Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)
1987-08-20 / 229. szám
A Dunántúlt napló 1987. augusztus 20., csütörtök IIHNF kitüntetési ünnepsége a Mozgalmi Házban Kiváló és érdemes társadalmi munkások Augusztus 20-a alkalmából tegnap a Hazafias Népfront; Pécs Városi Bizottsága is kitüntetési ünnepséget rendezett a Tüzér utcai Mozgalmi Házban. Az ünnepségen részt veitek a város párt- és állami szerveinek képviselői is. A Himnusz elhangzása után dr. Tekeres Miklós, a HNF Pécs Városi Bizottságának elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót dr. Nagy József országgyűlési képviselőnek, aki az ünnepi beszédet tartotta. Ezután került sor a kitüntetések átadására; a kitüntetéseket dr. Tekeres Miklós adta ót. „Kiváló társadalmi munkás" kitüntetést kaptak: Balog Miklós (III. sz. lakóterületi pártvezetőség), Koczándi János (Eilend), Csányi Sándor (Szigeti I.), Nyikos Zsigmond (Belváros I.), Gaszl Ödön (Újmecsekalja V.), dr. Cellértné dr. Kugler Anna (Görcsöny), Jäger Bálint (Rácvárosi MSZMP biz.), dr. Tarrósi József (MSZMP Üjme- csekalja II.), Végh Ferenc (MSZMP I. lakótér, vezetője), Szécsi Zoltán (I. pártvezetőség), Petz Antal (I. sz. pártvezetó- ség), Révész Lajos (I. sz. párt- vezetőség), Am re in János (Hird), Papp András (Bakonya), Dudás Antal (Üjmecsekalja II.), Gór György (MSZMP Siklós II.), Balázs Józselné (II pártvezetőség), Albrecht Mária (I. lakóterületi pártvezetőség), Csillag József (Újmecsekalja II. MSZMP), dr. Horváth Tivadar (Gyárváros), Ungvári Etelka (Meszes II.), Halfámé Jakobi Edit (Lvov-Kertváros), Hrubi Györgyné (Belváros II.), Böröcz László (Közjogi Munkabizottság), dr. Hazafi Józsefné (Közjogi Munkabizottság), Varga Antalné (Társadalompolitikai Tanács), dr. Várkonyi Amália (Társadalompolitikai Tanács). Gál Béla (elnökség), Csicsók Lajos (Siklós II.). „Érdemes Társadalmi Munkás" kitüntetést harmincketten kaptak. Az ünnepség a Szózattal ért véget. Egészségházat avattak Harkányban Jogosan lehetnek büszkék a harkányiak tegnap átadott új egészségházukra. Kokas Ignác tervező munkája a szemnek is tetszetős: az épület tágas pá- zsitos tér közepén emelkedik fehér falaival, barnára pácolt ajtóival-ablakaival, piros cserepes tetőjével. A kivitelezők, a Harkányi Nagyközségi Közös Tanács sellyei székhelyű költségvetési üzeme 1985 tavasza óta dolgozott az egészségügyi komplexumon. Az ösz- szes költség majdnem eléri a tizenkétmillió forintot, amelyből a harkányi tanács mintegy tízmilliót saját forrásából biztosított. A bensőséges hangulatú avatási ünnepségen Szép János tanácselnök köszöntötte a vendégeket, majd dr. Kóbor József megyei főorvos, címzetes egyetemi tanár mondott rövid beszédet. Többek között hangsúlyozta, hogy a létesítmény a modern egészségügyi alapellátási feltételek igényeit nagymértékben kielégítik. Köztudott, hogy az egészség- megőrző nemzeti program különleges feladatokat is ró a közeljövőben az egészségügyre. Dr. Kóbor József kiemelte, hogy ennek a nemzeti programnak helyi megvalósításához nagyban hozzájárulhat e modern egészségügyi komplexum, amely a korábbi szétszórt elhelyezkedésű rendelők helyett egy helyen biztosítja a betegek ellátását, és amely egyúttal egy komplex szakmai egységet képez, ahol a magasabb szintű diagnosztikai feltételek is rendelkezésre állnak. Az avató beszéd után Szép János, a Hazafias Népfront Harkányi Bizottsága nevében „Érdemes Társadalmi Munkáért" kitüntetéseket adott át, valamint Orlovics Gyula, a Harkányi Költségvetési üzem megbízott üzemvezetője - szintén jelentős társadalmi munkájáért — főorvosi dicséretben részesült. A meghívott vendégek ezután megtekintették az egészségügyi komplexumot. A 756 négyzetméter alapterületű épületben tágas várószoba, két körzeti orvosi rendelő, gyermekorvosi rendelő, tanácsadói, védőnői szoba, ügyeleti helyiségek kaptak helyet. A belső udvarban tetszetős kis kertet alakitottak ki. A felső szinten tetőtérbeépítéssel négy darab háromszobás lakás helyezkedik el az egészségügyi dolgozók részére. A körzeti orvosok a nagyközség lakosságán kívül még négy társközséget, a két fogorvos 18 társközséget lát el. A gyermek- orvosi rendelő szeptember elsejétől várja nyolc község betegeit. Ó. Zs. Ülést tartott a KNEB ülést tartott szerdán a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a