Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)
1987-06-06 / 154. szám
Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szigetvári új bútorüzeme. A tejporgyártás során szakaszosan vonják ki a vizet a tejből. Proksza László felvételei Gyárak a tervezőasztalon. Beruházásszűke időkben szokatlanul hangzik ez a mondat, pedig igaz. A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban mintha épp most élénkült volna meg a gyáralapítási kedv jeléül a vállalat tőkeerejének és erőteljes fejlesztési dinamizmusának. Jelszavuk: aki nem lép, az lemarad, a nemzetközi színvonalhoz történő felzárkózás az egyetlen járható útja az exportképes, bármely piacon eladható termék. Ennek feltétele a műszaki fejlesztés. És a MEFAG fejleszt. Alig kezdte meg exporttermeléséta rekordidő alatt épült szigetvári bútorelemgyáruk, máris két újabb gyár tervei készültek el műszaki osztályukon. Az egyik egy lemezfurnérgyár, amelyet a halmozottan hátrányos helyzetű ormánsági térségben, Sellyén 'kívánnak megépíteni. Ebben évi 2,5 millió négyzetméter furnérlemezt tudnának gyártani, nagymértékben javítva ezzel a jelenleg csak 85 százalékban kihasznált fafeldolgozó kapacitásukat. A furnérgyár mellett szól az ij, hogy mivel elmaradott térségben telepítenek ipart, új munkahelyeket teremtve a lakosságnak, a Baranya Megyei Tanácstól — igaz, csak a tervidőszak végén - 25 millió forintot kapnak a beruházáshoz. Az ország 22 millió négyzetméteres furnérgyártó kapacitását több mint 10 százalékkal növelhetné meg a sellyei gyár. A furnér tehát nem új, de keresett, és eléggé exportképes termék. Ezzel szemben a másik gyárban — amelynek műszaki tervei ugyancsak elkészültek — Magyarországon első ízben kezdenék meg egy nyugaton keresett, korszerű terméknek, a felületkezelt, táblásított parkettának a gyártását. Drágul a szakmunka, ezért a lakásépítők részéről világszerte egyre nagyobb az ig.ény az olyan korszerű padlóburkoló anyagok iránt, amelyek lerakásához nem szükséges kisiparost fogadni. Ennek a követelménynek felel meg a csiszolt, felületkezelt, táblásított parketta, amely egyesíti magában a régi, úgynevezett csaptornyos és a nálunk is elterjedőben lévő szalagparketta előnyeit. Tartósabb a mindössze 3,4 milliméter vastag szalagparkettánál, mivel vastagsága 14 milliméter, s ennélfogva jóval több csiszolást kibír. Az erdőgazdaságban évente 5600 köbméter parkettfrízt termelnek, ami egy alacsonyabb feldolgozottság ú termék. Ebből az új gyárban évi 18ÓOOO négyzetméter magas feldolgozottságú, táblásított parkettát tudnának előállítani, amiből 120 000 négyzet- méter exportját vállalná a LIGNIMPEX. Az új gyár területi elhelyezése még nyitott kérdés, mindenesetre 80 főnek ad majd munkát teljesen gépesítve, a gyártási folyamatot úgy, hogy az anyaqmozgatá- sa automatizálva lesz. Beruházási költség nagyjából azonos a furnérgyáréval, 153 Vnillió forint. A saját erő és az állami alapjuttatás mellett mindkét esetben tetemes összegű hitelt is fel kell vennie a vállalatnak. Ilyen nagy horderejű fejlesztési kérdésekben ma már a vállalati tanács jóváhagyása nélkül nem lehet dönteni- A MEFAG vezetősége a közelmúltban a téma megvitatására hívta össze a 32 tagú vállalati tanácsot. A tanács tagjai sokoldalúan megvizsgálták az alternatív fejlesztési koncepciókat és túl