Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-16 / 133. szám

Közgazdasági élet A vállalati gazdálkodást talán legnagyobb mér­tékben befolyásoló várható szabályozórendszerbeli változás az adó- és árreform. Bevezetésükre a jelen­legi elképzelések szerint 1988. január 1-jétől lehet számítani. Ehhez képest még mindig meglehetősen bizonytalanok a rá vonatkozó ismeretek, ami nem is csoda, hjszen bevezetésükről végleges döntés még nincs. Mi a tervezett reformlépések lényege, hogyan is állunk bevezetésével. A gazdasági sajtó legfris­sebb híradásait felhasználva erről szeretnénk tájé­koztatást adni Közgazdasági élet rovotunk olvasói­nak. Adó- és árreformra várva Három alappillér A Magyar Kereskedelmi Ka­mara közgazdasági tagozata üléséről tudósit a Világgazda­ság április 23-i száma. Ebben dr. lányi lend, az MKK alel- nöke előadását ismerteti a ter­vezett adóreform lényegéről, a szóban forgó három adófajtá­ról, melyek elfogadás utón a magyar adórendszer pillérei lennének. Lássuk ezeket. Az utóbbi időben leggyak­rabban hozzáadott értékadóként emlegetett értéknövekedési adó új nevet kapott: általános for­góim/ adó. Ez azonban mit sem változtat a lényegén: min­den egyes termeíési fázisban csak a hozzáadott érték ará­nyában kell leróni az adót. Az. az a kibocsátott termék adójá­ból le lehet vonni a felhasz­nált anyagok, alkatrészek után már kifizetett adót. Milyen eredményeket várha­tunk ettől az adózási módtól, amely az adók zömét a terme­lési szférából a forgalmazási szférába helyezi ót? Semmi­képpen sem a gazdaság struk­turális bajainak orvoslását, csupán a helyes diagnózis fel. állítását, ami nélkül a terápia sem határozható meg. Más szóval a tisztánlátást, a haté­konyság valóságnak megfelelő megítélését. Amikor nem tá­mad az a kényszerképzet, mint a jelenlegi körülmények között, hogy a nagyobb feldolgozott­ságé termék kevésbé jövedel­mező, mint az alapanyaggyár­tás. További előnye ennek az adófajtának, hogy „szervezet­semleges": egyforma jövedel­mezőségi képet ad a gyárt­mányról akár állami vállalat, akár szövetkezet, akár valamely kisvállalkozás, esetleg éppen kisiparos állította elő. Es egy­formán lerovandó minden egyes termék után, akár a ha­zai ipar (vagy mezőgazdaság) produkálta, akár szocialista vagy tőkés importból szárma­zik. Az újfajta adórendszer be­vezetésével szemben vannak kétségek. Ezek egyik oka, hogy a fogyasztói árak átrendeződé­sét is maga után vonja. Ép­pen ezért, ahol eddig bevezet­ték, ott ezt a gazdasági fel­lendülés időszakában tették. Nálunk ez annak idején elma­radt, ám a vállalatok mégis úgy vélik, a mostani nehézsé­gek ellenére sem odázható el ez a lépés, mert az elvonások és támogatások mai dzsunge­lében a gazdaság hovatovább áttekinthetetlenné válik. Az új típusú általános for­galmi adót meghatározott - pillanatnyi elképzelés szerint három szintű - kulcs szerint minden termék és szolgáltatás után egységesen le kellene ró­ni. Ezzel egyidejűleg egy rend­kívül szűk körön kívül meg­szűnne mindenféle ártámoga­tás. A hagyományosan állami jövedékként értékesített termé­kekre azonban az általános forgolmi adón kívül fogyasz­tási adót is kivetnének (ez más országokban is szokásos). Ez valószínűleg három termékcso­portot érintene: a szeszes