Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-04 / 182. szám

Otthonunk és környéke Főzőcske Saláta­variációk A fejes saláta számtalan módon ízesíthető, vegyíthető, gazdagítható. A fogyni vá­gyók akár önálló fogásnak is elkészíthetik egyéb kalóriasze­gény adalékokkal keverve. Nézzük a nem szokványos recepteket: * Főtt tojással (vacsorának): Fejenként 1 fej saláta, 1 cso­kor piros retek, fél csomó zöld­hagymát, a retket karikára, a evőkanál mustár, csipet só, csi­pet őrölt bors. Mosás után a hagymát ,a retket karikára, a salátát laskára, a kemény to­jást cikkekre vágjuk. A mustárt a csipet sóval, borssal, kevés vízzel (mokkás kanálnyi) simá­ra keverjük, a salátánakvalót beléfojtjuk, és lefedve legalább fél órát hűtjük. * Márványsajttal (vacsorának): Fejenként 5 deka márványsaj­tot villával szétmorzsolunk, hoz­záöntünk fél pohárnyi paradi­csom ivólevet, és a megmo­sott, lecsurgatott, laskára me­télt egész fej salátát ebbe for­gatjuk, behűtjük. Kora nyári vegyes saláta (étel mellé): 10 centinyi kígyóubor­kát hámozatlanul vékonyra me­télünk, hozzáreszelünk 1 fej hámozott lila karalábét. A megmosott, lecsurgatott fejes­salátát csíkokra, a kötegnyi új­hagymát, piros retket szeletek­re vágjuk. Mindezt sóval meg­pergetjük. 1 citrom levét elke­verünk 6—8 mokka-kockacukor­ral, 2 evőkanál mustárral, és az összes zöldet ebbe belefor­gatjuk. Behűtve tálaljuk. (Ha már karotta is van, akkor kö­römkefével megmosva, vékony­ra metélve azt is tehetünk kö­zé. Szép színhatásán kívül a saláta élettani értékét is nö­veli). * Burgonyás zöld saláta: ecet­tel, cukorral, sóval, apróra vá- qott kaporral saláta öntetet készítünk. 5—6 szem héjában főtt burgonyát még melegen beleszeletelünk, és hozzáaprí­tunk 1 köteg újhagymót is. Utoljára jön hozzá 1—2 fej megmosott, lecsurgatott, laská­ra vágott fejes saláta. Hűtő: ben összeérlelve tálaljuk. * Kefirrel vagy joghurttal: Az 1-2 fej salátát megmossuk, le­csurgatjuk, sőt lerázzuk a vizet a levelekről. A pohárnyi kefirt vagy joghurtot elkeverjük 1 cikk szétnyomott fokhagymával, csi­pet sóval, csipet borssal, cso- kornyi apróra váqott petrezse­lyemmel. és a tálba tett salá­talevelekre öntjük. * Majonézzel: A tubusos vagy dobozos majonézt fehér borral hígítsuk, s metéljünk bele új­hagymát. A megmosott, le­csurgatott, lerázott salátát csí­kokra vágva ebbe forgassuk. Q] HÉTVÉGE Egzotikus «viselet — strandidenyre Pareo a bikini fölött Kánikulai frizura A pareo, ez az érdekes é* különleges strandviselet vala­honnan a napsütötte paradi­csomi tájakról, Tahiti, Hawaii szigetvilágából származik, ahol a szép bennszülött lányok viselik hasonló mádon. Elkészítéséhez 160x110 cm anyag szükséges, amely lehet batiszt, selyem, muszlin, min­den olyan kelme, aminek szép esése van. Minél egzotikusabb a mintája, annál mutatósabb.1 Aki ügyes, ért a batikoláshoz, egyszínű kelmére csodálatos virágokat, madarakat stb. fest­het. Mások, akik inkább hí­meznek, ily módon készíthetik ezt az exkluzív strandruhát. A szélét körbe elütő onyaggal paszpolozhatjuk. A pareo viselését a bikini fölött rajzaink mutatják. Egyik