Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)

1987-06-20 / 168. szám

Egy gazdag eletüt: dr. Tóth Géza Szenvedélye a mérnöki munka Nyolcvan évesen, ma Is aktívan Egymilliárdos alaptőke Az UNICBANK bemutatkozik Neves külföldi pénzintézetek a részvényesek között Alakja ma is fel-feltűnik a Pécsi Bőrgyár hatalmas udva­rán, amint egyik gyárrészleg­ből átkerekezik a másikba. Ki hinné, a biciklin ülő, alacsony termetű férfi már betöltötte nyolcvanadik életévét, s még mindig aktív. Ugyan már két­szer nyugdíjba ment, de ma is tanácsadója az igazgatónak, Ha netán valamiféle minőségi zavar támad, okainak kiderí­tésére, a baj elhárítására őt hívják, mindamellett, hogy mun­kaidejének nagyobbik részét a kutatómunka köti le. Dr. Tóth Gézáról, a nemzet­közi hírű bőrvegyészről van szó, akinek szakmai múltja a leg­régibb Pécs városában. Élet­művéért az Elnöki Tanács az idén a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki, szak­mabelijei, barátai és tisztelői pedig nemrégiben a Pécsi Aka­démiai Bizottság székházában tudományos ülésen köszöntöt­ték. — A nagy emberek itt van­nak közöttünk. — Azzal tűn­nek fel, hogy szerények — je­gyezte meg szeretetre méltó egyéniségéről dr. Jobst Kózmér akadémikus, a Magyar Kémi­kusok Egyesületének megyei el­nöke. Amennyire szerény em­beri magatartásában, olyany~ nyira szenvedélyes és eredmé­nyes a szakmai-tudományos munkában, a bőrkémia még homályban levő területeinek szüntelen kutatásában. Ennek a különleges életútnak a főbb állomásairól — a már említett tudományos ülésen — Vajda József, a Pécsi Bőrgyár műsza­ki szaktanácsadója emlékezett meg, ő négy évtizeden át együtt dolgozott, társszerzője is volt dr. Tóth Gézának. írá­sunkban erre a monográfiának is beillő méltatásra támaszko­dunk. Dr. Tóth Géza vegyészmér­nöki diplomáját a budapesti Műegyetemen 1928-ban szerez­te, majd a pécsi Erzsébet Tu­dományegyetemen — ahol 1930-ban summa cum laude bölcsészdoktorrá avatták — Zechmeister professzor tanár­segéde lett. A kémiai tanszé­ken eltöltött évek egész élet­re meghatározó iskola volt.' A professzor és tanársegéde — folytatván a Nobel-díjas Will- stötternek a cellulóz szerkeze­tére vonatkozó munkáját — si­keresen tisztázták az e téren akkor vitatott kérdéseket. Vizs­gálataik eredményéből a nö­vény- és állatvilág közös ere­detét, illetve folyamatos fejlő­dését lehetett igazolni. Ez idő­ből származó közleményeik ne­ves külföldi folyóiratokban je­lentek meg. Dr. Tóth Géza 1934-ben lé­pett a Pécsi Bőrgyárba, de nem szakított egyetemi munkájával, és 1939-ben magántanárrá tör­tént kinevezése után is tartót; az egyetemen előadásokat, egészen 1947-ig. A Bőrgyárban a laboratórium korszerűsítésé­vel kezdte pályafutását, a fel­szerelés modernizálásával és új vizsgálati módszerek kidolgo­zásával. Rövid idő után a gyár­tásellenőrzés tökéletesítését, az anyagmegtakarítást és új se­gédanyagok előállítását tűzte ki célul. Utóbbi két tevékeny­sége a háború alatti ínséges időkben teljesedett ki. A felszabadulás után alig néhány nappal Pécsett a szov­jet városparancsnok őt, mint műszaki igazgatót bízta meg a gyár újraindításával. Az ál­lamosítás után a 11 bőr- és cipőgyár munkáját összehango­ló Dunántúli Bőripari Központ műszaki vezetője lett. A mun­kás-vezérigazgató nem szűköl­ködött tevékenysége dicséreté­vel. A központ megszűnése után ismét a Pécsi Bőrgyárban dol­gozott, mint gyárrészlegvezető megszakítás nélkül 1970-ben történt nyugdíjaztatásáig. 1975- ben újra aktív dolgozó lett, egészen 1978-ig, amidőn vég­leg nyugállományba vonult. Ez időtől kezdve a gyár igazgató­jának műszaki tanácsadója. Dr. Tóth Géza nagy munka­bírását bizonyítja,- hogy gyári munkája mellett a minisztérium és más szervek megbízására tanulmányokat készített, továb­bá a Műszaki Egyetem esti bőr­vegyész tagozatán 1950-től négy éven át tartott előadásaira he­tenként vonattal utazott fel Bu­dapestre, és még aznap visz- sza. 1951-ben a tudományos minősítő bizottság a kémiai tu­dományok doktora címmel tün­tette ki — ezt a címet az or­szágban akkor mindössze tizen­nyolcán kapták meg, a bőr­iparban egyedül ő. Legsikeresebb tevékenysége közé tartozik a műcserzőanya­gok hazai gyártásának kidol­gozása. A Csepeli Papíigyár egyik melléktermékét, a szulfit- szennylúgot nagy mennyiség­ben, hosszú éveken át a Du­nába engedték. Ebből az anyagból többféle, a bőrgyár­tásban jól felhasználható cser­zőanyag előállítására nyújtott be és kapott szabadalmat. En­nek alapján létesült CseDelen, a papírgyár mellett a Cserző­anyaggyár, melynek tervezésé­ben is részt vett. Sikerének hí­re Lengyelországba is eljutott, ahová tanácsadónak hívták egy hasonló gyár létesítéséhez. Ve­zetője lett annak a bizottság­nak, amely az államosított bőr­gyárak talpgyártási technoló­giáját egységesítette, és a mű­cserzőanyag felhasználásának országos bevezetésével jelen­tős devizamegtakarítást ért el a népgazdaságnak. A Bőrgyárban a termelés ve­zetése mellett második munka­helye mindig a laboratórium volt. A készből minőségének megítéléséhez új vizsgálati módszereket vezetett be. Je­lentősen kiszélesítette a gyár­tásközi ellenőrzés bázisát, ez­által a minőség stabilizáIható­ságát növelte. Kiemelhetők ezek közül az ugyancsak út­törőként kidolgozott vizsgálati módszerei. A krómcserzés te­rén is jelentős modernizálásnak volt a kezdeményezője. Több találmánya van, számos újítást nyújtott be. Dr. Tóth Géza az elméleti kérdések tisztázásának eredmé­nyeit a laboratóriumi méretek­hez viszonyítva óriási mennyi­ségű, több ezer tonna bőr gyártásában tudta gyümölcsöz- tetni, s ezzel nemzetközileg is igen nagy tekintélyt vívott ki. Elméleti és gyakorlati eredmé­Hol van az állatok termelő- képességének határa? Közel vagyunk-e már a genetikai­lag lehetséges szinthez, vagy tágak még ezen a területen o lehetőségek? A közelmúltban végzett ka­nadai-magyar kútatásokból ki­derült, hogy a ma rendelke­zésre álló tojóhibridek terme­lőképessége sokkal hosszabb ideig tartható magas szinten, mint ahogy a tenyésztők és tudósok azt mind a mai na­pig gondolták — mondja dr. Horn Péter akadémikus, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állatte­nyésztési Karának főigazgató­ja. - Eddig a Shaver Star- cross 288-as tojókat 12 hóna­pig tartották termelésben és az állatok ez idő alatt átla nyeinek elismeréséül 1977-ben a bőripar legnagyobb nemzet­közi kitüntetését, a Sitasny Em­lékérmet Hamburgban vehette át a magyarok közül elsőként, az egész világon kilencedik­ként. Idehaza 1978-ban kapott Eötvös Lórónd-díjat. Szakirodalmi