ita­lokat, a dohányárut és az üzemanyagot, főként a motor­benzint. Milyen előnyökkel járna ez az adózási forma a tisztánlá­tás megteremtésén kívül? Erő­sítené a vállalati költségérzé­kenységet, amennyiben vi­szonylagosan csökkentené a nyereséget. Az általános for­galmi adó ugyanis elkülönül a termelési ráfordításoktól, - nem jelenik meg az általános költ­ségek között (ez az elszámol­hatóság alapvető feltétele). Egyszersmind megszüntetné a jövedelemátcsoportosítás lehe­tőségét. Az általános forgalmi adót az elképzelések szerint egyide­jűleg vezetnék be a személyi jövedelemadó új formájával. Mint ismeretes, személyi jöve­delemadót jelenleg csak a ma­gánszektorban tevékenykedők­re, illetve a munkaviszonyon kívüli tevékenységből származó jövedelemre vetnek ki, ráadá­sul tevékenységektől függően eltérő szabályok és kulcsok sze­rint. A munkaviszonyból szár­mazó jövedelem ma adómen­tes, csak progresszív, 15 szá­zalékig terjedő nyugdíjjárulék terheli. A munkáltató vállalat, szövetkezet vagy intézmény fi­zet ugyan béradót, és a kere­setszabályozás eszközei között szerepel a kereseti adó -is. Ez a vállalati adóterher - a va­gyonadóval együtt - megszűn­ne, s az új személyi jövede­lemadó összegével megnövel­nék az adóalapul szolgáló bé­reket. A adófizető viszont a munkaviszonyból és az esetle­ges egyéb forrásokból szárma­zó jövedelmei után összevon­tan fizetné az egységes, prog­resszív kulcsok szerint kirótt adót - adóbevallás alapján. Azaz ahogy az általános for­galmi adó szervezetsemleges lenne, úgy lenne a személyi jövedelemadó tevékenységsem- -leges. Belépne egy harmadik adó­fajta is, amely a magángaz­dasági szférát érintené. Ez len­ne a vállalkozási adó, amelyet egységes kulcs szerint kellene fizetni a vállalkozás bruttó jö­vedelme után, míg a fennma­radó jövedelemhányadból csak az az összeg alkotná a vállal­kozó személyi jövedelemadójá­nak alapját, amelyet kivesz sa­ját megélhetésének fedezésé- sére. A vállalkozásba fektetett beruházás után nem kellene adót fizetni, hogy ily módon ösztönözzék a beruházásokra a magánszektort. Újra kell számolni A kormány legutóbbi ülését követően vá I lo la ti és bankve­zetőkkel folytatott eszmecserét Medg yessy Péter pénzügymi­niszter. Az adó- és árreform kérdéseit vitatták meg. Kide­rült, az ezzel kapcsolatos első próbaszámítások nem hozták meg a kívánt eredményt, mi­vel a feldolgozóipar helyzete a remélt javulás helyett rosz- szabbodhat. Ezért sok minden', újra kell számolni. Az estébe nyúló konzultáción elhangzot­takról a Világgazdaság napi­lapunkban olvashattunk. Né­hány részlet a pénzügyminisz­ter eszmefuttatásából: Az idei gazdálkodási ered­mények nem közömbösek a be­vezetendő adó- és áneform szempontjából, hiszen a költ­ségvetési egyensúly javítása és a külföldi adósságállomány nö­vekedésének megállítása, illet­ve csökkentése nemcsak mosb hanem a jövőben is elsőbbség get élvez. Egyes vélemények T szerint bizonyos gazdaságpoli­tikai lépéseknek meg kellene előzniük a tervezett intézkedé­seket. Erre azonban már nincs mód. illetve idő, így tudomásul kell venni, ho^y a bérreformot elnapolták, a teljesítményará­nyos bérezést egy ideig még nem tudjuk megoldani. A hely zet annyira szorító, hogy az adó- és árreform további ha­logatása még rosszabb hely­zetet teremt. Az adó- és árreform nem cél, hanem eszköz a gazdaságpo­litika javításához, a kibonta­kozás programjához. Valószí­nűleg képes lesz kikényszerí­teni olyan, mar sokszor han­goztatott gazdaságpolitikai cél megvalósítását, mint a szerke­zetátalakítás. Márpedig ez egy hosszabb távú program, straté­giai kérdés. Jelenleg a modellszámítások folynak. Ezek 5—8 százc,lékos ipari termelői árcsökkentést vettek figyelembe, ami a fo­gyasztói és termelői árszin*« egyre jobban szétváló kétszin­tűségét js eredményezné. A pénzügyminiszter itt megje­gyezte: a korábbi központi árrendezések után a vállalatot« többletjövedelemhez jutottak, a mostani termelői árcsökken­tésnek viszont a költségvetés bevételeit kell növelnie. Már- csak azért is, mert ez a fel­tétele annak, hogy a tervezett vállalati adók egy részét el­töröljék, illetve csökkentsék. Mint ismeretes, a tervezett adóreform szerint csökkenne a nyereségadó, s megszűnne a vagyonadó és a béradó. Az el­ső számítási anyag szerint 15 pontos nyereségadó-csökken­tést terveztek, ma már azon­ban úgy látszik, csak 10 pon­tos mérséklésre van mód. A modellkészítés során fel­ismert anomáliák egyike, hogy romlik a költségvetés helyzete, s ezt a már említett nyereség­adó-csökkentéssel, 15 száza­lékpontról 10 százalékpontra való korrigálásával lehet ellen­súlyozni. Nehezebb kérdés a feldolgozóipar jövedelmező­ségi helyzete. Az eredeti kon­cepció ugyanis azzal számol, hogy a bevezetendő adó- és árreform javítja a feldolgozó- ipar helyzetét. A számítások vi­szont éppen az ellenkezőjét bi­zonyítják. Ugyanis a nyers- és alapanyagok óra 1988-bcn vál­tozatlan maradna, a feldolgo­zóiparnak viszont csökkenteni kellene árait. Márpedig ez, egyértelműen rosszabb helyze tét teremt, ha az egyéb felté­telek változatlanok maradnak. Vagyis a bányászat és a ko­hászat terheit végre le kellene venni a feldolgozóipar válláról, mert így sosem jutunk előbbre. A pénzügyminiszter o sze­mélyi jövedelemadóról, illetve a bérek szükséges bruttósításá­ról szólva hangsúlyozta: az ál­lam arra vállalhat kötelezett­séget, hogy az egyének nettó keresete 1988. január 1 jén ne csökkenjen. Arra viszont nem vállalhat garanciát, hogy min­den vállalatnak lesz elegendő forrása a bruttó bérek kifize­téséhez. Ha ugyanis ezt vál­lalná, akkor a kívánt struktúra; átalakítás sosem jöhetne létre. Vagy.is azok a vállalatok, ame­lyek nem tudják kifizetni a szükséges bruttó béreket, kény­telenek lesznek csökkenteni o létszámot, vagy egyéb raciona­lizáló lépéssel megteremteni a szükséges forrást. A kérdés« csak az, ha valaki nem talál munkát, akkor ki fogja bruttó­sítani a bérét? A bevezetés időpontjáról Medgyessy Péter a következő­képpen vélekedett: erőltetett menetben megteremthelők a, feltételek, ráadásul a közvéle­ményt nem szabad állandó fe­szültségben tartani, ijesztgetni a jövendő adó- és árreform­mal. Ami pedig a különböző adófajták együttes bevezeté­sét illeti, a személyi jövedelem- adót a vállalati adóval, illetve az árreformmal együtt kell be­indítani. A halogatás ugyanis itt is óriási veszélyekkel jár­hat, hiszen ma már a közvéle­mény „várja" a személyi jö­vedelemadót. Ugyanakkor tu­datosítani kell, hogy a költség­vetés csak úgy tud lemondani a vállalati jövedelmek egy ré­széről, ha a hiányzó összeget a személyi jövedelemadó-több létből kasszírozza be. A kormányszóvivő a hogyan továbbról Legutóbbi ülésén az MSZMP Központi Bizottsága, majd má­jus 7-én a Minisztertanács is tárgyalt az adóreform beveze­téséről. A Minisztertanács ülé­se után a kormányszóvivő így nyilatkozott: A kormány mostani ütésén csak az adóreformra, vagyis a két fő tervezett adónemre, a vállalati és a személyig jöve­delemadóra vonatkozó jogsza­bályok tervezetét, irányelveit fogalmazta meg. Hátra van igen fontos részletek kimunká­lása, az általános irányelvek jóváhagyása mellett. A pénz­ügyminiszter által vezetett koordinációs bizottság felha­talmazást kapott arra, hogy kérdezzék meg a tanácsok, az érdekképviseleti, a tudományos szervek vezető testületéinek, vé­leményét is, hallgassák meg azok állásfoglalását, és részle­tesen kimunkált javaslatot tér. jesszenek majd — előrelátha­tóan ez év nyarán — a kor­mány elé. Amennyiben ezek a javaslatok elfogadást nyernek, akkor a kormány azt tervezi, hogy azokat az ősz folyamán az Országgyűlés elé terjeszti, mivel az adóreform olyan sú­lyú, hogy ebben az Országgyű­lésnek kell törvényt hoznia. Július elsejével feláll az új adóigazgatási szervezet Ugyan még nincs döntés az új vállalati és személyi jöve­delemadó-rendszer bevezeté­séről, egy azonban biztos, meg­kezdődött az új és egységes adóigazgatási szervezet kiala­kítása. Hogyan és miként lesz, ezzel kapcsolatosan sokan ér­deklődnek a Pénzügyminiszté­rium Baranya Megyei Ellenőr­zési Igazgatóságán, Gárván Já­nos igazgató telefonja napon, ta.töbször is megcsörren. Mi is megkerestük kérdéseinkkel. — Milyen változásokról van szó?- Az adóigazgatás és szer­vezetei jelenleg nem egysége­sek. Az állami vállalatok, o szövetkezetek és a belföldi tár­saságok, tehát a különböző kis­vállalkozások adóztatását az Ellenőrzési Igazgatóságok vég­zik, viszont a lokossági adók, a kisiparosok, kiskereskedők és a szerződéses üzletek adóinak beszedésével a tanácsi szervek foglalkoznak. E kettősségből adódóan nem sikerült megte­remtenünk az adóztatás egysé. gességét, központi irányítását, azonos színvonalát - ecsetelte az eddigi helyzetet Gárván Já­nos igazgató. - Az adóreform gondolatának 'felvetődésével egyidejűleg jelentkezett annak igénye, hogy a kormány hoz­zon létre egy központilag irá­nyított, egységes adóappará­tust, mely - az eddigi pozitív eredményeket megőrizve - ké­pes a társadalmi közkiadások­hoz való hozzájárulást, az adó. morált biztosítani és javítani; egy olyan adószervezetet, mely­ben az eddiginél magasabb színvonalú technikai felszerelt­ség mellett, anyagilag és erköl­csileg jobban megbecsült, fel­készült szakemberek végzik a munkát. Ez a szervezet ez év július elsejével feláll. — Milyen tagoltságba^?- Az intézmény három lép­csős lesz, az elképzelések sze­rint a lakosság adóztatását a megyei székhelyeken működő felügyelőségek végzik, mint el. ső fokú adóhatóság. Felügyele­ti szervük, ahová jogorvoslattal lehet fordulni, a megyei igaz­gatóságok. Ezek fölött, a lép­cső harmadik fokán az orszá­gos központ elnöke áll. A szer­vezet gerincét az Ellenőrzési Főigazgatóság és megyei igaz- pc;áságainak 2000 fős appa­rátusa alkotja, kiegészülve a megyei adómegállapító hivata­lok és megyei