Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)
1987-08-15 / 224. szám
telőtérbeli kiállítótermében 18. századi falfestményeinek a restauben elkészült a Perczel utcából a stílusuk a többi lakóépülettel együtt a legszélesebb szakmai körökben is vitákat váltott ki. Tetszett és nem tetszett egy-egy épület az utca emberének és az elismerés szavai is gyakran elhangzottak a pécsi polgárok és az idelátogatók részéről. A műemléki és régészeti védettség alatt álló belvárosban a történeti örökség védelme kiemelt jelentőségű. Annál is inkább, mert az UNESCO „világörökség" programjában kívánjam felvenni a pécsi római kori sírépítmények együttesét, éppen az itt folyó feltáró és helyreállító munka elismeréseként. A magyar kultúrtörténet szempontjából hasonló jelentőségűek a püspökvári ásatások során feltárt leletek, a Nagy Lajos korabeli egyetemmel, az Aranyos Mária kápolnával. A tervidőszak során a megyei és városi politikai és állami szervek több alkalommal is áttekintették a belváros megújításának folyamatát. Operatív módon mozgósították a városban működő társadalmi és tömegszervezeteket, tudományos intézményeket, tömegkommunikációs szerveket, valamint a lakosságot. A véazett munka alapján pályázhatta meg és nyerte el a város 1986-ban a Hild János emlékérmet. A VII. ötéves tervi program nagysáaát ielzi, hoay mintegy 450 lakás felújítását kell biztosítani a belvárosban. Megközelítően 25 km közműrekonstrukciót és 15 km útfelújítást és feilesztést kell elvégezni, en«ütt az utóbbiakhoz- kapcsolódó forgalmi csomópont rendezéssel. Közel 12 000 négyzetméter alapterületű kereskedelmi és szolaáltató létesítmény korszerűsítését tervezi a város elvéaezni és az eavéb közintézmények — ni. Nemzeti Színház - rekonstruk- ciáiát minteav 15 000 négyzet- méter alaoterületen. A műemlékek közül több országos, sőt európai rangú emlék helyreállítási munkái folytatódnak, amelyek csak az ókeresztény sírkamrához hasonló kiemelt programként valósulhatnak meg (románkori kőtár, középkori egyetem, Aranyos Mária kápolna, városfal). Napi gondjainkat és feladatainkat taglalva ismételten felfelmerül bennem az évekkel ezelőtt feltett két kérdés: meny-- nyit ér a belvárosunk? Új élet- rekeltése túljutott-e a holtponton? Megpróbáltam a „többet ér" és a „túljutott a holtponton" álláspontomat alátámasztani, írásomból mégis az ezredfordulóig terjedő feladataink felsorolása kerekedett ki. Bíztassanak ezek további közös erőfeszítésre, jó munkáira és időszakonként ünneplésre is. Gömöry János városi főépítész Mi lesz a romkerttel? Befejezés előtt az építkezések a pécsváradi várban Az egyik oldalon lázas munka, a másikon mindent elborító gaz. Ez a pécsváradi vár 1987 nyarán. Itt a romos falak között minden I. István királyunkra, az alapítóra, valamint a későbbi Árpád-házi királyokra emlékeztet, hiszen e hely nemzeti történelmünk legkorábbi emlékei közé tartozik. Ezért is furcsa, hogy oly vontatottan halad a régészeti feltárás és oly kilátástalan a romok helyreállításának, bemutathatóvá tételének a jövője. A pécsváradi vár több építési szakaszban formálódott. Évek óta tart az ún. palota- épület felújítása, ez most már minden jel szerint a közeli befejezés küszöbén van. Úgyszintén a végső szakaszba jutott a szálloda építése. A hajdani kis turistaszállóra, valamint az L-alakú földszintes épületre már semmi sem emlékeztet. A patinás ágyútorony mellett, ahhoz stílusosan illeszkedő új épület áll, ez a szálloda bejárata, s itt lesz a recepció. Ehhez csatlakozik az új, emeletes, tetőtérbeépítéses szálloda - az együttes tervezője Krávár Ágnes (VATTI) —, ahol 28 kétágyas szoba és 2 háromágyas lakosztály lesz. A kétcsillagos szálloda, amelynek „üzemeltető gazdája a Baranya Megyei Idegenforgalmi Hivatal, az Országos Műemléki Felügyelőség javaslatára államalapító királyunkról a Szent István nevet kapja. Felvetődhet a gondolat: van-e Pécsvá- radnak a váron kívül olyan vonzereje, ami egy ilyen szálloda benépesítésére alkalmas? A Mecsek Touristtól kapott felvilágosítás: a Pécshez való közelség a város szállodahelyzetén hivatott segíteni, ezen kívül a palotaépület rendezvényeinek a szálláshátterét biztosítja. Milyen rendezvényekről lehet szó? Az évszázados palotaépületben van az altemplom és a kőtár - ezek idegenforgalmi vonzerőt jelentenek. Az épület többi részén olyan reprezentatív kialakítású helyiségek vannak, amelyek konferenciák megtartására alkalmasak, de nagy valószínűséggel a leggyakoribb rendezvények a különféle célú továbbképzések lesznek. A palotaépület felújítása 1974 óta folyik, a Baranya Megyei Tanács és az Idegenforgalmi Hivatal eddig mintegy 20 millió forintot költött erre. A szállodát szárny felújítási részének a költsége 11,8 millió forint, a beruházási költség 33 milliót tesz ki. A palotaépületnek és a szállodai szárny