Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)
1987-06-20 / 168. szám
Atuagott kábelek így született 50 éve „Hotel Kikelet” Az elmúlt évek adatai ■alapján • tulajdonképpen minden napra jut egy postai kábelrongálás. Tavaly az ország területén 467 esetet jegyeztek fel, a keletkezett kár 7,5 millió forint volt. A veszteség azonban ennél jóval nagyobb, hiszen a földalatti vezetékek hibája jelentős bevételkiesést is jelent. A Pécsi Postaigazgatóság szakemberei kiszámították: egy többszáz, vagy többezer áramkörös kábel átvágása óránként akár 100 000 forintot is jelenthet. Az előfizetők bosszúságáról nem is beszélve. A postások máig is emlegetik azt a májusi napot, amikor csaknem . egyidőben négy helyre is riasztották az ügyeletet. Az óriási eső következtében Pécs és Hird között beázás történt, de megbénult az összeköttetés Harkánnyal, Pécsváraddal is, sőt egy Mecsekre, vivő kábelen is hibát észleltek. A bajokért csak látszólag felelős az időjárás. Az utólagos vizsgálatok csaknem mindig arra derítenek fényt, hogy az esetek hátterében valamilyen hanyagság húzódik: a kivitelező nem hangolja össze a munkát, figyelmen kívül hagyja a közműtérkép előírásait, nem jelenti be a rongáfást.- Egy-egy kábel cseréje akár 20-30 ezer forintba is kerülhet - mondja Tóth Gábor, a Pécsi Postaigazgatóság hálózatfenntartási csoportvezetője. — A városban rendszerint könnyebb a dolgunk, bár a javítás így is eltarthat tízegynéhány órát. Sokkal nehezebb a hibakeresés a helyközi kábeleknél, ezek ugyanis qyakran nehezen megközelíthető terepen, vagy éppen szántóföldön vannak. Az előírások szerint minden földmunkánál egyeztetni kellene a postával. A kivitelezők egy része — felületességből — eltekint ettől. Az 1976 óta készülő közműtérképeken ugyanis pontosan bejegyzik a föld alatt futó kábelek helyét, gyakorlatilag semmi mást nem kellene tenni, csak a jelzéseket figyelembe venni. Tapasztalatok azt mutatják, hogy főként a jól gépesített gmk-k jelentenek veszélyt a föld alatti vezetékekre. Az esetek nagy részében hiába írják elő a kézi feltárást, a gyorsabb haladás érdekében a veszélyeztetett terület fölé mégis gépeket küldenek. Gondatlanság okozta, hogy a közelmúltban Pécs és Komló között órákig szünetelt a telefonösszeköttetés, nem lehetett kapcsolatot teremteni Sásddal és Móza- szászvárral sem. Az Árpád- tetőnél átvágott vezeték javítása közel fél napig tartott. Ha a hibát időben jelzik, rendszerint sok felesleqes munka megtakarítható. Előfordul azonban, hogfy a csákány okozta sérülésre csak jóval később, hónapok múlva derül fény. Már rég nem dolgozik senki az adott területen, amikor a baj jelentkezik. — Az a legrosszabb, amikor észlelik a hibát, de nem. törődnek vele és visszatemetik - mondja Tóth Gábor. A városban a közművek miatt a műszeres vizsgálat nehezebb. Tavaly 50 helyközi és 10 helyi kábelrongálást kellett kijavítanunk. Ha nem lesz nagyobb a fegyelem és nem csökken a hibák száma, lassan oda jutunk, hogy veszélybe kerül a hálózat működése. Pediq a megoldás látszólag egyszerű. A posta ugyanis minden munkálathoz - persze, csak ha kérik — szakembert biztosít. A felügyelet ugyan pénzbe kerül, de még mindig olcsóbb, mint az új kábel, lefektetése, az átvágott föld alatti vezeték cseréje. Sajót beruházásainál a posta egyébként mindig él is ezzel a lehetőséggel, rendszerint igénybe veszik a Gázmű, vagy a DÉDÁSZ segítségét. A közművek nyilvántartása sokáig nem volt egységes. A 70-es évek második felétől az új létesítmények átadásának egyik feltétele a geodéziai bemérés, ami az EOTR (az Egységes Országos Térképészeti Rendszer) alapján történik. A geodéziai fix-pontok segítségével gyakorlatilag pontosan