Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)
1987-06-27 / 175. szám
A Dunántúli napló 1987. június 27., szombat V Megemlékeznek a centenáriumról Az 1907-ben rendezett, Zsolnay Vilmos nevével fémjelzett ipari kiállítás egy részlete — a korabeli fotó alapján. Már dolgoznak a 11. Pécsi Ipari Vásár felépítésén: bekerítették a területet, egyes kiállítók elkezdték a pavilonjuk építését, a csarnokokban szőnyegeket raknak le, szerelik a telefonvonalakat és más munkálatok folynak, a jövő héten egyre gyorsulóbb ütemet véve fel. A vásárt - mint többször hírül adtuk - ezúttal új helyen, az úttörőház, a sportiskola, a Komarov Gimnázium és a sport- csarnok alkotta kiállítói területen rendezi meg a a Mecsek- Tourist. Tegnap alkalmunk nyílt arra, föltehessük a kérdést, ez lesz a pécsi ipari vásárok végleges helye? A városházán a tanácsüléseket követő szokásos sajtótájékoztatón hallottuk Piti Zoltán tanácselnöktől, bár végleges döntés nincs, nagyon valószínű, itt lesz Pécs — mindenféle nagy megmozdulás szervezésére alkalmas - vásár- és szabadidő központja. Tervek vannak, pénz azonban egyelőre nincs, mindazonáltal nem mondtak le a tervek későbbi megvalósításáról, a már meglévő létesítmények kiegészítéséről, a sportcsarnok melletti uszoda megépítéséről, valamint a műjégpálya lefedéséről. A levéltári kutatások alapján Pécsett 1888-ban rendeztek először ipari és mezőgazdasági kiállítást, melynek évfordulójáról — lévén, hogy jövőre nem lesz vásár — az idén emlékeznek meg. A korabeli dokumentumokat a vásárközpontban, az úttörőházban állítják ki, ezenkívül színes kiadvány jelenik meg a vásárok történetéről - Bezerédy Győző neves helytörténészünk írta, a Pécsi Szikra Nyomda készíti —, továbbá kiadják az 1888-as vásár bronzplakettjét. A PIV szakmai munkájában ezúttal is közreműködik a Magyar Kereskedelmi Kamara dél-dunántúli bizottsága, a magyar—jugoszláv határ menti gazdasági együttműködés ügyeinek megtárgyalására találkozókat szerveznek, fogadják és összehozzák a baranyai vállalatokkal az ide érkező fellbachi, grazi és a finnországi Lahti kamarai küldöttségének tagjaival. A 11. Pécsi Ipari Vásár július 10-én nyitja meg kapuit; megnyitja dr. Szabó Imre, az Ipari Minisztérium államtitkára. M. Z. Napközit létesítenek Alsómocsoládon Idősek háza lesz Mágocson? Augusztus végén átadják Alsómocsoládon a napközit, Mágocson pedig idősek háza építésének tervét dédelgetik. Jó 10 évvel ezelőtt aligha hitte volna bárki a környéken, hogy napjainkra az alsómocsoládi- ak saját napközit, a mágocsi- ak pedig idősek házát szeretnének maguknak. Akkoriban nyitott a nagyközség 20 személyes napközije, melyben a helybeliek mellett a társközségekből ide kívánkozók is bejártak. A családias légkörű intézménynek hamar híre ment. Olyannyira, hogy a 80-as évek elején kétszer is bővítették, és ma 45-en töltik itt a napjaikat. Közülük 16-an az éjszakákat és a hétvégéket is, mivel kívánságuk alapján a mágocsi ez év januárjától hetes otthon lett. Időközben gondoskodtak a nagyhajmási, mekényesi, alsó- mocsoládi idős emberek étkeztetéséről is. Mire mindez kialakult, saját napközi létrehozását kérték az alsómocsoládiak. Az itt lakók életkorát tekintve ez a legidősebb lakosságú társközsége Mágocsnak. A nagyközségi közös tanács — megyei tanácsi támogatással — a volt iskola épületét alakíttatja át napközivé. A 800 000 forint értékű munkát augusztus végén fejezik be. A saját konyhás otthonban 20 idős emberről gondoskodnak. Miközben készül az alsómo- csoládi napközi, a mágocsi