Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-09 / 126. szám

A Dunántúli napló 1987. május 9., szombat m Árvíz Sásd határában A Baranya-csatorna a bal partján Sásd, Pech-malom alat­ti külterületi szakasza május 7-én reggel kilépett medréből és elárasztotta a belterületi határig húzódó szakaszt. A mentés azonnal, nagy erő­vel megkezdődött, 7.35-kor el­rendelték a III. fokú áryízvé- delmi készültséget. 7.30-tól folytatódott az árvízvédelmi te­rületen lévő állattartó telepek mentesítése. A sásdi Búzaka­lász Mgtsz tulajdonában lé­vő állattartó telepen elhullott 2600 darab kacsa, de a meg­mentett 600 darab kacsából is az éjszaka folyamán továb­bi 25 százalékos elhullás volt, mert az állatok olyan mérték­ben megfáztak, hogy életben tartásukra nem sok esély van. Az árvízzel sújtott területen még jelenleg is víz alatt áll a sásdi 1. számú ivóvíznyerő kút. Tegnap a Komlói Tűzol­tóság és a helyi önkéntes tűz­oltók segítségével folyt a kút környékének szivattyúzása. A sásdi, ún. Pech-malomnál lévő szolgálati lakásból ki kel­lett költöztetni egy családot, a víz ekkor már közvetlenül az ablakpárkány alatt volt. A sás­di tsz 884 hektár területe tel­jesen víz alatt van. Fontos feladat volt a Zöld­fa és Erzsébet utca lakosainak megmentése, ahol a hátsó ker­tek már víz alatt álltak. A göd­rei árok bal partjának meg­emeléséhez összesen 30Q0 ho­mokzsákot raktak ki, 200 fős közerő kirendelésével. Az ott lévő háztáji állatokat szükség­helyre átszállították. A gödrei ároknál végül is sikeres munkával megvédték a falut, az ipartelepet és az 1. számú kutat, ami csökkentett mértékben, a legszükségesebb ivóvizet is szolgáltatja. A mentésben részt vett a Baranya-csatornamenti Vízgaz­dálkodási Társulat teljes állo­mánya, a saját mentésben a sásdi Búzakalász Tsz több mint ötven dolgozója és kirendelt 200 fős közerő személyi állo­mánya, segített a lakosság, és jelentős gépi erőt is igénybe vettek. A felhasznált 3000 zsákból 730-at a vízgazdálkodási tár­sulat adott át, 1080-at a helyi gabonaforgalmitól vettek igény­be, 190-et pedig a lakosság biztosított. Ezen a területen legutoljára 1973-ban volt árvíz, azután sza­bályozták a gödrei árkot, en­nek ellenére is bekövetkezett a mostani tragédia. Mi történt a beázott PIK-lakásokkal? Február 3-i számunkban 300 beázott pécsi PlK-lakás, köztük is a legrosszabb állapotban lévő meszesiek sorsáról és a felelősök köíti vitáról számol­tunk be. Két nappal, később megjelent válaszában Német Péter, a PIK igazgatója a ká­rok felmérését, a helyreállítási ár térítését, esetleges lakbér- mérséklést ígért. Hogy ezekből mi valósult meg, annak jár­tunk utána a napokban. A Korvin Ottó utca, Fekete Gyémánt tér akkor problémás 58 lakásának lakóitól igen el­térő válaszokat kaptunk. Vol­tak, akik arra panaszkodtak, hogy nem járt náluk senki a károk felmérése miatt, mások viszont örömmel mutatták a PIK-től kapott papírt, amely szerint a festési költség 30-70 százalékát - a festés állapo­tától függően — kifizetik. Majdnem minden házban azt hallottuk, hogy a tetőcsere, pék megjavítása még mindig nem kezdődött el. Több he­lyen a csatorna is eltömődött, s így az eső a teraszra, onnan pedig a