meg lehet határozni, hol mi rejtőzik a föld alatt. Az új nyilvántartás mellett, p postán a régivel is törődnek. Évente jelentős ösz- szeget emészt föl, hogy az új térképekre átrajzolják a kábelek nyomvonalát. Az információ bárkinek rendelkezésére áll, csak élni kellene a lehetőséggel. Telefonálni időnként a kábelrongálások nélkül is nehéz, egy kicsit nagyobb odafigyeléssel talán javítható lenne a helyzet. Ferenci Demeter A teraszon álldogálunk II- linger' Józsefiéi, a pécsi SZOT- üdülő — a mecseki üdülő Szálló, Hotel Kikelet - vezetőjével, nézzük a pompás panorámát és a ritkásan elhelyezett asztalokat. Csodálkozó kérdésemre a válasz: „Majd ha lesz elegendő vendég, akkor veszek még asztalokat; amennyien meg jönnek, azoknak ennyi is elég. . ." 50 éve a Mecsek- oldal legszebb pontján, építették fel ezt a ma is modernnek ható szállodát — és íme, ma elkerüljük, nem ülünk ki a teraszára. Talán nem is tudja a pécsiek többsége, hogy ez a terasz — nyilvános. Fél évszázad ... Hogyan, milyen körülmények között született Pécs eme jellegzetessége, mi történt vele, körülötte azóta? A pécsi rádióban ma Kovács Imre műsora emlékezik az öt évtizedre, az alábbiakban pedig a korabeli sajtót — a Dunántúl 1935—36—37- es számait — hívom segítségül. * Az első híradás 1935. június 14-én kelt: „A Mecsek klimatikus gyógyhely-jellegének a kidomboritása érdekében kezdeményezett akció jelentős állomása, hogy a városi épitési szakbizottság 194 00C pengő összköltséggel versenytárgyalást ir ki a mecseki Üdülőszállóra". Ez június 23-án, meg is történt, s az újság ehhez fűzött kommentárjában olvasom, hogy „Sajnos idén már nincs rá mód, hogy a szállót átadhassák a rendeltetésének. Az Üdülő Szálló csők jövő év április végére készül el." A korábban kiírt tervpályázatot Visy Károly és Lauoer Lásztó építészmérnökök munkája nyerte meg, a kivitelezésre pályázóknak velük kellelt kapcsolatba lépni. Július e éjén száznál több pályázót említ- az újság, 10-én 79 ajánlat van a felbontott borítékokban, 20-án pediq Márovics (Marsai) Andor építőmester kapja a föld-, kőműves-* elhelyező- és vasbetonmunkákra a megbízást, s tucatnyi kisebb cég, az ún. szakipari munkákra. Szeptember 17-én nyilatkozik dr. Nendtvich Andor polgár- mester, hoqy a belügyminisztérium jóváhaqyta az építés tervét, s a Márovics-céq „még a héten" megkezdi a földmunkákat. A munkát hivatalosan az október 3-i városi közavű- lés adta ki 153 000 penaóért, amiből Márovics része 79 622 pengő volt. (És itt mindjárt ugorjunk egvet az időben, Varga Dezső levéltáros, a város korabeli iratanyagából bányászta elő a végelszámolást. Eszerint a Mecseki üdülőszálló teljes költsége 468 356 P volt, amiből a fent említett „eredeti" munka 341 341 P-be, a később — 1937-ben — jóváhagyott bővítés 127 015 P-be került Mi lehetett a jelentékeny túllépés oka?) A . leq- közelebbi híradóst az 1936. június 18-i újságban olvasom: „Csak őszre készül el a Mecseki Üdülő-szálló." Szemben a pontosan egy évvel korábbi ígérettel. Miért? „Olyan nemvárt körülmények merültek lel, amik halomra döntöttek minden tervet." Ti. egy részmunkával kapcsolatos fellebbezésen négy hónapig ültek a minisztériumban. Október végére, november elejére szól az ígéret, de akkorra sem készült el, hanem 1936 karácsonyára. De a város már ezt megelőzően — október 13-án, a törvényhatósági bizottság ülésén —, december 1-jei hatállyal Szunyogh András budapesti lakosnak adta 10 évre a szálló bérletét azzal, hogy 10 000 P kauciót (óvadékot) kell letennie és 20 000 P forgótőkével kell rendelkeznie. De alig egy hónappal később vissza is vonták a megbízást, mert Szunyogh az előírt időre nem tette le a kauciót. Az új bérlő Kiss Lajos zalaegerszegi lakos lett, akit 50 százalékos szoba- és 7 százalékos éttermi árkedvezményre köteleztek az .első időkben. Ekkor már elhangzik a december 15-i, nyitási dátum, de ez sem az igazi. 