Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)
1987-06-26 / 174. szám
2 Dunántúli napló 1987. június 26., péntek Tanácskozik az Országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) reáljövedelemért is évről évre egyre többet kell teljesíteni. A vállalati vezetők joggal teszik szóvá, hogy a rendelkezésükre álló forrás kevés a műszaki-technikai megújuláshoz. A helyzet fonákságát jelzi, hogy ami megvalósul, az is több annál, mint amire megtermeltük a forrást. Mégis ellenkező a vállalati közérzet, miután a gyenge gazdálkodóknak juttatott támogatás éppen csak a fennmaradáshoz elég, de az ehhez szükséges pénzt részben a jól dolgozók termelik meg, Így ők joggal érzik megkurtítva magukat. Későbbi igényeinkre tekintettel elhatározott nemzetközi beruházásaink terhei is tovább súlyosbítják a létrehozott és a felhasznált jövedelmek közötti feszültséget. Ugyanakkor végső soron sem a vállalatok, sem a lakosság nem érzik a gondokat a maguk teljességében, mert azok a költségvetés hiányában tükröződnek. Az állami költségvetés 1986. évi hiánya 46,9 milliárd forint, valamivel több, mint kétszerese az Országgyűlés által jóváhagyott összegnek. Joggal igényelték a terv- és költségvetési, az ipari és más bizottságok annak a magyarázatát, miért ilyen nagy az eltérés és a deficit összege. Az okok röviden a következőkben kereshetők: nem jött létre a termelésben a számított teljesítmény, és ehhez az alac^pny teljesítéshez nem sikerült a belső elosztást hozzáigazítani. Ez tükrözi, hogy a költség- vetésnek a vállalatoktól és szövetkezetektől származó bevétele 9 milliárd forinttal elmaradt a tervezettől, a támogatások pedig — az elkülönített alapok támogatási többletét is ideszámítva — 16 milliárd forinttal meghaladták az előirányzottat. Felhalmozási célra a költségvetés az előirányzottnál kétmilliárd forinttal nagyobb összeget költött, döntően a lakásépítés támogatása miatt. A társadalombiztosítási kiadások egymilliárd forinttal, a központi költségvetési szervek kiadásai 900 millió forinttal, a tanácsi támogatások 500 millió forinttal haladták meg a tervezettet. A nagy exportár-veszteségeket, amelyek főként az élelmiszergazdaságot és a kőolajfeldolgozást sújtották, az állam részben magára vállalta. A kormány az elmúlt évben megvizsgálta négy, rendkívül nehéz gazdasági helyzetben levő terület körülményeit - a szénbányászatét, a vaskohászatét, a magasépítő-iparét és a húsiparét -, s döntött a gazdálkodás körülményeinek rendezéséről. A kedvezmények nem mentesítették e vállalatokat súlyos gazdasági és politikai konfliktusok alól. Sajnos 1987-ben is sokan arra számítanak, hogy az állam a szanálási eljárás keretében a teljes tartozást kiegyenlíti majd. Erre azonban nincs mód. Határozottan kijelenthetem: a kormány arra törekszik, hogy a szanálás állami terheit mérsékelje és a tartósan veszteséges, népgazdaságilag sem hatékony tevékenységet visszaszorítsa.- Az államháztartás kiadásainak fele közvetlenül összefügg az életszínvonallal, illetőleg az életkörülményekkel. Mintegy 220 milliárd forintot fordítottak 1986-ban a központi és a tanácsi költségvetési 'intézmények működésére és fenntartására, 142 milliárd forint társadalombiztosítási célokat szolgált, és 43 milliárd forintot használtak fel a tanácsok fejlesztésre. Bár a közkiadások csak 6,3 százalékkal növekedtek, ezen belül az egészségügyi, szociális és oktatási intézetek működésére és fenntartására fordított összegek emelkedése nyolc százalék volt. Ez fedezetet nyújtott a bővülő intézményhálózat feladatainak ellátására, de ebből az ellátási színvonal reálértékét általában nem lehetett megőrizni. A költségvetési intézmények 