Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)
1987-07-04 / 182. szám
Dunántúli napló 1987. július 4., szombat (Folytatás az 1. oldalról) dekeken alapuló közös vállalkozások útján is bővíteni kell. — A fejlett tőkés országokkal külkereskedelmi forgalmunk bővítésére és a fejlesztési-termelési kapcsolatok elmélyítésére kell törekedni. Kínálatunkban növelni kell a nagyobb feldolgozottsági fokú és a jelentős szellemi munkát igénylő termékek arányát. Kapcsolatainknak jobban kell segíte- niök a hazai műszaki haladást, a korszerű termelési eljárások elterjedését. Erősíteni kell a vállalatok közötti tartós és közvetlen kapcsolatokat, a termelési kooperációt. Kedvező feltételek megteremtésével elő kell segíteni a működő tőke nagyobb arányú bevonását. — A fejlődő országokkal folytatott külkereskedelmünkben a kölcsönösen előnyös együttműködést úgy kell alakítani, hogy az jobban szolgaija a hazai termelés szerkezetátalakítási céljainak a megvalósítását. II. A rövid és hosszabb távú feladatok eredményes megoldásának egyaránt feltétele a népgazdaság tervszerű irányításának javítása és a piac fejlesztése, törvényeinek figyelembevétele. « A központi irányítás alakítson ki olyan közgazdasági és társadalmi környezetet, amely ösztönöz a vállalkozásra, érté.keli annak eredményeit, kikényszeríti a teljesítmény szerinti differenciálódást, és képes elviselni a konfliktusokat. a) A központi gazdaságirányító szervek döntései meghatározóak legyenek: a szerkezetátalakítás stratégiai feladatainak megoldásában, oz energiatermelés és -elosztás, a kitermelőipar, az infrastruktúra, továbbá a KGST-együtt- működés nagy horderejű kérdéseiben, a pénzügyi és hitel- politikai irányvonal kialakításában. A kormány struktúrafejlesztő tevékenysége ösztönözze és segítse a nemzetközi technológiai és technikai fejlődés fő vonalainak követését. b) A feldolgozóiparban, az élelmiszeriparban, az építőiparban, a fogyasztási cikkek termelésében, a szolgáltatósokban tudatosan nagyobb teret kell biztosítani a keresletikínálati viszonyok érvényesítésének. c) A gazdálkodásban aktív szerepet kell kapniuk az áru- és pénzviszonyoknak, a keresletnek és a kínálatnak, a hitelnek, az áraknak, az árfolyamnak, a jövedelmezőségnek és a nyereségnek. Szigorú pénzügyi, hitelezési és költség- vetési gyakorlatot alkalmazva fokozni kell a vállalati kollektívák érdekeltségét és felelősségét az eredményességben. O A kibontakozás döntően azon múlik, hogy menynyire sikerül a vállalatokat, szövetkezeteket, a gazdálkodó egységeket a gazdasági élet valódi önállósággal rendelkező, a jövedelem- és vagyongyarapításban közvetlenül érdekelt szervezeteivé tenni. A vállalatok nagyobb mozgékonysággal és ésszerű kockázatvállalással elégítsék ki a piaci igényeket, kerüljön összhangba a termelés és a kereslet. Gondoskodni kell, hogy a dolgozók a követelményeknek megfelelő képzésben és továbbképzésben részesüljenek. Javítani kell a munkafegyelmet, a munkaerkölcsöt, a munkakultúrát. Jelentősen fejleszteni kell a vállalatok közötti együttműködést, erősíteni a kooperációs és szerződéses fegyelmet: biztosítani, kell, hogy a vállalatok megállapodásaikat következetesen betartsák. Az állam és a vállalatok viszonyában legyen kiszámítható és áttekinthető a szabályozás: az egyedi beavatkozások jelentős csökkentésével erősíteni kell a gazdálkodó szervezetek önállóságát, a vállalati vezetés felelősségét. A társadalmi és a vállalati érdekek egyeztetésében kapjanak nagyobb szerepet az érdekképviseleti szervezetek. Intézményessé kell tenni a kormány, valamint a szakszervezetek, a szövetkezeti érdekképviseleti szervek és a magyar gazdasági kamara közötti érdekegyeztetést. O Az eredményes vállalati munkához a gazdasági tisztánlátást elősegítő, a gazdaságos termelést ösztönző vállalati adórendszerre, jól működő árrendszerre, a teljesítmény növelésére serkentő kereset- és bérszabályozásra van szükség. o) A vállalati adórendszer módosításával csökkenteni kell a termelőket közvetlenül terhelő adók számát és mértékét, s egyúttal növelni a fogyasztáshoz kapcsolódó adókat. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy megfelelő előkészítés után bevezetésre kerüljön a hozzáadott érték típusú általános forgalmi adó. Tudomásul veszi, hogy ez a termelői árak csökkenésével és a támogatások leépítése miatt a fogyasztói árak növekedésével jár. b) A hatékonyságot és a nemzetközi versenyképességet kifejező árrendszert és ármechanizmust kell kialakítani. Az árak tükrözzék a reális költségeket és a keresleti-kínálati viszonyokat, de ne tartalmazzák a hanyag munka költségeit. Az adóreform érvényesíti azt a mellőzhetetlen követelményt, hogy a termelői és a fogyasztói árak között szoros és folyamatos kapcsolat legyen. Az alapvető létfenntartási cikkek és szolgáltatósok meghatározott körében továbbra is hatósági árellenőrzésre és befolyásolásra van szükség. c) Az adó- és árreform mellett olyan bérreformra van szükség, amely elősegíti a munka szerinti elosztás elvének érvényesülését. Első lépésként csökkenteni kell a kereset- szabályozás kötöttségeit. Hosz- szabb távon olyan bérarányokat kell kialakítani, amelyek kifejezik a munka társadalmi hasznosságát. Módosítani kell a vállalati belső érdekeltséget: a tevékenység jellegéhez igazodó bérrendszerek, bérezési formák erősítsék az egyéni, illetve csoportteljesítmények és a keresetek összhangját. Ki kell dolgozni a szocialista briqádok és a dolgozók más közösségei vállalkozásszerű munkavégzésének elszámolási, érdekeltségi rendszerét. O A vállalati önállóság növelése, a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök jobb kihasználása, a termelők piaccal való közvetlen kapcsolatának erősítése érdekében szükséges a külkereskedelmi tevékenység tartalmának, szervezeti és érdekeltségi rendszerének gyökeres átalakítása. © A kibontakozásban a szocialista nagyüzemek és szövetkezetek hatékony gazdálkodásának, a főmunkaidőben végzett tevékenység eredményességének van döntő szerepe. Ugyanakkor a gazdasági teljesítmény növelésében valamennyi gazdálkodó szervezetnek — mérettől, tulajdon- és tevékenységi formától függetlenül - részt kell vállalnia. O Céltudatosan fejleszteni kell a szocialista piaci vi: szonyokat. Új társasági törvénnyel is elő kell mozdítani, hogy változatos vállalkozási formák alakuljanak ki. ösztönözni kell új, rugalmasan működő, jövedelmezően gazdálkodó közép- és kisméretű gazdasági szervezetek létrejöttét. Csökkenteni kell a termelésben és az értékesítésben meglevő vállalkozási kötöttségeket és javítani az importnak a versenyt segítő szerepét. Fel kell számolni az egyes szektorok vállalkozási feltételeiben fennálló különbségeket és a káros monopol helyzete két. © A kisegítő-kiegészítő gazdaság, valamint a magántevékenység a szocialista gazdaságnak szerves része. Bátorítani kell minden olyan kezdeményezést, tevékenységet, amely a nemzeti jövedelem növekedését és a lakosság életviszonyainak javítását szolgálja. A nagy- és kisüzemek közötti munkamegosztás és együttműködés fejlődjön. Teremtsék meg a társulás feltételeit, s ez is járuljon hozzá a nagyüzemek munkáját segítő termelési háttér kiépüléséhez. A fejlesztési források bővítése érdekében nagyobb lehetőséget kell teremteni a vállalati eszközök mobilizálására, a lakossági és vállalati pénzösszegek hatékony, előnyös befektetésére. Ezt szolgálja az értékpapírok formáinak bővítése, forgalmuk szélesítése. Az alapvető tulajdonformák változatos kombinációjával megfelelőbb kereteket kell lét- ie:hozni az értéktermelő tevékenység bővítéséhez. Meg kell teremteni a lehetőségeit, feltételeit, hogy az erre kész dolgozók saját anyagi eszközeikkel a vállalati vagyon gyarapításában és hozamának növelésében személyes érdekeltséget vállalhassanak. A törvényességet és jog- biztonságot a vállalatokon és szövetkezeteken belül, valamint külső kapcsolataikban egyaránt erősíteni kell. A működési szabályzatok, kollektív szerződések, kölcsönös kötelezettségvállalások rangját, presztízsét növelni kell. A vállalatokon belül a munkahelyi demokráciát formalitásoktól mentessé kell tenni. Ugyanakkor egyértelmű és világos feladatelhatárolásokra van szükség a vezetésben, a vállalati tanács és az igazgató, a vállalati tanács és a szakszervezeti fórumok között. O A vállalatok önállósága következtében a szocialista munkamozgalmak a gazdálkodó szervezetek által kidolgozott termelési és fejlesztési tervekhez kapcsolódnak. Ezért helyes, ha a kollektívák maguk határozzák meg a munkaverseny célját, a részvétel módját, s ők maguk értékelik annak eredményeit. III. A gazdasági kibontakozáshoz eredményesebb termelő- munkára, a teljesítmények és a jövedelmek jobb összehangolására, a teljesítményen alapuló differenciálásra, igazságos közteherviselésre és hatásos szociálpolitikára van szükség. Az előrehaladás egész társadalmunktól áldozatvállalást, fegyelmezett munkát, a vezetéstől következetességet és határozottságot kíván. Szükség van a közérdek előtérbe állítására, a közszellem javítására. O A hatékony termeléshez, a szerkezetátalakításhoz, a műszaki fejlesztés gyorsításához szükséges források biztosítása átmenetileg a közületi és a lakossági fogyasztás korlátozásával jár. Ahhoz, hogy az életszínvonal megalapozott emelésére sor kerülhessen, a teljesítmények növelésére, eredményes gazdasági munkára van szükség. A lakosság munkajövedelmei, a keresetek a teljesítménytől függően jobban differenciálódjanak. Az eredményesen dolgozó kollektívákat és egyéneket fokozott anyagi elismerésben kell részesíteni. O A szociális biztonság fenntartására törekszünk. Fel kell készülni a gazdasági struktúra átalakításával járó új szociális problémák kezelésére, enyhítésére. Elsősorban a társadalmi segítségre szoruló, időskorú és alacsony jövedelmű nyugdíjasokat, a többgyermekes családokat kell támogatni. Bővüljön a helyi szociálpolitika intézményrendszere, eszköztára és anyagi bázisa. A gyermeknevelés családi költségeinek viselésében stabilizálni, majd növelni kell az állami részvétel arányát. A nyugdíjrendszer olyan módosítására van szükség, amely az anyagi feltételekkel összhangban nagyobb szociális biztonságot nyújt, társadalmilag igazságosabb nyugdíjarányok kialakulásához vezet. O A pályakezdő fiatalokat különösen az otthonteremtésben kell segíteni A lakásgazdálkodás átfogó továbbfejlesztésére — a^ Kommunista Ifjúsági Szövetség részvételével — mielőbb javaslatokat kell kidolgozni. A lakáshoz jutás és lakásfenntartás támogatási rendszerét a családok jövedelmi és szociális helyzetéhez igazodóan differenciáltan kell kialakítani. O A lakosság adózásában olyan változtatásokra van szükség, amelyek' lehetővé teszik az arányos közteherviselést. A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy megfelelő előkészítés után bevezessék a személyi jövedelemadót. Az adórendszer legyen áttekinthető, mértékét úgy kell megállapítani, hogy a nagyobb jövedelmű rétegeket az adó fokozottabban terhelje, de megmaradjon az érdekeltség a teljesítmények növelésében. A szociálisan kedvezőtlen helyzetben lévő csoportokat, rétegeket az adózás nem érintheti hátrányosan. A személyi jövedelemadó bevezetésével a főmunkaidőből származó nettó kereset érdemben nem csökkenhet. Az adózás alól eddig kivont jelentős jövedelmek adóztatása és ellenőrzése érdekében az adózást vaqyon- nyilatkozat és -elszámoltatás egészítse ki. A gazdasági feladatok megoldása előrelátó foglalkoztatáspolitikát igényel. A termelési szerkezet átalakítása megköveteli a munkaerő átcsoportosítását, illetve átcsoportosulását. A munkahelyválasztást az állampolgárok munkához való jogának sérelme nélkül jobban összhangba kell hozni a társadalom érdekével. Az ezzel járó átmeneti feszültségek feloldásához rugalmas formák kialakításával bővíteni kell a foglalkoztatáspolitika eszköztárát. Fel kell készülni a 90-es évek elején munkába lépő korosztályok megfelelő foglalkoztatósára. O A gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának sikeres végrehajtása nagyobb szakképzettséget, széles körű műveltséget igényel. Oktatási rendszerünk minőségi fejlesztése alapozza meg ezeket az igényeket. A változó szükségletekhez igazodjon a szakképzés szerkezete, emelkedjen a középiskolát, hosszabb távon a felsőfokú tanulmányokat végzettek száma. O Az értelmiségnek fontos szerepe van a társadalmi és gazdasági változások kibontakoztatásában. Növekednie kell a nagy felkészültséget igénylő szellemi munka társadalmi elismertségének. A kormányzat, a vállalatok és az intézmények vezetői tegyenek erőfeszítéseket, hogy az értelmiségek teljesítményükkel és tevékenységük társadalmi hasznosságával arányos erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek. Az értelmiség hivatásbeli tevékenységével, közéleti szereplésével segítse a szocialista társadalmi tudat és erkölcs kedvező alakulását. © Az államigazgatás, az egészségügy és a szociális ellátás, a tudományos kutatás, az oktatás és közművelődés, a tömegtájékoztatás és a sport területén a társadalmilag szükséges feladatok ellátásához megfelelő feltételeket kell biztosítani. Ugyanakkor el kel? érni, hogy ezekben az intézményekben is a feladatokhoz és a gazdasági lehetőségekhez igazodó tevékenységi és szervezeti rendszer, ésszerű létszám- és költséggazdálkodás alakuljon ki. © A pártban, a tömegszervezetekben és tömegmozgalmakban is racionálisabb, kisebb és hatékonyabban dolgozó intézményekre van szükség. Határozottabb fellépést, szigorúbb felelősségre vonást, nagyobb nyilvánosságot és társadalmi ellenőrzést kell megkövetelni a társadalmi-gazdasági életben tapasztalható visszás jelenségek elleni harcban. Erősíteni kell az egységes, kibúvókat nem engedő jogi szabályozást, és ennek adminisztratív eszközökkel is érvényt kell szerezni - a korrupció, a jogtalan előnyszerzés, a protekcionizmus és más - a társadalmunktól idegen jelenségek visszaszorítása érdekében. A pártszervezetek járjanak élen a közélet tisztaságának védelmében, az illetékes felügyeleti és hatósági szervek pedig határozottan vonják felelősségre azokat a személyeket, akik jogtalan előnyöket nyújtanak vagy fogadnak el. IV. Gazdasági-társadalmi programunk megvalósításához elengedhetetlenül szükség van a szocialista demokrácia fejlesztésére, a politikai intézmény- rendszer működésének korszerűsítésére. Folytatódjon az az átalakulási folyamat, amelyben növekszik az egyének szerepe a társadalmi cselekvésben, nő a kollektívák önállósága, kialakulnak az önkormányzati funkciók a munkahelyeken és a lakóhelyeken. A társadalom számára fontos események, jelenségek és döntések kapjanak nagyobb nyilvánosságot. Ennek érdekében ki kell dolgozni a politikai és a gazdasági döntéseket megelőző, széles körű, előrevivő társadalmi viták rendszerét. Pártunk e téren is vállalja a kezdeményező és irányító szerepet. O A párt egész tevékenysége szolgálja a társadalmi-gazdasági kibontakozást, a reformfolyamatok felgyorsulását. A Központi Bizottság úgy dönt, hogy a politikai intézményrendszer fejlesztésének keretében napirendre tűzi a pórt vezető sze repének érvényesítésével, o párt belső életének és ideológiai munkájának fejlesztésével kapcsolatos fő kérdéseket. O A kibontakozás programjának végrehajtása nagy követelményeket támaszt a pártszervek és a párttagság munkájával szemben. Mindenekelőtt szilárd pártegységre, határozott politikai kiállásra van szükség. Fontos feladat a program ismertetése és elfogadtatása. Valamennyi pár.- tag kötelessége, hogy a programot képviselje és megvalósításában tevékenyen vegyen részt. A pártszervek és párt- szervezetek szorgalmazzák a munkahelyi programok kidolgozását, és támoqassák végrehajtásukat. A kommunisták felelősségteljes magatartással mutassanak példát. Programunk megvalósítása következetes és céltudatos vezetést követel az élet minden területén. Szigorúbb követelményeket kell támasztani a vezetőkkel szemben és egyúttal növelni szükséges a színvonalas vezetői munka társadalmi megbecsülését. A káderpolitikában, az állami személyzeti munkában azoknak a vezetőknek kell bizalmat adni, akik teljes meggyőződéssel támogatják a kibontakozási program végrehajtását, s munkájukat eredményesen végzik. Erősíteni kell a végzettséggel). KERESETI LEHETŐSÉGEK: — férfiak részére kádermunka demokratikus vonásait, a nyíltságot és a társadalmi ellenőrzést. Fiatal, friss erők előléptetésével minden területen gondoskodni kell a folyamatos vezetői utánpótlásról. O Az agitáció és a propaganda a helyesen értelmezett társadalmi érdekeket képviselje. A tömegpolitikai munkában tegyék világossá a gazdaságpolitikai célokat és követelményeket, mozgósítsanak a végrehajtásra. Mutassák be a jó kezdeményezéseket, tárják fel a kibontakozást akadályozó tényezőket, értessék meg, hogy csak a termelőmunka hatékonyságának növelése útján juthatunk előbbre. Tudatosítsák, hogy a nagyobb feladatok kitartó, öntevékeny, fegyelmezett munkát igényelnek. A Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a sajtó, a tömegtájékoztatás dolgozói munkájukkal szolgálják a program sikeres végrehajtását. Képviseljék, ismertessék és magyarázzák a párt álláspontját, a kormány intézkedéseit; terjesszék az előremutató, kedvező tapasztalatokat; vitatkozzanak a téves nézetekkel, a kishitűséggel és bírálják a párt politikájával ellentétes gyakorlatot. © A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a párt állásfoglalását alapul véve a kormány dolgozza ki a kibontakozási program végrehajtásának konkrét tennivalóit, terjessze az Országgyűlés elé megvitatásra és jóváhagyásra. A minisztériumok, a tanácsok, az intézmények és a gazdálkodó szervezetek ugyancsak dolgozzák ki a saját tennivalóikat. A Központi Bizottság felhívja a Hazafias Népfront Országos Tanácsát, a Szakszervezetek Országos Tanácsát, a Kommunista Ifjúsági Szövetséq Központi Bizottságát, a Magyar Gazdasági Kamarát, a Szövetkezetek Országos Tanácsát és tag- szervezeteit, valamennyi társadalmi és érdekképviseleti szerv vezető testületéit, a tudományos és műszaki élet szervezeteit, a tömegmozgalmak vezetőit, hogv támoqassák és segítsék elő a kibontakozást, dolqozzák ki a program megvalósításához kapcsolódó saját tennivalóikat. * A Központi Bzottsóg felhívással fordul a munkásokhoz, parasztokhoz, értelmiségiekhez, fiatalokhoz, pártonkívüli szövetségeseinkhez, a szocializmus minden hívéhez: támogassák a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjának végrehajtását, vegyenek részt annak megvalósításában. A Központi Bizottság meggyőződése, hogy a kibontakozás programja állhatatos és céltudatos munkával, társadalmunk erőinek mozgósításával, nemzeti összefogással megvalósítható, eredményes végrehajtása szocialista céljaink valóra váltását, népünk boldogulását szolgálja. 7000—9000 Ft/hó 4500—6500 Ft/hó — nők részére Vidékről bejáró dolgozók részére útiköltséqtérítést biztosítunk, albérletben lakók részére az albérleti díj 50%-át térítjük. JELENTKEZNI LEHET: Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 52. PÍCSI löOGYi« V^y.y.y.'.y.y.y.y.V.y .•«««» ...........................♦ t » m t m « 1.1 11 t t « n I A Pécsi Bőrgyár felvesz férfi és női dolgozókat börgyártási betanított munkára, valamint talpkonfekció üzemébe alja- és
