Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-09 / 126. szám

1987. május 9., szombat Dunántúli napló 3 pArtforumoh A lakásépítés és -elosztás megyei helyzete Az MSZMP Baranya Megyei Végrehajtó Bizottsága a kö­zelmúltban testületi ülésén át­tekintette a lakásépítés és -fenntartás, a lakásgazdálko­dás és -elosztás megyei hely­zetét, mejelölte az ezzel kap­csolatos politikai munka to­vábbi feladatait. Értékelték, hogyan valósultak meg azok a kitűzött társadalompolitikai elvek, melyeket 1982. novem­beri együttes ülésén a megyei párt-végrehajtóbizottság és Ba­ranya Megye Tanácsa Végre­hajtó Bizottsága elfogadott. A vita során megállapították, hogy a megyei lakásigények kielégítése a tervek szerint ;•— néhány településen és egyes 'rétegeknél ezt meghaladóan történt. A társadalmilag ki­emelt rétegek megyei prog­ramja megvalósult, s folyama­tossága biztosított. A minő­ségi igények teljesítésében is előrelépés van. Valamelyest ki­egyenlítettebbé váltak a lakás- hozjutás esélyei. A lakásvagyon — a terv szerint — gyarapo­dott, a lakásviszonyok javultak. Színvonalasabb lett felszerelt- séqük, nőtt az épített lakások alapterülete, felgyorsult a la­kásállomány korszerűsítése és felújítása. A lakásépítésben és fenntartásban az elhatáro­zott elveknek megfelelően növekedett a lakossági teher-' viselés. Az eredmények ellenére to­vábbra is jelentősek a feszült­ségek, s vannak olyan elfoga­dott feladatok, melyek meg­valósítása lassan történik. Nö­vekedett a lakásigénylők — ezen belül a lakással nem ren­delkezők — száma. A lakáshi­ány elsősorban Pécsett jelent­kezik. Egyes társadalmi rétegek gondjai változatlanok. A la­kás- és telekárak, az építési költségek folyamatos növekedé­se csökkentette a források, s a támogatások reálértékét. A lakossági jövedelmek elmarad­tak az építési és fenntartási, költségek, valamint a lakbérek emelkedésétől. Az építés és fenntartás anyagi-műszaki fel­tételei az 1983 85. évi -mély­pont után lassan javulnak. A lakásszolgóltatások színvonala nem nőtt az elvárt mértékben. Statisztikai tanulságok A testület elé terjesztett je­lentés többek között megálla­pította, hogy a VI. ötéves terv időszakában Baranyában a la­kásállomány a terveknek meg­felelően bővült. 15,3 százalék­kal kevesebb célcsoportos, ugyanakkor 16 százalékkal több magánerős lakás épült. A bányászlakásépítési program lemaradással zárult, de a li­ászprogramhoz kapcsolódó la­kások megépültek. A lakásépítés feltételei kö­zül a rendezési tervellátottság javult. A telepszerű lakásépí­tés területelőkészíté^t a ter­veknek megfelelően, folyama­tos lakásátadást tett lehetővé. Az egyedi lakásépítések terv­ellátottsága javult, a települé­sek döntő többségében az igé­nyeket kielégítik. Az építőanyag-ellátást 1985­rg nagymérvű mennyiségi, vá­lasztéki hiányok és jelentős minőségi problémák jellemez­ték. Az utóbbi két évben az ellátás javult, az alapvető épí­tőanyagok általában kapha­tók, ugyanekkor a választék és a minőség továbbra sem ki­elégítő. A lakásépítési költségek nö­vekedése nagymértékben meg­haladta a számítottat. A növe­kedés közel kétharmada az árváltozásokkal kapcsolatos. Je­lentős a műszaki színvonallal összefüggő emelkedés is.