Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)
1987-07-11 / 189. szám
fl szocialista országok életéből \ Lapszemle Á Gazeta Krakowska írja Szczecini kikötő Magyar áruk lengyel kikötőkben A lengyel kereskedelmi kikötők több mint harminc esztendeje fontos szerepet töltenek be a Mogyaroszág által importált és exportált áruk tranzitjában. „Magyarország számunkra magasra értékelt kereskedelmi partner" — mondja Wojciech Boguslawski, a Szczecin-Swinoujscie kikötő igazgatóságának fődiszpécsere. - „A szczecini kikötőben a magyar külkereskedelem első áruátrakására 1950-ben került sor, amely akkor mindössze 50 ezer tonnát tett ki." Rövidesen a Magyar Nép- köztársaság a lengyel tengeri kikötők tranzitforgalmában Csehszlovákia mögött a második helyre került. Szczecinben és Gdyniában állandó képviseletet tart fenn a Masped, a Mafracht, a Hungarocamion és a Szczecinben tizenegyné- hány éve működő Metalimpex külkereskedelmi képviselet. A hatvanas évek végén és a [hetvenes évek elején a lengyel kikötőkön — Szczecinen, Swinoujscién, Gdynián, Gdanskon — át haladó magyar export- és importáru meghaladta az évi egymillió tonnát. A későbbi években a forgalom némileg visszaesett, amire jelentős mértékben hatott a világ- viszonylatban bekövetkezett energetikai és fűtőanyagválság. a lengyel 'kikötők sajnos korlátozott átrakási lehetőségei. Ez a helyzet azonban nem tartott sokáig. 1980-ban a lengyel kikötőmunkások csaknem -700 ezer tonna magyar rakományt raktak át, s 1985- ben a magyar tranzit együttes mennyisége pedig már meghaladta a 800 ezer tonnát. Az idei esztendő szintén kedvezőnek ígérkezik. Az év elején aláírt szállítási jegyzőkönyv szerint a lengyel tengeri kikötőkön több mint egymillió tonna magyar áru fog áthaladni. Hosszú évek óta Szczecinbe és Swinoujsciébe érkezik a Magyar Népköztársaság számára az afrikai faáru, a kakaóbab, a földimogyoró, és itt rakják! hajóba az elsősorban Skandináviába irányított magyar villamosgép- és fémipari termékeket. Az importban viszont a svéd vasérc, a spanyol, holland, és norvég ónozott lemez, valamint különböző vegyi nyersanyagok domimál- nak. A magyar áruexportban és -importban jelentős részt vállal a lengyel kereskedelmi flotta: a Lengyel Tengerhajózás (PZM), a Lengyel Óceánhajózási Vállalat (PLO) és a Lengyel Balti Hajózás (PZB) hajói, vasutakat, utasokat és gépkocsikat szállító komphajói. A magyar charter-forgalom lebonyolításában hosszú éveken át a PZM több nagy tömegáru-szállító hajója vett részt: az egyenként 38 ezer tonnás General Jasinski és a General Pradzynski, valamint a 32 ezer tonnás Tobruk és a Studzianki. A lengyel hajógyárakban néhány korszerű hajó is épül a magyar kereskedelmi flotta számára. Közéjük tartozik a 11 ezer tonnás Radnóti, amely az Adolf Warskiról elnevezett szczecini hajógyárban készült; tömegárut, hűtött és cseppfolyós szállítmányokat, gabonát, mezőgazdasági és élelmiszer- ipari cikkeket szállít. Petrodvorec felújítása A krakkói műemlékfelújító vállalat szakemberei a közelmúltban jártak Leningrádban. I. Péter cár nyári rezidenciájának felújításáról tárgyaltak, a petrodvoreci palotaegyüttesről. A megállapodás értelmében a krakkói szakemberek újítják fel a parkban található szökőkút- és vízlépcső- rendszert is. A legnagyobb nyeremény A lengyelek többsége próbál szerencsét hetente a szuper lottójátékban, melyben a nyereményeknek nincs felső határuk. A legutolsó csúcsot Tarnówban érték el, a 27 milliós nyereménnyel, mely körülbelül 2,5 ezerszerese a lengyel átlagfizetésnek. Kétszáz évig kell dolgozni és élni ahhoz, hogy valaki ilyen vagyonra tegyen szert. Mivel a nyertes nevét titokban tartották, számos pletyka kapott szárnyra. Egyesek tudni vélték, hogy egy szegény kislány nyerte ezt a döbbenetes összeget, mások szerint három férfi, akik azóta is azon veszekszenek, hogyan osszák el a pénzt. Új feltárások Krakkó felújítása során új és újabb feltárások jelentenek szenzációt. A Kanoniczna utca 17. szám mellett — Krakkó legrégebbi utcája — szerény külsejű melléképület áll. Felújítása során kiderült, hogy a XV. században tüzérségi bástya volt és a XVI. században alakították át lakóépületté. Krakkó nyáron Elkészültek a nyári kulturális tervek, melyekkel a turistákat kívánják szórakoztatni ezen a nyáron Krakkóban. Kulturális fesztivál lesz Egy hét a Beszkidekben címmel, nemzetközi jazz-fesztivól Zene a régi Krakkóban címmel, ezen kívül idén is megrendezik az országos népművészeti vásárt. Júliusban a leghíresebb lengyel színház, a Teatr Stary három színpadon is játszik naponta, augusztusban pedig utcai színházak produkcióit tekinthetik meg az érdeklődők. Bővülő gyapottermesztés Négy év alatt jelentősen fejlődött a gyapottermesztés Vietnamban. Ma már helyenként nagyüzemi méretekben termesztik a textilnövényt, s a magángazdaságok is jó termést adnak. A legjelentősebb gyapotültetvények Dél-Viet- nam keleti tartományaiban, a Központi Fennsík hegyvidéki területein, a Mekong-deltavi- dék egyes részein és az ország középső részén találhatók. A gyapottermesztés hagyományosan a ház körüli gazdaságban folyt. A francia és az amerikai megszállók ellen vívott harcok idején azonban nem fejlődött, s az importált textíliák — különösen Délen — a termesztés nagyfokú hanyatlását okozták. A háború végére már csak Vietnam középső részén maradtak fenn gyapottermesztő gazdaságok. Már az első békeévben létrehozták Dél-Vietnam, (keleti tartományai részére a Nha Ho-i Gyapotkutató Központot, s egy sor állami gazdaságot szakosítottak a gyapottermelésre. Az eredmények azonban nem voltak kielégítőek, a nem megfelelő vezetés miatt. A jelenlegi politika arra törekszik, hogy a gyapottermelést népszerű vállalkozássá tegye. A magángazdaságokat ellátják vetőmaggal, műtrágyával és felszereléssel. A Nha Ho-i Gyapotkutató Központban kinemesítették a kártevőknek ellenálló és szárazságtűrő TH—2, szívós gyapot- fajtát, amelyet nagy területen kezdtek termeszteni. A kezdeti eredmények bátorítóak. Ízelítő a keumszeungi traktorgyár termékeiből Fejlődik a KNDK gépipara A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulása óta eltelt csaknem négy évtizedben az ipar egésze erőteljesen fejlődött, s ezen belül látványos ütemben és kimagasló eredményekkel tűnt ki a gépipar. A modern gépipari üzemek tucatjai jelentek meg az ország ipari térképén, mint amilyen a keumszeungi traktorüzem, a hytcheuni szerszámgép-gyár, a ryongszerungi gépkocsikombinát, a rakweuni mechanikai üzem, a Kim Tzsong Taj-i vil- lamosmozdony-gyártó üzem. Jelenleg a Koreai NDK maga gyártja a gazdasága különböző területei számára szükséges gépipari berendezések 98 százalékát —, beleértve a különböző típusú szerszámgépeket, villamos gépeket és precíziós gépeket is. A gépipari nagyüzemek között az élen halad a traktor- gyártásra szakosított keumszeungi kombinát. Az első traktor az ötvenes évek végén hagyta el a kombinátot, abban az időben, amikor a Koreai NDK-ban befejeződött a mezőgazdaság szövetkezetesítése és elsődleges feladatként merült fel az ágazat gépesítése. A gyártás beindulása után mindössze egy esztendővel már háromezer traktor gördült ki a kombinát kapuján. A hetvenes években jelentős mértékben bővítették és átszervezték a gyárat, manapság pedig az összes termelési folyamatok automatizáltak a traktorok bő választékát gyártják, beleértve 28 és 75 lóerős traktorokat is; a kombinát gyártmánylistáján buldózerek is szerepelnek. Azerbajdzsánban A Szovjetunióban jelentős mértékben csökkentették az alkohol- tartalmú italok, igy a szőlőből készült italok gyártását is. Ez elsősorban a likőrborokat érinti. Korábban a gyenge minőségű szőlőt csaknem teljes egészében likőrbornak dolgozták fel. Mi a helyzet most? Erre a kérdésre felel Aidin Aszadullajev, az Azerbajdzsán SZSZK állami agráripari elnökhelyettese. Azerbajdzsán az első helyen áll a Szovjetunióban, a szőlőtermesztésben (1985-ben 1,6 millió tonnával), és a jövőben is meg kívánja tartani e területen vezető helyét, függetlenül attól, hogy a likőrborok sorsa eldőlt; gyártásukat beszüntetik, és a többi borfajta gyártását is jelentősen csökkentik. Az alapanyagot, amiből eddig az alkoholos