Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)
1987-08-20 / 229. szám
■■■■PPIBHBIHPI HM 1987. augusztus 20., csütörtök Dunantült napló Alkotmány és kibontakozás N lncs-e abban meghökkentő ellentmondás, hogy a munkáshatalmat és vele együtt a szocialista gazdasági, társadalmi és politikai rendszert alaptörvényi erővel intézményesítő népköztársasági alkotmányunk 38. évfordulóján halaszthatatlan feladattá vált a megtorpanásból, a gazdasági, társadalmi és politikai nehézségekből kivezető út keresése, a tehetetlenség, az eredménytelenség, a feszültség terjedését megállító közvetlen feladatterv és a nagyobb távlatba tekintő gazdasági, társadalmi kibontakozás átfogó programjának kimunkálása? E szónoki kérdés megválaszolása csak igenlő lehet, hiszen körülményeink, nem várt módon, valóban nehezek és ellentmondásosak. Kialakulásuk külső és belső okai széles körben ismertek. A bajok, a gondok, az ellentmondások felismerése, elismerése és tudatos kezelése azért is mellőzhetetlen, hogy feloldásuk minél előbb és minél kedvezőbben bekövet- kezhessék. Ezért foglalkoznak ez évi alkotmányünnepi megemlékezéseink, a közel ezerszáz év előtti államalapításnak, az alkotmány elfogadásának, a magyar alkotmányos rend szocialista jellemzőinek méltatása mellett, az életviszonyok további romlását megakadályozó, az elért fejlettségi szintből, a kialakult ellentmondásokból kiinduló kibontakozási program alapvető kérdéseivel. Melyek e program kidolgozásának sajátosságai és alapvető tárgykörei? A kapcsolódó sajátosságok közül elsőként azt a tényt emelem ki, hogy a tudományos műhelyekben, a politikai irányítás fórumain, a sajtó hasábjain, a tömegközlés egyéb csatornáin és a közéleti demokrácia intézményeiben mái hosszabb idő óta vizsgáljuk és vitatjuk a termelés, a gazdálkodás, az ellátás, a szociálpolitika, az állami- irányítás, az érdekvédelem, a képviseleti és közvetlen demokrácia működési fogyatékosságait és azok megszüntetésének lehetőségeit. A gazdálkodás rendjének és a politikai intézmények funkcionálásának javítására a gyakorlatban is több korszerű kezdeményezés — pl.-a képviselők, tanácstagok kettős, illetve többesjelölése, a vállalati, szövetkezeti önigazgatás szélesítése stb. — született. Az eddigi reformintézkedések azonban sem terjedelmi, sem eredményességi szempontból nem bizonyultak elégségesnek. Mindezek következtében méltán találkozott az ország sorsáért, közösségi és egyéni jólétünkért egyre türelmetlenebbül aggódó közvélemény elvárásaival, az MSZMP Központi Bizottságának 1987. július 2-i állás- • foglalása a gazdasági, társadalmi kibontakozás programjáról. A párt felelős központi irányító fóruma e dokumentumban megfogalmazta álláspontját számos sürgető teendő — műszaki fejlesztés, szerkezetátalakítás, vállalati adórendszer, kereset- és bérszabályozás, szociális ellátás, stb. —, elvégzéséről és kifejezte véleményét a kibontakozás távlati megoldásairól. Felhívta a kormányt, az egyéb állami irányító szerveket, a társadalmi és érdekképviseleti szerveket, az intézményeket és a gazdálkodó egységeket saját feladatterveik és programjaik kimunkálására. K iemelkedő, újszerű vonósa az állásfoglalásnak, hogy nemcsak a gazdálkodás problémáit taglalja, hanem igényli a társadalom egészének és a politikai rendszer összetevőinek a megújítását, illetve jelentős továbbfejlesztését is. A tudományos kutatás és a gyakorlati tapasztalatok is megerősítették ugyanis annak az összefüggésnek a jelentőségét, amely a társadalom kulturális színvonala, önbizalma, igényessége, vállalkozókészsége, szervezettsége, a közösségek összeforrottsága és dinamizmusa, továbbá a társadalom tagjainak egészsége, pszichikai stabilitása, ambíciói, képzettsége és erkölcsi színvonala, valamint a gazdálkodás eredményessége között fennáll. Ezért áll előttünk egyik alapvető célként és feladatként a társadalom önfejlesztő képességének és önszerveződésének erőteljes kibontakoztatása. Nemcsak hazánkban, ha- nem szinte valamennyi országban tapasztalhatók a társadalom és az állam, a társadalmi közösségek és az állami szervek közötti viszony feszültségei. Ezek nálunk főleg abból fakadnak, hogy a szocialista átalakulás lendületében nemes, de idealisztikus elvektől vezéreltetve túl sok terhet vállalt magára az állam a társadalmi szükségletek kielégítésének közvetlen szervezése terén. A társadalom hozzászokott az állami gondoskodáshoz. Ezzel együtt kiapadtak és elsorvadtak a társadalmi közösségek önellátásának mozgatórugói, lehetőségei és eszközei. Fennmaradtak a társadalom és a polgárok megszokottá vált elvárásai a gondoskodó, az ellátó, a szolgáltató állami mechanizmussal szemben, amely azonban p jelenlegi világ- és belsőgazdasági viszonyok között már képtelen korábban vállalt feladatainak ellátására. E súlyos probléma feloldása érdekében gondos összehangoltsággal két irányban kell keresnünk a kivezető utat. A tulajdoni formák gazdagításával, a társulási, vállalkozási kedv ösztönzésével, a szervezeti formák bővítésével, az ún. társadalmi, gazdasági, intézményi automatizmusok működési feltételeinek megteremtésével fokoznunk kell a társadalmi közösségek és a családok önellátó, önszervező, önellenőrző, öntisztító képességét. Mellőzhetetlen a társadalom igényességének és szervezettségének fokozódása, a társadalmi és egyéni betegségtünetek (alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás, munkakerülés, magányosodás, bűnözés, környezetszennyezés, járványok, öngyilkosság, stb.) szembeni társadalmi önvédelem hatékonyságának növelése érdekében is. Bizonyossá vált, hogy ezekkel a súlyosan fenyegető veszélyekkel szemben, kizárólag állami eszközökkel nem lehet eredményesen fellépni. A társadalom és a társadalmi közösségek jelzett irányú fejlesztése korántsem jelentheti azt, hogy megszűnik, vagy lényegesen csökken az állam szerepe a szocialista társadalomépítés előmozdításában. Feltétlenül azzal jár viszont, hogy átrendeződnek az állami szervek feladatai és tevékenységformái. Növekszik a kormányzati és a tanácsi szervek nagyobb távlatba tekintő stratégiai tervező, irányító, feltételeket alakító, befolyásoló, serkentő, nyilvántartó, ellenőrző és szükség esetén szankcionáló szerepe. A vázlatokból az is kitűnik, hogy égető gazdasági és társadalmi gondjaink megoldása egyaránt igényli a társadalom és az állam fejlesztését, a társadalom és az állam közötti viszony átalakítását. Egyidejűleg kell fokozódnia a társadalom és az állam önállósulásának és kölcsönös közeledésének. Az újszerű állami feladatokhoz szervesen kell kapcsolódniuk a korszerű műszaki eszközök alkalmazásának, az állami alkalmazottak képzettsége, alkalmassága és megbecsülése fokozásának, valamint a szükséges szervezeti, hatásköri, működésrendi és felelősségi változásoknak. A problémák megoldásának és továbbhaladásának másik jelentős feltétele a politikai rendszer társadalmi szervezeti formáinak gazdagodása és tartalmasabb működése. Kívánatos, hogy a társadalom érdektagoltságának megfelelően a szocialista társadalmi berendezkedéssel szemben nem álló minden valóságos érdek- közösség kiépíthesse és működtethesse érdekképviseleti szervezeteit. Folytatva az egyesületek szaporodásának és belső demokratizmusuk mélyítésének az utóbbi időben megélénkült folyamatát, gazdagítani kell a polgárok hasznos, egyéni törekvéseinek valóra váltásához szervezeti kereteket és közösségi összefogást biztosító egyesületek, társaságok, szövetségek, klubok, körök létrehozását és működését. Ennek előmozdítására kezdődött meg o Ffa- zafias Népfront keretében a korszerű egyesületi törvény előkészítése. Azt sem lehet kizárni, hogy a társadalmi haladást szolgáló újszerű politikai feladatok végzésére új politikai szervezetek jöjjenek létre. Az alkotmányos keretek kiépítése érdekében magas színtű jogszabályban kell meghatározni a politikai szervezetek megalakulásának él megszűnésének módozatait. Jelenleg ugyanis hiányzik e kérdések jogi rendezettsége. Az alkotmányos keretek között működő társadalmi szervezeti formák