­A végrehajtó bizottság tag­jai elismeréssel állapították Ez a központi szervek, a me­gyei tanács kezdeményezésére megvalósult, eredményesen és folyamatosan működik. A la­kásépítés és -vásárlás támo­gatási rendszere jól segítette a magánlakás-építést és -for galmazást. Növekedtek a fo­lyósított kedvezményes hitelek és bankkölcsönök, a munkál­tatói támogatás összegei. Csökkenteni a feszültségeket A végrehajtó bizottság több tagja a vita során felhívta a meg, hogy a megépült laká­sok minősége jelentősen ja­vult. A BÉV hiány nélkül ad át lakásokat. Lehetőséget biztosít a vásárlóknak egyes felszere­lési tárgyak és burkolatok ki­választásában. A VI. ötéves tervben Bara­nyában lakásfelújításokra és -korszerűsítésekre növekvő ösz- szegeket fordítottak. Különösen Pécs belvárosábdn az eszkö­zök koncentráltabb felhaszná­lásával érdemi előrelépést si­került elérni, meghatározóvá vált az értéknövelő fejlesztés. Nőtt az érdeklődés a foghíjak, az értékes területek hasznosí­tása iránt. 1982. végéig sor került a vá­rosi tanácsok lakásgazdálkodá­si rendeletéinek módosítására, a nagyközségi tanácsok lakás­ügyi rendeletéinek megalkotá­sára. A lakáskérelmek megújí­tása során az igénylők száma közel 50 százalékkal csökkent. 1984—86. években a tanácsi elosztású lakások száma több mint 60 százalékkal meghalad­va a tervezettet, megközelítet­te a hatezret. A névjegyzéki igények kielégítésére a laká­sok 77 százalékát fordították. Szigorodott a lokáselosztásban a társadalmi ellenőrzés. A lakóselosztás új rendsze­rének kezdeti tapasztalatai fel­hívták a figyelmet az álacsony jövedelmű, többgyermekes csa­ládok és fiatal házasok lakás­hoz jutásának gondjaira. Szük­ségessé vált, hogy e rétegek lakáshoz jutásának támogató­sára egy rendszer alakuljon ki. it is. Továbbra is szükség van a rászorultságot még jobban követő, rugalmasabb támoga­tási rendszerre. Átgondolt feladatmegjelölés A megyei végrehajtó bizott­ság az írásos előterjesztés és o vita tanulságai alapján fel­hívta a figyelmet arra, hogy a lakáspolitikai célok teljesítése szükségessé teszi a lakásépítés és -fenntartás, a -gazdálko­dás és -elosztás helyi tervezé­sének és gyakorlatának fejlesz­tését. Biztosítani kell, hogy a gazdasági- és társadalompo­litikai célokkal kapcsolatos megyei és helyi határozatok végrehajtása következetesebb legyen. A politikai munka fo­kozottabban segítse a ' megye és a települések VII. ötéves tervben megjelölt lakásgazdál­kodási programjának megva­lósítását. Ezért továbbra is a megyei pártbizottság kiemelt figyelmet fordít a lakáshelyzet alakulására, ezt igényli a vá­rosi bizottságoktól és a közsé­gi pártszervezetektől is. Felhív­ták a megyei tanács figyel­mét, hogy tekintsék át az 1982. évi együttes határozat végre­hajtásának tapasztalatait, ké­szítsék el a lakásgazdálkodás további terveit. (Lapunkban tudósítottunk a megyei tanács vb legutóbbi üléséről, ahol e téma megvitatása szerepelt napirenden.) A lakásépítés megyei prog­ramját a jelenlegi tervidőszak­ban a rendelkezésre álló gaz­dasági és társadalmi erők kö­zös összefogásával kell meg­valósítani. A testület kiemelt jelentőségűnek tartotta a pé­csi tervezett lakásépítés terü­letelőkészítésének biztosítósát a kijelölt nagyárpádi térség­ben. Az itt felépíthető lakások­hoz van elég kapacitása a BÉV-nek (E héten részletesen tájékoztattuk olvasóinkat a területen folyó lakásépítkezé­sek előkészületeinek jelenlegi helyzetéről.) A végrehajtó bi­zottság tagjai egyetértettek abban, hogy ütemes, jóminő­ségű, korszerű lakásépítkezé­sekre van szükség, ugyanak­kor a jövőben sem szabad el­mulasztani az áttekinthető, az igazságos, a nyilvános, a gyors lakáselosztást. Segíteni kell a lakáscseréknél az in­dokolt mozgó'okat, javítani a községekben is a lakásépítés feltételeit. A végrehajtó bizottság fel­kérte a megyében működő tár­sadalmi- és tömegszervezete­ket, hogy a tervbe vett társa­dalmi-gazdasági program meg­valósítását