1986- ban gondokkal küszködtek, sőt a tanácsok működési és fenntartási előirányzataik tervezettnél kisebb felhasználására kényszerültek. Az állami kiadások másik nagy része a tanácsi gazdálkodás. A múlt évben a tanácsok szabályozási, gazdálkodási rendszere jelentősen megváltozott. A cél a helyi tanácsi önállóság és érdekeltség növelése, valamint az volt, hogy a tanácsi forrósokat is hozzáigazítsuk a népgazdaságban megtermelt jövedelemhez. E célok megvalósultak, de ebből gondok is adódtak. Tavaly a tervezettnél 3,2 milliárd forinttal kevesebb szabályozott bevétel keletkezett, döntően az előirányzottnál kevesebb városi és községi hozzájárulás, béradó és intézményi bevétel miatt. Ezt az ötszázmillió forinttal több tanácsi támogatás nem tudta ellensúlyozni. A hiány nagyjából arányos a népgazdasági jövedelem- hiánnyal. A társadalombiztosítási kiadások 1986-ban az előző évekénél valamelyest szerényebb mértékben, nyolc százalékkal növekedtek, noha néhány szociálpolitikai intézkedést tavaly is hoztunk. Jóllehet igyekszünk segíteni a nagycsaládosok és az egyedül élő nyugdíjasok helyzetén, az előrehaladást nem tekinthetjük kielégítőnek, ezért elengedhetetlen a juttatási rendszer mielőbbi felülvizsgálata. A kormány nevében arra kérem a Tisztelt Országgyűlést, támogassa a kormány azon törekvéseit, hogy a nemzetközi pénzügyi egyensúly javítása, a belföldi felhasználás mérséklésé érdekében a költségvetés hiánya 1987. évben a jóváhagyott 43,8 milliárd forint helyett inkább a 30 milliárd forintot közelítse. Okulva az 1986. évi kormányzati intézkedések néhány kedvezőtlen tapasztalatából, ez évben párhuzamosan vezetjük be a gazdasági teljesítmények növelésére kényszerítő szigorító szabályokat és a különböző ösztönző intézkedéseket. Célunk, még ha kezdetben szerény méretekben is, de a jól dolgozó vállalatok pénzügyi lehetőségeinek bővítése, a hatékonyan gazdálkodó vállalatok. .fejlesztési lehetőségének és mozgásterének növelése, az exportérdekeltség fokozása. Mindez rövid távon költségvetési kiadással, bevétel-elmaradással is járhat, de mégis ezt kell tenni azért, hogy a hatékony területek élénkítésével fokozódjék a jövedelemtermelés és később a költségvetési ráfordítások haszonnal térüljenek meg. A vállalati szektort és a lakosságot közvetlenül érintő intézkedések mellett idén sem mondhatunk le a költségvetési intézmények pénzügyi előirányzatának szűkítéséről. Az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján a Minisztertanács a központi költségvetési szervek háromszázalékos támogatási tartalékát elvonta, s hasonló módon járt el az egyszázalékos tanácsi támogatási tartalékkal is. A belföldi fel- használás tervezett szintjének tartása érdekében további mérséklések is szükségessé váltak mind a központi, mind a tanácsi költségvetési intézmények körében. Ennek keretében kérem az Országgyűlést, járuljon hozzá a tanácsi támogatásoknak a törvénytervezetben előterjesztett kétszázalékos, mintegy másfél milliárd forintos csökkentéséhez. Egyúttal tájékoztatom a Tisztelt Országgyűlést, hogy a költségvetési tehervállalás mérséklése érdekében a Minisztertanács a költségvetési intézményrendszer szervezetének, gazdálkodásának, finanszírozásának átfogó felülvizsgálatát indította el. Tavaly, a Központi Bizottság 1984 áprilisi állásfoglalásának megfelelően kialakítottuk a kétszintű bankrendszer szervezeti kereteit, korszerűsítettük a biztosítási intézményi rendszert, befejeződött az állami vállalatoknál az új vállalat- irányítási formák bevezetése. A reformfolyamatot folytatni kell és ki kell terjeszteni. A társadalom energiáinak, szellemi teljesítőképességének, megújuló