Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-11 / 189. szám

fl szocialista országok életéből \ Lapszemle Á Gazeta Krakowska írja Szczecini kikötő Magyar áruk lengyel kikötőkben A lengyel kereskedelmi ki­kötők több mint harminc esz­tendeje fontos szerepet tölte­nek be a Mogyaroszág által importált és exportált áruk tranzitjában. „Magyarország számunkra magasra értékelt kereskedelmi partner" — mond­ja Wojciech Boguslawski, a Szczecin-Swinoujscie kikötő igazgatóságának fődiszpécse­re. - „A szczecini kikötőben a magyar külkereskedelem első áruátrakására 1950-ben került sor, amely akkor mindössze 50 ezer tonnát tett ki." Rövidesen a Magyar Nép- köztársaság a lengyel tengeri kikötők tranzitforgalmában Csehszlovákia mögött a máso­dik helyre került. Szczecinben és Gdyniában állandó képvi­seletet tart fenn a Masped, a Mafracht, a Hungarocamion és a Szczecinben tizenegyné- hány éve működő Metalimpex külkereskedelmi képviselet. A hatvanas évek végén és a [hetvenes évek elején a len­gyel kikötőkön — Szczecinen, Swinoujscién, Gdynián, Gdans­kon — át haladó magyar ex­port- és importáru meghaladta az évi egymillió tonnát. A ké­sőbbi években a forgalom né­mileg visszaesett, amire jelen­tős mértékben hatott a világ- viszonylatban bekövetkezett energetikai és fűtőanyagvál­ság. a lengyel 'kikötők sajnos korlátozott átrakási lehetősé­gei. Ez a helyzet azonban nem tartott sokáig. 1980-ban a lengyel kikötőmunkások csak­nem -700 ezer tonna magyar rakományt raktak át, s 1985- ben a magyar tranzit együt­tes mennyisége pedig már meghaladta a 800 ezer tonnát. Az idei esztendő szintén ked­vezőnek ígérkezik. Az év ele­jén aláírt szállítási jegyző­könyv szerint a lengyel tengeri kikötőkön több mint egymillió tonna magyar áru fog átha­ladni. Hosszú évek óta Szczecinbe és Swinoujsciébe érkezik a Magyar Népköztársaság szá­mára az afrikai faáru, a ka­kaóbab, a földimogyoró, és itt rakják! hajóba az elsősorban Skandináviába irányított ma­gyar villamosgép- és fémipari termékeket. Az importban vi­szont a svéd vasérc, a spa­nyol, holland, és norvég óno­zott lemez, valamint különböző vegyi nyersanyagok domimál- nak. A magyar áruexportban és -importban jelentős részt vál­lal a lengyel kereskedelmi flotta: a Lengyel Tengerhajó­zás (PZM), a Lengyel Óceán­hajózási Vállalat (PLO) és a Lengyel Balti Hajózás (PZB) hajói, vasutakat, utasokat és gépkocsikat szállító kompha­jói. A magyar charter-forgalom lebonyolításában hosszú éve­ken át a PZM több nagy tö­megáru-szállító hajója vett részt: az egyenként 38 ezer tonnás General Jasinski és a General Pradzynski, valamint a 32 ezer tonnás Tobruk és a Studzianki. A lengyel hajógyárakban néhány korszerű hajó is épül a magyar kereskedelmi flotta számára. Közéjük tartozik a 11 ezer tonnás Radnóti, amely az Adolf Warskiról elnevezett szczecini hajógyárban készült; tömegárut, hűtött és cseppfo­lyós szállítmányokat, gabonát, mezőgazdasági és élelmiszer- ipari cikkeket szállít. Petrodvorec felújítása A krakkói műemlékfelújító vállalat szakemberei a közel­múltban jártak Leningrádban. I. Péter cár nyári rezidenciá­jának felújításáról tárgyaltak, a petrodvoreci palotaegyüttes­ről. A megállapodás értelmé­ben a krakkói szakemberek újítják fel a parkban találha­tó szökőkút- és vízlépcső- rendszert is. A legnagyobb nyeremény A lengyelek többsége pró­bál szerencsét hetente a szuper lottójátékban, melyben a nyereményeknek nincs felső határuk. A legutolsó csúcsot Tarnówban érték el, a 27 mil­liós nyereménnyel, mely kö­rülbelül 2,5 ezerszerese a lengyel átlagfizetésnek. Két­száz évig kell dolgozni és él­ni ahhoz, hogy valaki ilyen vagyonra tegyen szert. Mivel a nyertes nevét titokban tar­tották, számos pletyka kapott szárnyra. Egyesek tudni vélték, hogy egy szegény kislány nyerte ezt a döbbenetes összeget, má­sok szerint három férfi, akik azóta is azon veszekszenek, hogyan osszák el a pénzt. Új feltárások Krakkó felújítása során új és újabb feltárások jelente­nek szenzációt. A Kanoniczna utca 17. szám mellett — Krakkó legrégebbi utcája — szerény külsejű melléképület áll. Felújítása során kiderült, hogy a XV. században tüzér­ségi