Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-15 / 224. szám

Vázlatok Pécs XX. századi építészetéhez Pécs műemlékileg védett te­rülete a városfaltöredékkel kö­rülvett történelmi városmag, a belváros. Itt rakódtak le és maradtak fenn legsűrűbben az elmúlt évszázadok értékes épí­tészeti alkotásai, amelyek a város folyamatos fejlesztése so­rán kiegészültek a korunkban tervezett-épített épületekkel. A védett belső városrészek, együt­tesek szervesen beleépülnek a várostestbe, városszerkezetbe. Az elmúlt korok építészeti elemzése, értékelése, tovább­fejlesztése és védelme csak akkor teljes, Ha nem szakítjuk ki belőle önkényesen korunk építészeti törekvéseit, eredmé­nyeit. A XX. század nyitó év­tizedei a társadalmi-gazdasá­gi átalakulások, a művészet frontvonalaiban — az építészet­ben is - a forrongó úiatkere- sés, a váltás évtizedei. A hosz- szú évszázadokon át érlelődő, megnyugtató kánonokkal dol­gozó nagy történelmi 'tíluskor- szakok után a múlt század vé­gén beköszöntött c stílustalan- ság kapkodó zűrzavara, a tar­talmi alapok elhanyagolása, a hivalkodó formai elemek, a de­koráció értelmetlen elburjánzá­sa. Jellemző példa erre Pé­csett, a Jókai u. 4. sz. alatti Kollár-ház és a Sörház u. 4. szóm alatti bérhóz. A XX. sz. feszítő ereiű új igé­nyeit (pl. a felduzzadó városok tömeges lakásépítését) a régi módszerekkel már nem lehetett kielégíteni. Új, friss gondola­tokra. a káoszban rendet te­remtő erőkre, új művészeti tíz- parancsolatra volt szükség. A racionális, új építészet, a Bauhaus-korszakot megelőzően volt egy átmenetinek tekinthe­tő, a historizmus elemeit visz- sza-visszaidéző korszak: a szá­zadfordulótól az I. világhábo­rúig terjedő időszak, melvnek legkarakteresebb és egyben legtöbbet alkotó pécsi mestere Pilch Andor. A tobzódva díszí­tő álhistorizálástól elfordulva higqadt, fegyelmezett szerkesz­tésű és ornamentikájú épüle­teinél nagy súlyt fektet a belső elrendezésre, a praktikus hasz­nálati szempontokra. Legjelen­tősebb pécsi alkotási közül ki­emeljük a Kossuth u. 5. sz. alatti Pannonia Szállót, a Rá­kóczi út 80. sz. alatti egyetemi központi épületet, a Dohány u. 5. sz. alatti Mór Kollégiumot. A modern építészet kialaku­lásában a nagy fordulópontot az I. és II. világháború közötti időszak jelenti. Felgyorsulnak az európai és magyarországi társadalmi-gazdasági átrende­ződések, feszítő erővel lépnek fel a szociális igények. Új mód­szerekre volt szükség a sablo­nok és mintakönyvek helyett. Meg kellett találni azt a ki­induló alapot, ahonnan a sti- lusutánzás monoton körforgá­sát meg lehetett állítani és he­lyébe az ígéretes kiutat a funkcionalizmus, az anyag, szerkezet, a szociális követel­mények fontosságát, elsődle­gességét meghirdetni. Ezeket a feladatokat vállalta magá­ra a kor legjelentősebb épí­tészeti, szellemi és gyakorlati műhelye, a Bauhaus. Ez a korszak Pécs építészetét is je­lentős alkotásokkal gazdagí­totta. A Bauhaus tanulói, ké­sőbb tanárai közé tartozott a Pécsett is alkotó Forbát Alf­réd, Breuer Marcell, Molnár Farkas és Weininger Andor. Rajtuk kívül ennek az időszak­nak nagy építészeti egyénisé­gei várc.unkban Hollmann László, Visy Zoltán, Nendtwich Andor, Weichinger Károly és a vállalkozásaival mind na­gyobb szerephez jutó Pilch Andor. A két világháború közötti pécsi építészeti alkotások kö­zül kiemeljük a következő épü­leteket: Mecsek-oldal, Kapos­vár u. 4., villa, terv: Forbát Alfréd, Batsányi u. 10., lakó­ház, terv.: Hoffmann László, Mecsek üdülőszálló, terv.: Lauber László, Nyíri István, Nendtwich Andor, Visy Zol­tán, Ludwig Károlv, Pálos templom és rendház, terv.: Weichinger Károly, Surányi út 18.. terv.: Molnár Farkas. A Bauhaus a húszas évek derekáig mint o stíluskaval- kádba merült kiúttalan múlt taqadása, feltétlenül pozitív irányzat. Idővel túlzott racio­nalizmusa, érzelemnélküliséqe, de főleg az eoigonok rossz szakmai gyakorlata miattakri- tiknk kereszttüzébe került. A továbbfeilődés iránvzékát azonban a modern építészet megtalálja az organikus alko­tói szisztémával. A mindig eavediként mérlegelt funkció­ból és anyagból bontia ki az épületet, formaalakításával, szerkezeteiv.l szervesen bele­ágyazza a körnvezetébe. A természet és építészet, a ter­mészetes és mesterséges em­beri környezet összhangzatta­náról van itt szó, az egyedi mérlegelés, a téralakítás fe­szes szabadságáról. A mai gvakorlati építészeti tevékeny­ség jelentős részben ezt a fel - foaóst képviseli. De kanyarodjunk vissza még a II. világháború utáni építé­szetnek az ötvenes évekre eső különleges oldalívelésére, az úgynevezett szocreálra. Pécs szerencsésen vészelte ót ezt az időszakot. Eqyrészt a város- szerkezetben jelentős