felújítási részének az átadási határideje szeptember 15., a beruházási rész befejezése december 20-ra várható. A Mecsek Tourist jövő március 1-jére tervezi a Szent István Szálloda megnyitását. Ezután következik a kérdés: mi lesz a romterülettel? A válasz előtt hadd mondják el, hogy a jelenlegi kapubejárat a jövőben csak gazdasági bejárat lesz, a turisták és a szállóvendégek a palotaépület kapuján át juthatnak be az udvarba, amelynek egy kb. 30 m széles L-alakú sávját fogják rendezni az elkészült épületekhez méltó módon. A romterület maga viszont még egy nagy kérdőjel. Tudomásunk szerint a régészeti kutatás sem fejeződött még be, ennek ellenére azonban mégis foglalkoznak azzal, milyen formában történjék a helyreállítás. Az itt látható rajz az egyik lehetséges helyreállítási megoldás, amelyet a MAKONA építészeti gmk dolgozott ki. Ilyen lesz-e? Ezen még folyik a vita, döntés még nincs. Tudjuk, hogy nagyralátó tervek gyors megvalósítására manapság kedvezőtlen a helyzet, de arra azért kell jutni pénznek, hogy a romokat ne borítsa el a gaz, s csinos képet mutasson a romkert. szép új pécsi üzletek egyike: az Amfora Széchenyi téri boltja Siklóson a városháza mögött az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség pécsi kirendeltségének a kivitelezésében folyik a 16. századi eredetű, Malkocs bejről elnevezett dzsámi rekonstrukciós felújítása Mendele Ferenc tervei alapján. A dzsámi a századokat átvészelve különböző célokat szolgált, így lakóház is volt. Az utóbbi években azonban már csak egyre jobban pusztuló rom volt. A felújítás során idén előreláthatóan a kupoladob megépítéséig jutnak el, a munka befejezése jövőre várható. A dzsámi a továbbiakban kiállítóhelyiségként fog szolgálni. Több mint negyedszázada alakult meg Baranyában a megyei tanács műemléki albizottsága, hogy a műemlék- védelem ügyében születő döntések előkészítésében szélesebb körű szakmai, társadalmi részvételt biztosítson és mozgósítson a műemlékek védelmére. Ma a műemlékvédelem egészen más társadalmi közegben dolgozik, mint korábban. A társadalom nyitottabbá vált a múlt értékeinek a befogadására, egyre világosabbá vált, hogy kulturális örökségünk, ezen belül az- építészeti emlékek megőrzése nem maradhat csak az erre a célra létrehozott állami szervezetek feladata, a műemlékvédelemben mindannyiunknak vannak teendői. Az ehhez szükséges társadalmi hátteret a MAB építette. Nehéz lenne felsorolni mindazokat, akik az elmúlt években kiemelkedő egyéniségei voltak a baranyai MAB-nak. Néhány nevet mégis meg kell említeni. Elsőként is dr. Görcs Lászlóét, aki hosszú éveken át elnöke volt az albizottságnak és fáradhatatlan szószólója a műemlékvédelem ügyének; dr. Molnár Imréét, aki a szigetvári várbaráti kör köztiszteletben álló elnökeként tudományos háttérrel vett részt ebben a munkában; Fetter Antalét, aki a pécsi belváros minden házát személyesen ismerte és az építőmester értő szemével látta a hibákat, s mondott figyelemre méltó véleményt; Pápai Jenőét, aki a sellyei és ormánsági helytörténet kútfeje, és a műemlékvédelem társadalmasításának a megtestesítője; Debitzky Istvánét, aki nemzedékeket tanított az építészeti értékek ismeretére és nevelt azok szeretetére. Ök és mindazok, akik immár több mint 25 éve tették és teszik a dolgukat, adnak példát elkötelezettségből, lelkesedésből és az elmúlt korok által létrehozott építészeti alkotások tiszteletéből. Az albizottság munkája jó ideig elsősorban arra irányult, hogy egy-egy műemléki szempontból fontos településen közvetlen információkat szerezzen az ott lévő védett épületek állapotáról, a velük való törődés fokáról, gondjairól, gyakorlati javaslatokkal segítse a műemlékvédelmet. A módszer kiválóan alkalmas volt arra, hogy a területen működő testületek és a lakosság figyelme a műemlékügy felé forduljon. Kiterjedt a bizottság figyelme a megye területén folyó régészeti kutatásokra, a népi emlékanyag védelmére és a belvárosokban folyó rekonstrukciós munkákra is. Véleményt nyilvánított az előterjesztett jelentősebb, a műemlékvédelmet is érintő területrendezési ügyekben és az állásfoglalását eljuttatta a döntésre illetékes szervekhez. Az ilyen esetekben a műemléki érdekek megfogalmazásával, képviseletében vesz részt a fejlesztési döntések alakításában. Ma már a szervezetek többsége felismerte a rábízott, az általa kezelt, használt régi épületek értékeit, így a MAB-nak jószerivel nr«T> az a fő feladata, hogy felmutassa, elfogadtassa a műemlékek értékeit, hanem hogy erősítse a m lemlékkel foglalkozó szerveze ek kapcsolatait és társadalmi ellenőrzést biztosítson a műemlékekkel kapcsolatos hatósági, hivatali, vállalati és magántevékenységekhez. Dr. Tihanyi Csaba a Baranya megyei műemléki albizottság titkára Mnemléki Albizottság Baranyában * B i 910 A r • r 91 i B I B fl I 8