szoba felé lejtő kü­szöbön át a lakásba csurog. „A PIK azt mondta, ezzel most nem foglalkoznak" — mondja Papp Ferencné, a Fekete Gyé. mánt tér 13-ból. A lakások mindegyike pené­szes, foltos, nem is beszélve a lépcsőházakról. A Fekete Gyé. mént tér 12-ben Keresztes Jó- nosné szerint közel -három éve a lépcsőház falai vizesek, re­pedtek, a tetőcserepek is még mindig hiányosak. A Korvin Ottó utca 17-ben kívülről is látható a repedt, lepotyogott fal — még garanciális épület. Egy család elcserélte ugyan a lakását az itteni bérlők közül, de Török Istvánnét a Fekete Gyémánt tér 11-ből azóta sem költöztették át az ígért szük­séglakásba. Miért nem haladnak a helyreállítási munkák? Kanizsai István, a PIK üze­meltetési osztályának vezetője elmondta, hogy a kivitelezők­kel a Pécsváradi ÉSZKV-val és a Pécsi Tatarozó Vállalattal folytatott hosszas vita nem ho. zott eredményt. Ezért a PIK a gyorsabb cselekvés érdekében, - annak ellenére, hogy a hé­zagos tetőfedés miatt továbbra is a kivitelezőket tartja felelős­nek a beázásokért — magára vállalta a károk megtérítését. Tájékoztatott még arról is, Elismerő oklevél a Konzumnak Elismerő oklevelet nyert el múlt évi eredményei alapján a pécsi Konzum Szövetkezeti Kö­zös Vállalat. Az oklevelet teg- rap ünnepi termelési tanács­kozáson nyújtotta át Kasza Ti­bor, a baranyai MÉSZÖV elnö­ke dr. Bíró Lászlónak, a vál­lalat igazgatójának. Tizenöt dolgozó kitüntetést kapott az ünnepségen. hogy a Fekete Gyémánt tér 11. ben már elkészült a tető hely. reállítása, és folyamatosan kö­vetkezik a többi ház is. Mun­kájukat hátráltatja viszont, hogy a kárbejelentések hiá­nyosak és a kész festetésekről eddig még csak öten hoztak számlát. Arra kérik ezért a la­kókat, jelezzék a házkezelőség- nek a még fel nem mért hibá. kát, hogy azok helyrehozatala minél hamarabb megtörténhes­sen. Az I. sz. házkezelőség hét­főn: 13—16-ig, szerdán 13-18- ig, pénteken 13-15.30-ig, ked­den, csütörtökön pedig 8-12 óráig tart ügyfélfogadást Me­szesen, az Apafi Mihály út 105. szám alatt. Hámori A. Ülést tartott a SZOT elnöksége Pénteken, Gáspár Sándor elnökletével ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége. Az ülésen részt vett Csehák Judit minisz­terelnök-helyettes is. Az elnökség tárgyalt az ál­talános forgalmiadó és a sze­mélyi jövedelemadó elveiről, valamint a nyugdíjrendszer ter­vezett módosításáról. A testület javaslatot foga­dott el a munkahelyi demokrá­cia egyes kérdéseiről szóló 1049/1982. (XII. 15.) MT-SZOT számú együttes határozat, va­lamint a szakszervezeti kifogá- sulási (vétó) jogra vonatkozó 48/1979. (XII. 1.) MT számú rendelet 3. paragrafusának mó­dosítására. Ennek alapján a SZOT elnöksége kezdeményezni fogja a kormánynál a két ha­tározat megfelelő időpontban történő módosítását. Á pécsi köztisztaság a vb előtt Nem csak a PKUV ügye Egy, a hét közepén készült videofilm képsorai váltakoznak a képernyőn. Elszomorító kép­sorok. Pécsi utcák, foghíjtel­kek, senkiföldje-területek, és mindenütt a szemét, a lerom­lás a főszereplő. Egy város ke­pei, ahol az emberek egy ré­sze gátlástalanul piszkít, sze­metel, rongál. A városi tanács végrehajtó bizottságának a tagjai nézték tegnap