illetékhivatalok, valamint a megyei városok il­letékhivatalainak adóellenőr­zéssel foglalkozó munkatársai­val. Mivel a személyi jövede­lemadó-rendszer bevezetése a lakosság széles rétegét érinti, s az adóalanyok száma jelen­tősen kibővül, a szervezetet új munkatársak felvételével is meg kell erősíteni. Az országos apparátus így körülbelül 6500 fős lesz. — Hogyan áll föl a baranyai szer­vezet? . — Az új nevén Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal Bara­nya Megyei Igazgatósága és Felügyelősége együtt és egy helyen, az Állami Építőipari Vállalat pécsi, Rákóczi úti köz­pontjában székel majd, innét az építők elköltöznek. Appará­tusunk 225 fős lesz, ehhez 100 új munkatársat kell fölvennünk. Elképzelésünk, hogy a nagyobb városokban ügyfélszolgálati irodát fogunk felállítani, hogy az adózókat megkíméljük az utazgatástól. Az irodák külön­féle nyomtatványokkal, igazo- lásokkaJ, felvilágosításokkal szolgálnak. — Milyen feladatok várnak az apparátusra?- A felügyelőség és az igaz. gatóság együtt végzi majd va­lamennyi adóalany nyilvántar­tását, az adók beszedését, a juttatások kiutalását, az adók és támogatások ellenőrzését, a mulasztások jogkövetkezmé­nyeinek érvényesítését. Az ada­tok feldolgozása kiemelt fon­tosságú feladat, hiszen a kü. lönböző kifizetésekről, árbevé­telekről rengeteg kimutatást, számlamásolatot kapunk, ezek alapján ellenőrizzük az adó­zókat. Természetesen számitó­gépes feldolgozás lesz, a már meglévő IBM számítógépünk mellett további gépek beállí­tására kerül sor. — Hallhatnánk néhány technikai részletről? Például arról, hogy a bérből és fizetésből élők csekken fizetnek, vagy a munkáltatók von­ják le a személyi jövedelemadót? Előre vagy utólag odázunk?- Erről és sok más techni­kai részletről még nincs dön­tés. Természetesen időben tá­jékoztatunk mindenkit, az adó­zzák mindenkori felvilágosítása egyébként is kiemelt felada­tunk. — Hogyan történik az állampol­gárok ellenőrzése, mi lesz a lát­hatatlan jövedelmekkel?- Ha nincs eltérés az adó­bevallás és a mi nyilvántartá­saink között, senkit sem zak­latunk, egyébként az állampol. gárok ellenőrzésére ötévenként kerül sor. A láthatatlan jöve­delmek? Az érintett személyek meghatározott időszakonként önbevallást kötelesek készíteni vagyongyarapodásukról, ezt el­lenőrizzük és egybevetjük be­vallott jövedelmeikkel. Mind­azonáltal - hangsúlyozta be­szélgetésünk végén Gárván Já­nos — az új adórendszer célja nem az, ne legyenek nagy jö­vedelmek, csak az arányos köz­teherviselés alól senki sem von­hassa ki magát. M. Z. Rovatszerkesztő: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN 1987. május 16., szombat HÉTVÉGE Vitára hív a Figyelő Gazdaságpolitikai hetila­punk, a Figyelő május 7-i szá. mában három oldalon ismer­teti a Pénzügyminisztérium fő­osztályvezetőjének és munka, társainak egyéni álláspontját és nézeteit a vállalati jövede­lemszabályozás továbbfejlesz­téséről. Mindezt azért ajánljuk olvasóink figyelmébe, mivel a Figyelő azzal a szándékkal is­merteti részletesen az előzetes elgondolásokat, hogy a szak­mai közvélemény bevonásával még a döntéselőkészités sza­kaszában elősegítse a gazdál­kodó szervezetek számára nagy jelentőségű kérdések széles körű megvitatását.

Next

/
Thumbnails
Contents