végét háromszög alak­ra hajtjuk, körbefogjuk vele a csípőnket, bal oldalt — az áb­ra szerint — csomóra kötjük, a maradékot pedig szipen haj­tásokba szedjük, és összefoqvd a csomóba dugjuk. Másik módja a megkötésé­nek az lehet, hogy féloldalt a?, egyik vállon megcsOmózzuk a két végét, oldalt a csípőnél, pedig egy szép tűvel összetűzi zük. A nagy melegben sokan vá­gatják le egészen rövidre a hajukat praktikus szempontból. Itt most egy ilyen frizura vá­gási technikáját is bemutatjuk, mert sok fiatal szeret maga fodrászkodni. (T) A vágást elöl kezdjük. A vizes hajból a homlok fölött egyenként 1—1,5 cm széles csíkokat fésülünk, egyenesre kihúzva az arc felé. A hajfür­töket szorosra fogjuk, és 4 cm hosszúságúra tompán le­vágjuk. @ Az így levágott hajtincs mérce a haj többi részére is; a már előzőleg levágott tin­cset a következő fürttel két újjunk közé fogva felemeljük, és b hosszabb hajat ugyanak­korára vágjuk, mint a rövidet. (3) A nyakban 1 cm-re vág­juk a hajat. Attól függően, hogy itt milyen a haj esése (nincs-e ún. forgó) egyenesre igazítjuk. 0 El is kerekítjük a fazont. HapozzNnk - de hogyan? Alapelv a fokozatosság Harold F. Blum neves sugár­biológus véleménye szerint fe­lesleges ijesztgetni az embere­ket a napozás veszélyeivel. Egy másik vélekedés pedig: ,,a napozást és a vele kapcsola­tos olajozást a nárcizmus ár­tatlan megnyilvánulásának te­kinthetjük, ami egyszer talán majd felkelti a szociológusok, az antropológusok és más ku­tatók érdeklődését" — idézi Anthony Smith a Test titkai cí­mű müvében. Napjainkban vi­szont az orvosi szakirodalom lényegesen többet beszél a napfürdő ártalmairól mint hasznáról.- Mi ennek az oka? — kér­deztem dr. Horváth Attila egyetemi docenstől, a Sem­melweis Orvostudományi Egye­tem Bőr- és Nemikórtani Inté­zetének igazgatóhelyettesétöi. - Az-e, hogy a napozás ká­ros következményeinek felisme­rése mostanáig váratott ma­gára, avagy - ne haragudjon a túlontúl szubjektív megjegy­zésért - borúlátóbb lett körü­löttünk a világ, és benne az orvostudomány is? — A napozásnak — válaszol­ta dr. Horváth Attila — számos előnyös biológiai serkentő ha­tása van. Ezek egyike: a bőr­ben a napsugárzás hatására alakul ki az elővitaminból a valódi D-vitamin. Igen ám, de ezek a pozitív hatások csak bizonyos határokon belül érvé­nyesülnek. A napfényben levő ibolyán túli sugarak - ha visszaélnek velük — valóban ártalmára lehetnek az embe­reknek. A bőrgyógyászok nem napfény-ellenesek, csupán a ma divatos mértéktelen nap­fürdőzés miatt emelnek szót.- Hol kell az emlitett határt megvonni? — Általános szabály nincs, ez függ az egyén bőrének tu­lajdonságaitól. A bőr — mint ismeretes — az emberi szerve­zet legkiterjedtebb szerve, rendkívül sokoldalú, távol tart­ja a külső behatásokat, így véd az ártalmas sugárzástól is. Aszerint, hogy ez a véde­lem milyen erőteljes és hatá­sos, különbözőek a bőrtípusok: a kreol sokkal több napsugár­zást visel el károsodás nélkül, mint a hófehér. Persze nem árt tudni, hogy az ibolyán túli sugárzás hul­lámhosszúsága alapján megál­lapított és B-vel jelölt rövi- debb