délelőtt döbbent csendben ezt a tízperces fil­met, mielőtt rátértek volna e havi ülésük fő napirendi pont­jának a tárgyalására. Az előterjesztés című: „A Kiváló Termelőszövetkezet Harmatos József (balról) átveszi a kiváló címet dokumentáló oklevelet dr. Magyar Gábor mi­niszterhelyettestől Fotó: Prokszo László Múlt évi kimagaslóan ered­ményes gazdálkodásának elis­meréseként a MÉM és a TOT „Kiváló Termelőszövetkezet" cím­mel tüntette ki a mohácsi Új Barázda Tsz-t. Ez alkalomból tegnap ünnepi küldöttgyűlést tartottak Mohácson a tsz Jrlub- jában, amelyen részt vett dr. Magyar Gábor mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter- helyettes, dr. Földvári János, a megyei tanács általános elnök- helyettese, Borsos János, a Mohács Városi Pártbizottság el­ső titkára, dr. Németh Elemér, a városi tanács elnöke, dr. Bi­ró Sándor, a TESZÖV titkára. A kitüntetést megalapozó munkáról FJarmatos József, a termelőszövetkezet elnöke adott számot. Magas mércét állítot­tak fel, mondotta, a VII. ötévés terv végére 1 milliárdos árbe­vételt, 110 milliós nyereséget, évi 8, összesen 40 százalékos személyes jövedelemnövelést, 7 tonnás búza, 10 tonnás ku­koricatermést, évi 20 000 vágó sertést terveznek. Az, emberre szabott érdekeltségi rendszer­nek köszönhetik, hogy a múlt évben sok .vonatkozásban sike­rült túlszárnyalniuk a tervet. Már tavaly meghaladták a 7 tonnás búza és 10 tonnás ku­koricahozamot. A termelést 10 százalékkal, a személyes jöve­delmet 9,4 százalékkal növel­ték és a 85 milliós tiszta nyere­ségük eddigi rekord. Az ered­ményt növelték a sikeres vál­lalkozások is, a bérföldek, a FILMJEGYZET Ferreri filmje jókora késés­sel érkezett meg hozzánk; pes­ti bemutatója után is két év kellett, míg a pécsi, baranyai filmklubok, filmmúzeumok is műsorukra tűzhették ezekben a napokban. Annak idején botránykő-film volt, mára talán már filmtörté­neti mérföldkővé szelídült; a fogyasztói társadalmak másfé­le gondokat toltak a közvéle­mény érdeklődésének előteré­be. Elkészülte óta nagy gazda­sági megtorpanás (átrendező­dési válság) zajlott le a világ­ban: a nagy zabálás féle esz­telen-pazarló életvitelnek talán csak egy újabb nagy gazdasá­gi fellendülés ad majd alapot — mégis: a Nagy zabálás ma is aktuális. A film kétségtelenül parabola- cselekményének jelentésénél többről beszél. Mert az, hogy Nagy zabálás négy férfi bezárkózik egy villá­ba, s halálra zabálja magát, legfeljebb undorító, sokkoló le­het azok számára, akik koránt­sem engedhetik meg maguknak a tobzódást, s érdektelen kritika azok számára, akik ma sem szűkölködnek. De a filmbéli élelmiszerpusz­títás könnyen konvertálható akár a természeti környezettel való kapcsolatunkra, akár a fegyver­kezési versenyre. A Nagy zabá­lás ugyanis jellemzően a hu­szadik századi, általában véve pedig civilizációs fejlődésünk termelési, elosztási, fogyasztási viszonyainak keserű szatírája. Hiszen bár eddig minden tár­sadalom „hiánytársadalom” volt, azaz a megtermelt szelle­mi és anyagi javak eddig min­dig összességében kevesebbek voltak, mint amennyire szükség lenne az adott pillanatban; mindegyikre jellemző, hogy ezt a szükségesnél kevesebb érté­ket a társadalom egyes cso­portjai pazarolva fogyasztják, míg mások kirekesztődnek ab­ból. Ferreri filmje annak idején nem egyes jeleneteinek f,ízlés­telensége, gusztustalansága" okán lett botránykő, hanem mert azt merte mondani a „jó­léti társadalmak" virágzásának idején, hogy méltatlanok fo­gyasztási viszonyaink. Márpe­dig ha azok, akkor elosztási, termelési viszonyaink is csapni- valóak — hiszen e három- szer­ves egységet képez: a valódi botrány oka ez a bírálat volt. (S hogy ez mennyire nem be- lemagyarázás, az a film szerep­lőinek elemzéséből nyilvánvaló; abból, hogy mi a foglalkozá­suk, milyen szerepet töltenek be a társadalmi munkamegosztás­ban - nagy zabálásuk nem csu­pán a magánszférában zajlik, hétvégéjük csak egyszerű foly­tatása polgári cselekedeteik­nek.) A Nagy zabálás magyarorszá­gi megkésettségének van ,,jó" óldala is: némely vonatkozás­ban ma és itt lett aktuális a film, mely elkészültekor a nyu­gati jóléti társadalmaknak szólt elsősorban. A perspektí- vátlanságból származó eszte­len túlfogyasztásra ugyanis szá­mos párhuzamot kínál a film és a mai magyar valóság: míg sokan lakásgondokkal küsz­ködnek, legszebb hegyoldalain­kat teszi tönkre a hivalkodó, reális igényeket jócskán meg­haladó proccvillák, épület- szörnyek tömege; míg egy fő­re jutó szappan- és fogkrémfo­gyasztásunk vészesen alacsony, luxusparfűmök kínálják magu­kat a kirakatokban, míg sokak­nak gond, hogy családjukkal együtt tudnak-e nyaralni, sza- fariutakat kapkodnak szét meghirdetésük pillanatában a nagy zabálás féle fogyasztási modell kedvezményezettjei. Bodó L. jugoszláv cukorrépa integráció, a lencsetermelési program és a budapesti műszaki ágazat. Idei indulásuk a tavalyinál is jobb eredmény reményére jogo­sítja fel a kollektívát. A „Kiváló" címet _ dokumen­táló oklevelet és a „Nemzet­közi Munkaverseny Élenjáró Vál­lalat" kitüntetést dr. Magyar Gábor miniszterhelyettes nyúj­totta át Harmatos Józsefnek, a tsz elnökének. Kedvezőtlen gaz­dasági és szigorodott verseny- feltételek közt nyújtott kimagas­lót az Új Barázda Tsz, mutatott rá méltató szavaiban a minisz­terhelyettes, külön kiemelve a nagyfokú szervezettséget, a ní­vós vezetést, a határokon is túl­lépő integrációt, s a város ar­culatát is formáló törődést, gon­doskodást. Az ágazat előtt álló feladatokat vázolva egyebek közt, a cukorrépa integráció folytatására és a fehérje növé­nyek, mindenekelőtt a szója termelésének növelésére biztat­ta a helybelieket és a környe­ző tsz-ek jelenlévő képviselőit. A megye és a város párt- és állami vezetőinek nevében dr. Földvári János köszöntötte a kitüntetett kollektívát. A szor­galmas, fegyelmezett munka mellett, az élénk vállalkozó szellemet emelte ki, s rámuta­tott; az életszínvonal emelését termeléssel alapozták meg a mohácsiak. Befejezésül dr. Magyar Gá­bor miniszteri kitüntetést nyúj­tott át Gáspár András műszaki vezetőnek, Hegedűs József trak­torosnak és Gász József gépsze­relőnek. A „Kiváló Szövetkezeti Munkáért" TOT kitüntetést So- mogyvári János, Nagy László és Deé Ernő, a „Haladás" te­henészeti brigád tagjai vehet­ték át dr. Bíró Sándortól, a TESZÖV elnökétől. A „Termelő- szövetkezet Kiváló Dolgozója” kitüntetést tizennyolcán kapták meg.