18-án jelenti az újság, hogy 19-től - a szálló megnyitásától — új autóbuszmenetrend lesz (a mecseki buszjárat premierje egyébként 1936. július 21-én volt), hogy a szálló minden szobája foglalt, hogy „minden ünnepélyesség nélkül nyitják meg", s hogy a megnyitóünnepséq tavasszal, a környezet elkészülte után lesz, ám ennek nyomát sem láttam az újságban. És 23-án, szerdán arról tudósít az úiság, hogy hétfőn este adta át a város hivatalosan a szállót a bérlőnek, amikor is dr. Makay Isvtán polgármester bemutatásra és ünnepi vacsorára hívta az építési szakbizottságot. Ekkor 324 000 P összköltséget mondtak, s azt, hogy „a bérlő a legkiválóbb konyhát tartja". A pár nappal korábbi idézetbe tartozik, hogy az OTI 300 000 P-ért megvásárolta volna a várostól az új szállodát. És akkor idézzük most a polgármester karácsonyi nyilatkozatát: „Az üdülőszálló teljesen új lehetőségeket kínál a Mecseken, körülötte új település valósulhatna meg, mert megvan az út, a viz, a csatorna, tehát minden adva van egy modern városi településre; a szállótól keletre eső fenyves terület valósággal kínálkozik egy ilyen villanegyed kiépítésére." * És ezzel még nem ér véget a szálló története, hiszen 1937. szeptember 27-én, már azt olvasom, hogy a szállót, ami „alig egy év alatt fényes karriert ért el", 80 000 P költséggel bővítik, azaz az épület keleti meghosszabbításaként új, nagyméretű éttermet építenek, a „jelenlegi" társalgó lesz, s nyugati irányban bővítik a teraszt. Mindezt a jövő - 1938- as — nyárra ígérik, s valóban, pünkösdkor ideiglenesen meg is nyitják a teraszt. * Mi lett a polgármesteri álomból? Ma már köbnyű tudni: megvalósult. Valamikor 1937-ben, a városi kisgyűlés hagyta jóvá a javaslatot, miszerint a mecseki villatelepen 20 000 négyszögölet parcelláznak, négyszögölenként 8 P-ért, amihez közműköltség címén még 5,30 P-t hozzá kell számítani. 1937. végéig 20 villatelekre van már jelentkező, 1938- ban vízvezetéket és csatornát építenek. 1944-ben egy budapesti lakos 1600 négyszögöles telket vett — 50 pengőért négyszögölenként. * A Mecseki üdülő-szálló bérlője, Kiss Lajos végigcsinálta a háborút, s a neki 1936-ban adott tízéves bérlet éppen akkoriban járt le, amikor jött az államosítás, és élmunkás-üdülő lett az üdülőszállóból. A mostani vezetővel járjuk végig az épületet, ami csak a berendezésében változott, a küllemében semmit. Ezért is érett meg eqy nagyon alapos felújításra. Eredetiek még a szellemes nyitású ablakok a kilincsekkel eqyütt, valamennyi erkélyen ott van méq a szerkezet, amely a kezdeti években a színes napvédő függönyöket tartotta, és ott ra- gyoq a lépcsőházban a sár- garézkorlót, amit eqyszer már •„korszerűsíteni" akartak, s nehogv valami ilvesmi miatt lóba kelien. a majdani felújításkor. De hogyan is lesz ez? Iflinqer József sem tudia. Ti. 42 szoba van, s a szobák — szinte hihe*°*len eg« „alia” 50 éve éoült luxusszállodáról — fürdőszoba nélküliek. A vendéaek ma is a közös zu; hanvozókat használják. A szobaszám csökkentése nélkül nem is lehet „fürdőszobásíta- ni" az üdülőt. . . * 1937 nyarán —, ezekben a napokban van 50 esztendeje — a filmesek hozták izgalomba Pécset. Június 5-én értesültek a pécsiek először arról. hoa>< f-aál Béla, a Meseautó rendezőié itt készül foraatni az új filmet. A HoteJ Kikelet for- notókönvvét Vodnay I ászló írta, zenéjét Ábrahám Pál szerelte. a főszerepeket nedia Tálrés Annára, Turav Idára, Páqer Antalra, Kabos Gyulára, Törzs Jenőre, Uray Tivadarra, Palló Imrére osztották. A város hozzájárult a filmcsináláshoz. felismervén a benne reilő ideqenforaalmi propaganda hasznát. Július 15-től 20-ig tartott a forqatás, amelynek a szállón kívüli helyszínei a szé- keseqvház, a Papnövelde, (Kulich Gyula utca), a Széchenyi tér, a Visy László (Mikszáth Kálmán) utca voltak. 