készségének teljes mozgósítására van szükség ahhoz, hogy a stagnálás után az előttünk álló |ronszolidációt tartós, az egész társadalomnak távlatokat nyújtó kibontakozási szakasz kövesse. Ezt kell szolgálnia az élet minden területén a reformok továbbfolytatásának is — mondotta végezetül a pénzügyminiszter. A vitában felszólalt Kiss Dezső (Borsod-Abaúj-Zemplén m. 8. vk.), a Borsodi Szénbányák vezérigazgatója, a törvényjavaslat bizottsági előadója kiemelte: tavaly - mint a költségvetés adatai bizonyítják - az irányt helyesen meghatáEzt követően - az elfogadott napirendnek megfelelően — dr. Márkája Imre igazságügyminiszter expozéja következett a Büntető Törvény- könyvet és a büntető eljárási törvényt módosító törvényjavaslatról. Dr. Markója Imre bevezetőben — egyebek között — hangsúlyozta, hogy a javasolt módosítások nem célozzák a jogterület átfogó felülvizsgálatát, sem az alapelvek, illetve az intézményrendszer gyökeres reformját, és nincs szükség a büntetőpolitika átalakítására sem. Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül azokat a társadalmi-gazdasági változásokat, amelyek a szóban forgó törvények megalkotása — 1973, illetve 1978 - óta bekövetkeztek. Dr. Markója Imre ezután a beterjesztett két törvényjavaslat részletes elemzésével és indoklásával folytatta beszédét: — Elsődleges célunk az volt, hogy a jogalkotás eszközeivel javítsuk a bűnüldöző szerveknek a bűncselekmények felderítésére irányuló tevékenységét, és fokozzuk a büntető felelősségre vonás visszatartó hatását. Erre többféle lehetőség kínálkozott. Egyrészt a büntető eljárási törvény egyszerűsítésével, a felesleges bürokratikus vonások kiküszöbölésével csökkenthetjük a bűnüldöző szervek felesleges munkaterhét, s ezáltal jelentős erőket szabadíthatunk fel a bűnözés által leginkább veszélyeztetett területekre. Az eljárásnak ez az ésszerűsítése uqyanakkor jelentősen gyorsítja is az eljárás lefolytatását, ami szintén fontos jogpolitikai és törvényességi követelmény. A másik lehetséges megoldás, amellyel növelhetjük a rozó gazdaságpolitika, az'ezt szolgáló irányítási mechanizmus és a következetes végrehajtás között hiányzott a kellő összhang. A kormányzati intézkedések nem voltak elég mélyrehatóak, ezért hatásuk is korlátozott maradt. Túlságosan előtérbe kerültek — az össztársadalmi érdek terhére - a részérdekek, ennek kedvezőtlen következményei az 1986. évi költségvetésben tükröződnek. Rujsz Lászlóné (Vas m., 3. vk.), a Sabaria Cipőgyár személyzeti és oktatási főosztály- vezetője egyebek között szólt azokról a túlzott félelmekről, amelyek a szelektív fejlesztés során fellépő esetleges munkanélküliség, illetve az átmenetileg áldozatokat vállaló szociálpolitika kapcsán felmerülnek. Oross Imre (Győr-Sopron m., 5. vk.), a bácsai Kossuth Mgtsz elnöke a képviselők fokozott felelősségét hangsúlyozta. A terv megszavazásakor ugyanis — mutatott rá - a költségvetés büntetőjogi fellépés hatékonyságát, ha a felelősségi rendszer továbbfejlesztésével olyan eszközöket adunk a jogalkalmazók kezébe, amelyeket eredményesen használhatnak fel' a társadalomellenes magatartások elleni küzdelemben. E körbe tartoznak azok a módosítások, amelyek új büntető tényállások megalkotásával, a már meglévő tényállások kiegészítésével, valamint új minősítő körülmények beiktatásával kiterjesztik, illetve fokozzák a büntetőjogi védelmet. Ami a büntetési rendszer továbbfejlesztését illeti: a java sóit módosítások elfogadása esetén általánossá válik az alternatív büntetések rendszere. A törvény tehát a bűn- cselekmények jelentős részére többféle büntetést rendel, és ezek közül az ítélkező bíró választja ki a legmegfelelőbbet. Ezzel