- Rné — város köztisztaságának a hely­zete, annak védelme". Előter­jesztő a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat, c ta­nács termelési, ellátási és kör­nyezetvédelmi bizottsága nevé­ben Szabó Nándor tanácsel­nök-helyettes fűzött hozzá vé­leményt. A két anyag és a látottak között tökéletes az összhang. A PKUV ezt írja: „A város köztisztasági helyzetét nem tartjuk kielégítőnek.. jelenlegi eszközállományunk műszaki színvonala nem éri el a kívánt mértéket. . . bérhely­zetünk a hasonló vállalatokhoz viszonyitva nem kielégítő... a presztízs nélküli munkakörök betöltése nem, vagy csak ne­hezen biztositható .. . városunk tisztasága érdekében társadal­mi összefogásra van szük­ség . .." És két mondat a bi­zottsági véleményből: ,,Nincs megfelelően szabályozva és el­lenőrizve a városban lévő ál­lami, szövetkezeti és magántu­lajdonú ingctlanok rendben- tartása . . . elégtelen a külön­böző intézmények és szervek köztisztasági társadalmi tevé­kenységének az összehangolá­sa . . ." A végrehajtó bizottság a vi­tában nem akarta kisebbíteni a PKUV felelősségét, de nem is akart a nyakába varrni olyat, amiért nem tehető fe­lelőssé. Varga Sándor: ,,Nem egyedül a PKUV a felelős: rengeteg a felelőtlenül' szeme telő ember.. ." Komlódi Jó­zsefeié tanácselnök-helyettes. „A házmesterek sincsenek a saját környezetükben - a lép­csőháztól kezdve! - a helyzet magaslatán, de a közületek egy része sem érzi a magáé­nak a város tisztaságát. . Novák Szilveszter: „A város köztisztasági helyzete nem egyenlő a PKUV tevékenysé­gével .. ." Dr. Kiss Erika: „Az alsófokú oktatási intézmények­től kezdve, a- legapróbb polgá­rainkban is lel kell kelteni a város tisztasága iránti igényt..." dr. Somlai Csaba: „Eredménytelen a munka, ha a másik oldalról a felelőtlen­ség, a fegyelmezetlenég min­dent elront. . ." Piti Zoltán tanácselnök: ,,Elszomorító volt látni, hogy a május 1-jei fel­hívásunk — a lakó- és munka­helyi környezet rendbetételét kértük az ünnepre - milyen ve­gyes fogadtatásra talált: sok helyen mintha nem is olvasták, hallották volna . ■ ■" Természetesen a PKUV-t is érte kritika, de ezt sem lehe­tett annak az elismerése nélkül tenni, hogy a vállalat maga is kritikus helyzetben van, s hogy az érvényes szabályozó rend­szer nem ismeri el ezt a fajta tevékenységet fontos feladat­nak, a tervezési rendszerbe sincs beépítve, s a helyi szer­veken múlik, hogyan boldogul­nak, mert egyébként gazda nélküliek a közszolgáltató vál­lalatok. A végrehajtó bizottság határozatokat hozott a köztisz­taság javítására, ezek termé­szetesen a PKUV tevékenysé­gére - egyebek közt a techni­kai és személyi megújítás tá­mogatására —, s nem a lakos­ság magatartásának a megvál­toztatására vonatkoztak. Ez ugyanis már nem tartozik a vb hatáskörébe. H. I. Városszépítők Gyakran vállal feladatot Pécs csinosításában a DÉDÁSZ „Béke” szocialista brigádja. A „Városszépítő" és az „Egy na­pot Pécsért" mozgalomban is részt vevő brigád a Munkácsy M. utcában lévő Akvárium—Ter­rarium takarítását végezte O napokban, valamint a hirdi buszmegálló padjait festették munkaidejük után. Ünnepi küldöttgyűlés a mohácsi Uj Barázda Tsz-ben

Next

/
Thumbnails
Contents