idősek újabb ötlettel és felajánlással álltak elő. Azt szeretnék, ha idősek háza épülne a nagyközségben. Létrehozására többen - személyenként — 100 000 forintot ajánlottak fel. Ezért cserébe azt kérnék, hogy életük végéig lakhassanak az idősek házában. A napi szolgáltatásokért . természetesen fizetnének. Az elképzelés szerint 18 lakrészes házat építenének a meglévő napközi szomszédságában. Egy-egy lakrész belépőből, fürdőhelyiségből és szobából állna. Étkezni a napközibe járnának a lakók. Az idősek házának felépítésére becslés szerint 4—4,5 millió forint kellene. Az eddigi felajánlások alapján a költség 40 százalékát állnák az idősek. A többit megyei támogatásból remélik a helybeliek. T. É. Térségi melioráció Ebben az évben a Dráva térségében öt mezőgazdasági nagyüzemben összesen 73 millió forintot fordítanak meliorációra. A felhasználható beruházási összegek szűkössége, a munkák ütemezése, bizonytalansága éles vitákat vált ki a programban érdekelt nagyüzemek és intézmények között. Ezt tanúsította a Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson tegnap megtartott koordinációs értekezlet is, melyen az éppen aktuális gondokat, teendőket vitatták meg. A Baranya Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya által szervezett tanácskozáson megtárgyalták a meliorációs szakemberek üzemi alkalmazásának szükségességét is. Kompromisz- szumos javaslatként elhangzott, hogy bértakarékossági okokból több üzem alkalmazhasson egy szakembert. Magyarországi német írók tanácskozása Becsben antológia jelenik meg a munkáikból A magyarországi német írók évenkénti háromnapos találkozóját tizedik alkalommal Harkányban rendezik. A helyszín megválasztásának egyik indoka, hogy az első összejövetelre Siklóson került] sor, a másik, hogy az ezen az alkalmakon résztvevők fele baranyai származású. A tegnapi harkányi rendezvényen húszán vettek részt. A programot Lantos József, a megyei tanács nemzetiségi bizottságának elnöke nyitotta meg. Ezt követően a jelenlévők megvitatták, elemezték azokat a műveket, amelyeket a legutóbbi találkozást követően alkottak. Schuth János, a Magyar- országi Németek Demokratikus Szövetsége irodalmi szekciójának elnöke elmondta, hogy tíz év alatt tíz könyv látott napvilágot a magyar- országi német írók tollából, közülük kettő baranyai szerző munkája. Megtudtuk, hogy ezeken kívül több gyűjteményes kötetben is szerepelnek, különböző találkozókon vesznek részt hazánkban és az NDK-ban, folyamatos a kapcsolatuk a JPTE Tanárképző Kar német nyelvi tanszékével és a Magyarországon megjelenő Neue Zeitung is megjelentet évente egy külön számot munkásságukból. A közeljövőben pedig Bécsben jelenik meg egy antológia, amelyben a magyarországi német írók művei szerepelnek. Ma este — a délelőtti viták után — Vokányban találkoznak 19 órakor az érdeklődőkkel és a helyi nemzetiségi kórussal a magyar- országi német írók. Programjuk vasárnap délelőtt a műelemzések értékelésével zárul. Teljes rekonstrukció előtt Az ivsziták szerkezetét cserélik a felújítást végző szerelők Fotó: Läufer László Karbantartás a keményítőgyárban Szünetel a termelés a Szabadegyházai Szeszipari Vállalat Pécsi Keményítőgyáré ban. A hét elején ugyan’S megkezdték a gépek és berendezések évi rendes karbantartását. Csapágyakat, szimerin- geket cserélnek, elöregedett csőrendszereket újítanak fel, a munkálatok kezdetekor új aszfaltburkolatot kapott gyárudvaruk. A 102 fős dolgozói! állomány jelentős része a felújítások alatt szabadságát tölti, míg a többiek a szükséges karbantartó műveleteket végzik. Szükség van erre annak ellenére, hogy a közeljövőben megkezdődik a gyár teljes rekonstrukciója. Ennek során főképp az épületek felújítására kerül sor, tervezik azonban számos új gép beállítását és a régiek cseréjét is. A rekonstrukció kezdetéig változatlan profillal működik az éves szinten csaknem 100 milliós termelési értéket és je-' lentős nyereséget elérő gyár. Termékszerkezetében a kukoricaalapú keményítők különböző minőségű fajtáival és a termelési tevékenység mellék- termékeivel találkozunk. Háromezer tonnát készítenek az élelmiszeripari célú keményítőből, és a konzervipar, tejipar használja magas aminópektin tartalmú terméküket a vaxi kukoricából előállított keményítőt is. Ennek alapanyagát a kovácshidai termelőszövetkezet termeszti számukra, a végterméket pedig bérmunka ban állítják elő. Gyógyszeripari keményítőt 1300 tonnát szállítanak Magyarország öt gyógyszergyára számára. Ez a termék saját találmányuk, 1975 óta készítik., Vaxi kukoricából készült termékükből exportra is gondolnak. Az első kamionszállítmány ezen a héten indult el Svédországba. Ha ennek minősége megfelel a külföldi partner elvárásainak, akkor jelentősebb mennyiséget készítenek a jövőben határon túlra. Melléktermékekből eddig is nagy tömegben száll'tottak nyugati exportra. Héjas takarmányból évente mintegy 2200 tonnát indítanak útba Olaszországba és Hollandiába. E- mellett Olaszországba szállítják az értékes kukoricacsírát is, ahol az abból nyert olaj emberi fogyasztásra, a sajtolásnál nyert pogácsa pedig takarmányozásra kerül. A kukorica áztatólevének sűrítményét a Kőbányai Gvógyszer- árugyár dorogi gyára hasznosítja. A rekonstrukciós munkák indulásával párhuzamosan új termékekként különböző élelmiszer és papíripari keményi- tőszármazékok előállítását kezdik meg a pécsi gyárban. Baiog N. Társadalomismereti tábor Kisvaszaron Miniállam külföldi kiránduláson A távirati irodák nem röpítették világgá a hirt, de attól még a tény tény marad: június 22-én új állam alakult Kisvaszaron. Területe hajszálpontosan megegyezik a Baranya megyei munkásőrök kiképző bázisának területével. Lakossága: 12 felnőtt és hatvan gyermek. Pénzneme a garas. Van saját alkotmánya, himnusza, televíziója, újságja, rendőrsége, s természetesen demokratikusan megválasztott kormányfője is. Hivatalos képviselői csak azért nem folyamodtak tagfelvételi kérelmükkel az ENSZ-hez, mert kiszámították, hogy mire kérelmüket elbírálhatná a közgyűlés, addigra az eleve tiszavirág életűnek szánt államuk meg is szűnik. Ennek pontos dátuma is ismert: június 29. De félre a tréfát - következhetne a szükséges magyarázatot bevezető formula, ami azonban nem illik ide, hiszen az időszakos miniállam felnőtt és gyermek polgárai korántsem tréfának, hanem nagyon is komoly és következetesen megvalósított játéknak tekintik alkalmi szervezetük rendeltetés- szerű működtetését. Az Apáczai Nevelési Központ Művelődési Háza most másodízben rendezte meg társadalomismereti táborát a pécsi gyerekeknek. A tavalyi sikeres kezdet után idén már az ÁlSH-tól is kaptak támogatást ehhez. A 12—14 éves gyerekek a nyolcnapos táborozás során a játékos gyakorlatban ismerkedhetnek meg a politológia alapfogalmaival, az állami, társadalmi szervezetek működésével, a demokrácia fórumaival, sőt a munka értékével is. A táborlakóknak különféle munkák elvégzésével kell megkeresniük napi szórakozásukhoz szükséges garasokat, ugyanis mindennek ára van. A munkaidő napi két óra csupán, s mód van a