Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)
1987-07-11 / 189. szám
Villanyvonaton Budapesttől Murakeresztúrig Budapestről érkezik a Baranya expressz A dél-balatoni gyűrű 1990 végére felváltják a dízelmozdonyokat a Balatonnál A magyar vasúti szállítás 60 százaléka villamosított vonalakon történik Munkaerőhelyzet Pécsett Több a lehetőség, mint amennyien munkára várnak A dél-balatoni gyűrű a tervek szerint 1990 decemberére zárul be. Hogy mi is ez a gyűrű? Nem más, mint a Budapest •—Nagykanizsa—Mura keresztúr vasútvonal villamosítása, amellyel párhuzamosan Dombóvár és Gyékényes között szintén villamosítják a vontatást, így a Budapestről kiinduló két) vonal a VII. ötéves tervidőszak; végére egybefüggő villamosított vasúti rendszert alkot. Ezzel a nagyszabású munkálattal tulajdonképpen a hatvanas évek elején kezdődő vil i lamosítási program folytatódik. Ugyanis 1961-ben került sor csak arra*, hogy az 1931-ben induló vasútkorszerűsítés után — ekkor kezdődött meg Budapest és Hegyeshalom között a villanyvontatásra való áttérés — ismét nagyobb lépést tehetett a magyar vasút a modernizáció útján. 30 SZÁZALÉK Nekünk magyaroknak igazán jó hagyományaink vannak e téren, hiszen az első nagyfeszültségű nagyvasúti villamosrendszer megalkotása Kandó Kálmán nevéhez fűződik. Az ő tervei alapján villamosította ai Ganz Gyár a századfordulón az olaszországi Valtellina vonalat. Az első magyar villanymozdony vontatásra alkalmas szakasz 1933-ban készült el 188í kilométer hosszúságban a fővárostól Hegyeshalomig. Ezután igencsak hosszú szünet következett, majd 1961—65 között 174 kilométer, a rákövetkező ötéves periódusokban pedig 395, 306, 350, a mögöttünk lévő ötéves tervben pedig 394 kilométer szakasz villamosítása fejeződött be. A jelenlegi úgynevezett délbalatoni gyűrű teljes hosszo) 300 kilométer lesz. Ezzel bár jelentős lépést teszünk a korszerűbb, tisztább, gyorsabb és környezetkímélő vasúti közlekedés felé, ám még mindig elmaradunk a kívánatos korszerűsítéstől. Való igaz, hogy az eddig mintegy 30 százalékra tehető villamosított vonalakon bonyolódik a magyar vasúti személy-, és áruszállítás hatvan százaléka, ez azonban mit sem vál-j toztat azon, hogy vasútvilla- mosításban jelentősen elmaradtunk nemcsak Nyugat-Európá- tól, de jó néhány környező szocialista országtól is. Minden bizonnyal az még hosszú ideig csupán álom marad, hogy olyan arányt érjünk el a vasút- villamosítás terén, mint Svájc — ahol az összes vonalak 99 százalékán korszerű villanygé pék szaladnak — de az egész közlekedési infrastruktúra szempontjából döntő tényező, hogy gazdaságosabb, gyorsabb legyen a vasúti közlekedés. DRÁGA, DE MEGTÉRÜL Csak érdekességképpen és' az összehasonlíthatóság kedvéért érdemes megemlíteni, hogy például tíz évvel ezelőtt Ausztriában már 46 százalékot, Bulgáriában harminckettőt, Hollandiában pedig 60 százalékot képviseltek a villamosított vonalak a vasúti hálózatból. Valószínű a nem megfelelő nemzetközi illeszkedés is hozzájárult ahhoz, hogy az utóbbi időszakban jelentősen visszaesett a hazánkon áthaladó vasúti tranzitforgalom, csökkent a; vasút devizatermelő és devizakímélő képessége. Hazánkban jelenleg 1900 kilométer a villamosított vonalak hossza, és ez mintegy felefele arányban oszlik meg azi egy, illetve kétvágányú szakaszok között. E téren is van még tehát tennivaló, mert a nagy áteresztőképességű kétvágányú szakaszok legalább olyan fontosak, mint maga a villanyvontatás. Persze, a vasút korszerűsítése, legyen szó bármilyen fajta munkáról, igen költséges dolog, amely azonban hasznos befektetésnek bizonyul. Ha a dél-balatoni gyűrűn — a tervek szerint 1990 végére — teljes hosszban áttérnek a dízel- mozdonyokról a villanyvontatásra, prognosztizált áron évente 600 millió forintra rúg a vontatási önköltség csökkentése, s mintegy 30 ezer tonna gázolaj kiváltására is módot nyújt a korszerűbb, gazdasá-, gosabb üzemelés. Jelenleg a vasútvillamosítók Székesfehérvár állomásának átalakítását fejezték be, már ami a villamosítást illeti. Csupán az állomás területén 80 kilométer vezetéket kellett kihúzni. Az oszlopállítókat nem egyszer hozta nehéz helyzetbe, hogy a vágányok alatt és között a régi kábelek semmiféle rajzon, nem voltak feltüntetve, s természetesen, úgy kellett elvégezni minden munkát, hogy a nagy jelentőségű vasúti csomópont működése ne szüneteljen, ne akadozzon a forgalom. A CÉLPONT: A BALATON A tervek szerint a karácsonyi forgalom már villanyvontatású szerelvényekkel történik Budapest és Székesfehérvár között. Ebben az évben az oszlopállí- tók Fonyódig jutnak el, miközben a nagyobb sebességre való áttérés miatt pályakorszerűsítési munkákat is el kell végezni. Nehezíti a helyzetet, hogy nyáron — a nagy balatoni idegenforgalom miatt — nem lehet folytatni a munkát, mert az — vasúti szaknyelven szólva —■’ vágányzárakkal járna együtt. A tervek szerint azonban a jövő év végéig már Siófokig villanymozdonyos vonotok szállítják az utasokat az eddigieknél gyorsabban és kényelmesebben. Szigethy András nünk a gyárat, és ez meglehetősen nagy feladat. Nem oldódtak még meg savellátási gondjaink. A technológia ugyanis jelentős mennyiségű sósavat igényel. A folyamat végén ez szinte teljes egészében visszanyerjük, de a feltöltéskor komolyabb adagra lenne szükségünk. Hogy az alacsony világpia,,Kérem Önöket, hogy megélhetési gondjaimon segítsenek. Olyan munkahelyre lenne szükségem, ahol legalább 9—10 000 forintot tudok keresni" — az idézett kérelem címzettje a Baranya Megyei Tanács Munkaügyi Szolgáltató Irodája, a levél tartalmazza a munkát kereső nevét, korát, szakképzettségét. Az iroda számítógépe kilistázza a pécsi vállalatok munkaerőigényét, a kínált bért, de a levélíró ezek között aligha találna fizetési elképzelésének megfelelőt, kivéve, a föld alatti bányamunkákat. Az ajánlott bérekben nagy a szóródás: lakatost, ácsot, kőművest 3500—7000-ig, betanított munkást 2500— 7000-ig, adminisztrátort 2300— 3900-ig vesznek fel. Illetve vennének, ha a kínálati oldalon találnának megfelelő munkavállalót. Az irodánál munkára jelentkezők több mint hatvan százaléka szakképzet- len és összességében is jóval kevesebb, mint az alkalmazni kívántak száma. — Pécsett egy-két évtizede az a helyzet, hogy több a munkalehetőség, mint ameny- nyien munkára várnak, illetve munkahelyet akarnak változtatni — mondja Schmidt Károly, a Munkaügyi Szolgáltató Iroda vezetője. - A munkaerőéhség ellenére a munkáltatók igényesebbek lettek, a bizalmat keltő munkakönyv az alkalmaztatás feltételévé vált. Míg korábban, még egy fél éve is, többnyire a dolgozók mondtak fel, most megindult a vállalati mozgás. Üzemrész-megszüntetés, átszervezés vagy egyéb elbocsátás miatti létszámleépítést, ha több mint tíz főt érint, három hónappal a felmondási idő kezdete előtt kötelező az irodánál bejelenteni. S ha ez utóbbi letelik, akkor helyébe léphet az állam által fizetett meghosszabbított felmondási idő, ami legfeljebb hat hónapig tarthat. — Az első ilyen eset a Baranya Megyei Moziüzemi Vállalatnál fordult elő - kezd az új rendelkezés pécsieket érintő eseteinek ismertetésébe Schmidt Károly —, tizenkét szellemi foglalkozásúnak kellett máshol munkát keresnünk. Közülük egy híján eddig mindegyiknek megoldódott az állásügye, de még benne vagyunk a hat