A hősiabvány szellemében F Uj termékek a téglagyárakból Cserép csak natúr színben Részlet az Építéstudományi Minőségellenőrző Intézet (ÉMI) T-571/86-os vizsgálati jegyző­könyvéből: ........ A Bátaszéki C serép és Vázkerámia Gyár­ban gyártott módosított Poro- ton-36 falazóblokkból készí­tett falszerkezet hőtechnikai vizsgálatairól, téli klimatikai körülmények között: k = 0,53 W/m-K és DIN szabvány sze­rint k = 0,51 .. A magyar hőszabvány fal­szerkezete a k = 0,7-es érté­ket írja elő. Tehát a polisz- tirolgyöngy bekeveréses PF— 36-os (normál falazó- és va­kolóhabarccsal is) jóval az engedélyezett határérték alatt van. Ráadásul a PF-36-os (a korábban kikísérletezett PF- 30-as után) is viselheti a Kivá­ló Áruk Fóruma emblémát. A PF—36-os a magánépítke­zők álma. Ha egyáltalán be tudják szerezni. *- A hőszabvány kihívást Je­lent az építőanyaggyártóknak. Képesek kielégíteni az igé­nyeket?- Az összes falazóanyagunk egyharmadát már a Poroton 36-os teszi ki, s jól tudjuk, ez a vásárlók szemszögéből nézve kevés — mondja Kiss Róbert, a Baranya—Tolna Me­gyei TCSV műszaki igazgató- helyettese. - A PF-36-ost csak a bátaszéki gyárunkban tud­juk gyártani, s ez a gyár össz­termékének már így is mint­egy 90 százalékát teszi ki. Érezzük a ránk nehezedő nyo­móst, ismerjük a kielégítetlen vásárlói igényeket, s lehetősé­geink alapján igyekszünk előbbre lépni. 7 T B 30-as blokktéglát rakják a kemencekocsira égetés előtt A bátaszéki gyárban a PF- 36-os gyártását az idén újabb belső gyári átcsoportosítással 10 százalékkal tudják növelni. Többre belátható időn belül nem képesek. Viszont a gör­csönyi téglagyárban olyan ter­mékkel rukkoltak ki, mely fő­leg a pécsi és a Pécs kör­nyéki magánépítkezők helyze­tét könnyíti. A kettős méretű, könnyített szerkezetű, kevés­lyukú tégla a hozzá kínált pi- lisvörösvári hőszigetelő ha­barccsal, a 38 cm-es falvas- tagság esetén — az elméleti számítások szerint - megfelel a hőszabványnak. Ha ezt az ÉMI vizsgálat is igazolja, és az építkezők is felfedezik, ak­kor a görcsönyi gyár képes ebből az új termékből kielé­gíteni a környékbeli igényeket, olyan áron is, hogy fokozato­san csökkenti a B-30-as blokktégla gyártását. Ugyancsak új termék gyár­tásának bevezetését készítik elő a mohácsi téglagyárban, ahol a jugoszláv együttműkö­déssel újfajta födémszerkezet gyártási kísérletei folynak, még­pedig igen kedvező ered­ménnyel. Ott jelenleg B-30- ast és 10-es válaszfaltéglát gyártanak. B-30-ast a mázai, sásdi, és bonyhádi téglagyár­ban készítenek, hagyományos kisméretű téglát Dombóváron, Tamásiban, Siklóson, Szigetvá­ron és Pakson nyártanak, Al- sómocsoládon a lyukasztott, kisméretű, valamint a kettős­méretű kevéslyukú téglát, míg Villánykövesden a kisméretű és a magasított kisméretű tég­lát állítják elő. *- Szerencsére nincsenek nyomasztó készletgondjaink - mondja Kiss Róbert -, hisz a július végi 5 millióból mint­egy 3 millió darabot tesz ki a görcsönyi új termékünk. A legtöbb falazóanyagunkból a gyárainkban minimális a kész­letünk és folyamatosan ki tud­juk elégí/teni az igényeket. Ez alól sajnos épp a legkere­settebb PF-36-os a kivétel . . .- A legutóbbi zivatarok és jégverések a szokásosnál is jobban .felszínre hozták a cse­répgondokat. A viharkárok mi­előbbi helyreállítását segíten­dő, a tervezetten felül mintegy félmillióval több cserepet vár a környék a bátaszéki gyár­tól, éspedig soron kívül . . .- Amiből a bátaszéki kollek­tíva jelentős többletmunkája eredményeként már 200 000 darabot le is szállítottunk a kijelölt Tüzép-telepeknek. Sajnos az idejében megren­delt tőkés importalkatrész késve érkezett meg, így egy hónapja csak natúr színben tudjuk gyártani a bátaszéki cserepet, pedig mind többen keresnék a barnát és a piro­sat is. * A vállalat a néhány évvel ezelőttinél kevesebb falazó­anyagot gyárt. Akkor bár­mennyi is kevés volt. Ezt az évet 17 millió kisméretű tég­laegységnek megfelelő kész­lettel kezdték. Most mór nin­csenek ilyen nyomasztó gyár­tási illetve értékesítési gond­jaik. Fellélegezhetnek. A bá­taszéki termelésnöveléssel és az új görcsönyi termékükkel is kedvezően segítik a magán- építkezőlcet. Ez az egyik cél­juk. S a másik? A gyártási selejt csökkentésével termé­keik minőségének javításával, igyekeznek eredményessé tenni a gazdálkodásukat. M. L. A nyers gyártósor 1987. augusztus 29,. szombat Majláthpuszta megmutatja Pusztából települést Ugyancsak ráfér Majláth- pusztára a megszépülés: az 1972-es árvíz óta nem volt itt jelentősebb előrelépés. Márpe­dig az idő is tud pusztítani, el­enyésztem, nemcsak a víz, s az sem kedvez a településnek, ha lakossága cserélődik. Az árvíz után sok család költözött be Vajszlóra, (s talán áttelepülésük emlékére nevezték el a Drává­ról új házaik utcáját), a helyük­be a pusztára költözők aztán, vagy helyüket találták itt, vagy, továbbálltak. A maradóknak is kell idő, míg lakóhelyüket ott­honuknak kezdik tartani. Ekkor már feltűnővé, szemet bántóvá lesz a gaztenger, a málló épület — s már nem lehet azzal takaródzni, hogy istenhá­ta megetti a helység, ahonnan még az iskola is elkerült. Majláthpuszta szinte meg­egyezik a Szentlőrinci Állami Gazdaság itteni üzemével — az itt élők túlnyomó többsége itt dolgozik, de jó egynéhányon járnak vissza Vajszlóról is. A majláthpusztai tehenészetben hatezres a tejtermelés — s ez jó­val magasabb a megyei átlag­nál. De hogy ezt tartani lehes­sen, s továbblépni, ahhoz szük­ség volt arra a felismerésre: magas szintű, kulturált munka­végzéshez, elfogadható szín­vonalú életkörülmények is szük­ségesek. Több oldalról is megértek tehát ahhoz a feltételek, hogy történjen valami Majlóthpusz- tán: a település lakosságának stabilizálódása, a gazdasági érdek. S ezekhez társult egy harmadik, szubjektív tényező Vajszló HNF-elnökének szemé­lyében: Vas Zoltán, aki részint kilenc évig tanított Majláth- pusztán, s ez idő alatt szívéhez nőtt az egykor uradalmi major­ság, s aki mint HNF-elnök eredményesen tudta irányítani, szervezni a társadalmi munka­akciókat, melyek egyik motorja a KIOSZ helyi szervezete, illet­ve annak tagjai. így esett, hogy vajszlói kis­iparos, Scheffer Károly ajánlott fel hat faragott kő virágtartót, amelyeket a múlt héten el is helyeztek a majláthpusztai „közintézmények" előtt: kettő jutott a konyha, ugyancsak ket­tő az iroda elé, s ékesíti egy- egy a gépműhelyt, s a tehené­szetet.is — az ünnepek szabad­idejében pedig föld és virág is kerül a tartókba. A majláthpusztai társadalmi munka meglendítése azonban nem most kezdődött, bár e hat virágtartó segít tartani a len­dületet. A Sellyéi Váztársulat­tól kért és kapott gép segítsé­gével nekiestek már a gaz­dagon burjánzó gaznak, tava­szon elültettek háromszáz fe­nyőfát, közéjük az őszön fognak ültetni ugyanennyi nyírfát, s itt-ott már friss meszelések is magukra hívják a figyelmet. De a társadalmi munkához az is csinál kedvet, hogy az ál­lami gazdaság telepvezetősége is adott feladatot a szocialista brigádoknak a környezet meg­szépítésében, illetve úgy hogy megkezdődött a lepusztult régi cselédházak korszerűsítése. Kez­dődik ez a falak költséges szi­getelésével, majd kétszobás, komfortos lakások kialakításá­val. Haraszti György konyhavezető és szakszervezeti főbizalmi, sőt Csonka Sándor üzemegységve­zető szerint is lehet valamit kez­deni a majláthpusztaiak tenni- akarásával, noha még nehezen mozdulnak az emberek. De mozdulnak, mert látják, érzik, ők is kapnak valamit, tehát ad­ni is készek, s mozdulnak, mert felismerik: saját közérzetüket javítja, ha szép, tiszta, rende­zett körülmények között élnek, dolgoznak. Óvatos becslés szerint öt év múlva már büszkén kalauzol­hatnak minden idegent a meg­szépült településen, addigra igazi közösséggé kovácsolódnak a majláthiak. Ezt segíti az is, hogy most az alkotmány ünne­pén Vajszlón vendégeskedtek a majláthpusztaiak - egy év múlva pedig a vajszlóiak men­nek oda viszonozni a mostani sportnapot. Volt kispályás férfi és női focitorna, futóverseny és tekebajnokság, sőt