Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-31 / 148. szám

Ha kézbe veszünk egy Nyugatról behozott fogyasz­tási cikket, mondjuk egy fürdőhabot, akkor szinte biztosra vehető, alul, a fia. kon oldalán zebracsíkos cím­ke látható. Mire jók ezek a vékony és vastag fekete-fe­hér vonalkák? Az áru azono­sítására. Aki járt már be­vásárolni a budapesti Skála- Metróban, fizetéskor meg­figyelhette, a pénztárosnő az árut kézbe véve, a vonalkód, címkére olvasóceruzát he­lyez, mire a pénztárgép ki­jelzőjén megjelenik az ár, amit aztán a billentyűvel be. üt. Villámgyorsan elkészül a blokk. Mindez a fejlett országok nagy áruházaiban már meg­szokott, nálunk sajnos még csak mutatóban. Pedig a jö­vő ez. Mindenesetre nálunk is létezik már gazdasági tár. saság, mely a kulturált ke. reskedelem eme élenjáró technikáját igyekszik elter­jeszteni Magyarországon is. A cég - több kereskedelmi vállalat által létrehozott - Dunacoop Gazdasági Társa­ság, mely ezekben a hetek, ben nagy reklámmal hirdeti szolgáltatását, a vonalkód­címkék nyomtatását. A Bu­dapesti Nemzetközi Vásárra is kitelepültek, s tájékozta­tásuk szerint élénk volt az érdeklődés. A címkéket svéd nyomdagépen, tetszőleges méretben, milliós nagyság, rendben állítják elő, s jó hír, immár hazai gyártású leol­vasót is lehet vásárolni a vonalkódcímkékhez. Azt gondolhatnánk, mind­ez csupán arra jó, hogy megkönnyítsük a pénztáros munkáját, megkímélve őt at­tól, hogy a portékán folyto­nosan az árcédulát keresgél­je, netán fejében tartsa több ezer cikk árát. Itt egy szá­mítógépes nyilvántartási rendszerről van szó, mely le. hetévé teszi a legkedvezőbb készletgazdálkodást. Ilyen - elektronikus - nyilvántartás mellett mindig tudják, mi van a polcokon és a raktárban, mely áru fekszik el, miből kell sürgősen rendelni, mert kifogyóban van. A rendszer nemcsak a kereskedelemben és az ipari lerakótokban tesz jó szolgálatot, de felhasznál­ható más területeken is. A Szekszárdi Megyei Kórház Központi Rendelőintézete la­Beszédes vonalkák az árun boratóriumában például a laborvzsgálatot elrendelő kérőlapokra is ilyen kódfor­mát nyomtattak. Kísérleti jel­leggel postai csekken, köt­vényeken is feltűntek ilyen jelek. A fejlett országokban a vonclkódtechnika folytonosan fejlődik, tökéletesedik. Létez, nek már például lézeres ol­vasópisztolyok, melyek képe­sek nagyobb távolságból is „letapogatni" a fekete-fehér vonalkódot. Az USA-ban ki­adtak már olyan gyermek­könyvet is, melyekben a kép­aláírások szövegeit vonal­kódolva is feltüntetik, a le- o'vasó-ceruzát pedig mikro­fonnal kötötték össze. Mi itt még nem tartunk. Abban vi­szont joggal reménykedhe­tünk, egyre többen ismerik fel a lehetőséget, a vonal­kódtechnika idehaza is ki­bontakozik. Már csak azért is, mert hovatovább expor­tunk gátjává váltak, ha ter­mékeinken nincsen zebracsík. Miklósvári Zoltán Megnyitották a velencei-tavi évadot Erős szélben, cseppet sem nyárias, hűvös időben nyitot­ták meg szombaton Agárdon a velencei-tavi évddot. A vízi- j sport-bázis előtti partszakaszon felsorakozott sportolók és a népes vendégsereg előtt Villá­nyi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi ál­lamtitkár mondott ünnepi be­szédet, s méltatta az üdülőtáj j idegenforgalmi jelentőségét. Ezt követően ünnepélyes zász- felfelvonásra került sor, s adóz­va-» a vízisportok fejlesztéséért életüket áldozottak emlékének, „megkoszorúzták” a vizet. A program többi részét - a vitor- [ lásverseny egyik futamának ki- ; vételével — „elfújta a szél". Nem lehetett megtartani a > tervezett légi és vízi sportbe- j mutatókat, elmaradt a hor- i gász. és a halászléfőző-ver. seny is. Az évadnyitó ellenére szom­baton még mérsékelt volt az idegenforgalom a tóparton. A kempingekben alig néhányon sátoroztak, a partokon pedig napozók, fürdőzők helyett dzse­kibe öltözött sétálók gyönyör­ködtek csak a magas hullámo­kon sikló vitorlásokban." Az idegenforgalmi szakembe­rek az idén is nagy vendégse­regre számítanak, hiszen a Ve­lencei-tó és környéke az utolsó másfél évtizedben százezrek­nek pihenési, strandolási lehe­tőséget biztosító idegenforgal­mi és vizisDort-bázis lett. Tizen­öt év alatt több mint 30 ezerrel nőtt a strand-férőhelyek száma, új kempingek, szállodák épül­tek, hajó- és csónakkikötőket létesítettek, elkészült a fiatalok velencei üdülési és kiránduló központia. Milliárdokat költöt­tek a port- és a mederszabá­lyozásra. valamint közművesí­tésre. Mindez azonban kevés­nek bizonyult, hiszen egy-egy kánikulai hétvégén már tavaly 200 ezer volt a tópartra láto­gatók száma. Kétcsillagos szálloda lesz Gazdara talalt a dömörkapui turistához Jövő nyárra elkészül a felújíhás Tavaly ősszel gazdaságtalan üzemeltetésre hivatkozva zár­ta be a Baranya Megyei Ven­déglátó Vállalat a pécsi, dö­mörkapui turistaházat, mely addig egy tizenhárom szobás szállodával, s ötven vendég él. helyezésére alkalmas turista­házzal, valamint étteremmel várta a vendégeket. Éveken keresztül csak a legszüksége­sebb javításokra fordítottak pénzt, így a létesítmény álla­pota erősen leromlott. A vál­lalat eladásra kínálta, de nem tolongtak a jelentkezők. Két hónappal ezelőtt jelent­kezett a Magyar Államvasutak, hogy megvásárolja az épülete­ket, teljesen felújítják, átala­kítják, s ezt követően szállo­daként ők üzemeltetik. Milyen lesz ez a Mecsék-oldalban té­vő, remek kilátást nyújtó ide­genforgalmi létesítmény? Hangulatában és külső megjelenésében az osztrák hegyi penzióikhoz hasonlít majd, valamennyi szobához fürdő­szoba tartozik, s tervezik, hogy kondicionálótermet és szaunát is kialakítanak. A szállóvendé­geket, valamint az ebédelni, vacsorázni betérőket söröző és étterem várja. Betlehem István, a MÁV közönségszolgálatának vezető, je szerint ennek a szállodának a létesítése része a vasút szol- gáItatásbővítési stratégiájának. Természetesen a szállodát, az éttermet és a sörözőt bárki felkeresheti, de utazási irodá­jukon, a MÁV-Tourson keresz­tül társasutakat is szerveznek, a Pécsre érkező vendégeket itt helyezik el. Egész évben nyitva tartanak. A szálloda várhatóan két­csillagos lesz, ami azt jelenti, hogy egy éjszaka 400-600 fo­rintba kerül, a vendéglátó egy­ségek pedig másodosztályúa'k. Úgy tervezik, hogy az épü­letegyüttes teljes rekonstruk­cióját idén nyáron elkezdik, amit a következő év első felé. ben befejeznek. Tehát 1988 ■nyarára átadják a környezet­hez méltó szállodát, melynek egyelőre nincs neve. A MÁV közönségszolgálata olvasóink­hoz fordul, kérik, hogy név­javaslataikat küldjék e| hoz­zájuk. Roszprim Nándor Csak Pécsett és Szombathelyen Biztató eredmények a szájüregi rákok gyógyításában A daganatos betegségek sebészi gyógyítása a szájüreg­ben az egyik legnehezebb or­vosi feladat. A világon első­ként a POTE fogászati klini­káján alkalmaztak egy olyan eljárást, amely meglepően jó eredményeket hozott. Dr. Olasz Lajos tanársegéd idén tavasz- szal Kremsben, az osztrák­magyar szájsebész kongresszu­son lépett vele először a nem­zetközi szakmai nyilvánosság elé.- Klinikánk Dél-Dunántúl stomato-onkológiai központja, évente 90-100 rákos beteg kerül hozzánk - mondja dr. Olasz Lajos. - A korábbon megszokott, műtét előtti keze­lés és a műtétet követő ápolás időtartama a sok szövődmény miatt még a száz napot is el­érte. Hozzánk a betegek túl­nyomó többsége igen előreha­ladott rákos stádiumba kerül, sokan már pperálhatatlan ál­lapotban. Azt is tudni kell, hogy a szájüregi rákok több­sége a nyelven és a szájfenék területén alakul ki. Ilyenkor, sok esetben az állkapocs na­gyobb darabját is el kell tá­volítani a kiterjedt lágyrész- eltávolítás mellett, s mindezek mellett az eredmények sajnos nem voltak kielégítőek. Kellett tehát találni egy olyan mód­szert, amellyel elsősorban ope- rálhatóvá tesszük a beteget. — Miben áll az új módszer lényege, és milyen mértékű a siker?- Egy többféle gyógyszerből összeálított, kéthetes kemote­rápiás kezelést alkalmaztunk, majd két-három hét szünet következett. Ezt követően a be­teg általános állapotától függően újabb hatnapos, meg­emelt dózisú gyógyszeres ke­zelés után került sor a műtét­re. A kemoterápiás kúra kez­dete után nem sokkal a beteg panaszai enyhültek, énnek kö­vetkeztében általános fizikai állapota is javult. A rákos sejt­képződés megállt, a daganat körül megindult az egészséges kötőszövet képződése. Ez jól érzékelhetően mutatta a se­bésznek, hogy hol kell a ki­metszést végrehajtani.- Ha a gyógyszeres kezelés ilyen :eredményeket mutatott, miért volt szükség a műtéti be­avatkozásra is? — Mert a daganat centrumá­ban olyan rossz a vérellátás, hogy ott a gyógyszer képtelen kifejteni a hatását. Ezt c cent­rumot elektromos eszközzel, vagy radikális sebészi mód­szerrel kell kiiktatni. Ami az eredményességet illeti: eddig összesen hatvanhárom beteget gyógyítottunk Ilyen módon. Ki­lencven százalékuk operálha- tatlan stádiumban került a kli­nikára. összesen tizenkilencen haltak meg közülük, de ami figyelemre méltó, hogv a: eredeti, tehát a szájüregi rák miatt mindössze nyolc beteget veszítettünk. Kurucz Gyula Itt csörög, ott zörög Hol késik a pénz? „Csak az nem érkezik meg, amit nem adtak fel” - mondja a posta Sok irigye van mostanában annak, aki még aznap meg­kapja munkája fizetségét. Nem kell az utalványt, a pos­tást várni napokon, heteken 'keresztül. Valóban: milyen utat jár be a pénz, ha hivatalos helyről értesítés jön: „munkadíját pos­tán küldjük el”? A logikus az volna, ha feladják, holnap kézbesítik. A valóság azonban távolról sem ilyen szép. Vegyünk egy alapesetet: X vállalat tiszteletdíjat fizet Y úrnak valami különmunkáért. Y úr szerencsésnek mondhat­ja magát, ha a vállalatnál nem várják össze a hasonló kifizetéseket, hanem azonnal utalják a pénzt. Azonnal? A főnök először is közli a megállapított ösz- szeget a bérelszámolóval. A bérelszámoló számfejti, majd a bérjegyzék átkerül a pénz­tárba. Ha Y úr nem tudja ott helyben fölvenni, a pénzt pos­tán küldik el. A pénztáros megírja a banki postautal­ványt, amelyet egy feladó- jegyzékkel együtt másnap reg­gel átvisznek a bankba. A vállalat számláját kezelő bank a reggel 9 óráig beérkezett utalványt általában még az­nap' feldolgozza és ideális esetben másnap reggel átkül- dik (ugyancsak feladó jegyzék kíséretében) a postára. Itt az a szabály, hogy a délelőtt 11 óráig beérkezett utalványokat aznap fel kell dolgozni, s így nincs akadálya, hogy másnap kikézbesítsék. Ha minden rendben megy, Y úr a kiutalás utáni negyedik napon jut hoz­zá járandóságához. Kevésbé szerencsés esetben azonban csak két hét múlva. S nehogy azt higgyük, hogy ekkora késést nehéz összehoz­ni. Tételezzük fel, hogy a válla­lat (adminisztrátorait kímélen­dő), egy hónapban csak egy­szer fizet tiszteletdíjat. A fő­nök, mondjuk 1-jén kiutalja, a bérelszámoló lekörmöli a háromszáz tételt, s 5-én át­adja a pénztárosnak. A pénz­táros csak hétfőn lát neki a pénteken föl nem vett tiszte­letdíjak utalványozásához, ami nála is eltart három napig. A szükséges papírok csütörtökön kerülnek át a bankba, ahol az alkalmazottak esetleges gyakorlatlansága vagy a mun­kák torlódása miatt szintén el­töltenek egy-két napot, s- köz­ben, ugye, volt egy szombat- vasárnap. Ha a bank és a ki­fizető postahivatal 4iem egy székhelyen működik, újabb két napot hozzá számíthatunk az utalvány vándorújához. Ezért aztán valóban nem ritka eset, hogy oz 1-jén kiutalt pénz csak 16—17-én érkezik meg. De még mindig azt kell mondanunk: ezek a legsimább ügyek. A postai szakemberek véleménye szerint pénzügyi infrastruktúra mai állapotát tekintve 5-6 nap a cégektől magánszemélyekhez eljutó pénzek szokásos átfutási ide­je. Egész más kérdés, ha a cégnek nincs elegendő pénze a bankszámláján. Ilyenkor „sorbaállítják” a követelése­det, s bizony hónapokig is el­tarthat, mire az illető a pén­zéhez jut. H. J. vasárnapi 3

Next

/
Thumbnails
Contents