hullám a veszélyesebb. Ez déltájban erősebb, koncent­ráltabb, kevésbé szűri meg a légkör, ezért könnyen vezet napégéshez. A másik, az A- sugárzás egyenletesebben osz­lik el a nap többi óráira, de azért ez sem veszélytelen, ha valaki átlépi az egyéni tűrési küszöbét. A mértéktelen napozás fő oka az, hogy az utóbbi évek szépségideálja a bronzbarna, villogó foqú kissé a nyugati reklámfotókból ismert ember­típus lett. Szemben a - régi ko­rok elegánsan sápadt hölgyei­vel, akik napernyővel és széles karimájú kalappal óvták arcu­kat a napfénytől- Tagadhatat­lan, hogy a napbarnított test természetesebb életmódot és sportosabb életvitelt sejtet. A baj csupán az, hogy egyesek néhány óra leforgása alatt szeretnének ilyenné válni. Van, aki hófehéren kezdi meg sza­badságát, és egyetlen nap alatt akarja az egész évet ..behozni" a tó- vagy a tenger partján. Nincs az a strapabíró kreol bőr sem, amely ezt ká­rosodás nélkül elviselné. — Mi történik ilyenkor? — A bőr rugalmas rostháló­zata tönkremegy, degeneráló­dik, korábban ráncosodik. Is­métlődő, erőteljes napozás kö­vetkeztében a tartós, mérték­telen sugárhatás megbontja a hámsejtek biológiai egyensú­lyát, könnyebben alakulnak ki a rosszindulatú sejtek. — Az egyik neves angol or­vosi szaklapban közölt cikk hangsúlyozza: „a napégés és a napbarnitottság az esetleg rákot kiváltó ártalmas sugár­zás okozta első korai sérülé­se a bőrnek". — Ez iiesztőbben hangzik, mint amilyen valójában. Szö­vettanilag tényleg rosszindula­tú daganatról van szó, de kli­nikai szempontból — ha a da- qanat nem a festékes anya- iegyből kiinduló melanoma, és ha korán felismerik — a mai tudásunk szerint megnyugtató­an qyóqyítható. A bőrrák biz­tosan összefügg a napéaéssel. Vannak uavanis olvan foglal­kozások— ilyen például a ten­gerészet és régebben a föld - művesség -, amelyek óhatat­lanul intenzív napozással jár­nak, s a krónikus napártalom nyomán körükben gyakrabban fordul elő a hám eredetű bőr­daganat, bőrrák a napégette területen. Bizonyos becslések szerint a melanoma gyakorisága az elmúlt ötven év alatt megtíz­szereződött, és sokan úgy vé lik, hogy ez összefügg a foko­zottabb napozással. Szerintem ez nemcsak a napozással, il­letve a napégéssel van kap­csolatban, szerepet játszanak egyéb tényezők is. — Miképpen kerülhetők el a napozás káros következmé­nyei? — Ha megszívlelik a taná­csot: a napfürdő alapelve a fokozatosság. Szakaszonként kell hozzászoktatni a bőrt a napfényhez, hogy az előző su­gárzástól kapott pigment vé­delmet felhasználhassa a kö­vetkező, immár hosszabb ideig tartó napozáshoz. Azt is tud­ni kell, hogy a napfürdő szá­rítja a bőrt, ezért a "kényes bőrűek beszéljenek szakember­rel, az ótlaaos bőrű ember pedig bármilyen jó minőségű testápolót használjon a napo zás után. Szabadidőben mozogni, sportolni! Étkezés után ezer lépés Sokan nem tudnak mit kez­deni szabadidejükkel, unat­koznak, alszanak. A passzív pihenés önmagában nem fris­síti fel, nem hangolja át szervezetünket. Aktív kikapcso­lódásra, a szervezet minden kis alkatrészét megmozgató testedzésre is szükségünk van. A