változást nem idéztek elő a nem túl naqv volumenű lakásépítési akciók (pl. Meszes, déli vá­rosrész), másrészt az épültek szolidabb részletkéozésükkel elkerülték az akkoriban or­szágosan jelentkező, durván archalizóló sematizmust. A XX. század építészete- művészete hosszabb idő óta, de különösen napjainkban a szakmai, esztétikai viták ke­reszttüzébe került. A viták he­vesek, érzelmileg túlfűtöttek, a 'eegyszerűsített törzskönyvezés szerint minden jó, amit a klasszikus érettségű stíluskor­szakokban alkottak és min­den rossz, ami a századfor­duló után épül. (Kicsit hal­kabbra fogva a szót: szerin­tük az is jónak — sőt, megvál­tónak — ígérkezik, ami nap­jainkban olyan divatos: pl. a posztmodern.) Szerintük az építészet utolsó valamirevaló értékelhető korszaka a sze­cesszió vo't. Korunk balkézről való épí­tészeti értelmezését, értékelé­sét nagyon egyszerű és ké­zenfekvő történelmi visszauta­lásokkal lehetne parírozni. Csak kiragadva és leegyszerű­sítve: Mozart zenéjét kora kri­tikusai fülsértőnek, disszo­nánsnak, elviselhetet'ennek tartották: a szerkezeti, formai csodát, a gótikát saját kora mélyen megvetette, barbár építészetként utasította el. Ez azonban érvként távolról sem elegendő. A nagy felelősséggel járó nemes feladat: a korokat át­ívelő, azonos értékelő szem­pontok kido'gozósa, a tárgyi­lagos tudományos elemzés és értékelés még várat magára. Erdélyi Zoltán A mellékletet szerkesztette: Hársfai István A fotókat készítették: Hársfai István, Läufer László, Cseri László. iskalamúzenm Nagytótlalun Baranyában a népi mű­emlékek és értékek meg­óvására, a népi házak hasz­nosítására van már tájház, alkotóműhely, naiv festők kiállítása, nemzetiségi, népi kultúrát bemutató kiállítás, pajtaszínház. Idén az októ­beri műemléki hónapban Nagytótfalun a régi iskola- épületben egy kistanterem- nyi bemutatóteremben meg­valósul a falusi iskolamú­zeum. Az odalátogatók megcso­dálhatják azt, hogy milyen volt a régi összevont tan­terem, ahol hat osztály gye­rekei kántálva mondták az egyszeregyet és palatáblán tanulták az írás mesterségét. Igaz, hogy mindjárt az első órákon azt tanulták, hogy „Ür ír", mégis az ilyen is­kolákból kikerült népi írók forgatták meg később az úri világot. A falon Kogu- towitz Manó világtérképe Nagy vagy Csendes Óceán felirattal azt a félreértést sugallta, hogy letegezték a nagy tengert. A hittanórák katekizmusa után közös versmondással így tanulták az illemet: Menj az utcán folyvást szépen, Ne állj meg minden lépésen, Menj egyenest célod felé, Ne tekingess minden felé. Ha öregembert látsz, térj ki, Illendően köszönj néki. Nyak és zsebkendőd légyen. Ezek nélkül lenni szégyen. Ne firkálj házak falára, Kerítések oldalára. Az intelmek bizony ma is megszívlelendők. Az épületfelújítás műszaki terveit 1985-ben diploma szakdolgozatként Sági Eni­kő, a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola hallgatója készítette, majd 1986-ban Demcsik Ágnes a múzeum kialakítására adott a dip­lomatervében javaslatot. A nagyharsányi tanács irányításával a pécsi KIOSZ építőmesterei végezték a felújítási munkákat, a be­rendezést a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osz­tálya végzi el. A házban az iskolamúzeumon kívül szak­köri helyiség és helytörténe­ti gyűjtemény is lesz. Szigetvári János Egy forró júliusi délutánon elindult szokásos ebédutáni sé­tájára, hogy felfrissítse isme­reteit a pécsi belvárosról. De ez a séta már nem hozott új felfedezéseket. Kevéssel elin­dulása után rosszul lett, s pillanatokon belül meghalt. Fetter Antal személyében a pécsi műemlékvédelem jeles alakja távozott az élők sorá­ból. Ott volt a tórsadalmasí- tott műemlékvédelem bölcsőjé­nél, hosszú évekig ő irányítot­ta a pécsi műemlékvédelmi bi­zottságot. Életét Pécs múltja kutatásának szentelte, s amit ebből gyümölcsöztetni tudott, városára örökítette. Sokirányú munkásságát 1983 végén gyűj­teményes kiállításon mutatta be, ott látott épületmodelljei- ből adunk itt összeállítást. Szenvedélyesen kutatta Pécs építészeti múltját, s autodidak­taként kemény önképzéssel el­jutott odáig, hogy a műemlék- védelemmel foglalkozó szakem­berek sem röstellték tanácsát, segítségét kérni munkájukhoz. Fetter Antal lelkes résztve­vője volt a MAB-konferenciák- nak, s készült a mostanira, a pécsire is. Ezen már csak az emlékezetünkben lehet jelen. Részletek egy életműből Pécs „látképe" az 1700-as évek elején Az 1830—34 között épült városháza Ilyen volt Gázi Kászim pasa dzsámija eredeti formájában Két jelentős római kori építmény - a Cella Trichora és a Cella Septichora modellje HÉTVÉGE 1987. augusztus 15., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents