Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-01 / 119. szám

Akik készenlétben fogadták a május elsejei sugárveszélyes felhőt Vados István már a délelőtti felvonuláson 'aggódva kémlelte az eget - a délutáni zápor után alig volt kétsége, hogy a megfigyelő állomások sugárjel­ző műszerei pozitív eredményt mutatnak. A Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat Kutató Fej­lesztő üzemében működő köz­ponti laboratórium vezetője már az előző napon beszélge­tett a vállalat vezetőivel arról, hogy Csernobil felől a 'szól ha­zánk felé is sodorhat sugár- szennyezett felhőket, s ez esetben miként lehet a szeny- nyezettség mértékét pontosan megállapítani. A saját maguk által kifejlesztett műszerekkel mérték a levegő gamma dó­zis tartalmát, amely délután 5. től 23 óra 30 percig nőtt, akkor érte el a maximális értéket, majd reggelig fokozatosan csökkent. 1986. május 1. - két nappal a csernobili atomerő­műben történt szerencsétlen­ség után . . . * Vados István április utolsó napjaiban jött haza Kubából, idehaza a legforróbb nyári hó­napokban sem tudott volna így lebarnulni. Kuba 'keleti részén, az Oriente tartományban dol­goznak magyar földtani kuta­tók, a Pécsett kifejlesztett mű­szerekkel terepen alkalmazható radiometrikus mérési módsze­reket adott át, illetve tanított be a kinn dolgozó expedíció tagjainak és a kubai szakem­bereknek.- Egy éve, amikor utoljára találkoztunk, sajnos szomorúbb dolgokról beszélgettünk . . .- Valóban. De éppen az az időszak volt a központi labora­tórium és a Május 1. brigád egyik fontos próbatétele - em­lékezik vissza a központi labo­ratórium vezetője. Egészen a múlt esztendő végéig végez­tünk méréseket, akkor már az eredeti háttérsugárzósi értéke­ket kaptuk.- Nagyon jó, hogy most már nyíltan szólhatunk erről - a „glasznoszty" (nyílt, gyors tájé­koztatás) sok alaptalan féle­lemtől kíméli meq az embere­ket.- A sugárzás mértéke Pécs légterében négyszerese volt, mint máskor. Ez az érték azon. ban még messze alatta marad az egészségre veszélyes szint­nek! Vannak kőzetek, például a gránitok, amelynek a terrné. szetes sugárzása több, mint amennyit tavaly május 1-jén éjszaka mértünk. A sugárzás elsősorban a gyors lebomlásé jódizotópoktól származott, na­gyon gyorsan csökkent a dó­zis. A munkánk azonban ezt követően nőtt meg igazán: részt vettünk a külföldre küldött élelmiszereket minősítésében - felelősséggel kellett doku­mentálni a jód- és céziumizotó- pok koncentrációit. A Május I. brigád Pallási József fizikus egy cé­zium- és egy kobaltizotópot vizsgál a Multichanel Analy- seren (sokcsatornás analizá­tor). A magyar gyártmányú, számítógép vezérlésű műszer jelenleg az egyetlen, amely hazánkban működik, az ÉMG valamennyi hasonló gyártmá. nyát eddig exportálták. A fia­tal kutató - még nincs 34 esz­tendős —, finom mozdulatokkal nagyítja ki a számítógép kép­ernyőjén a cézium mennyiségi és minőségi mutatóit. Nem tudok szabadulni a „munkától”, amely az ő ese­tükben, éppen mert keveset beszélünk róla, kissé félelme­tesnek, misztikusnak tűnik. Pe­dig a Május 1. brigád éppen olyan örömökkel és gondokkal küzdő nőkből (14) és férfiakból áll (5 fő), mint akármelyik más közösség. Illetve mégsem: olyan magasfokú szellemi tévé. kenységet és olyan fontos gya­korlati feladatokat oldanak meg, amelyek az átlagosnál jóval nagyobb felkészültséget, A MÉV Kutató Fejlesztő Üzem Május 1. brigádjának egy cso­portja a központi laboratóriumban Fotó: Proksza László- Kétmillió forint most ez a ' műszer, de tovább építhető, ebben a kategóriában a vilá­gon létező egyik legkorszerűbb berendezés ez - mondja. Mi tulajdonképpen kipróbálásra vásárolhattuk meg . . . Hirtelen­jében csak a jegyzetfüzetből tudom felidézni, mit is hallot­tam Pallósi Józsefről; a MÉV- OMFB közös tanulmányán dol­gozik az ARL 8420-as XRF spektrométer fejlesztésén és alkalmazási lehetőségein. Az idén kíván doktori címet sze­rezni az ELTE-n. Sebessy László­val, a brigád legidősebb tag­jával (persze ő is még csak az ötvenes éveinek közepén jár) a röntgen emissziós analitika al­kalmazási lehetőségeit kutatja a szív- és érrendszeri betegek körében. S akkor még nem is került szóba az ARF-6 spektro­méter újítás, az Alkotó Ifjúság pályázat. . . * A Május 1. szocialista bri­gád 1964-ben alakult, a válla, lat kétszeres kiváló brigádja, a szocialista munkaverseny va. lamennyi, a vállalatnál elnyer­hető címének tulajdonosa. Az évek során nemzetközi kapcso­latokat is 'kialakítottak, különö­sen a csehszlovák uránipar egyik legkiválóbb közösségé­vel, a „Druzsbával” találtak közös témákat, cseréltek ki sok hasznos kutatási módszert. előképzettséget, állandó to­vábbképzést követelnek. De nézzük most inkább, mit is csi­nálnak, amikor levetik a fehér köpenyt, lessük meg őket sza­badidejükben, ha lehet. Steiner Gyuláné például a múlt évben szabadidejében is társadalmi munkában segédkezett a Cser­nobillel kapcsolatos mérések­nél. Ugyancsak ő Tirkala Fe- rencnével, a brigád vezetőjé­vel és Szabó Leventével együtt, aki egyébként a sakk szerel­mese, az Egy napot Pécsért mozgalom aranyplakettjét kap. ta, az egész brigád ugyanezért ezüst plakettet. Az idén is 190 óra társadalmi munkát vállal­tak óvodákban, iskolákban .. . Néhány esemény a brigád életéből: Hudecz Nóra az olimpiai ötpróba keretében 20 kilométert futott, más alkalom, mai Barka Évával együtt részt vett a kocogónapon, miként sikerrel szerepelt az Alkotó If­júság pályázaton is. Minden bizonnyal jól sikerült új ott­honában a lakósszentelő is, amelyre természetesen a bri­gád is meghívást kapott. Sza­bó Levente tagja lett a Pécsi Akadémiai Bizottság kémiatu­dományi szakbizottságának, Somogyi Csaba régi tudásához méltóan küzd a kézilabda tö­megsport-bajnokságon, ő azonban az 1987-es esztendőt sem szeretné sikeres újítás nélkül befejezni. Nos, a csak­nem háromnegyed részt nőkből álló brigád az idén is jóked­vűen ünnepelte a nőnapot, de az április 1-jei vidám férfina­pok, az ajándékok is sok örö­met szereztek már eddig is va­lamennyiüknek. Kiről is nem esett még szó: Borovácz Sándorné laboráns, Dékány Lászlóné laboráns, Es­küdt Zsuzsa operátor, Fazékas Via kutató, Kis Karácsony Ele­mér operátor, László Béláné geofizikus technikus, Nagy Má­tyásáé operátor, Szilárd Mik­lósáé kutató, Tóth Béláné, Var­ga Gézáné és Veress Tamásné operátorok, megannyi Kiváló Do'gozó kitüntetés tulajdono­sai, miként a brigád szinte va­lamennyi tagja rendelkezik va­lamilyen kitüntetéssel. *- A központi laboratórium hozzátartozott a vállalat mag­jához - mondja Vados István. Már az uránkutató expedíciók idején Is végeztünk kémiai és radiometrikus méréseket. Ké­sőbb a dozemetriai, az ásvány, kőzettani és izotóptechnikai la­boratóriumokkal egészült ki a tevékenységünk. Feladatunk a kutatói, a fejlesztői munka és a mindennapi rutinfeladatok. A fejlesztő tevékenységünk ki­terjed a laboratóriumi módsze­rek, új eljárások, új eszközök bevezetésére, a vállalat nuk­leáris méréstechnikai berende­zéseinek fejlesztésére. Az emlí­tett rutinfeladatok közé tartozik a külszíni, a bányobeli, az ércdúsítóban, a különböző termelési, szállítási és dúsítási folyamatok termékeinek méré­sei, a környezetvédelmi ellen­őrző mérések. Gyors, megbíz­ható módszerek állnak rendel­kezésünkre, számos, nemzetkö­zileg elismert eredményünk van, a Debreceni Atommag- kutató Intézettel, az Eötvös Lo- ránd Tudományos Egyetemmel, a Magyar Állami Geofizikai Intézettel sok közös kutatási területen működünk együtt; vannak olyan módszereink, amelyekkel néhány perc alatt pontos adatokat kapunk, s amelyeket régebben hosszas, órákig tartó kémiai analízissel tudtunk csak meghatározni. Természetesen az elmondottak a Május 1. brigád munkájának jelentős hányadát alkotják. Kifele jövet az üzemből, be szélgetünk Kovács István mun­ka verseny-titkárral :- Már sajnáltam őket a múlt évben - mondja -, ezen az úton sokszor egymást érték a teherautók, amelyen az élel­miszert hozták ellenőrizni. Akkor az volt a dolguk. Most meg a nyomdetektoros mérési technológiát tökéletesítik, ame­lyet a Debreceni Atommagku­tató Intézettel közösen dolgoz­tak lei és egyik változata a földtani kutatás alkalmazott eljárása . . . Lombosi Jenő Kevesebbet tarolni a szabadban Uj gabonatárolók a megyében Sellyén exportrakodó megépítését tervezi a GMV Kötvénykibocsátással épít magtárat a Dunavölgye Tsz Ebben az évben is tovább bő­vül megyénk gabonatároló ka­pacitása. A Baranya Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat sellyei raktórtelepén 2500 tonna befogadóképessé­gű tárolót épít, a mohácsi Dunavölgye Termelőszövetkezet pedig egy kéthajós, 5000 tonna kapacitású magtár létrehozá­sát kezdi meg. A Gabonaforgalmi 26 000 tonna összkapacitással létesí­tett fémsilókat az utóbbi három évben Pécsett, Siklóson és Szi­getváron. De ezzel még nem oldódtak meg teljesen tárolási gondjaik, több ezer tonna ga­bonát kényszerültek szabadtéri tárolókban elhelyezni, és jelentős összegeket kell bértárolásra for­dítaniuk. Sellyén 5300 tonna kapacitá­sú tárolójuk üzemel. A körzet­ben 8000 tonnára tehető a bértárolás; 1400 tonnát szabad­téri tárolóban helyeznek el. Ez utóbbit mindenképpen kiváltja az új tároló, és némiképp csök­kenthető lesz a bértárolás is. A raktárkapacitás növelésével megszüntethetik úgynevezett meghosszabított fuvarjaikat, ugyanis a körzetből gyakran siklósi és nagyharsányi tele­pükre kellett átirányítaniuk a gabonát. Üj beruházásuk ötmillió fo­rintba kerül, melynek harminc százalékát állami támogatásból fedezik. A munkálatokat május­ban kezdik és október végére várják a létesítmény átadását. Hosszú László, beruházási osztályvezetővel távlati fejlesz­tési terveikről is beszélgettünk. — A körzetben most folyik a vasútvonalak rekonstrukciója. Az eddigi 12 tonnás tengely­nyomású vagonok helyett így 17,5 tonnásak is közlekedhet­nek majd ezen a vonalon. Ez számunkra lehetővé teszi export­vagonok indítását Sellyéről is, így a jövőben exportrakodó megépítését tervezzük itt. * A mohácsi Dunavölgye Tsz termelésfejlesztési kötvény ki­bocsátásával igyekezett enyhí­teni tárolási gondjain. Tizenegy százalékos kamatozású, tíz- és ötvenezer forintos címletekben kibocsátott kötvényeik 40 millió forintos összértékben keltek el. Új tárolójukkal 12 000 tonnás­ra nő a jelenlegi 7000 tonnás kapacitásuk. Nekik is nagy ga­bona mennyiségeket kellett ed­dig szükségtárolókban elhelyez­niük, és búzájukat a kukorica betakarításának kezdetéig uszályokba kellett rakniuk. Részben kereskedelmi forgalom­ba kerülő gabonájukat, részben saját előállítású tápjaik alap­anyagát fogják tárolni a két- hajós magtárban. A magtár építésével párhuzamosan bá­bolnai típusú terményszárítót és tiszítót is üzembe állítanak. A beruházás bekerülési értéke a járulékos építményekkel együtt 45 millió forint, melynek saját erős részét a kötvényki­bocsátás útján befolyt összeg képezi. Mindezt állami támo­gatás és a Baranya Megyei Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat hozzájárulása egészíti ki. Balog N. Megkezdődött a Pécsi Hőerőmű rekonstrukciőjának második üteme Beruházás 6,6 milliárdért Biztonságos energia- és távhőellátás 2010-ig Áprilisban leálltak a 7— 8-as kazánnal és a IV-es tur­bógenerátor gépcsoporttal, megkezdődött a Pécsi Hő­erőmű rekontsrukciójónak második üteme, amely 1995- ben fejeződik be, éspedig négy fázisban. Ezzel folyta­tódik az 1983-ban kezdett és 2,4 milliárd forintért végre­hajtott hőerőművi rekonst­rukció Pécsett. Ficzkó Sándor műszaki igazgatóhelyettes és Hor­váth László rekonstrukciós osztályvezető sorolja, hogy a teljes felújítás milyen válto­zásokat jelent majd a Pé­csi Hőerőműben: a IV., a III., a II. és végül az I. szá­mú blokkban jelenleg üze­melő két-két kiskazánt egy- egy nagyobb, 160 tonna/óra teljesítményű kazánra cseré­lik, így blokkonként 40 ton­nával növelik és a korábbi­nál gazdaságosabbá, üzem- biztosabbá, valamint egysé­gessé teszik a gőztermelést. Ugyanakkor a teljes rekonst­rukció indulása előttinél majd félszázzal növelik a beépített villamos teljesít­ményt, mely eléri majd a 255 megawattot. A harmadik lé­nyeges változás: az erőmű ipari hőszolgáltatás céljára 100 hő MW-nyi gőzt ad, emellett a rekonstrukció be- befejezésével 441 hő MW-ra növelt forróvíz kapacitás hosszú távon újabb 10 000 lakás, illetve azzal egyenér­tékű intézmény távfűtésbe kapcsolását is lehetővé te­szi. Ezzel Pécs hőigénye 2010-ig mindenképpen bizto­sítható. Az áprilisban megkezdett II. rekonstrukciós ütem 4,6 mil­liárd forintba, a vele párhu­zamosan végrehajtandó vál­lalati fejlesztések pedig vár­hatóan 2 milliárd forintba kerülnek. Hogy mi teszi ezt indokolttá? A Pécsi Hőerő­mű 1995-től egységes rend­szerben, számítógépes ve­zérléssel és felügyelettel, gazdaságosan és biztonsá­gosan termel hulladékszén- bázison villamos energiát, emellett biztosítja Pécs táv- hőellátását is újabb 25-30 évre. A gazdasági előnyökön túl jelentős mértékben meg fog javulni a hőerőmű környezet- védelmi hatásfoka is. És ez is lényeges szempont. A tel­jes rekonstrukció megkezdé­se előtt az erőmű kéményei jócskán juttattak port a le­vegőbe, tehát a környeze­tünkbe. Az I. ütemben fel­újított két blokk a vállalt köbméterenkénti 150 milli­gramm pormennyiség helyett mindössze 50—60 milligram­mot juttat a levegőbe, így a felújításra váró négy blokk esetében már szerződésben vállalták a 100 egységnyi porhatárt. De a füstgáz kéntartalmának csökkentése is napirenden szerepel, en­nek érdekében megkezdték az előkészítő munkát. A már meglévő és a még beépíten­dő berendezésekhez utólag illeszthetők a kéntelenítők - ha arra is lesz pénz. A por- és a kénszennye­zés csökkentése mellett ége­tő qondja az erőműnek a salakpernye (zagy) és a per­nye elhelyezése. E két mel­léktermékből évente egymil­lió köbméternyi keletkezik. A salakpernye 80 százalékát hasznosítani lehetne pernye­ként, de jelenleq ebből csak 80-100 ezer tonnára van iaény. Keresik tehát a 24- féle célra hasznosítható anyag piacát, s ebben a je­lek szerint az Energiagazdál­kodási Intézet vállal mened­zser szerepet. Ha jelentős mértékben meqnő a pernye- igény, a hőerőmű is vonzóvá teszi az árát. Tehát méa nyi­tott kérdés a kéntelenítés és a zagyelhelvezés vagy érté­kesítés. A jelenlegi zagytér 1990-ig betelik. Pedig szén, víz és zagyel­helyezési lehetőség nélkül a hőerőmű, s vele a város táv­fűtése is megbénul. Megkezdték tehát a 7-8- as kazán és a IV-es turbó- aenerátor, a hozzájuk tarto­zó segédberendezések, elekt- rohlterek, villamos- és irá­nyítástechnikai berendezések leválasztását a tovább üze­melő berendezésekről, és fo­lyik a bontásuk. Ez a munka 3 hónapot vesz igénybe. Azt követően 9-10 hónapon ót bontják és éoítik újra az épí­tészeti szerkezeteket, majd az új technológiai berende­zések szerelése következik. Az úi IV-es blokk próbaüze­mének kezdete: 1989. októ­ber 31. Azt kétévente követi úiabb blokk, éspedia féléves átfedéssel, hisz a lll-as le­választása és bontása 1989 áprilisában kezdődik. Ezek mellett párhuzamosan véqzik az orszáaos főhálózatba ter­melő 120 KV-os (ezt idén már be is fejezik), aztán a megyeszékhelyet és a bánya­térséget ellátó 35 KV-os rendszer szabadban lévő kaDCSolótéri berendezései­nek teljes felújítását is. Menetrend szerint és ösz- szehanqoltan dolgoznak a Pécsi Hőerőmű Vállalat meg­bízásából az ERBE szervezé­sében és az ERŐTERV gene­ráltervezésében. A csehszlo­vák tolmácsi kazángyár bont­ja, gyártja és szereli a kazáno­kat, a Láng Gépgyár készíti a, turbinákat; a villamos beren­dezéseket a Ganz Villamossá­gi Müvek gyártja, az erős­áramú szerelést a VERTESZ végzi, az építészeti munkák kivitelezője — természetesen alvállalkozókkal - a 26. szá­mú ÁÉV. A hőerőművi re­konstrukció megkezdett II. ütemében 30 vállalkozó vesz részt. Murányi László 1987. május 1., péntek ÜNNEPI MELLÉKLET Jelenleg a harmadik ütemben dolgoznak a felújító szak­emberek

Next

/
Thumbnails
Contents