hónapban. A Közúti Gépellátó Vállalat pécsi üzemegysége megszűnt, a tizenegy főből még ketten a meghosszabbított felmondási időt töltik. Érdekes eset volt a baromfifeldolgozó üzemrészei árak mellett nem nagy üzlet nyersanyagot gyártani, ezt Minnováéknál pontosan tudják. De, mint Szőke Attila hangsúlyozza, a náluk gyártott alapanyagtól a késztermékig csak néhány lépés vezet, s ennek megtételére keresik az utakat, esetleg külső cégekkel működnének együtt, vagy vegyesvállalatot hoznának létre. A megszüntetése: a pécsi Mezőgép ugyanazért a bérért, ugyanabban a szakmában, jó munkakörülmények között foglalkoztatta volna mind a tizenhét főt, sőt egy komlói cég pécsi munkahellyel szintén átvette volna egyben a csoportot, de ők nem éltek egyik lehetőséggel sem, inkább kü- lön-külön helyezkedtek el, illetve próbálnak elhelyezkedni. A bejelentési kötelezettség nem egy vállalatot riaszt, s kihasználva a jogszabály nem egyértelmű voltát, igyekeznek kibújni alóla: egyszerűen arra törekszenek, hogy ne jöjjön össze tíz fős leépítés, tehát szétaprózzák — ha kell, a száznál többet is! A dolgozók szempontjából sokkal emberségesebb eljárás a meghosszabbított felmondási idő igénybevételét biztosítani, ugyanakkor a vállalatra nézve ez semmiféle hátrányos következménnyel nem jár. A városi tanács munkaügyi osztályára a Pécsett foglalkoztatott kilencvenezer aktív kereső háromnegyedéről futnak be adatok. 16 vállalati, rendszerint működő gazdálkodó egység szolgáltatja. — A várható mozgás rövid távú előrejelzésére alkalmasak ezek a vállalati számok — mondja Engler Erzsébet főelőadó. — A vállalatok ösz- szességében létszámemelkedést terveznek, de ez a növelési igény mérsékeltebb, mint korábban volt. Ezt jelzi például, hogy 1986. december 31-én 1815 hiányzó létszámot jelentettek, a felvenni kívántak száma ezzel szemben mindössze 1200. A szabályozó rendszer, a belső tartalékok, úgy néz ki, a visszafogásra ösztönöznek. A munkaerő-keresleti piac bizonyos mértékű szűkülése tendenciaként jelentkezik. A vállalatok kétharmadára a dolgozói létszám szintentar- tása a jellemző, bár van, ahol csak kényszerűségből: példa erre a kereskedelem eladó hiánya. Mint ahogy a Munkaügyi Szolgáltató Iroda adatai mutatják, a hiányzó létszám nagy része szakmunkás. — Pécsett a szakemberhiány egyik forrását az oktatás és a város qazdasáqi szerkezetének különbözőséaében látom, és ez nemcsak szakmunkás- és középszinten jelentkezik, hanem felsőszinten is — állapítja meg Krassói József, a munkaügyi osztály vezetőie. A kilencvenes évek eléién ismét demográfiai csúcs várható, ekkor lesznek pályakezdők eay naqyobb létszámú korosztály tagjai, a hetvenes évek közepén születettek. A tűzálló anyag kemence béléstestek, ipari kerámiák előállításában kiválthatná a méregdrága importot. A továbblépés lehetőségét a bauxit mind többirányú föl- használása mellett a mellék- termékek széles körű hasznosítása jelentheti. A vegyiparban ugyanis örök probléma, hogy valamit oldatba vigyekereslet-kínálat eltéréseiből adódó foglalkoztatáspolitikai nehézségek megoldására az ABMH csomagtervet dolgozott ki. Erről tájékoztat Krassói József: — Az első fázis már meg is valósult: a közhasznú munkavégzés bevezetése már napjaink témája. Szintén 1987. évi szándék megyénként a gazdaságkorszerűsítési bizottságok létrehozása. További lépés a foglalkoztatási alap bevezetése és az elhelyezkedési támogatás kiterjesztése a pályakezdőkre is. Ez utóbbi 1989—90-re várható. A megváltozott munkaképességűek elhelyezése, átképzése szintén fájó pont: 1985-ben 192-en, 1986-ban 216-an, 1987 első négy hónapjában 71-en fordultak segítségért a városi