Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-09 / 126. szám

Lépést tartani az élenjárókkal! Vércukorszint-mérö Fiatal, lelkes és tehetsé-, ges, elektronikával foglalko­zó csoportnak köszönheti majd a közeljövőben sok ezer cukorbeteg a segítsé­get, (A cukorbetegséget a has­nyálmirigyben termelődő in­zulinnak vagy a teljes hiá­nya, vagy a normálisnál ki­sebb mennyiségű képződése okozza. Az inzulinnak lét­fontosságú - cukorlebontó - szerepe van a szervezet anyagcseréjében. Ha az in­zulintermelésben zavar tá­mad, nem bontja le a cukro­kat, felborul az anyagcsere normális folyamata, ami a •legkülönbözőbb szövődmé­nyeket, más szervek működé­sének zavarát okozza.) Magyarország lakóinak 3,5 százaléka szenved cukorbe­tegségben. Köztudott, beteg­ségük velejárója, hogy rend­szeresen ellenőrizni kell vé­rükben a cukorszintet, és rendszeresen szedniük kell az ezt ellensúlyozó gyógyszert. A cukorbetegségek súlyossá­ga különböző fokú. Sokan vannak közülük, akiknél meg­lehetős gyakorisággal kell a vércukor-ellenőrzést elvégez­ni ahhoz, hogy mindig a megfelelő mennyiségű gyógy­szert szedje. Elképzelhető, milyen tortúra az illetőnek, különösen, ha vidéken él, ahol nincs szakorvos. Nyuga­ton már évek óta forgalom­ban van egy olyan készülék, aminek kezelése könnyen el­sajátítható, és amivel min­denki otthon elvégezheti sa­ját maga vércukrának az el­lenőrzését. Nálunk eddig csak egészségügyi intézmé­nyek jutottak hozzá pár da­rab ilyen készülékhez, vagy olyanok, akiknek rokonok, is­merősök kintről behozták. Évekkel ezelőtt fiatal mű­szakiak megalakították a 77’ Műszeripari Kisszövetkezetet. Elnöke Lukács József, annak a Lukács-testvérpárnak az egyike, akik megalkották az eiső magyar számítógépet. Azóta Lukács József meg­szerkesztette a vakok szá­mára a beszélő számítógé­pet és újabban beszédhibás gyerekek részére beszédrit- mus-javító készüléket. Most, amióta a szövetkezet létre­jött, az egyik legújabb si­kerproduktum a vércukor- szint-mérő készülék. A történetét Zettwitz Sán- dorné, a szövetkezet elnök- helyettese — aki ugyancsak fiatal és közgazdász - mond­ja el.- Egy ismerőse hozott Lu­kács Józsefnek egy ilyen kül­földi készüléket, hogy nézné meg, mert nem működik. Hát így indult. Mi már előbb is, amikor kerestük, mi legyen a szövetkezetünk profilja, gon­doltunk az egészségügyet segítő elektronikai készü­lékekre. Az első ilyen o vércukorszint-mérő. A cso­portnak sikerült ol'yant elő­állítani, ami ugyanazt tudja, mint a külföldi. Csak amíg annak az ára kb. 345 dollár, addig mi teljesen ha­zai alapanyagokból forintért tudjuk csinálni. Az első min­tadarabot bemutattuk az Egészségügyi Minisztérium­nak véleményezésre. A fo­gadtatás olyan jó volt, hogy első sorozatként 2090 da­rabra adtak megrendelést és felvették a térítéssel árusí­tandó gyógyeszközök listájá­ra. Ez azt jelenti, hogy a 13 600 forintos árnak csak a 10 százalékát fizeti majd az a beteg, akinek orvos java­solja. (Ugyanúgy orvos.i ren­delvényre adják, mint a gyógyszereket, vagy a téríté­ses gyógysegédgszközöket.) Valószínű májusban kapha­tók lesznek az első darabok. — Ez a dolog elektronikai része. A készülékhez azon­ban szükséges egy úgyneve­zett reagens csík (különleges vegyi anyagokkal átitatott la­pocska), erre kell a vért rá­cseppenteni és a mikropro­cesszoros érzékelő erről ol­vassa le és írja ki a vércu- korszint értékét. Ezt a rea­gens csíkot is külföldről kel­lett behozni, ami ugyancsak nem olcsó. Most azonban ez a probléma is megoldódott. Az Országos Laboratóriumi Intézet igazgatója, dr. End- röczi Elemér professzor kí­sérletei nyomán megszületett a magyar reagens csík. így már erre sem kell valutát kiadni az országnak. Mi a véleménye a szakem­bernek - erről kérdeztük dr. Rúzsa Csabát, a POTE I. sz Belgyógyászati Klinikájának docensét.- Klinikánk vásárolt már hét nyugatnémet vércukor­szint-mérő készüléket. Ennek ára darabonként 32 000 fo­rintnak megfelelő márka. Olyan betegeknek adtuk oda, akiknél létkérdés a rendsze­res vércukor-ellenőrzés. (Akik­nél állandóan ingadozó ér­téket mutat.) Eddig minden esetben kórházba kellett be­feküdnie emiatt a beteg­nek. A kórházban fekvés azonban mesterséges álla­pot, egészen mások az anyagcsereértékek, mint ott­hon vagy munkavégzés köz­ben. A cukorbetegséget meggyógyítani ma még nem tudjuk, de gyógyszerekkel az egészségeshez hasonló álla­potot tudunk fenntartani. Mennél tovább tudjuk ezt a stabil állapotot biztosítani, annál később lépnek fel a cukorbetegség szövődményei. Ehhez szükséges az állandó ellenőrzés, és ebijen ez a ké­szülék nagyon-nagy segítség orvosnak, betegnek egyaránt. Lukács József szerény, alig akar beszélni a sikerről. Mint mondta, az eddig; fél sí kérők, kudarcsorozatok és szélma­lomharcok után már óva­tos. Januárban a televízió a Hét embereként mutatta be. Ezt követően megkapta ed­digi tevékenységéért az 1987- es év KISZ-díját. Sarok Zsuzsa Egy hétköznap a főmenet-irányítóban Nem lehet éppen azt mon­dani, hogy ebben a szobában nyugodt az élet: alig akad olyan perc, hogy a hét telefon közül ne csörögne legalább kettő, vagy ne jönnének sze­mélyesen információ! kérni. Az összetolt asztalokcft* üveg'aook választják el, nyilván azé.í, hogy a szinte állandó hangza­var valamelyest elviselhetőbb legyen. A falakon térképek, az egyik szekrény elejére „Tilos.a dohányzás” matricát ragasz­tottak, de ennek nem sok a foganatja, a levegőben sűrű cigarettafüst gomolyog. A MÁV Pécsi Igazgatóságá­nak üzemirányító központjá­ban vagyunk, ezen belül a fő­menet-irányítóban, ahol 24 órás szolgálatban - kétszer ti­zenkét órás váltásban — arról gondoskodnak, hogy a vasúti közlekedés rendben menjen.- Alapvető feladatunk, hogy a járműpark, -a vasútvonalak, szolgálati helyek, üzemviteli lé­tesítmények és berendezések kihasználását, valamint a vég­rehajtó személyzet hatékony foglalkoztatását biztosítsuk - mondja Sárdi Gyula, az üzem- irányító központ vezetője. — Munkánkat meghatározza a személyforgalmi menetrend, valamint a tehervonatoknál a vonatközlekedési terv. A sze­mélyvonatoknál ettől nagyon ritkán térünk el, például ak­kor, ha valamilyen rendkívüli esemény van, de a teherszállí­tó szerelvényeknél igen gyak­ran, hiszen a fontossági sor­rend óráról órára változhat. S hogy ez mennyire igaz, az ■ élet azonnal igazolja is az el­mondottakat. Szemen Rudolf tervezőirányító a begyűjtött adatok alapján 9 órakor meg­tervezte a 12-24 óra közötti igazgatósági teherforgalmat. Ebben a vonatközlekedési terv, hez képest 25 módosítás sze­repel, melyek az asztalon lévő terebélyes lapon piros filccel vannak feltüntetve. — Tizenkét óra alatt 150 te­hervonat, iközlekedik, most dél­előtt egyelőre' 21 többletvonat indítására, s négy változásra jelentkezett igény. Ez azonban-nem végleges, délután újabb módosításokat kell elvégez­nünk, s meghatároznunk o fontossági sorrendet. Rengeteg információ érke­zik a főmenethez, ezt feldol­gozzák, s ezek alapján dönte­nek, hogy például melyik vo­natnak, hol kell várakoznia, mikor indulhat tovább, az új szerelvényeken kik lesznek a személyzet tagjai, milyen moz­donyt állítanak be . . . Ezt a munkát nagyon sokan végzik, á döntés felelőssége azonban a főmenet-irányítóé. Nemes Ferenc, a keddi napközi íő- menet-irányító nem fiatal em­ber, 37 éves vasúti szolgálat vn mögötte, így egyáltalán nem meglepő, hogy roppant higgadtan végzi a munkáját.- Azt hiszem, könnyű hely­zetben vagyok, mert az igaz­gatóság területén szinte min­denfelé dolgoztam, így isme­zetirányító és Szokol István mozdonyirányító - egymás mellett dolgoznak.- Nekünk össze kell han­golnunk a munkánkat, mert hiába állítunk ki mozdonyo­kat, ahhoz a személyzetet is szükséges biztosítanunk - mondja Szokol István. - Nyolc­vanként nagy mozdonnyal, plusz tolatógépekkel gazdál­kodom, ezzef a készülékkel - egy több nyomógombos, tele­fonkagylós berendezésre mu­tat - tartom a kapcsolatot a rpm a vasutat. Enélkül ezt o munkát -lehetetlen lenne el­látni. Egy középkorú férfi érkezik, számokat mond, Nemes Fe­renc az előtte lévő papírlapra vezeti, közben megszólal a te­lefon, csak azt hallom, hogy igen, igen, s ismét ír. A szom­szédos asztaloknál szintén te­lefonálnak, teljes a hangza­var.- Gondol-e a fömenet-irányi- tó az utasokra, ha késik a vo­nat?- Mindig, mivel tudom, mit jelent ez, én is Villányból já­rok be. Nem kellene ennyit késniük, de sok helyen van vá­gányzár, így sajnos előfordul, hogy nem közlekedhetnek az optimális sebességgel. A szoba másik oldalán ket­ten - Szabó József személy­fűtőházakkaJ, felvigyázókkal, diszpécserekkel. Ezen az emeleten a főme­net szomszédságában öt hang, szigetelt helyiségben dolgoz­nak a szakaszirányítók, egyi­kük Székelyi Tamás, akihez a dombóvár-pusztaszabolcsi és a sárbogárd—börgöndi vonal- szakasz tartozik. A kicsiny szo­bában a legtöbb helyet a diszpécserpult foglalja el, melynek része egy mikrofonos, sok nyomógombos készülék, kö­zépen forgatható grafikon van kék, zöld, fekete és piros vo- nalkákkal, apró számokkal, et­től jobbra telefon.- Tizenhat emberrel tartom a kapcsolatot, egy-két kivétel­től eltekintve azonban csak a hangjukat ismerem. . Ök min­den állomásról jelzik a vonat­számokat, az érkezési és in­A főmenetirányító dulósi időket azért, hogy mi tudjunk tervezni a többi vo­nattal. Villogni kezd egy lámpa, a fiatalember- megnyom egy gombot, a mikrofonba igent mond, s valahol a távolból ér­ces férfihang számokat diktál, amelyek abban a pillanatban rákerülnek a grafikonra. Né­hány másodperc múlva üzem­zavart jeleznek valahonnan, majd egy hölgy jelentkezik.- Nincs sok idő arra, hogy mással foglalkozzon - mon­dom, de mielőtt Székelyi Ta­más megszólalna, ismét kigyul. lad az egyik gomb. Rövid pár­beszéd' következik, melynek a vége egy elnyújtott rendbeeen.- Ez csodálatos munka, an­nak ellenére, .hogy egy-egy erős nap után úgy elfáradok, hogy otthon még megszólalni sincs kedvem. De kipihenem magam, s másnap ismét öröm­mel jövök be. Ezt csak szívből lehet csinálni ... Közlik, hogy a keszőhideg- kúti zavart elhárították. Mivel eddig a többi vonatot is az ottani lassúbb forgalomhoz igazodva „kormányozta", most újabb módosítást kell végre­hajtania. Miután ezzel vég­zett, mintha mi sem történt volna, folytatja a beszélgetést.- Kocsirendezőként kezd­tem, s innen jártam végig a ranglétrát. Azt hiszem, itt meg. állapodok. Délután három órakor a fő- menetnél ugyanolyan frissek az emberek, mint reggel. Ne­mes Ferenc a vezérigazgatósá­gi főmenetre való bejelentke­zésre készül, Szemen Rudolf a tervváltoztatáson dolgozik, a többiek telefonálnak. Mint megtudom, ez a mai könnyű szolgálat volt, teljesen hétköznapi. Roszprim Nándor Hárommillió négyzetméter Pécsi parkok Parkgondozás a Melinda utcai szabadidőközpontban Fotó: Proksza László Hárommillió négyzetméter parkosított területet gondoz a Kertészeti és Parképítő Válla­lat Pécsett, s a parkok évente átlag 150 000 négyzetméterrel nőnek. Az elmúlt öt évben nagyobb zöldterületeket alakítottak ki. Létrehozták a Melinda utcai és a Béke parkot, tavaly ősz­szel pedig a Mecseken, a Bu­dai Jenő utcában kezdték rrieg egy .kétezer hektáros pihenő­park tereprendezését. A tervek szerint egy-két- szubmediterrán növényfajtát, például fügét is kiültettek. Idén háromszáz 15 éves, megerősödött fát helyeztek el a város különböző részein. Kö­zülük 160 a Hunyadi út elkor­hadt hársfái helyére került. A kiültetett ostorfák a hársfák­nál jobban bírják a légszeny- nyeződést, a gázokat. HÉTVÉGE A vállalat tavaszi munkái közé tartozik a város homoko­zóiban a mintegy 2500 köbmé­ter homok kicserélése, a felújí­tott padok kihelyezése, a szö­kőkutak felújítása és a májusi fagyok után a virágültetés. A legtöbb gondot a szeme­tes parkok okozzák. Tiszta te­rületek a meszesi erdősáv, a Kertváros és Üjmecsekalja egyes részei. A kiránduló he­lyek általában tiszták, de a la­kóterületek nem. Idén a Kertészeti és Park­építő Vállalat nagyobb, össze­függő zöldterületek bérbeadá­sával kísérletezik. Májustól 40 családnak fél-egyhektáros te­rületet adott át gondozásra. Sok iskola, üzem, intézmény és egyének is társadalmi mun­kában segítenek karbantartani a város füves-virágos területe­it. . P. E. 1987. május 9., szombat A diszpécserpultnál Fotó: Cseri László

Next

/
Thumbnails
Contents