bástya volt és a XVI. században alakították át la­kóépületté. Krakkó nyáron Elkészültek a nyári kulturá­lis tervek, melyekkel a turistá­kat kívánják szórakoztatni ezen a nyáron Krakkóban. Kulturális fesztivál lesz Egy hét a Beszkidekben címmel, nemzetközi jazz-fesztivól Zene a régi Krakkóban címmel, ezen kívül idén is megrende­zik az országos népművésze­ti vásárt. Júliusban a leghí­resebb lengyel színház, a Teatr Stary három színpadon is játszik naponta, augusztus­ban pedig utcai színházak produkcióit tekinthetik meg az érdeklődők. Bővülő gyapot­termesztés Négy év alatt jelentősen fej­lődött a gyapottermesztés Vietnamban. Ma már helyen­ként nagyüzemi méretekben termesztik a textilnövényt, s a magángazdaságok is jó ter­mést adnak. A legjelentősebb gyapotültetvények Dél-Viet- nam keleti tartományaiban, a Központi Fennsík hegyvidéki területein, a Mekong-deltavi- dék egyes részein és az ország középső részén találhatók. A gyapottermesztés hagyo­mányosan a ház körüli gaz­daságban folyt. A francia és az amerikai megszállók ellen vívott harcok idején azonban nem fejlődött, s az importált textíliák — különösen Délen — a termesztés nagyfokú hanyat­lását okozták. A háború végé­re már csak Vietnam középső részén maradtak fenn gyapot­termesztő gazdaságok. Már az első békeévben lét­rehozták Dél-Vietnam, (keleti tartományai részére a Nha Ho-i Gyapotkutató Központot, s egy sor állami gazdaságot szakosítottak a gyapotterme­lésre. Az eredmények azonban nem voltak kielégítőek, a nem megfelelő vezetés miatt. A jelenlegi politika arra tö­rekszik, hogy a gyapotterme­lést népszerű vállalkozássá te­gye. A magángazdaságokat ellátják vetőmaggal, műtrá­gyával és felszereléssel. A Nha Ho-i Gyapotkutató Köz­pontban kinemesítették a kár­tevőknek ellenálló és száraz­ságtűrő TH—2, szívós gyapot- fajtát, amelyet nagy területen kezdtek termeszteni. A kezde­ti eredmények bátorítóak. Ízelítő a keumszeungi traktorgyár termékeiből Fejlődik a KNDK gépipara A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulása óta eltelt csaknem négy évtized­ben az ipar egésze erőteljesen fejlődött, s ezen belül látványos ütemben és kimagasló ered­ményekkel tűnt ki a gépipar. A modern gépipari üzemek tu­catjai jelentek meg az ország ipari térképén, mint amilyen a keumszeungi traktorüzem, a hytcheuni szerszámgép-gyár, a ryongszerungi gépkocsikombi­nát, a rakweuni mechanikai üzem, a Kim Tzsong Taj-i vil- lamosmozdony-gyártó üzem. Jelenleg a Koreai NDK maga gyártja a gazdasága különböző területei számára szükséges gépipari berendezések 98 szá­zalékát —, beleértve a külön­böző típusú szerszámgépeket, villamos gépeket és precíziós gépeket is. A gépipari nagyüzemek kö­zött az élen halad a traktor- gyártásra szakosított keum­szeungi kombinát. Az első traktor az ötvenes évek vé­gén hagyta el a kombinátot, abban az időben, amikor a Koreai NDK-ban befejeződött a mezőgazdaság szövetkezete­sítése és elsődleges feladat­ként merült fel az ágazat gé­pesítése. A gyártás beindulása után mindössze egy esztendő­vel már háromezer traktor gör­dült ki a kombinát kapuján. A hetvenes években jelentős mértékben bővítették és átszer­vezték a gyárat, manapság pedig az összes termelési fo­lyamatok automatizáltak a traktorok bő választékát gyárt­ják, beleértve 28 és 75 lóerős traktorokat is; a kombinát gyártmánylistáján buldózerek is szerepelnek. Azerbajdzsánban A Szovjetunióban jelentős mér­tékben csökkentették az alkohol- tartalmú italok, igy a szőlőből készült italok gyártását is. Ez el­sősorban a likőrborokat érinti. Korábban a gyenge minőségű szőlőt csaknem teljes egészében likőrbornak dolgozták fel. Mi a helyzet most? Erre a kérdésre fe­lel Aidin Aszadullajev, az Azer­bajdzsán SZSZK állami agráripa­ri elnökhelyettese. Azerbajdzsán az első he­lyen áll a Szovjetunióban, a szőlőtermesztésben (1985-ben 1,6 millió tonnával), és a jö­vőben is meg kívánja tarta­ni e területen vezető helyét, függetlenül attól, hogy a li­kőrborok sorsa eldőlt; gyártá­sukat beszüntetik, és a töb­bi borfajta gyártását is jelen­tősen csökkentik. Az alap­anyagot, amiből eddig az al­koholos italokat készítették, most más