3000 méter filmet forgattak el Pécsett amiből 600 métert használtak fel. Bezerédv Győző • helvtörténésztől hallottam, hoqv Nemeskürty István révén eqvszeri vetítésre meq lehetne kapni a naqy nevek ellenére is művészileg nem naavra tartott filmet, a Hotel Kikeletet. Érdemes lenne bemutatni. Az eqvetlen. méa élő főszereplő, Turay Ida ielenlétében. H. I. Lakossági kötvényt bocsát ki a Pannon Volán Hatvan uj autóbusz? Az év elején alaposan átrendeződött Pécs tömegközlekedése: a Pannon Volán vizsgálatai szerint a szervezés, melyet körültekintő utasszámlálás előzött meg, bevált. A jelenlegi városi áutóbuszköz- lekedés a korábbinál jobban megfelel az utazási igényeknek, hisz bővítették a járatok számát, az ellátási területet. Megváltozott az autóbuszok számozási rendszere; is, így áttekinthetőbbé és egyértelműbbé vált, hogy melyik állomásról milyen buszok indulnak. A Pannon Volán sajátos ar- culáta is kezd kialakulni. A sárga autóbuszokat fokozatosan kékekkel — az alsó részükön fehér cjíkkcil — váltják fel. Az idei év második felétől a forgalmi dolgozók — akik az utasokkal kapcsolatba kerülnek — új egyenruhát kapnak. Mintegy 1100 autóbuszvezetőt, ellenőrt, irányítót látnak el, nagyon esztétikus kék és szürke ruhákkal. A Pannon Volán célja, hogy az átszervezést követően lehetőségeik szerint szinten tartsák a város tömeg közlekedését, valamint a távolsági autóbuszforgalmat. Nincsenek könnyű helyzetben, hisz 600 autóbuszt üzemeltetnek, melyek negyven százaléka nullára futott, azaz 240 busznak indokolt lenne a cseréje. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ezek a járművek nem felelnek meg a közlekedésbiztonsági követelményeknek. Azt azonban igen, hogy működtetésük — a gyakori javítások, alkatrészcserék miatt — sok pénzt emészt fel. Mivel amortizációból nem képződik fejlesztési alap, a pénzügyi lehetőségeik igen szűkösek, így olyan anyagi források felé fordulnak, melyekkel lehetővé válik autóbuszparkjuk korszerűsítése, a vállalat műszaki színvonalának fejlesztése. Első lépésként 40 millió forint hitelt vettek fel a Budapest Banktól, ezt a pénzt teherautók, rakodógépek vá-^ sárlósára fordítják. Még ebben a hónapban ugyancsak a Budapest Bank közreműködésével 50 millió forint 'értékű lakossági kötvényt bocsátanak ki — a visszafizetés 1992-ben kezdődik, évi kamata 11 százalék —, ezen a pénzen harminckét f autóbuszt- vásárolnak. Az Ikarus gyár elfogadta a Pannon Volán pót- megrendelését és vállalta, hogy a buszokat még az idén leszállítja. A vállalat évente egymillió dollárt termel, ezt az összeget a nemzetközi áru- fuvarozás „szállítja". Ezzel a valutával nem rendelkezhetnek. Ahhoz azonban, hogy az egyre élesedő „kamionpiacon” versenyben maradhassanak, elodázhatatlan feladat járműparkjuk korszerűsítése. Lévén, hogy vásárlásra pénzük nincs, így a lízingben, azaz a bérlésben látják a kiutat. Eddig három nagy autógyár hozta el Pécsre járműszerelvényeit. Ezután döntenek, hoqy melyik cég ajánlatát fogadják el. A Pannon Volán tehát keresi azokat a formákat, melyek o gazdaság keretein belül lehetőséget adnak a szintentar- tásra. Csak ezek segítségével képesek idén összesen hatvan autóbuszt, valamint teherautókat, rakodógéoeket vásárolni, követni a műszaki, technológiai fejlődést. Roszprim Nándor QHÉTVÉGE 1987. június 20., szombat 1936. december 19-én nyitották meg a Mecseki Üdülőszállót