szervezet székházában. A testület megvitatta és elfogadta a szántóföldi növénytermesztés biológiai alapjainak helyzetével és fejlesztési lehetőségeivel foglalkozó vizsgálati jelentést, s úgy döntött, hogy a tapasztalatokról tájékoztatja a kormány illetékes szerveit. A KNEB ezután elfogadta két új vizsgálat programját: A jelenleg kísérleti jelleggel működő családsegítő központok tevékenységét értékelve a népi ellenőrök választ keresnek majd arra, hogy a szociális ellátás új intézményei miként járultak hozzá a családok kiegyensúlyozottabb életviteléhez, szaporodó gondjaik megoldásához. Felmérik, hogy a központok milyen tanácsadási, gondozási és egyéb szolgáltatásokkal állnak a rászorulók rendelkezésére, s összegzik az intézményhálózat fejlesztésének további feladatait, lehetőségeit is. Mindezekkel a vizsgálatokkal, az eredmények közreadásával a népi ellenőrzés hozzá kíván járulni o kormány határozata nyomán 1985-től fokozatosan kiépülő családsegítő központok eredményes munkájához. Ugyancsak fontos vizsgálati program lesz az elkövetkezendő időszakban a magánkereskedelem helyzetének felmérése, amelynek során a népi ellenőrök tapasztalatokat gyűjtenek a tanácsi szakigazgatási szerveknél, a nagykereskedelmi vállalatoknál és a KISOSZ megyei szervezeteinél is. A KNEB tíz megyei népi ellenőrzési bizottság közreműködésével értékeli, hogy a magánkereskedők tevékenysége milyen mértékben járul hozzá az ellátáshoz, s megvizsgálja azt is, hogy működésük egyes területeken — így például az alapellátásban — miért nem tart lépést a lakosság szükségleteivel. A program emelletfi kiterjed az áruk eredetének, az értékesített termékek összetételének, minőségének vizsgálatára csakúgy, mint az árkialakítás és -alkalmazás, a nyilvántartási idő, illetve a fogyasztói, érdekvédelem más kérdéseire. Annak is utánanéznek a népi ellenőrök, hogy a magánkereskedők mennyiben tesznek ele-, get könyvvezetési kötelezettségüknek és az adózás alapjául szolgáló bizonylati előírásoknak. A vizsgálat során, illetve a tapasztalatok hasznosításában a népi ellenőrzés együttműködik a kereskedelmi felügyelőségekkel és a szakszervezetek megyei tanácsaival. A hetes napközi megengedett lakói, gondozóikkal Talán ez a legszebb ház ma Szentiőrincen, és nemcsak kívül tetszetős, aki betér, nagy gonddal, ízléssel berendezett szobákat talál. S büszkén mutatják a szentlőrinciek: így gondoskodunk mi az időseinkről. Ez a ház az idősek hetes napközi otthona. Megfontolt, több éves tervező- és építőmunka eredményeképpen tegnap délelőtt adta át Györvóri Márk, a nagyközségi tanács elnöke a szép létesítményt. Fél évtizede dolgoznak a terven: négy éve költöztették ide az idősek napközijét, akkor másfél millió forintot költöttek a bővítésié és az átalakításra, amelyet a szentlőrinci Költségvetési üzem végzett. Most százötven négyzet- méteres szolgáltató résszel gyarapodott a ház: kényelmes fürdőket, és kiszolgáló helyiségeket épített a KISÉPTERV gmk. 1 000 000 forintot költöttek az átépítésre, amelyhez segített a Szigetvári Váiosi Tanács is a városkörnyéki alapból, míg a megyei tanács egészségügyi osztálya a napközi működtetésének feltételeit teremtette meg. Mit nyújt Szentlőrinc az időseinek? A hetes napköziben héftőtől péntekig bent laknak a jelentkezők, de nemcsak a hétvégeken, bármikor hazamehetnek utánanézni otthoni do1- gaiknak. Kilencen költöznek be augusztus 23-tól a két kétágyas, és a két háromágyas szobába. Egy helyet fenntartanak az átmeneti, vagy a rendkívüli elhelyezésekre, s erre lehetőséget adnak a körzet öt településének, Szabadszentkirálynak, Királyegyházának, Bicsérdnek, Bükkösdnek és Hetvehelynek. A tanácselnök mondta, először tartottak attól, hogy nem szívesen jelentkeznek az idősek, de az előzetes tájékozódó felmérések alkalmával kiderült, hogy nagy szükség van erre az intézményre. Akik ide jelentkeznek, nem szakadnak el az otthoni és bgráti környezettől. A térítési díj is rendkívül kedvező: a szállásért naponta húsz, az étkezésért 33,50 forintot fizetnek az idősek, de a kisnyugdíjasok ennek mindössze húsz százalékát téritik. A napközi nemcsak tágasságával, szép megjelenésével figyelemre méltó, hanem a szép berendezésével, a szórakozást nyújtó technikájával is, amelyre háromszázezer