Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)
1987-08-15 / 224. szám
Túljutott a holtponton Ilyen kerámiatáblákkal tisztelik meg Siklóson az utcák névadóit - Milyen kár, hogy ezen fordítva van a Lánchíd I Á Hazafias Népfront műemlékvédelmi feladatai A nemzeti vagyon részét képező építészeti emlékek, valamint a hagyományok egészséges ápolásához a Baranya megyei honismereti mozgalom sok szállal kapcsolódik, elsősorban a honismereti szakkörök, a vár- és múzeumbaráti körök, város- és községszépítő egyesületek, a műemlékvédelem társadalmi munkásai áldozatos és sokszínű munkája által. A honismereti szákkörvezetők továbbképzésein a műemlékvédelmi feladatok megbeszélése, a szakfelügyelet, teendőivel és hatáskörével történő megismerkedés iránti jelentős érdeklődés mutatkozik. Felsorolni is nehéz azokat a helyi lehetőségeket és módszereket, amelyek során társadalmi munka, honismereti tábor szervezésével, hely- történeti, feltáró munka kezdeményezésével a népfront aktivistái, a honismeret szakemberei járultak hozzá eredményesen a megye műemlék- védelméhez. A vár- és múzeumbaráti körök tudományos és gyakorlati munkájukkal igyekeznek részt venni a műemléki védettséget élvező kastélyok, várak, romok, valamint egyéb középületek állagának megőrzésében és új funkcióba ál - lításuk érdekében. Szakköreink, várbaráti köreink tehát jó gazdái, propagálói műemlékeinknek, bár ez a tevékenységük egyre inkább csak szellemi síkon folyik, minthogy műemlékeink ismertetéséhez, megóvásához, helyre állításához sem anyagi erővel, sem jogkörrel nem ren-l delkeznek. A város- és községszépítől egyesületek a műemlékvéde-' lem társadalmi támogatásán túl anyagi segítséget is nyújtanak a leletek feltárásához, a műemlékek restaurálásához. Szép példája ennek a sikondai „Milleniumi Emlékkő" felállítása, a Komló környéki bányászati emlékhelyek, kialakítása. Bolyban szép eredményeket értek el a műemlékvédelem nemzetiséqi vonatkozású ápolásában. Pécsett a történelmi belváros rehabilitációja igányli az egyesület tagjai és minden városlakó aktív közreműködését. A HNF helyi aktivistái támogatják a megye egyházi jellegű műemlékeinek védelmét is. Különösen fontos a csekély lélekszámú egyházközségek védelem alatt álló épületeinek megmenté-1 se, ahol kizárólag a társadalmi összefogás, a mozgósítás, a helyi kezdeményezések felkarolása segíthet. Szép eredményeink mellett szólnunk kell azokról a nehézségekről, amelyek gátolják a jóakaratú emberek ten- niakarósát. A műemlékvédelem harcosainak nap mint nap meg kell küzdeniük a meg nem értéssel, a közönynyel, a passzivitással, a gon-; datlansággal, az áldozatvállalás hiányával. D. Ruppert Ferencné, a HNF Baranya Megyei Bizottság művelődéspolitikai főelőadója Kapukeret az udvarban A Jókai tér másik térfala, vagyis ami az elefántos tömböt veszi körül, apró lépésenként, pontosabban házanként újul meg. A minap ké- s. ült el a 7-es számú ház, amelybe már visszaköltöztek a lakók, s ahol ismét dolgozik a Hírgép felvevőhelye. Külsőre és első pillantásra ma is ugyanaz az egyszerű, egyemeletes ház, mint volt még a felújítás előtt. Mégis más. Gyönyörűen megújult a kapu, a kapukeret, ugyanígy az üzlethelyiség bejárata, kirakata is, valamint az egész homlokzat. Ám az igazi meglepetés bent, a hangulatosan apró udvarban éri az embert: egy másik kapu. Őszinte meglepetést keltett ez mindenkiben, amikor a felújítás