rehabilitációs bizottsághoz (amelyben a munkaügyi osztályt Engler Erzsébet képviseli.) Mindössze 89 megváltozott munkaképességűnek sikerült munkát találni, a többiek átmeneti vagy rendszeres szociális járadékosok. — Vb-határozat alapján vizsgáltuk, hogy a bányavállalatok megváltozott munka- képességű dolgozóit hogyan és mire lehet átképezni — ismerteti 3500 kérdőív történetét Engler Erzsébet. — A MÉV-hez, az MSZB-hez és a Bányászati Aknamélyítőhöz eljuttatott kérdőívekből mindössze ezer érkezett vissza, s ebből csupán százon találtunk érdemleqes választ. Az ezeket kitöltők közül néhány fő iutott el a székesfehérvári rehabilitációs központ tanfolyamára és a Csepel Művek átképzési tanfolyamára. Pécsett folyamatosan csökken a bedolgozók száma: a városi tanács adatai alapján a nők, diákok, nyugdíjasok igényelnék, ugyanakkor nincs vállalkozó vállalat. A hagyományos bedolgozói tevékenység helyébe nem lépett újabb. Érthetetlen a rugalmas munkaidőrendszerek és foglalkoztatási formák alkalmazásától való idegenkedés. Krassói József szavaival: gazdasági kényszernek kell bekövetkeznie, ráolvasással nem megy a terjesztésük. Pedig ahol eddig bevezették, ott dolgozók és munkaadók egyöntetűen csak jót tudnak mondani a rugalmas munkaidőrendszerekről: fegyelmező, jobb. gyorsabb munkára ösztönző hatásukról és ugyanakkor nem megvetendő emberi oldalukról. a szabadon végzett munkáról. L. Cs. K. nek. Itt pedig minden oldott állapotban áll rendelkezésre. Az egyik ilyen aranybánya a kalcium-klorid lehet. Ezt pillanatnyilag — tisztaságától, nedvszívó képességétől függően — tonnánként 10—25 ezer devizaforintért hozzuk be külpiacról. Ideális eszköze a téli sikosságmentesítésnek. Mínusz húsz fok Celsiuson fagy meg — szemben a ma általánosan használt nátrium-klorid- dal, melynek mínusz hét fok a fagyáspontja. Környezetkímélő, kezelése viszonylag egyszerű, a sószóró autók szerény költséggel, gyorsan átalakíthatok. Egyelőre mégis kevesen érdeklődnek az anyag és módszer iránt. A bauxit kalcium-karbonát tartalmát pedig a gipszgyártásban hasznosítani a hazai bányászat mellett pazarlásnak tűnik. A vasoxid, mely 18—20 százalékban tartalmaz szeny- nyező anyagokat, jóformán csak a kohókban hasznosulhat. A pécsieknek azonban sikerült egyszerű tisztítási eljárást találni, így pigment állítható elő, készülhetnek ugyancsak külhonból behozott színes betonkockák díszburkolatokat kiváltó hazai darabok, illetve színezhető vele a barna cserép. Sz. Koncz I. Fehérbauxit — gyártás előtt Felgyorsult a munka a Minnovánál A fehérbauxitot előállító tartálysor már felépült □ 1987. július 11., szombat HÉTVÉGE Fehérbauxitból — vagyis a három százaléknál kevesebb vasoxidot tartalmazó bauxit- ból — vízmentes olumínium- kloridot lehet előállítani. Ez viszont, ha fölváltja a timföldet, az alumíniumkohászat rendkívül magas villamosener- gia-igényét kétharmadára mérsékli. Ha a vasoxidtarta- lom két százaléknál is kisebb, akkor olyan tűzálló alapanyagot nyerünk, mely jóformán mindenütt használható, ahol kemencék, kazánok üzemelnek. Egy magyar szabadalomra alapozva 250 milliós beruházással fehérbauxit előállító üzemet épít Pécsett a Komplex Ásványvagyon-hasznosítási Közös Vállalat, a Minnova. — A munkálatok eléggé előrehaladott szakaszhoz értek — vezet körül a telepen Szőke Attila üzemvezető. — A vastalanító kolonnasor két hónapon belül elkészül. Már megvan a bontóberendezés és a bepárló alapozása, hamarosan befejeződik az acélszer- kezet építése is, utána pedig helyükre kerülhetnek a gépek. Augusztusban a tartályparkot is ide szállítják a gyártók. Persze, csövekkel, villamos vezetékekkel még be kell erez-