lassúnak találták a sellyei furnérüzem 10 éves megtérülési idejét. Nem is szólva arról, hogy ez a beruházás eleve 2—3 év késéssel csak a hetedik ötéves terv vége fejé indulhatna. Nemcsak a várható építési áremelkedések, de a kiesett árbevétel is hátrányosan érintené a vállalatot. Ezért ezt a tervet egyelőre, sakknyelven szólva borítékolták, vagyis nem vetették el véglegesen, csak félretették. Vita alakult ki a másik fejlesztési alternatíva körül is. Volt olyan tanácstag, aki ezt a témát is borítékolni javasolta az 1988. évi új szabályozók megjelenéséig. Ezek közzététele ez év szeptemberére várható, azonban az már előre tudott, hogy az új szabályzók a feldolgozó-ágazatok fejlesztését preferálják majd, és adózással sem kívánják megbénítani a nyereséges, fejlődőképes vállalatokat. A vállalati tanács tagjai végül is ellenszavazat nélkül tették le a voksaikat a táblásított parkettagyár mellett, mondván, ennyi kockázatot vállalni kell. A rangsorolás meqtörtént, a pályázat zöld utat köpött. Ebben nagy szerepe volt a beruházás qyors, 4,4 éves megtérülési idejének, valamint a várható 22 százalékos nyereségrátának, amivel az úi gvár termelni foa. Nem hagvhatták fiayelmen kívül az évi 90 millió forintos árbevételt, sem a avár által kilátásba helyezett 100 millió forintos többlet exportárbevételt. Ezek elmaradása nem tenné lehetővé a személyes iövedelmek *erve7ett növelését, vaavis oy évenként elöiránvzott, átlaqnál rnaaa- sabb béremelést, s ez olyan '7°mheváaá kérdés, ami a MFFAG minden dolgozóiét éhotntlnnul a beruházás mellé állítia. — Rné — A tejport szükséges rosszként emlegetik a szakmabeliek. Tudomásul kell ugyanis venni, a tejtermelésben időszakorvként csúcsok jelentkeznek, ezek levezetésére olyan termékeket kell avártani, melyek tárolhatók. Ilyen például a sajt, vaay az igazából hosz- szobb ideig eltartható tejpor. A hetvenes évek közepén a szarvasmarhoproairam eave- nes folytatásaként sorra épültek a teiporítók az orszóqban, ám időközben robbantak az energiaárak, a te|porítás igencsak megdrágult, gvártósa gazdasóatalanná vált. A kiutat ebből a helyzetből már évek óta keresi és helyenként mÓT meg is találta a teii-nar, benne a Baranya Megyei Tejipari Vállalat is. Évi 4000 tonna a pécsi tej- oorító kapacitása, ennek általában 70-80 százalékát használlak ki. A termelt mennyiségből évente 300 tonnát elvisz a sütőipar, mint nagyfogyasztó, igényével hosszabb távon is lehet és kell számolni. Némi kivitel is szóba jöhet, mint ahogyan erre tavaly ténylegesen is sor került, ám a tejpor nem éppen a legjobb exportcikk, különösen most, amikor a nyugat-európai országok a tejtúltermelés gondjával küszködnek. Mi legyen ■hát akkor a tejpor nagyobb részével? Olyasmit kell gyártani belőle, ami gazdaságos, jövedelmet hoz. A pécsiek - tárolótér híján — nem gondolhattak olyan megoldásra, hogy például kicsiny csomagokban étkezési tejporokat, netán fagylaltporokat készítsenek, mint ahogy tették egyes, szintén kiutat kereső társvállalataik. Végül a tejpor állati takarmányként való haszhosítá^a mellett döntöttek. így született meg a BBS, az állati zsiradékkal dúsított tejpor, • amit a mezőgazdasági keverőüzemekben használnak föl takarmánygyártáshoz. A pécsi üzemben előállított tejpor immár 50-60 százaléka takarmányként hasznosul, s nemcsak az önköltség térül így meg, de szolid, 5-6 százaléknyi nyereség is van a terméken, amit a vállalatnál elfogadható eredménynek tartanak. Időközben továbbléptek, borjútáp készítésével kezdtek el kísérletezni, szép eredménynyel. Legalábbis a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinátban kedvező tapasztalatokat szereztek etetésével, ők mellesleg úttörő módon álltak az egész ügy mellé. A Pronrvilac elnevezésű borjútápszerről van szó, mely több szakember közös találmánya. Többek között napraforgóbélt, állati zsiradékot és különböző - vitális és eszenciális - anyagokat tartalmaz, melyek a borjak gyors növekedéséhez és fejlődéséhez szükségesek. A Baranya Megyei Tejipari Vállalat a tavalyi kísérleti év után végül is szabadalmi hasznosítási szerződést kötött a feltalálókkal, s megkezdte a nagy biológiai értékű, tejpótló borjútópszer gyártását, természetesen bedolgozva saját tejporát is. Az idén már 100 tonnát gyártanak, s ez a piactól függően csak több lehet.- Az érdeklődés nagy, most keressük azt a partnert, amely országosan forgalmazná a Promilac tápszerünket — tájékoztatott Riszt András, a vállalat gazdasági igazgatóhelyettese. - A termelés felfuthat akár évi 2000 tonnára is, ami tejporító üzemünk kapacitásának a felét lekötné. Az új termék előállítása gazdaságos, hasznunk van rajta, ugyanakkor kedvező ára mellett a mezőgazdasági üzemeknek is megéri, etetése o leggazdaságosabb borjúnevelést teszi lehetővé. íme, eredményes gyártmány- fejlesztés a Tejipari Vállalatnál, a korábban ráfizetéses termékből így lesz nyereséges újdonság. Mellesleg már gondolkodnak malactáp előállításán és piacra hozatalán is. Mindazonáltal a tavalyi kiemelkedő gazdálkodási eredményeiért „KIVÁLÓ’’ címmel kitüntetett vállalat fő törekvése változatlanul az, hogy mindenkor ellássa megfelelő mennyiségű és egyre színesedő választékú tejjel-tejtermék- kel a lakosságot. Ebbéli törekvésüket visszajelezhetjük, kiegyensúlyozott volt és ma is az az ellátás, sőt állták a külföldi turisták időnkénti sojtvá- sárlási rohamait is. Miklósvári Zoltán A borjútáp papirzsákokban kerül forgalomba. Mi legyen a gyerekből, Ha színtévesztő? Látni kell a japán könyvet A szakmák egyharmada kizárva Lyukak a szűrőrendszerben Barátommal egy alföldi városban jártunk néhány éve. Föltűnt, hogy a késő délutánba nyúló program alatt gyakran nézegette óráját, kémlelte az eget. - Nem bánnám, ha már vége lenne - jegyezte meg egyszerre -, sötédedés után nem vezethetek, színtévesztő vagyok. A jelenség, ha nem is túl gyakori, azért egyáltalán nem ritka. A magyarázat a színérzékelő receptoroknál keresendő. Nagyon leegyszerűsítve arról van szó, hogy a normális színérzésű ember ideghártyájában a színlátást három csoport teszi lehetővé. Az egyik a vörösre, a másik a zöldre, a harmadik a kékre a legérzékenyebb. Ha valamelyikből kevés van, vagy hiányzik, színtévesztés lép föl. Általában öröklött sajátosság ez, nemhez kötötten öröklődik, a férfiaknál - írja dr. Czeizel Endre - tizenötször gyakoribb, mint a nőknél. Nem gyógyítható, kivéve azokat a kivételes eseteket, amikor ideggyulladás következményeként alakul ki. Szűrésének egyik egyszerű, jóformán képesítés nélkül használható eszköze a mindenki által ismert „japán könyv”.- Sajnos, éppen az a bökkenő, hogy nem mindenki ismeri - mondja Szava Éva gyermekszemész szakorvos. - Statisztikánk szerint 12 és 13 százalék között ingadozik a színtévesztő gyermekek aránya. Többségük itt, nálunk, a szűrésen értesül először a dologról. De a vizsgálat eredményét nem mindig veszik elég komolyan. Igazából csak a pályaválasztásnál szembesülnek először a problémával.- A mi tapasztalatunk is alátámasztja ezt a megállapítást - fűzi tovább a gondolatot dr. Magyar Magdolna, a Pályaválasztási Tanácsadó orvosa. - Természetesen ide csak a gyerekek egy része kerül, de előfordul, hogy a harminc százalékot is kishíján eléri azok aránya, akik látószervi megbetegedésben szenvednek. És közöttük bizony elég sok a színtévesztő. A találkozás a bajjal, ebben a helyzetben elég drámai. A bárányában tanulható szóz- huszonegy-nehány szakmának ugyanis jó egyharmadát nem tanulhatják ezek a gyerekek. Az egyik kislány, aki női fodrász szeretett volna lenni, május végén „lepleződött le". Állandó lakhelyén, Pécsett mór nem találtak módot beiskolázására. Mehetett volna Villányba vagy Pécsváradra szőlő-gyümölcs termesztőnek, vagy állattenyésztőnek, esetleg Szigetvárra cipőgyártónak.- Erősen sarkított példát választott - figyelmeztet Be- dő Zsuzsa, a tanácsadó munkatársa. - Általában legkésőbb áprilisban kiderül, ha valaki emiatt nem alkalmas választott hivatctsa betöltésére, és olyankor még sokkal szélesebb kínálatból választhat. Még nehezebb a helyzet, ha 18 évesen kerül valaki válaszút elé. Nem baranyai példa, de megtörtént: a gimnázium kémia tagozatán kitűnő eredménnyel érettségizett, vegyész- mérnöknek készülő fiúról az egyetem kapujában derült ki, hogy színtévesztő. Csak akkor szűrte ki az orvos. Párhuzamos történet megyénkből: villany- szerelő szakmunkás jogosítványát szerette volna megszerezni, és nem mindent látott meg a japán könyvben. Szakmájában sem dolgozhatott tovább, a tanácsadó javaslatára a dolgozók hároméves szakközépiskolájával vigasztalódott.- Az emlegetett esetek pontosan jelzik, hogy szűrőrendszerünkön lyukak tátonganak - teszi hozzá Bedő Zsuzsa. - A szülők, az iskolaorvosok, a pedagógusok összehangolt munkájára volna szükség. Legalább addig el kellene jutni, hogy mire megyénk 140 iskolájában az ötödik osztályt befejezik a gyerekek, mindegyik lássa egyszer a japán könyvet. A pályaválasztás a legtöbb esetben kompromisszumok árán történik. De ha az ember előre tudja a lehetőségeit, akkor kevésbé csalódik.- Azért még valami idetartozik - fejezi be a gondolatsort dr. Szava Éva. - Az a véleményem, hogy a szűkítő rendelkezések olykor túl szigorúak és túl homogének. Egységesen kezelik a különböző fokozatokat, a zöldet kevésbé, a zöldet nem, a pirosat kevésbé, a pirosat nem érzékelőket. Itt a sor elején álló, nem any- nyira súlyos esetek megítélése enyhébb kellene, hogy legyen. A szigorúságról még csak annyit, hogy az Egészségügyi Világszervezet újkeletű rendelete a szürkület utáni vezetést is engedélyezi az ilyen tünetekkel élőknek. Talán nálunk is érdemes volna felülvizsgálni és feloldani néhány rendelkezést. . . Sí. Koncz István m HÉTVÉGE Lü Rdffiietésböl nyereség Tejpor Helyett Gyártmányfejlesztés a Baranya Megyei Tejipari Vállalatnál A versenyt étin! kell Gyárat épít a Új termék a hazai palettán - Táblásított, felületkezelt parketta - 100 milliós többlet exportbevétel