sokszínű mechanizmusa lehetővé teszi a különböző társadalmi nézetek és törekvések felszínrehozását, a szembenálló felfogások és érdekek kulturált ütközését és egyeztetését, a közhasznú társadalmi aktivitás kibontakozását, az állami munka társadalmi ösztönzését, kiegészítését és ellenőrzését. Különös gonddal kell gyarapítani a társadalmi szervezetek szerepét a képviselők és tanácstagok jelölésében, a népképviseleti testületek döntéseinek kezdeményezésében, valamint a jelentős politikai és állami határozatok társadalmi vitáinak szervezésében. C sak hosszabb tanulmányban lehetne felsorolni azokat az elképzeléseket, amelyek a gazdaság irányításának és a gazdálkodás rendjének távlati fejlesztésével kapcsolatosok. Közülük ehelyütt az állásfoglalásnak csupán a következő néhány megállapítását emelem ki. Megfelelő pénzügyi elveket alkalmazva fokozni kell a vállalati kollektívák érdekeltségét, és felelősségét az eredményességben. Ki kell dolgozni a szocialista brigádok és a dolgozók más közösségei vállalkozásszerű munkavégzésének érdekeltségi és elszámolási módozatait. Üj társasági- törvénnyel is elő kell mozdítani, hogy változatos vállalkozási formák alakuljanak ki. A kisegítő és a kiegészítő gazdaság, valamint a magántevékenység mint a szocialista gazdaság szerves része, vegyen részt a nemzeti jövedelem növelésében és a lakosság életviszonyainak javításában. Az alkotmány jelenlegi rendelkezései lehetővé teszik, sőt számos vonatkozásban megkövetelik a gazdasági, társadalmi kibontakozás közeli és távlati programjának kidolgozását és megvalósítását. Mégis ésszerűnek és előnyösnek tekintjük azt a tényt, hogy a programok kidolgozásával párhuzamosan folyik az alkotmány átfogó reformjának elméleti előkészítése is. Reméljük, hogy az évtized végén társadalmi, gazdasági és politikai életünk továbbfejlesztett alaptörvénye erősíti meg a legjelentősebb korszerű megoldások intézményesítését és védelmét. Dr. Ádám Antal tanszékvezető egyetemi tanár, a HNF Baranya Megyei Bizottságának elnöke A Computext vevőkészüléke, melyet legközelebb a szeptember 13—24-i Brno-i nemzetközi vásáron állítanak ki. Történelmi dátum a Computext Vállalat életében: 1984. január 11;én este dr. Egri Tamás és Kovács Tibor fejlesztő mérnökök a team-ben résztvevő társaikkal a vállalat udvarán felállított parabolatükör mellé vitték ki a színes televíziót és egy üveg pezsgőt. Erős havazás mellett ünnepeltek: sikerült a 3SAT állomását „megfogni" a világűrből, az ESC műholdról. Az 1985-ös tavaszi BNV egyik szenzációja volt az a .jtfFbbolatükör -j- műholdvevő ' bérrendezés, melyet a pezsgős ünnep után alig két hónappal készítettek. Akkoriban a műholdas televíziózás apróbb hulláma indult, majd elcsitult. Igen egyszerű okokból: az úgynevezett ESC-s kategóriába tartozó műsorszóró adók különböző feltételek mellett engedélyezik vagy nem engedélyezik adásaik vételét. S bizonyos nemzetközi megállapodások — esetleg fizetség — ellenében volna mód bepillantani a Music Box avagy a svájci Teleklub adásaiba. A várt áttörést és a nagy lehetőséget a Direkt Broadcasting Satelliers, rövidítve a DBS műholdak adják majd, amelyek fellövését többszöri halasztás után ez év őszére tervezik. Evvel kapcsolatban adhat némi támpontot Bányász Rezsőnek, a kormány szóvivőjének a közelmúltban tett nyilatkozata, mely szerint minden korlátozás nélkül eljuthatnak e programok a lakossághoz Többször is jártam a Computext Textilipari Műszer és Számítástechnikai Fejlesztő Vállalatnál beszélgettem Katona Tiborral, a vállalat igazgatójával. Az eltelt évek alatt lehetőségeik maximumával élve különféle műholdvevőket fejlesztettek ki, s mára elmondhatjuk: berendezéseik a világ élvonalában vannak, árban versenyképesek a nyugati berendezésekkel. A vállalat társulást hozott létre, melynek tagjai a Computext, a Metal- Ioglobus és a GELKA. Ez utóbbi kettő gondoskodik az értékesítési, szerelési, illetve majdani szervizelési feladatokról. Oárday Ernő, a műholdvevők fejlesztési osztályának vezetője több jó hírrel szolgált. Mindenekelőtt arról, hogy a társulás felkészült a hazai igények kielégítésére. Szó szerint: a műsorszóró műholdak fellövése után azonnal akár több ezer berendezést is piacra tudnak dobni! Csak előzetesen: az 1985-ös BNV-t követően az NDK azonnal mintaberendezést vásárolt tőlünk, 1986-ra a teljes áruskálát kérte, 1990-ig több millió rubeles igényt jelentett be. A többi szocialista ország is jelentkezett, és kis sorozatú mintát kért A kérdés jogos: milyen lehetőségeink adódhatnak tehát a műholdas adások vételére, s mely adások érkeztek karnyújtásnyi közelségbe? A Computext család több tagból áll. Ott az egyéni műholdvevő, berendezés, mely a családi házak számára .készül. Gyártanak úgynevezett kisközösségi vevőket, mely mondjuk egy bérház lakóinak, néhány a célra társult családnak ad módot a kát más országok bérelhetik ki. Mondjuk a spanyolok, svédek, avagy az osztrákok, de az is lehet, hogy tengeren túliak, s előbb-utóbb például ausztrál avagy japán adók is beszállhatnak. Nem álom, s talán még ebben az évszázadban elérhető, hogy az otthoni televízióskészülékek világvevő készülékké .alakulnak át a technika segítségével. Mindenesetre a Computext' vevői akár 20-30 tv-állomás programját is eljuttathatják otthonainkban. A közvetlen műsorszóró műhold az Egyenlítő felett 36 000 kilométer magasságban, a Földdel együtt haladva sugározza adásait. műholdfogásra. A harmadik családtag a nagyközösségi vevő, a negyediket pedig kábel- televíziós célokra fejlesztették ki. Egy ilyen berendezés több ezer családhoz eljuttathatja a venni kívánt programokat. És végül gyártanak adókat(l) is,’ mely segítségével a földrajzilag elzárt települések kapnák meg a műholdak adásait. Ez utóbbira valószínűleg Magyar- országon nem lesz szükség, hiszen hazánk szinte egész területét besugározzák a DBS- műholdak. A vevő két egységből áll.- A parabolatükörből és a vevőegységből, mely szaknyelven egy D2-MAC dekóder, s feladata, hogy a műholdról sugárzott jeleket a tv-készülék „nyelvére lefordítsa". A fran- cia-NSZK DBS-program keretében felbocsátandó műhold több csatornán dolgozik majd. Ami számunkra izgalmas és fontos: az NSZK TV-SAT része négy csatornán televíziós programokat sugároz, a nemzeti adást, egy csatornán 16 sztereo rádióprogramot, ami a digitális technikához hasonló hangminőséget nyújt majd. A zenebarátok számára az évszázad csodája bizonyára ez! A franciák két tv-adást, egy rádióprogramot, az olaszok a RAI-1 adását küldik szét Eu- lópa fölé. Ez várható ősztől, a jövő ér elejétől nagyvonalakban, s annyit változhat még a kép, hogy a még szabad csatornáVégezetül még egy információ. Köztudott, hogy a távközlés szabályait, az adás és vétel kérdéseit nemzetközi egyezmények szabályozzák, s hogy a hazai engedélyezés a Magyar Posta privilégiuma. Sikerült némi információt kapni dr. G. Tóth Károlytól, a Magyar Posta Központja műsorszóró osztálya vezetőjétől. Ő elmondotta, hogy nem könnyű feladat a nemzetközi egyeztetés, s főleg a megfelelő, hosszú távra érvényes szabályozás kidolgozása. Jelenleg folyik ez a munka, s rövidesen előbb sajtótájékoztató keretében majd megfelelő lakossági felvilágosító szolgálattal igyekeznek minden legszükségesebb tudnivalót közkinccsé tenni, segítséget nyújtani. Szó van arról is, hogy bizonyos ECS-progra- mok vételét is lehetővé teszik, mint például a 3SAT, avagy a TV5 kulturális tartalmú adásait. Seaítik továbbá a műholdvevők telepítését, bemérését, zavarvédelmét. Váriuk tehát a startot, s fi- qveljük a híradásokat: az NSZK—francia műhold fellövését. Ausztria az AUT-SAT műholdat tervezi 5 programmal, Svájc a SUl-SAT-ot, szintén öt proqrammal, mindkét műhold fellövésének időpontja bizonytalan. És természetesen várjuk az 1990-es évekre proq- nosztizált keleti műholdat is, mely a szocialista orszáqok tv-adásait hozza be a szobába. Kozma Ferenc Computext reklám: „Lakásába hozzuk a nagyvilágot” Világvevő televíziózás Már néhány hónap csupán! Nemcsak tv, hanem sztereórádiózás is