együtt jelentősen- bővül több büntetés és büntetőjogi intézkedés alkalmazási köre is, és új büntetési forma bevezetése is szerepel a javaslatban. Ezután a törvényjavaslatok legfontosabb jellemzőiről szólt a miniszter: — A Büntető Törvénykönyv g büntetések és a bűncselekmé/ nyék miatt alkalmazható intézkedések olyan rendszerét alakította ki, amely a nemzetközi összehasonlítás mércéjével is korszerű. A büntetési rendszer továbbfejlesztését most mégis szükségesnek tartjuk. A javító-nevelő munkát a Büntető Törvénykönyv 1950-ben megalkotott Általános Része vezette be. Ez a büntetés módot ad a bíróságnak arra, hogy azokban az enyhébb esetekben, amikor a büntetés célja a rendszeres munka és a, nevelés együttes hatásával elérhető, ne alkalmazzon sza-i badságvesztést. A javító-nevelő céljai, egyes tételei, a részek egymáshoz viszonyított aránya mind-mind vita tárgyát képezhetik. Szót kapott még Nagy End- réné (Heves m., 12. vk.), a Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezet osztályvezetője, dr. Nemes Tamás (Komárom m„ 6. vk.), az esztergomi Városi Tanács Egyesített Kórházának másodorvosa, Puskás Sándor (Heves m„ 2. vk.), az Országos Kereskedelmi és Hitelbank vezérigazgató-helyettese. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztőriportere a kibontakozáshoz vezető út feltárásához megoldást kínálva a reális helyzet- értékelést és a közelmúlt folyamatainak mélyreható elemzését, a hibák feltárását tartotta a legfontosabbnak. A költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslathoz munka végrehajtásában sok a formális elem, kevéssé érvényesül a munkahelyi közösség nevelő hatása, ezért nem mindig alkalmas arra, hogy az elítéltet újabb bűncselekmény elkövetésétől visszatartsa. A Büntető Törvénykönyvet módosító törvényjavaslat a közérdekű munka néhány alapvető szabályát tartalmazza. Újabb téma: 1986-ban bíró-1 ságaink 927 vádlottat ítéltek szigorított javító-nevelő munkára, ez a felnőttkorú elítéltek 1,63 százaléka. Ennek a viszonylag alacsony aránynak az az oka, hogy jelenleg csak a klasszikus értelemben vett köz- veszélyes munkakerülés miatt szabható ki szigorított javítónevelő munka. A továbblépés tehát ezen a téren is indokolt. Ennek lényege a javasoltak szerint az, hogy más olyan bűncselekmények miatt is célszerű lehetőséget adni szigorított javító-nevelő munka alkalmazására, amelyeket gyakran motivál az elkövető mun- kátlan életvitele. Ilyen bűncselekmények például az üzletszerű kéjelgés, a kitartottsóg, az üzérkedés, a lopás, a csalás és az orgazdaság. A Büntető Törvénykönyv megalkotásakor gondot fordítottunk a bűncselekményt elkövető alkoholistákkal szembeni hatékony büntetőjogi eszközök megteremtésére. A kábítószer-fogyasztás kedvezőtlen tendenciája arra késztet, hogy a Büntető Törvénykönyv módosítása terjedjen ki a kábítószerfüggőségben szenvedőkkel szemben meghozható intézkedésre is. A törvényjavaslat ennek az igénynek azzal tesz eleget, hogy lehetővé teszi azoknak a kényszergyógyítását, akiknek a bűncselekménye a kábítószer-élvező vagy kábító hatású anyagot fogyasztó életmódjukkal függ össze, és a bíróság legalább hathónapi szabadságvesztést szab ki. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a közélet tisztasága elleni — más szóval: korrupciós — bűncselekmények kedvezőtlen társadalmi megítélése erősödik. A törvényjavaslat bűncselekménnyé nyilvánítja azt a jelenleg szabálysértést megvalósító cselekményt, amikor az állami szerv vagy a gazdálkodó szervezet dolgozója — aki nem hivatalos személy — a működésével kapcsolatban előnyt kér. Mind gyakrabban fordulnak elő ugyanakkor a bűnszövetségben, illetve az üzletszerűen elkövetett korrupciós bűncselekmények. Az ilyen elkövetési módnak a veszélyessége fokozott, ezért indokolt, hogy súlyosabb büntetések fenyegessék őket. Gazdasági viszonyaink változása szükségessé tette, hogy a hitelezők megkárosításával kapcsolatos szabályozást újból átgondoljuk. Következő témaként a büntöbb hozzászóló nem jelentkezett, az elhangzottakra Med- gyessy Péter válaszolt. A vitában elhangzottakat összefoglalva elsősorban azt emelte ki, hogy a képviselők nem új igényeket fogalmaztak meg a költségvetéssel szemben, hanem szigorúbb, következetes magatartást kértek a kormánytól. A pénzügyminiszter egyetértését fejezte ki azzal a javaslattal, hogy a Parlament az eddigieknél gyakrabban kapjon tájékoztatást a költségvetés végrehajtásának helyzetéről, s adott esetben a kormány kérjen felhatalmazást az Országgyűléstől a korábban mór elfogadott költségvetési tételek megváltoztatásához. Határozathozatal következett: az Országgyűlés az 1986. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot - öt ellenszavazattal és tizennégy tartózkodássaj — elfogadta. tető eljárás gyorsításával és egyszerűsítésével foglalkozott dr. Markója Imre, megemlítve, hogy ez már az 1973. évi I. törvény megalkotásakor 'is alapvető célkitűzés volt. A nyomozás szabályai több olyan határidőt állapítanak meg, amelynek a meghosszabbítására az ügyész jogosult. Ezek a határidők a nyomozás: törvényessége szempontjából nem nyújtanak kellő biztosítékot, viszont a nyomozó hatóság és az ügyészség munkaterhét egyaránt növeli az iratoknak havonta történő Telterjesztése és a havonkénti határozathozatal. Ezért indokolt a nyomozási határidők jelenlegi szabályainak kiiktatása. Azt azonban biztosítani kell, hogy a nyomozást mielőbb befejezzék. Ezt szolgálja az, hogy a rendőrségi vezetőknek a nyomozás elrendeléséről szóló határozatban rendelkeznie kell majd a nyomozás határidejéről. Ez lehet harminc napnál kevesebb is. Az új szabályozás tehát a konkrét ügy jellegéhez igazodik. A törvényjavaslat szűkíti az előzetes letartóztatás okait, és három vagylagos feltételt határoz meg. Ezek: a szökés, az, eljárás meghiúsításának vagy megnehezítésének, illetőleq újabb bűncselekmény elkövetésének a veszélye. Ennek a módosításnak az elfogadása esetén tehát nem lehet az előzetes letartóztatást elrendelni azon az alapon, hoqy a terhelt szabadlábon hagyása zavarná a köznyuqalmat, ez ugyanis - ha a letartóztatásra nincs más ok .— törvényességi szempontból aggályos. A társadalmi fejlődés, nemzetközi kapcsolataink bővülése megkívánja, hogy a büntető eljárást új jogintézménnyel gazdagítsuk. A büntetőügyekben folytatott nemzetközi együttműködés tapasztalatai azt mutatják: célszerű lehetővé tenni, hoqy a Magyarországon felelősségre vont, külföldön élő személy biztosítékot helyezhessen letétbe. Hangsúlyozni kell, hogv ennek célia a büntető eljárás lefolytatásának biztosítósa, és nem az, hogv a külföldit mentesítse az egyébként indokolt előzetes letartóztatás alól. A biztosíték letétbe helyezése esetén engedélyezni kell, hogy az eljárás alá vont külföldi elhaqvia az országot, tehát nem kényszerül arra, hogy az eljárás befejezéséig Ma- gyarorszáqon tartózkodjék, és ezzel ielentős anvaqr, eqzisz- tenciális hátrány érje, akár őt, akár bennünket. Kitért a miniszter arra, hogy van a törvényjavaslatoknak egy olyan új szabályozása, amely mind a Büntető Törvénykönyvet. mind a büntető eljárásról szóló törvényt érinti. Ez a jogszabály megszegésé(Folytatás a 3. oldalon) Dr. IHlarkoja Imre expozéja Az Országgyűlés nyári ülésszakán. A képen: Markója Imre tartja beszámolóját. A BTK-t és a büntető eljárást módosító törvényjavaslat