italokat készítették, most más célra használják fel: gyümölcsleveket, bekmezt (szőlőmézhez hasonló termék), gyógyitalt, aszalt szőlőt stb. gyártunk. Az egész ágazat át- profílirozása természetesen nem lesz könnyű feladat. A szőlőtermesztő vidékeken több tucat borfeldolgozó üzem működik, ahol egy szezon alatt több mint egymillió tonna szőlőt tudnak feldolgozni. Ezen üzemek átállítása alkoholmentes italok gyártására drága és műszakilag bonyolult kérdés. De már megkezdtük e probléma megoldását, kezdve a borfeldolgozók rekonstrukciójával, s a szőlőlé gyártásának növelésével. A most folyó ötéves tervben (1986—1990) a szőlőlé gyártása 200-szorosára nő. Számításaink szerint, ha elérjük az alkoholmentes termékek tervezet mennyiségének gyártását, akkor a gazdasági mutatók pozitívak lesznek, az üzemek munkája pedig rentábilis. A változások érintik a szőlőket is. Az ötéves terv során a köztársaságban 50 ezer hektár borszőlő helyett korán érő csemegeszőlőt fognak ültetni. Ezáltal két problémát is megoldanak. Az első: ötszörösére növekszik az ország északi területeire szállított szőlő mennyisége, ahol nagy hiány van gyümölcsből. A második: 2,5—3-szor hosszabb ideig tudjuk a lakosságot ellátni szőlővel, csaknem 90— 100 napon keresztül. A hűtőházak kapacitása növekedésének köszönhetően egész évben friss szőlőt tudunk szállítani a lakosságnak. Ugyanakkor hiba volna mindazt megtagadni, amit az azerbajdzsán szőlősgazdák és borászok az évszázadok során megtanultak. Továbbra is gyártunk márkás szárazborokat, a legjobb konyakokat, bár ennek gyártása felére fog csökkenni. A pezsgőgyártás, az ünnepi asztalok italáé, a korábbi szinten marad, évi 20 millió palackot gyártunk majd. 1985-ben az Azerbajdzsán SZSZK-ban 1,6 millió tonna sző löt szüreteltek fi Hagyomány tisztelő bolgár konyha A bolgár nemzeti konyha- művészet mindig is nevezetes volt fűszeres ízeiről, aromás, illatos ételeiről, hiszen a bolgár ember szívesen és dúsan fűszerezi ételét. Bátran használja a borsot, mentát, babérlevelet, kakukkfüvet, bazsalikomot, s ki volna képes felsorolni a fűszerszámok egész választékát? A keverést, az adagolást, a használatot nemzedékről nemzedékre örökítik a családok, s nemcsak az előkelő vendéglők főszakácsai, hanem a háziasszonyok is a fő helyen tartják a konyhában a fűszeres szekrénykét. Bármely részére is utazzon a vendég az országnak, azt tapasztalja, hogy a zöldség és a fűszer az étkezés fontos kelléke. Azért persze a grillezett húskrokett, a kebabcse vagy a fűszerekkel együtt érlelt párolt szelet, a kavarma sem hiányzik a dúsan terített asztalról. A régi időkben azonban rendszerint csak tavasszal, a húsvéti ünnepek idején került hús az asztalra, amikor bárányt vágtak, és télen, amikor disznót öltek. A karácsony előtti disznóvágások ínycsiklandó étele volt a házi szalámi. Vidékenként más és más nevet kapott. Az apróra vágott friss sertáshúst fűszer- keverékkel ízesítették, szárított bélbe töltötték, s megindulhatott a vetélkedés, kié a jobb. Ám bármilyen hús is kerüljön a tányérra, kiadós főzelékköret, saláta nélkül nincs étkezés. A paradicsom, az uborka savanyítva télen, frissen kora tavasztól a terített asztalok színes, ízes dísze. Százféle módon készül a burgonya, a zöldbab, a zöldborsó, a káposzta és a fejes saláta, de sohasem magyaros, lisztes-zsíros rántással. S hogy mennyire tradicionális ez a konyha, annak igazolásaként álljon itt egy ré- gesrégi trák süteményrecept. Végy egy kiló lisztet, 20 deka zabdarát, 20 deka reszelt fehér sajtot, 4 tojást, 3 deka vajat, kevéske zsiradékot a tészta megkenéséhez és csipetnyi sót. A lisztből sóval és vízzel gyúrj közepes keménységű tásztát. Nyújtsd ki, vágj belőle tésztalapokat. Főzd ki vízben a darát, hűtsd meg, keverd hozzá a négy nyers tojást és a reszelt sajtot. Ezután a tésztát kend meg jól zsiradékkal, szórd rá a tojásos-sajtos tölteléket, fedd be a másik tésztalappal ügyesen, hogy a töltelék ki ne türem- kedjen. A tetejét kend be vajjal, tedd tepsibe. Előmelegített sütőben, közepes lángnál süsd ki. HÉTVÉGE 1987. július 11., szombat