tevékenysége szerteágazó, a hazai és a kül­földi szaklapokban rengeteget publikált. Németül, franciául és angolul beszél, a külföldi szak­lapokban cikkeit saját maga fordította. Számos előadást tar­tott hazai és nemzetközi kong­resszusokon. Rendszeresen fog­lalkozott a Pécsi Bőrgyárba belépő fiatal vegyészmérnökök­kel, fontos munkát végezve a műszaki káderképzésben. Be­járta az egész világot, miután a Chemolimpex megbízásából 1967-től kezdve, közel húsz éven át külföldi utakat vállalt, a hazai gyártmányú bőripari se­gédanyagok bevezetésére. Uta­zásai eredményeként a külke­reskedelmi vállalat jelentős ex­portüzletekhez jutott. Családszeretetét és összetar­tását öt felnevelt gyermeke, ti­zennégy unoka és egy déduno­ka bizonyítja. Kiváló sportem­ber volt, 1928-ban az amszter­dami olimpián a magyar tor­nászcsapat tagjaként szerepelt. Szerény, közvetlen és mindig készséges modora mind beosz­tottjai, mind a többi munka­társa körében kedveltté tették. Idézzük Herfeld professzornak a Stiasny-díj átadásakor mondott, beszédéből dr. Tóth Géza jel­lemzését: „Mindnyájunknak jó kollégája és sokunknak igaz barátja, akivel szakmailpg és emberileg együtt lenni nyere­ség ..M. Z. gosan 280 tojással fizettek Bebizonyosodott azonban, hogy a tojók képesek három egymást követő, egyenként ki- lenchónapos termelési idő­szakban naponta azonos meny- nyiségű tojást előállítani. A három időszak alatt csaknem 600 darabot. Régóta ismert már, hogy a halóknál a szaporodási idősza­kot hosszú koplalási periódus előzi meg. A tenyésztők a tyúkokat is felkészíthetik egy ilyen 10-25 napos éheztűté- si időszakkal — mely előfel­tétele, az állatok vedletésé- nek is — egy újabb termelé­si periódusra. A világ egyes részein - például az USA- ban a tojóhibrid-állományok felét már két termelési idő­szakban hasznosítják. Az el­,,Bankunk működését a ma­gyar bankrendszer reformjá­val egyidőben, de nem an­nak következményeként kezd­te meg. Az UNICBANK ala­pítása annak a folyamatnak egy lépcsője, amelynek során a magyar gazdaságirányítási szervek a külföldi működő tő­ke fokozottabb mértékű beho­zatalára és a nemzetközi pénz­ügyi kapcsolatok erősítésére törekednek.” A fenti idézet az UNICBANK Részvénytársaság tájékoztató­jából való. — Az UNICBANK teljes fel­hatalmazású kereskedelmi bank, ügyleteit forintban és konvertibilis devizában egy­aránt lebonyolíthatja — mond­ja dr. Gora Iván, a bank ügy­vezető igazgatóhelyettese. — Jogosítványaink kiterjednek de­vizahitelek nyújtására, a kül­kereskedelemmel kapcsolatos banki szolgáltatások teljes kö­rére, valamint a nemzetközi pénz- és tőkepiacon való fel­lépésre. Ez utóbbit elősegíti, hogy a bank részvényesei között há­rom külföldi pénzintézet is szerepel: a NemzetKözi Pénz­ügyi Társaság (IFC), az oszt­rák GZB és az NSZK-beli DG Bank. Hármuk együttes részesedése 45 százalék az UNICBANK egymilliárd forintos alaptőkéjéből. A Központi Vál­tó- és Hitelbank 20, az Or­szágos Takarékpénztár 11, a TOT, az OKISZ, a SZÖVOSZ és a KIOSZ 6—6 százalékkal járultak hozzá az alaptőké­hez. A külföldi részvényesek kor­szerű banktechnikát biztosítot­tak az új intézmény számá­ra, valamint modern szervezé­si és banküzemtoni ismereteik átadásával is hozzájárultak annak működéséhez. Megbíz­ható információforrást is je­lentenek a bank által célként is megjelölt vegyesvállalat-ala­ső, 10-12 hónapos termelési ciklust két hónap vedlelési időszak követi, majd 6-9 hó­napra ismét termelésbe fog­ják a tojókat. A szaporodási folyamatban meghatározó sze­repet játszanak a szervezet zsírtartalékai.- A felfedezett törvénysze­rűségek a neveléstechnológiák átgondolását és az új felis­merések alkalmazását igénylik — hangsúlyozta dr. Horn Pé­ter. — Ha ez nem történik meq, akkor a mai nagy ter­melőképességű hibridek képte­lenek lesznek örökletes képes­ségeik kibontakoztatására. Tel­jesítményük enélkül messze a lehetőségek határa alatt ma­rad. Balog Nándor pítósokhoz. pénzügyi, befekte­tési tanulmányok elkészítésé­hez. A bankot jogosítványa fel­hatalmazza bármilyen bank­ügylet lebonyolítására, a rö­vid, közép- és hosszúlejáratú ügyletektől, végleges tőkebe­fektetésen, betéti üzletágon, az értékpapírüzleten, a kül­kereskedelemmel kapcsolatos bankszolgáltatásokon és a vagyonkezelői megbízotti — és egyéb befektetéskezelői szol­gáltatások nyújtásán keresztül a pénzügyi és beruházási ta­nácsadásig. Többek között beruházási és forgóeszközhitelek nyújtása, váltóleszámítolás, exportköve­telések megelőlegezése, fakto- rálás, banki alapjuttatás, bel­földi importlizing, vegyesválla­latok és társulások alapítása, kötvények forgalmazása, egyéb értékpapírok kibocsátása, ok­mányos üzletek bonyolítása, konvertibilis deviza adásvételé­vel kapcsolatos tevékenység szerepel ajánlott szolgáltatá­saik palettáján. Mindezek mel-’ lett afféle „tolmácsszerep" be­töltésére is szívesen vállalko­zik az UNICBANK, mely során magyar és határainkon túli gazdálkodók között közvetíte­ne külföldi bankpartnerei be­vonásával. Jűnuár 1. óta 1,7 milliárd forintot helyeztek ki, összesen mintegy 100 ügyletet kötöttek. Baranyai partnerrel a kimuta­tásban nem találkoztunk, bár mint az ügyvezető igazgató- helyettes elmondta, megyénk­ből gazdasáqi munkaközössé­gek már felkeresték intézmé­nyüket. A kapcsolatok talán azért nem szélesedtek, mert a gazdálkodók nem is tudták, mit várjanak az úi oénzin- tézettől. Az UNICBANK baranyai bemutatkozására szeptemberben kerül sor. Balog N. Új felfedezések az állattenyésztésben Hol a genetikai határ? 4 Hatszáz tojás egy tojótól - koplaltatással Újra kell gondolni a neveléstechnológiákat A boksái termelőszövetkezetben több éve kísérleteznek mester­séges vedletéssel o tojóképesség megújítása céljából. Képünkön: vedletett tojóállomány a tésenyi baromfitelepen. Fotó: Proksza László 1987. június 20., szombat HÉTVÉGE Környezetkímélő festékek A Budalakk Festék- és Műgyantagyár termékei­nek csomagolásán rövide­sen megjelenik egy zöld ecsetet ábrázoló embléma, amely aarantálja, hogy az a festék környezetkímélő, nem szennyezi a légteret. A vízzel híqítható, illetve az oldószerben szeqény festékek aránya a vállalat termelésében 1995-re a ter­vek szerint eléri az 50 szá­zalékot. A vállalat évente mint­egy 50 millió forintot for­dít termékszerkezetének és a avártás technológiájának korszerűsítésére. A korábbi évek kutató munkájának eredményeként az idén 2-3 százalékkal bővítik kör- . nyezetkímélő festékeik kíná­latát. A választék gazdagí­tásához fokozzák az együttműködést kooperáci­ós partnereikkel.

Next

/
Thumbnails
Contents