szakmák, foglalkozások naponkénti váltására. Tegnap délelőtt a miniállam össznépessége egyetemlegesen munkaszünetet tartott, s „külföldre", vagyis Gunarasra kirándult. A „külföldi" utazás fejenként 100 garasba került, ami másfél napi átlagbérnek felel meg. FILMJEGYZET Friss vér A beltenyészetnek vannak bizonyos jó következményei, mégis több a hátránya, mint az előnye. Afrikában például a világ leggyorsabb, s legkecsesebb állata került a kipusztulás közelébe: a gepárd élettere úgy beszűkült, hogy mára egészen közeli rokonok „kötnek házasságot", minek következtében a gepárdok egyre gyengébbek, satnyábbak. Az állat- és növénytermesztés is ismeri a visszakeresztezések hátrányait: ugyan azt elérjük, hogy valamely előnyös tulajdonság (súly, termőképesség, hozam) megerősödik az adott növényben, vagy állatban, de más tulajdonságai háttérbe szorulnak: elveszti betegségekkel szembeni ellenállóképességét, hajlamos lesz az elfajzásra, érzéketlenné válik a külvilág számára pedig fontos ingereivel szemben stb. A beltenyészet előbb-utóbb úgy elöregszik, hogy már jó tulajdonságai sem adnak nyereséget: túlságosan sokat kell költeni elvesztett képességeinek mesterséges pótlására: gyógyszerekre, növényvédő szerekre. Szükség van tehát időnként a friss vérre. A biológusok ezért nem kis költségekkel létrehozzák a génbankokat, hogy visszanyúlhassanak az evolúció során a természet által kikísérletezett kombinációk valamelyikéhez. Node, míg a génbankok hasznosak a növény- és állatvilágban, az embereknél (szerencsére) nincs ilyenre szükség. Pedig az ember is hajlamos a beltenyészetre: suba a subával, guba a gubával — mondja a közmondás is. Márpedig az embereknél sem feltétlenül jó, ha csak egy kis körben vannak kapcsolataik egymással - megsínyli azt a közösség biológiai értelemben is, s ami veszélyesebb: kulturálisan. Előbb-utóbb magánakvaló lesz az a csoport, vagy pipogyaságuk erősödik meg, vagy agresszivitásuk: döntés- képtelenségük vagy ha-kell,-ha nem-állandó-változtatásuk. Szóval, az emberi közösségeknek is kell a friss vér: biológiai és kulturális szempontból egyaránt. Ügy, ahogy meg is oldódott ez: népvándorlások, háborúk, hódítások szinte melléktermékeként, s véletlenszerűen, s sok esetben nagyon embertelenül. Mára újabb és sokkal szimpatikusabb módon is: a turizmussal, az egész világra kiterjedő információcserével. Bár itt sem azonosak az esélyeink. Gazdagabb népek gazdagabb egyedei nagyobb hatékonysággal vehetnek részt a vérfrissítésből, mint a szegények szegényei, Nyugat-Euró- pa, Észak-Amerika, Japán jobbmódújai például szexutak- ra fizethetnek be az ázsiai— csendes-óceáni térségek kevésbé fejlett országaiba: a thai, fülöp-szigeteki lányok nagyon kapósak — olykor már feleségnek is. (Hozzátenném filmélményeim alapján: a magyar lányoknak sincs mit szégyenkezniük — jóvoltukból a digózás, (ha nem is szalonképes), fogalommá vált, melynek viszonzásaként most képviselővé választottak egy magyar származású szerelempapnőt az olaszok; a Szépleányok című filmből pedig azt is sejthetjük, csinosaink hóna alá is szívesen nyúlnak határainkon túl élő jobbmódúak.) Ha még nem találták volna ki, akkor e biológiai, vérfrissítési zagyva eszmefuttatásba azért kezdtem, mert játsszák a mozik a 90 nap cimű kanadai filmet: egyik főhőse koreai feleséget szerez magának, a másik ivarsejtjeivel kereskedik. Mert, hogy vérfrissítésre szükség van. A filmből egyébként azt is láthatjuk, a probléma komoly, noha a filmművészetet még nem érte el, a filmipart igen. B. L.