célra használják fel: gyümölcsleveket, bekmezt (sző­lőmézhez hasonló termék), gyógyitalt, aszalt szőlőt stb. gyártunk. Az egész ágazat át- profílirozása természetesen nem lesz könnyű feladat. A szőlőtermesztő vidékeken több tucat borfeldolgozó üzem működik, ahol egy szezon alatt több mint egymillió ton­na szőlőt tudnak feldolgozni. Ezen üzemek átállítása alko­holmentes italok gyártására drága és műszakilag bonyo­lult kérdés. De már megkezd­tük e probléma megoldását, kezdve a borfeldolgozók re­konstrukciójával, s a szőlőlé gyártásának növelésével. A most folyó ötéves tervben (1986—1990) a szőlőlé gyár­tása 200-szorosára nő. Számí­tásaink szerint, ha elérjük az alkoholmentes termékek terve­zet mennyiségének gyártását, akkor a gazdasági mutatók pozitívak lesznek, az üzemek munkája pedig rentábilis. A változások érintik a szőlő­ket is. Az ötéves terv során a köztársaságban 50 ezer hektár borszőlő helyett korán érő csemegeszőlőt fognak ül­tetni. Ezáltal két problémát is megoldanak. Az első: ötszö­rösére növekszik az ország északi területeire szállított sző­lő mennyisége, ahol nagy hiány van gyümölcsből. A második: 2,5—3-szor hosszabb ideig tudjuk a lakosságot el­látni szőlővel, csaknem 90— 100 napon keresztül. A hűtő­házak kapacitása növekedésé­nek köszönhetően egész évben friss szőlőt tudunk szállítani a lakosságnak. Ugyanakkor hiba volna mindazt megtagadni, amit az azerbajdzsán szőlősgazdák és borászok az évszázadok során megtanultak. Továbbra is gyártunk márkás szárazboro­kat, a legjobb konyakokat, bár ennek gyártása felére fog csökkenni. A pezsgőgyártás, az ünnepi asztalok italáé, a korábbi szinten marad, évi 20 millió palackot gyártunk majd. 1985-ben az Azerbajdzsán SZSZK-ban 1,6 millió tonna sző löt szüreteltek fi Hagyomány tisztelő bolgár konyha A bolgár nemzeti konyha- művészet mindig is nevezetes volt fűszeres ízeiről, aromás, illatos ételeiről, hiszen a bol­gár ember szívesen és dúsan fűszerezi ételét. Bátran hasz­nálja a borsot, mentát, babér­levelet, kakukkfüvet, bazsali­komot, s ki volna képes fel­sorolni a fűszerszámok egész választékát? A keverést, az adagolást, a használatot nem­zedékről nemzedékre örökítik a családok, s nemcsak az elő­kelő vendéglők főszakácsai, hanem a háziasszonyok is a fő helyen tartják a konyhában a fűszeres szekrénykét. Bármely részére is utazzon a vendég az országnak, azt tapasztalja, hogy a zöldség és a fűszer az étkezés fontos kelléke. Azért persze a grille­zett húskrokett, a kebabcse vagy a fűszerekkel együtt ér­lelt párolt szelet, a kavarma sem hiányzik a dúsan terített asztalról. A régi időkben azonban rendszerint csak ta­vasszal, a húsvéti ünnepek idején került hús az asztalra, amikor bárányt vágtak, és té­len, amikor disznót öltek. A karácsony előtti disznóvágások ínycsiklandó étele volt a házi szalámi. Vidékenként más és más nevet kapott. Az apróra vágott friss sertáshúst fűszer- keverékkel ízesítették, szárí­tott bélbe töltötték, s megin­dulhatott a vetélkedés, kié a jobb. Ám bármilyen hús is kerüljön a tányérra, kiadós főzelékköret, saláta nélkül nincs étkezés. A paradicsom, az uborka sava­nyítva télen, frissen kora ta­vasztól a terített asztalok szí­nes, ízes dísze. Százféle mó­don készül a burgonya, a zöld­bab, a zöldborsó, a káposzta és a fejes saláta, de soha­sem magyaros, lisztes-zsíros rántással. S hogy mennyire tradicio­nális ez a konyha, annak iga­zolásaként álljon itt egy ré- gesrégi trák süteményrecept. Végy egy kiló lisztet, 20 de­ka zabdarát, 20 deka reszelt fehér sajtot, 4 tojást, 3 deka vajat, kevéske zsiradékot a tészta megkenéséhez és csi­petnyi sót. A lisztből sóval és vízzel gyúrj közepes kemény­ségű tásztát. Nyújtsd ki, vágj belőle tésztalapokat. Főzd ki vízben a darát, hűtsd meg, ke­verd hozzá a négy nyers to­jást és a reszelt sajtot. Ezután a tésztát kend meg jól zsira­dékkal, szórd rá a tojásos-saj­tos tölteléket, fedd be a má­sik tésztalappal ügyesen, hogy a töltelék ki ne türem- kedjen. A tetejét kend be vaj­jal, tedd tepsibe. Előmelegí­tett sütőben, közepes lángnál süsd ki. HÉTVÉGE 1987. július 11., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents