Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)
1987-07-04 / 182. szám
1987. július 4., szombat Dunantiin nanlo 3 Még mindig vízben a hirdi családi házak Hirden, a Vörös Hadsereg úti házakban lakók búvárszivaty- tyúval víztelenítenek az alagsori helyiségekből' “Vízben állnak a hirdi családi házak — adtuk hírül május végén lapunkban. A hónap elején hullott nagy mennyiségű csapadék nem talált utat magának és sok helyütt beszivárgott a házak alagsori helyiségeibe. Akadt néhány épület, amelybe szinte elemi erővel tört be, felszakítva a kazánház, a tüzelőtároló betonalapzatát, a lakószobának, konyhának használt helyiségek parkettáját, mozaiklapját. Sok helyen fél méter magasságig emelkedett és a szintje a folyamatos szivattyúzás, vödrözés ellenére sem csökkent. A helyzet azóta sem változott lényegesen. A legtöbb épületben most is áll a víz, nedvesek a falak. Azóta kaptuk a hírt, hogy a Beton- és Vasbetonipari Művek hirdi gyárában egymás után négy föld alatti elektromos kábel ment tönkre, s az áramkimaradás jelentős termeléskiesést okozott. A Pécs Városi Tanács építési és közlekedési osztálya foglalkozott a kialakult helyzettel. Mindenekelőtt arra a kérdésre kerestek választ, amely a hirdieket is foglalkoztatta: a beépítést milyen, <5 talajvízesedésére vonatkozó mérések előzték meg. A dokumentált adatok szerint sem az 1970-es, sem a későbbi években végzett mérések nem mutattak figyelmeztető nedvességtartalmat. Ez egyben azt jelenti, hogy nem lett volna indokolt különleges szigetelés előírása. Ezt a megállapítást megerősíti az a sajnálatos tény, hogy nemcsak a lejjebb lévő házakba, hanem a dombtetőn épült kétszintesekbe is beszivárgott a víz. Akkor hát mi okozta az elárasztásokat? A helyszíni bejárások alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a májusi tartós, jelentős mennyiségű csapadék, mint felszíni víz, nem talált magának utat. Utoljára 1941-ben hullott ilyen mennyiségű eső errefelé, s mint maguk a hirdiek mondják, az előző években nem voltok vizesedés) problémáik. A mostani nagy eső megállt a területen, illetve ahol lefelé utat taláit, ott megemelte a mélyebb rétegekben lévő víz szintjét. A kitartó esőzés következtében, ez a megemelkedett rétegvíz nyomult föl o házakba. A hirdieket az nyugtalanítja, hogy ez az eset megismétlődhet'és tönkremehetnek a saját erőből épített és -még hosszú ideig építési kölcsönnel terhelt otthonaik. A szakemberek véleménye ■szerint két problémát kell megoldani a hirdi területen. Egyrészt megfelelően gondoskodni kell a felszíni vizek, másrészt — az esetleges nagyobb mennyiségű csapadék hullására is számítva —, a rétegvizek elvezetéséről. A legfontosabb, hogy a lehulló kisebb eső is gyorsan eltűnjön a területről, ne tudjon lejutni a mélyebben lévő rétegvízhez. Ennek érdekében egyrészt ki kell tisztítani az árkokat, és újakat is ki kell alakítani. Az árkokban összegyűlő csapadékvizet pedig olyan természetes vízfolyásba kell juttatni, amely képes befogadni és tovább vinni az esővizet. A nagyobb mennyiségű csapadékot, illetve az esetlegesen megemelkedett rétegvizet, pedig egy .szivárgó rendszer segítségével ugyancsak a természetes vízfolyásba kell vezetni. Ez a megoldás lényege. A kivitelezésre több elképzelése von a városi tanácsnak, amely 1977-től gazdája a területnek. A környéken . ugyanis két olyan vízfolyás is van, amely képes e terület felszíni és rétegvizét befogadni. Az egyik a 6-os főútvonal túloldalán, a hosszú- hetény—hirdi, a másik a régi 6-os útra merőleges, a vasas—belvárdl vízfolyás. Akármelyik élővízfolyást választják befogadóul, alaposan meg kell tervezniük, hogy milyen műszaki megoldással, — a meglévő út- és közműhálózat megbontása nélkül —, tudják ezt megoldani. A terveket a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság készíti. A kivitelezés becslés szerint is több millió forint. Még a tervek elkészülte előtt, most a nyáron hozzálátnak az árkok tisztításához, mélyítéséhez. Nincs irigylésre méltó helyzetben a városi tanács sem, hiszen az ilyen és ehhez hasonló jellegű problémák megoldására, illetve megelőzésére, a VII. ötéves tervidőszakban, éves bontásban 8-9 millió forintja van. Ez a pénz azonban az idén elvégzett, illetve, a már megrendelt munkákra is épphogy elég, és háromszor ekkora összeg is kevés lenne, a sokszor szemétlerakónak használt, eliszaposodott árkok rendszeres tisztítására, karbantartására. Ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy a gyors rendezésre váró hirdi helyzet tipikusan olyan, amelynek bármilyen okbóli elodázása még súlyosabb következményekkel, nayobb anyagi terhekkel járhat. Török Éva Éietbe lépett a módosított családjogi törvény Válunk? A válás 1987 júliusától drágább, idén pedig a módosított családjogi törvény életbelépésével nehezebb is lesz. A parlament tavaly ősszel fogadta el az Igazságügyi Minisztériumnak a családjogi törvény módosítására készített javaslatát. Bár az elmúlt hónapokban sok szó esett a törvényről, de életbelépésével időszerűnek tartjuk, hogy a legfontosabb új rendelkezésekről tájékoztassuk olvasóinkat. Kérdéseinkre dr. Poronyi Györgyi, a Pécsi Városi Bíróság elnökhelyettese válaszol.' szerződés tartalma vita esetén pontosan megállapítható legyen, a törvény szigorú alakiságot ír elő: közokiratba, vagy jogi képviselő által ellenjegyzett okiratba kell foglalni. — A gyermektartásdiiról és a házastársi volt közös lakás használatáról szóló új szabályok az elvált házasok — és gyermekeik — helyzetének méltányosabb rendelkezésére törekszenek. — A gyermektartásdíjról a gyermek tényleges szükségleteit, mindkét szülő kereseti-jövedelmi viszonyait figyelembe, véve kell dönteni, s a körülTérítés annak a házasfélnek is jár, aki a lakást a visszatérés szándéka nélkül hagyta el. Régen, ha az egyik házastárs már nem bírta idegekkel, a sokszor már tettlegességig menő viszályt, s elhagyta a lakást, bérleti jogviszonyát megszüntették, s még kárpótlás sem járt neki. A törvény új rendelkezése az is, ha az egyik házastárs igazolja, hogy a közös lakást két megfelelő lakásra lehet cserélni, a bíróság a másik házasfelet kötelezheti az új lakásba költözésre. Én remélem, hogy a kárpótlás helyébe lépő magasabb térítés együttműködésre készteti majd a válni szándékozókat. — A törvény a gyermeküktől külön élő szülők jogkörét szélesíti, annak érdekében, hogy ne csupán tartást fizető szülők legyenek. Mi ennek a „szélesebb" jogkörnek a tartalma? — Kiemelném a törvénynek azt a törekvését, hogy a gyermekkel való kapcsolat tartalmát elsősorban a szülők méltányos megegyezése döntse el! Ehhez azonban alapvető szemléletváltozásra van szükség, hiszen a jog eszközei korlátozottak. Az új rendelkezés lehetővé teszi, hogy a gyermek számára lényeges kérdésekben, a másik szülővel közösen döntsenek. Ilyenek az iskola, az életpálya megválasztása, a tartózkodási hely kijelölése. Az én véleményem azonban az, ha a szülők nem tudnak megegyezni olyan kérdésekben, hogy például a gyermek, a nyári szünetben a nagymamánál tartózkodhasson vagy sem, illetve a Széchenyi vagya Nagy Lajos Gimnáziumban jelentkezzen 1 továbbtanulásra, akkor ez, az ellenségeskedő szülőknek csak újabb lehetőség egymás zaklatására. Ilyen esetekben ugyanis a bíróság fog dönteni. , — Korszerűsítették az apaság megállapítására vonatkozó szabályokat is. — A törvény szerint a származás bizonyosságáról minden perbe vitt esetben meg kell a bíróságnak győződnie, s részletes bizonyítás alapján kell dönteni abban az esetben is, ha az anya az apaként megjelölt férfivel huzamosabb ideig együtt élt, illetve kapcsolatot tartott vele. Megszűnik az a gyakorlat, hogy apaság megállapítása nélkül báikit gyermektartásdíj fizetésére lehetne kötelezni. Marton Gyöngyi Á legnagyobb vita a házasság felbontását érintő új rendelkezésekről folyt. A közös megegyezéssel történő válás feltételeinek szigorítását már a törvényjavaslat elökésziíésénél is fenntartással fogadta számos ország- gyűlési képviselő. Ma a közvéleményben több téves nézet terjedt el arról, hogy vajon milyen mélységig vonatkozik majd a bíróság „magánügyükbe", úgymond „'magánszerződésükbe"? — A házasság felbontásának alapvető elvei nem voltoztak, a továbbiakban is az objektív feldúltsági elv alapján, csak akkor lehet felbontani a házasságot, ha véglegesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Tehát nem a vétkességi elven alapul. Az utóbbi években azonban az egyező akarat- nyilvánítással kért bontások esetében bizonyos téves nézetek terjedtek el. (A bontóperek kétharmada jelenleg ilyen Magyarországon.) Ilyen téves nézet volt, hogy azt hitték a felek, ha közösen kérik a házasság felbontását, akkor azt kötelező is felbontani. Ezzel szemben eddig is az volt a jogszabály rendelkezése, hogy a bíróság csak abban az esetben bonthatta fel a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Az új megfogalmazás egyértelműbb abban a tekintetben, hogy kimondja, az egyező akaratnyilvánítás csak egy olyan tény, amelyet az egyéb körülményekkel összefüggésben kell értékelni. A bíróságnak el kell jutni ahhoz a meggyőződéshez, hogy a házasság nem tudja betölteni funkcióját. A házasság nem magánszerződés, hanem olyan jogintézmény, amelyet a bíróság közös nyilatkozat esetén is a végleges és helyrehozhatatlan megromlás objektív tényének vizsgálata és a békítés megkísérlése után bonthat csak fel. A törvény az egyező akarat- nyilvánítással kért bontás feltételeit is kibővíti. Nemcsak a közös gyermek elhelyezése, tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, valamint a közös lakás használatában kell megegyezniük, hanem az ingóságokból álló közös vagyon megosztásában is. Az egyező akaratnyilvánítással kért bontás egy másik típusát is szabályozza a törvény. Az úgynevezeti: járulékos kérdésekben való megegyezésre akkor nincs szükség, ha a felek már legalább három éve külön lakásban élnek. liven esetben csak a gyermekkel kapcsolatos megállapodásukról kell számot adniuk. (Itt megjegyzem, hogy nem számít külön lakásnak az, ha a lakáshasználatot osztották csak meg.) Az egyező akaratnyilvánítással történő válás esetében a felek egyezségének megfontoltnak kell lennie, mert az egyezség megváltoztatását, a jóváhagyástól számított két éven belül csak akkor lehet kérni, ha valamelyik fél, vagy a gyermekük érdekét a perbeli megállapodás súlyosan sérti. Eddig gyakran előfordult, ha gyorsan akartak válni a házastársak, akkor megegyeztek, majd rövid időn belül kérték az egyezség megváltoztatását. Ezt kívánja a törvény korlátozni. — A jelenlegi békitőtár- gyalás helyeit — egyébként ugyanabból a célból - egy a válópertől elkülönülő, úgynevezett előzetes meghallgatást vezetett be a törvény. Mi a garancia arra, hogy pontját. Az eredeti elképzelés az volt, hogy ez egy mentál- hygiénés szolgáltatás lenne, amikor az időben és szakszerűen történő beavatkozással lehetséges lenne a házasság megmentése. Ehhez viszont képzett pszichiáterekre és sok időre lenne szükség. Hogy mi lenne a garancia a meghallgatás sikerére? Anyagi és szervezeti feltételek. Egy-egy bíróra napi 10—12 békítő eljárás jutott eddig, s ezután sem lesz kevesebb. A bíróságok viszont egyetlen plusz státust sem kaptak. — A törvény egyik jelen- - tős újítása a vagyonjogi szerződés bevezetése. — A vagyonjogi szerződéssel nagyon sok későbbi vitát lehet majd kiküszöbölni. Ami a vagyoni kérdésekben a há;, zasság kötéskor még egyértelmű, attól később nagyon is eltérő álláspontra helyezkednek a válni szándékozók. A többlet tulajdon bizonyítása pedig nagyon nehéz és hosszadalmas. A szerződés lényege, hogy a házasságkötés előtt, vagy fennállása alatt a felek a vagyonjogi kérdéseket a törvény rendelkezésétől eltérően határozhatják meg, vagyis azt, hogy mely vagyon kerül a közös, illetve a különvagyonba. Annak érdekében, hogy a vagyoni ményektől függően — gyermekenként - a kötelezett keresetének 15—25 százaléka közötti skálán rugalmasabban' kell azt meghatározni. Eddig a húsz "százalék a köztudatban szinte kötelező jellegű volt. Bár a régi jogszabály is adott lehetőséget az eltérésre, erre azonban csak ritka esetekben került sor. A házastársi közös lakás használata válás esetén történő rendezésének szabályai közül azokra hívnám fel a figyelmet, amelyek a válás terheit arányosabban osztják meg. Ha a közös lakás nem osztható meg, az elhagyásra kötelezett fél a bennmaradótói a használati jog ellenértékének reá eső részét igényelheti, mely a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet. Ezt a reális térítést a bennmaradó házastárs a közös vagyon reá eső részéből is teljesítheti. Tehát elismertük, a lakáshasználati jog jelentős értéket képvisel, a bérlet jog anyagiakban kifejezhető. Ha a gyermek is bent marad a lakásban, a törvény új rendelkezése neki is önálló lakáshasználati jogot biztosít. ez a meghallgatás nem válik-e ugyanolyan formálissá mint a békítő eljárás? — Valóban a bíróságok békítő eljárása nem valósította meg a törvény és az ítélkezés célját; a házasság megmentését. A kritika bizonyos értelemben helytálló. De ez a formalitás magából a jogi rendelkezésből fakadt, mert a régi szerint riem volt szükséges a házasság megromlásához vezető konfliktusok természetét részletezni, így az erről való meg-, győződés hiányában nem lehetett eredményes a bíróságok békítő tevékenysége sem. A bontóper előtti meghallgatás egy perenkívüli eljárás, ahol Csak a felek és a bíró vesz részt — még az ügyvéd sem lehet ott — jegyzőkönyv sem készül. Itt a házastársak egy korrekt, reális jogi' tájékoztatást kapnak, hogy válás esetén mivel számolhatnak, menynyi jut majd a megélhetésre, milyen esélyeik lehetnek a gyermekekkel kapcsolatos kérdések rendezésére, stb. Másrészt pedig egy intim jellegű beszélgetést jelentene, ahol mindkét fél elmondhatja állásTeljes rendezést! A legsürgősebb munkákat a nyáron elvégzik Együtt