forintot költöttek. G. M. Dzsessztábor Megközelítően 100 résztvevővel megyei dzsessztábor kezdődött tegnap este Sikondán. A tábor annyiban megyei, amennyiben a Baranya Megyei Művelődési Központ és a megyei KISZ-bizottság a rendezője. Egyébként a résztvevők jó háromnegyed része az ország különböző tájairól érkezett Si- kondára. Mint Stenczer Béla, a tábor szervezője és életrehívója, a megyei művelődési központ főelőadója elmondta, eredetileg valóban elsősorban a baranyai dzsesszkedvelőkre gondoltak, amikor négy éve először rendezték meg az ötnapos találkozót. A gondolatot az a jelenség ösztönözte valósággá, hogy észrevették: kezd fogyatkozni a dzsessz művelőinek és hallgatóságának a hetvenes-nyolcvanas években oly szépen meggyarapodó száma. A hiba valahol azonban mégiscsak itt, a megyehatáron belül kereshető, mivel Baranya, s Pécs számára nem bizonyult eléggé vonzónak a tábori muzsikálás formája. Annál nagyobb örömmel vették hírét az ország különböző vidékein működő kisegyüttesek és klubvezetők. Az együttmuzsikólás, a közös zenehallgatás és a sokféle új ismeretszerzési lehetőség "bevált. Az idén már ötödik alkalommal rendeznek Sikondán dzsessztábort augusztus 19-23. között. A programban számos érdekes előadás, önálló koncert szerepel a kiegészítő programokon kívül. A tábor nyitásaképp tegnap a pécsi Szélkiáltók és Malecz Attila modern- dzsessz-együttese szerepelt, s Benkó Sándor tartott előadást Ami a sikerek mögött van címmel, együttesük közel három évtizedes működéséről. Ma Deseö Csaba és Deseő Attila koncertje áll a középpontban. Holnap pedig megemlékeznek a 30-as—40-es évek legendás emlékezetű Martiny Sextettjé- nek alapítójáról, Martiny Lajosról, aki 75 éve született. A további programban főleg budapesti és hódmezővásárhelyi muzsikusok szerepelnek a zenei és ismeretterjesztő programban. W. E. Grósz Károly látogatása Somogy megyében (Folytatás az 1, oldalról) fog az első változattól, pontosabban és árnyaltabban határozza meg a cselekvés irányait, hangsúlyait és eszközeit is. A kormány nem törekszik arra — mondta a miniszterelnök —, hogy a társadalmigazdasági élet minden szintjére cselekvési programot ad- ion. Az ágazatoknak, s ezen belül az egyes vállalatoknak, intézményeknek maguknak kell meghatározniuk feladataikat, és számba venni a mozgósítható eszközöket. Ezeknek természetesen igazodniuk kell a kormány munkaprogramjához, amely lényegében négy alapvető célt határoz meg: a külső és belső fizetési egyensúly javítása, a fizetőképesség megőrzése, a költségvetési hiány és a külső adósságok növekedésének megállítása; a vállalati, intézményi és egyéni teljesítmények növelése; a szociális feszültségek növekedésének ellensúlyozása; a gazdasági reform következetes továbbvitele útján az érdekeltségi rendszernek, a piac szabályozó szerepének erősítése, a vállalati és népgazdasági tervezés összhangjának megteremtése. A program megvalósulásának garanciáiról szólva Grósz Károly elsőként a cselekvőkészséget említette. Az eddiginél határozottabban tudatosítani kell — s nem csak szóban, hanem a valós teljesítmények elismerésével is —, hogy a cselekvés az egyetlen értékes magatartás. Ezt az elvet nemcsak a termelő munkahelyeken, hanem a vezetői posztokon is érvényre kell juttatni. Beszélt a kormány elnöke arról is, hogy szóhasználatunkban a válság fogalmához kizárólag negatív tartalom kötődött. Holott a helyes értelmezés szerint a válság bizonyos felgyülemlett problémák megoldásának periódusa is, amely cselekvésre késztet — éppen a cselekvést megakadályozó kényszerhelyzet elkerülése érdekében. A sajtótájékoztatót követően Grósz Károly részt vett az országgyűlési képviselők Somogy megyei csoportjának ülésén, újabb észrevételeket, javaslatokat gyűjtve a stabilizációs munkaprogram végleges kidolgozásához. A képviselők a megye sajátosságaiból kiindulva egyebek között az élelmiszergazdaság versenyképességét rontó tényezők hatásának csökkentését, a halmozottan hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatási programjának folytatását, a vidéken élő emberek esély- egyenlőségének megteremtését - így például bizonyos szolgáltatási díjak egységesítését - szorgalmazták. Komplex säoBcbssoS egység A gondoskodás szép péMájfaíSfl Átadták az idősek hetes napközijét Szentlőrincen