kezdetén a szokásos vakolatleverés után az udvari épületszárny földszintjén egy kőből faragott komplett kapukeret került elő. A szakértői vizsgálódás egy-kettőre kiderítette, hogy arról szó sincs, hogy itt egy másik ház kapuja lenne, sokkal inkább arról, hogy valahol — lehet, hogy ugyan- e ház utcai frontján? — elbontották a kaput, de mégis meg akarván tartani, az udvaron, talán az istálló bejáratául ismét felállították. Az összerakás a másodlagos fel- használás félreérthetetlen jegyeit ' viseli. Később pedig, amikor lakássá alakították a földszintet, vakolattal tüntették el a kapukeretet. Szerencsére! Egyébként- a kutatók azt gyanítják, hogy eredeti formájában ez a Jókái téri ház a Sallai utcai Kóczián-házhoz hasonló lehetett. Káldi Gyula, az OMF építésze által tervezett felújítás kivitelezője az OMF pécsi ki- rendeltsége volt, a felújítás költsége nem' érte el a tízmillió forintot, ezért 5 komfortos lakással és egy szép új üzlettel gazdagodott Pécs. A pécsi püspökvár és a középkori egyetem A mai belváros területét magába foglaló középkori Pécs szabályos négyszög alaprajzú, fallal .körülvett város volt, amelynek az északnyugati sarkában állott az ugyancsak fallal megerősített püspökvár. A Székesegyház és a püspökvár a XI. században alakult ki. A Székesegyházon kívül a várban 1217-ben említik először az oklevelek a Keresztelő Szt. János társaskáptalan kápolnáját. A régészeti feltárások igazolták, hogy a ma is álló — a XVIII. században épült — udvarmesteri ház építése során a középkori templom maradványait használták fel alapként. A templom szentélye az első és a második építési periódusban félköríves- záródásé volt, míg a harmadik építési korszakában — a gótikában — sokszögzáródású szentéllyé lesz, ahogyan azt a XVII—XVIII. századi térképek is ábrázolják. A középkori vár erődrendszerének a maradványait csak kis részben ismerjük a feltárások alapján, de a részletek korántsem elegendők az ösz- szefüggések megállapítására. A fallal és bástyákkal megerősített várban a Székesegyház mögötti területen épül fel 1355;ben az Aranyos Mária kápolna. A közelmúltban -itt végzett ásatások tárták fel a kápolna romjait. A templom szentélye a nyolcszög három oldalával záródik. A kápolna hajójában feltárt kifalazott sírgödörből kerültek elő a magyar gótikus szobrászat és épületplasztika remek alkotásai. A kápolna a törökkor kezdetén pusztul el és ennek során kerültek a szobrok a kira- . bolt sírba. Ezek a faragvónyok a XIV—XVI. század közötti időben díszítették a kápolnát. A kápolnától keletre, a belső várfal vonalától délre a püspöki gyümölcsöskert helyén került elő a több éve itt folyó ásatás eredményeként az első magyar egyetem - amelyet 1367-ben alapítottak - mintegy 35 m hosszúságú épületének a maradványa. Az egyetem épületének a helyén korábban románkori épületek állottak. Az egyetem épületének a feltárásával egy jelentős kultúrtörténeti kérdés nyert megoldást. Az egyetemtörténeti kutatás már korábban, Evlia Cselebi török utazó és történetíró leírása alapján, valamint az alapító és javadalmazó Vilmos pécsi püspök személyére való tekintettel, az egyetem épületét a belsővárba helyezte. Az épület pontos helyét azonban csak a régészeti kutatás tudta meghatározni. A pécsi vár és városfalak kutatása a belváros rekonstrukciós programjának a részeként indult. A feltárások azonban olyan jelentős tudományos és műemléki eredményeket