rómaiak a bőséges étke­zés után ezer lépést tettek meg. Ez kötelező volt, hiszen így kevésbé híztak el. Ha nem is lépegetünk ezerszer, kocogjunk, sétáljunk, vagy akár tornásszunk otthon. Ezek a mozgásformák nem függnek olyan feltételektől, mint a sportpálya, a különleges fel­szerelés, vagy a partnerek. Mindenki szabadon választhat kénye-kedve szerint ajánlata­inkból. Bizonyára több olvasóban felvetődik: Én már öreg va­gyok, milyen testmozgást vé­gezzek? Nem árt meg? Az a legmegnyugtatóbb, ha konzultálnak orvosukkal. Ő pontosan megmondja mit lehet és mit nem. Ki-ki kedve és le­hetősége szerint válasszon az alábbi mozgásformákból. Kirándulás. Gyönyörű helyek vannak ha­zánkban, és aránylag könnyen megközelíthetők. A hétvégeket szánjuk a kirándulásra. Ha ko­csival indulunk útnak, akkor is hagyjuk a parkolóhelyen, és gyalogoljunk néhány kilomé­tert. Meglátjuk, hogy egyre többet bírunk megtenni'. Néhány hasznos tanács: — Lehetőleg korán induljunk, mert a reggeli friss levegő mindenkit felüdít. — A leghosszabb távolság ne leqyen több, mint nyolc-tíz kilométer. — A pihenő célpont ne le­gyen messzebb a közlekedési végállomástól, mint két vagy háromórányi gyaloglás. Ennyit komolyabb kifáradás nélkül is mindenki meg tud tenni. Az erdei turistautakon óránként három, négy kilométeres átlag- sebességgel számolhatunk. — Minden órában tartsunk öt-tízperces pihenőt. Ne vár­juk meg, amíg az idősebbek és gyengébbek meg-megáll- nak. — Nem mindegy, hogy mi­ben kirándulunk. A legprakti­kusabb a flanell, — vászon, vagy pamuting. Kiváló a me­legebb pulóver vagy anorak, a hajlékony, könnyű sportcipő. A lényeg az, hogy lehetőleg nem gyűrődő, könnyű ruhákat vi­gyünk magunkkal. Úszás Az orvosok véleménye sze­rint ez az egyik legegészsége­sebb testedzési forma. Nem­csak a víz, hanem nyáron a napfény és a levegő is fel­frissíti az embert. Legyen húsz­éves vagy hetven - mindenki­nek ajánlható e testmozgás. Mindenki annyit úszik, ^meny­nyit akar, és olyan tempóban, ahogy az jólesik neki. A test majdnem összes izomcsoport­ját megmozgatja, alakunk szép lesz tőle. Szellemileg is szin­te újjászületünk. Kocogás Sokan nem tudják, hogy mi is van e szó mögött. Lassú fu­tást értünk alatta. Mégpedig úgy, hogy.hajoljunk előre, lá­baink ne legyenek előrébb fel­sőtestünknél. Testsúlyunkat a lábfejre, a talpra helyezzük. Olyan futócipőt vegyünk, amelyben egy kis sarokgumi található. Ne fussunk többet, mint 50—60 métert, utána sé­táljunk kb. 60 másodpercig. Közben végezzünk néhány lég­zőgyakorlatot. Nagyon fontos a nyolc-tíz perces bemelegí­tés; főleg lóbnyújtó és erősítő gyakorlatokból álljon. Az izzadságot könnyen fel­szívó és qyorsan tisztítható pamuttrikót, inget vagy blúzt viseljünk. Nyáron a napsugár­tól, védjük fejünket sapkával. 5éfa Nem a napközbeni rohangá­lást értjük alatta, hanem a reggeli vagy az esti félórás kényelmes sétákat. Minden év­szakban sétáljunk a szabad le- veqőn, és lehetőleg ne füstös, zajos helyen. ,.Kiszellőzik" a fejünk, a tüdőnk, Így testileg és szellemileg is megújulunk. 1987. július 4., szómból

Next

/
Thumbnails
Contents