kolbászevő verseny, s szokás szerint arra is sor került, hogy a társadalmi munkában élen járókat kitün­tessék, megjutalmazzák — ah­hoz viszont, hogy mindez jö­vőre Majláthpusztán is megle­hessen, addig ott, s ugyancsak társadalmi munkában ki kell alakítani a sporttelepet. Számíthatnak a vajszlóiak, s a társközségbeliek arra, hogy jó körülmények fogadják őket jövőre? A majláthiak most azt mondják, igen. Bíznunk kell szavukban, tenniakarásukban. B. L. Az új virágtartók egyike az iroda előtt, s akik nézik a HNF- elnök, a főbizalmi és az üzemvezető. Javulta kistelepülések ellátása A kereskedelmi felügyelősé­gek a közelmúltban ország­szerte megvizsgálták, hogyan alakult az utóbbi időben a kistelepülések ellátása, van­nak-e már eredményei annak □ rekonstrukciós programnak, amely 1984-ben kezdődött, s a kereskedelmi hálózat fejleszté­sét, valamint az áruellátás ja­vítását tűzte ki céliául. A felügyelőségek 14 megve 161 vállalatánál, 552 szövetke­zeténél, 26 magónkiskereskedő- nél, összesen 595 üzletben, és 66 vállalati, illetve szövetkezeti központban vizsgálták meg: milyen az áruellátás, milyenek a boltok kapcsolatai a szállí­tókkal, s kellően érvényesül-e a fogyasztók érdekvédelme. Az el­lenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy az áruellátás színvonala javult a kistelepülé­sek üzleteiben. Az alapvető élelmiszerek és a napi szükség­leteket kielégítő iparcikkek mennyisége megfelelő. Az üzle­tekbe íO-12 naponta szállíta­nak a nagykereskedelmi válla­latok, illetve a gyártók, óm — állapítja meg a jelentés — egy­két járat kimaradása hosszan­tartó ellátási gondokat, fenn­akadásokat okoz. Jónak ítélték az ellenőrök a tej és tejter­mékek választékát, a boltok hű­tőkapacitásának javítása ugyanis lehetővé tette koráb­ban nem forgalmazott termé­kek értékesítését is. A tejipar naponta szállít tejet a kistele­pülések boltjaiba, tejterméke­ket pedig hetente két alkalom­mal. A tőkehúsok és húskészítmé­nyek kínálata az egyes telepü­léseken nagy eltéréseket műtőt. Baranya, Vas és Zala megyé­ben például előre csomagolt tőkehús szállításával javította az ellátást a húsipar, másutt ez még nem megoldott. Húskészít­ményekből általában négy-öt­féle jellemzi a kisboltok válasz­tékát, a nagyobb üzletekben, ABC-kben viszont 20-25 féle készítmény is kapható. A kisüzletek szűkebb válasz­téka többnyire abból adódik, hogy az üzletvezetők a már évek óta megszokott termékeket kérik, és nem kezdeményezik új készítmények bevezetését. Egyre több boltban tapasztal­ható a kistelepüléseken, hogy az élelmiszerek mellett külön­féle, korábban nem forgalma­zott iparcikkeket, például pa-. pírt és írószert, üveg- és por- celánórut, zsebkendőt, törülkö­zőt árusítanak. Bár ez kedvező fogadtatásra talált a helyi lakoság körében, gondot okoz, hogy a PIÉRT és az Amfora nem elég ütemesen szállít, így az üzletek nem biztosíthatják a folyamatos kínálatot terméke­ikből. A vizsgálat tapasztalatai sze­rint az üzletek külső-belső rend­je, technikai felszereltsége so­kat javult az elmúlt években. Bővült a hűtőkapacitás, és több helyütt megkezdték a mi­relitáruk, jégkrémek árusítását is. Sok problémát okoz viszont a hűtőgépek karbantartása, s az időszakos alkatrészhiány, ami miatt a hibákat sokszor hosszú ideig nem tudják meg­javítani. A kistelepüléseken végzett próbavásárlások során 80 al­kalommal - az esetek 14 szá­zalékában - számoltak hibá­san az eladók. Egy-egy vásár­lásnál átlagosan 4 forint 50 fillérrel számoltak többet, s ez lényegesen kevesebb, mint amit a más területeken végzett vizs­gálatoknál tapasztaltak a ke­reskedelmi felügyelőségek el­lenőrei. A vizsgálat során feltárt hiá­nyosságok miatt mintegy 122 ezer forint értékű árut az ellen­őrök minőségi problémák mi­att átáraztattak, a különböző szabálysértésekért, szabályta­lanságokért pedig 170 esetben vonták felelősségre a vétkes dolgozókat. 5 40 alkalommal pénzbírságot szabtak ki, össze­sen 248 200 forint értékben. HÉTVÉGEQ

Next

/
Thumbnails
Contents