hoztak, mind a vár, mind a várostörténet szempontjából, hogy azoknak az egyetemes kultúrtörténeti értéke egyértelműen szükségessé tette e terület múzeumi és műemléki hasznosítását. t A püspökvár feltárt műemléki együttesének a múzeumi hasznosítása a pécsi „múzeum-utca” gondolatának a teljes megvalósítását jelenti. Az építészeti terveket Schönerné Pusztai Ilona Ybl-díjas építész készíti. A középkori egyetem feltárt és védőtetővel lefedett helyiségeiben kerül sor „A középkori Pécs és gótikus szobrai" c. kiállítás megrendezésére. Az Aranyos Mária kápolna maradványai romkertként kerülnek bemutatásra. A Keresztelő Szt. János társaskáptalan kápolnájának a maradványait magába foglaló XVIII. századi udvarmesteri ház ugyancsak múzeumi célt fog szolgálni. G. dr. Sándor Mária A pécsi történelmi belváros rehabilitációja 1976-80. között indult meg erőteljesebb ütemben, amikor a kormányzat nagyobb összeget tudott biztosítani az állami lakóház-felújításra és ezen "felül jelentős támogatásban részesítette a várost a pincerendszer okozta veszélyhelyzet felszámolásában. A VI. ötéves terv kezdetére a Landler Jenő utcai és Aradi vértanúk úti városfalkiszabadítás és a hozzá kapcsolódó közmű- és útépítés a lakóház-felújításokkal együtt már jelezte, hogy a mind szerteágazóbb feladatokat összességükben kell áttekinteni. 1980-ban készült el a belváros részletes rendezési terve, amely a VI. ötéves tervi rehabilitációs program alapját képezte. Az elvi és gyakorlati szempontból újszerű program végrehajtásának megkezdése összefogást igényelt. Megvalósulásának köszönhetően számos területen történt előrelépés. Ugyanakkor felszínre kerültek azok a kérdések is, amelyek a településfejlesztés és a -fenntartás során a város és a megve erőfeszítésével és azok is, amelyek országos szervek részvételével oldhatók meg. A tv pécsi stúdiója a belváros szociális, műemléki, építészeti, műszaki problémáiról filmsorozatot készített. A sorozat egvik részének a ,.Belváros holtponton?" címet adták a készítői. A kérdés jogos volt. 1985-re már jólesően válaszolhattunk a kérdésre együtt a másikkal, amelyet éppen a VDN tett fel, hoqy mennyit ér a belváros? Az együttes válasz az lehet, hogy ma már túljutottunk a holtoonton, és hoqy többet ér, mint korábban. Az akkor mintegy 10 milliárd forintra becsült — csupán műszaki - értékű belváros épületeibe, közmű- és úthálózatába, néhány parkjába újabb milliárdokat ruházott be a város és a lakosság. A történeti városrészben ez időszak alatt tevékenységünk jellemzője lett, hogy a korábbi kármegszüntetés helyett tervszerű megelőzést és értéknövelő fejlesztést végeztünk. A mintegy 1000 állami tulajdonú lakás közül 356-ot teljesen felújítottunk 270 millió forintért. Számos közintézmény újhodott meg (kamaraszínház, zeneiskola, várostörténeti múzeum, TIT nyelviskola, városháza stb.), majd 750 millió forint értékben. Megépült a belvárosi iskola, az új óvoda, a megyei könyvtár új szárnya, a Fészek Áruház, és jó néhány társasház, foghíjbeépítésként lakásokkal, irodákkal és üzletekkel. Ezek közül került ki az 1983-84—85-ös „Év lakóháza" — Kulich Gy. u. 14., Felsőmalom u. 2„ Perczel u. 8. Építészeti színvonaluk és Megnyílt az első kiállítás a Művés: Folyik a Schönherr — Virág cukrászé rálása A Pécsi Nemzeti Színház rekonstrukc Színház térre vezető új feljáró A frissen felújított Kazinczy utca 6. sz. ház barokk kapuzata