sajátos eszközeik­kel segítsék. Támogassák a lakásépítők és -vásárlók érdek- védelmének biztosítását. A NEB továbbra is rendszeresen ellenőrizze és vizsgálja a la­kásépítésben és -gazdálko­dásban érdekelt szervek mun­káiét, különös tekintettel az indokolatlan áremelésekre, a minőségre, a vásárlói és épít­tetői érdekekre. M. E. A KSH Baranya Megyei igazgatósága jelenti 1987. I. negyedév az előző év azonos időszakának százalékában Szocialista ipar A termelés 111,5 Ezen belül: bányászat 117,7 gépipar 113,5 épitőanyag-ipar 112.5 könnyűipar 104,3 élelmiszeripar 104,6 A foglalkoztatottak száma 98,3 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 113,4 A foglalkoztatottak havi átlagbére .108,7 Kivitelező építőipar A saját építési-szerelési tevékenység értéke 97,3 A foglalkoztatottak száma 97,4 Az egy építési-szerelési tevékenységen foglalkoztatott fizikaira jutó saját építési-szerelési munka értéke 102,7 A foglalkoztatottak havi átlagbére 101,6 Mezőgazdaság A szarvasmarha- A sertés­állomány (az időszak végén) 94,2 103,7 Vágómarha­Vágósertés­Baromfi­Tehéntej­értékesítés 88,4 123,1 112,0 104,6 Kereskedelem A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) 103,7 Ezen belül: bolti élelmiszerek, élvezeti cikkek 100,2 vendéglátás 97,9 ruházati cikkek 92,8 vegyes iparcikkek ’ 109,9 Az ipar termelése a több éve tartó csökkenés után ez év el­ső negyedévében dinamikusan növekedett a megyében. Ebben a termelékenység javulása mellett a munkanapok, illetve a teljesített munkaórák számá­nak növekedése egyaránt sze­repet játszott. A főbb ipari ágazatok mindegyikében, s ezen belül főként a bányászat­ban, a gépiparban és az épí­tőanyag-iparban növekedett a termelés. Számos termékből, így a fontosabbak közül: szén­ből, villamos energiából, köz­úti gépjármű alkatrészből, ce­mentből, háztartási és díszmű- porcelánból, bőrből, bőrkesz­tyűből, vágott baromfiból, cson­tos nyershúsból, üdítő italból, borból, cigarettából többet ter­meltek a megyében a tavaly első negyedévinél. Ugyanakkor égetett téglából, lábbeliből, gyümölcs- és (őzelékkonzervből csökkent a termelés. Az ipari vállalatok és szö­vetkezetek értékesítési árbevé­tele - összehasonlítható áron számítva — 9°/q-kai emelkedett. Az árbevétel gyarapodása el­sősorban a belföldi értékesítés növekedéséből származott. A külkereskedelmi célú eladások értéke csak szerény mértékben nőtt. A külkereskedelem részére gyártott termékek közül gépek­ből, gépi berendezésekből és alkatrészekből, bútorból, bőr­kesztyűből, lábbeliből, puha­bőrből, vágott baromfiból, sa­vanyúságból többet, mig por­celánszigetelőből, férfi- és fiú­nadrágból, nyershúsból, gyü­mölcs- és fözelékkonzervből ke­vesebbet értékesítettek az egy évvel korábbinál. Az építési-szerelési munkák ez évi előirányzatának mintegy 12%-át teljesítette az első ne­gyedévben a kivitelező építő­ipar, akárcsak tavaly. Az előző esztendeinél kedvezőtlenebb időjárás körülményei közt az építőipari termelés volumene 3%-kal csökkent, a termelé­kenység azonban javult, szin­tén 3%-kal. A tárgyévre vonat­kozó szerződéses állomány ta­valyinál nagyobb hányada — a március hó végi állapotban közel fele — versenytárgyalá­sok elnyerésén alapult. A mezőgazdasági termelés év eleji munkálatait késleltette a hideg, majd csapadékos idő­járás. Ennek ellenére április végén a tervezett 144 000 hek tárnyi tavaszi vptés mintegy 60-70%-a a földben volt. Be­fejeződött - a fontosabbak közül — a borsó, a, szója, a cu­korrépa, a napraforgó és a len­cse vetése, a kukoricáé pedig még nagy lendülettel folyt. A cukorrépa és a borsó területe jelentősen, a kukoricáé kis­mértékben nőtt. Az állatállományon belül to­vább folytatódott - az orszá­gosan tapasztaltnál nagyobb ütemben - a szarvasmarhák számának csökkenése. Március végén 6%-kal volt kisebb az állomány a megyében, mint egy évvel korábban. A vágó­marha-értékesítés mintegy 12%-kal csökkent. A sertésál­lománynál fordított a helyzet, itt a Baranya megyei növeke­dés (4%) valamivel élénkebb az országosnál. Kedvező, hogy az élőhasi kocák száma is sok­kal több volt, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A vágósertés-értékesítés számot­tevően, 23%-kal nőtt. A foglalkoztatottak száma ez évben tovább csökkent. Az anyagi ágakban az első há­rom hónap során mintegy 132 000 fő dolgozott, 1,9%-kal kevesebb, mint egy esztendővel korábban. Ezúttal is jobbára a fizikai foglalkozásúak száma fogyott. A foglalkoztatottak ha­vi átlagbére 5870 Ft volt, 7,8%-kal több. mint tavai/ január-márciusban. Ezen be­lül a fizikai foglalkozásúak bé re (5600 Ft) 8,9%-kal emel­kedett. A kiskereskedelem első há­romhavi forgalma összességé­ben jóval élénkebb volt a múlt évinél. Ezen belül jelentősen, közel 10%-kal a vegyes ipar­cikkek eladott mennyisége nőtt, ami feltehetően összefüggés­ben van az áremelkedésekre számító elővásárlásokkal. Ugyanakkor a vendéglátás és főleg a ruházati termékek el­adásának volumene kevesebb volt az egy évvel korábbinál. A lakosság élelmiszerellátá­sa — néhány cikk kivételével — kiegyensúlyozott volt a negyed­év folyamán, fclőhalból kevés volt a kínálat, margarinból, fé­nyezett rizsből, levesporokból, mazsolából, ételízesítőkből és egyes fűszerekből időszakosan jelentkeztek ellátási gondok. A ruházati termékek körében a tavalyihoz hasonló volt az áruellátás, a kínálat sok eset­ben méretében, illetve válasz­tékában nem felelt meg az igényeknek. (Pl. a szövet átme­neti kabátok, női pantallók, felnőtt közéovastag pulóverek, fiúingek, gyermekcipők, slb. kí­nálata mind méretben, mind fazonban eltért a kereslettől./ A vegyes iparcikkek ellátásá­ban sem következett be lénye­ges változás. központ; STATISZTIKAI HIVATAL BARANYA MEGYÉI IGAZGATÓSÁGA Épülő lakóépületek Mólom határában Cseri László felvételei figyelmet arra, hogy a lakás- program fő céljainak teljesí­tése mellett a lakáselosztás­ban számos olyan tartós fe­szültség van, amely a lakás- politika átgondolását igényli. Megoldásuk az életszínvonal- és szociálpolitikához kapcso­lódó feladatot jelent. Ez köz­ponti döntéseket, intézkedése­ket is igényel, melyeket a tes­tület jelezni kíván. A fejlődés, a második 15 éves lakásépítési program eredményei ellenére, -elsődle­gesen Pécsett, a minőségi kö­vetelmények növekedtek. A 90-es évek elején jelentkező nagyobb számú csalódalapí-' tók lakásszükséglete továbbra is tartóssá teheti e feszültsé­geket. A lakásfelújítások és -korszerűsítések csak részben mérsékelték a több évtizedes lemaradást. A feladatokat növeli a korszerű technológiá­val épített lakások nagyobb tömegben esedékessé váló fel­újítása, Pécs belvárosa re­konstrukciójának igénye. A feszültségek forrása a la­káshoz jutás eltérő feltételei­ben is gyökerezik. A lakásépí­tési költségek nagymérvű emel­kedése növeli a lakáshoz ju­tás terheit, ez különösen egyes társadalmi rétegek helyzetét rontja. A törlesztőrészletek, o fenntartás, az üzemeltetés költségeinek emelkedése mi­att az állandó terhek is jelen­tősen növekednek. Ezek mér­séklik az alacsony és átlagos jövedelmű, a több gyermekes családok mozgási lehetősége­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents