Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)
1987-05-16 / 133. szám
Közgazdasági élet A vállalati gazdálkodást talán legnagyobb mértékben befolyásoló várható szabályozórendszerbeli változás az adó- és árreform. Bevezetésükre a jelenlegi elképzelések szerint 1988. január 1-jétől lehet számítani. Ehhez képest még mindig meglehetősen bizonytalanok a rá vonatkozó ismeretek, ami nem is csoda, hjszen bevezetésükről végleges döntés még nincs. Mi a tervezett reformlépések lényege, hogyan is állunk bevezetésével. A gazdasági sajtó legfrissebb híradásait felhasználva erről szeretnénk tájékoztatást adni Közgazdasági élet rovotunk olvasóinak. Adó- és árreformra várva Három alappillér A Magyar Kereskedelmi Kamara közgazdasági tagozata üléséről tudósit a Világgazdaság április 23-i száma. Ebben dr. lányi lend, az MKK alel- nöke előadását ismerteti a tervezett adóreform lényegéről, a szóban forgó három adófajtáról, melyek elfogadás utón a magyar adórendszer pillérei lennének. Lássuk ezeket. Az utóbbi időben leggyakrabban hozzáadott értékadóként emlegetett értéknövekedési adó új nevet kapott: általános forgóim/ adó. Ez azonban mit sem változtat a lényegén: minden egyes termeíési fázisban csak a hozzáadott érték arányában kell leróni az adót. Az. az a kibocsátott termék adójából le lehet vonni a felhasznált anyagok, alkatrészek után már kifizetett adót. Milyen eredményeket várhatunk ettől az adózási módtól, amely az adók zömét a termelési szférából a forgalmazási szférába helyezi ót? Semmiképpen sem a gazdaság strukturális bajainak orvoslását, csupán a helyes diagnózis fel. állítását, ami nélkül a terápia sem határozható meg. Más szóval a tisztánlátást, a hatékonyság valóságnak megfelelő megítélését. Amikor nem támad az a kényszerképzet, mint a jelenlegi körülmények között, hogy a nagyobb feldolgozottságé termék kevésbé jövedelmező, mint az alapanyaggyártás. További előnye ennek az adófajtának, hogy „szervezetsemleges": egyforma jövedelmezőségi képet ad a gyártmányról akár állami vállalat, akár szövetkezet, akár valamely kisvállalkozás, esetleg éppen kisiparos állította elő. Es egyformán lerovandó minden egyes termék után, akár a hazai ipar (vagy mezőgazdaság) produkálta, akár szocialista vagy tőkés importból származik. Az újfajta adórendszer bevezetésével szemben vannak kétségek. Ezek egyik oka, hogy a fogyasztói árak átrendeződését is maga után vonja. Éppen ezért, ahol eddig bevezették, ott ezt a gazdasági fellendülés időszakában tették. Nálunk ez annak idején elmaradt, ám a vállalatok mégis úgy vélik, a mostani nehézségek ellenére sem odázható el ez a lépés, mert az elvonások és támogatások mai dzsungelében a gazdaság hovatovább áttekinthetetlenné válik. Az új típusú általános forgalmi adót meghatározott - pillanatnyi elképzelés szerint három szintű - kulcs szerint minden termék és szolgáltatás után egységesen le kellene róni. Ezzel egyidejűleg egy rendkívül szűk körön kívül megszűnne mindenféle ártámogatás. A hagyományosan állami jövedékként értékesített termékekre azonban az általános forgolmi adón kívül fogyasztási adót is kivetnének (ez más országokban is szokásos). Ez valószínűleg három termékcsoportot érintene: a szeszes italokat, a dohányárut és az üzemanyagot, főként a motorbenzint. Milyen előnyökkel járna ez az adózási forma a tisztánlátás megteremtésén kívül? Erősítené a vállalati költségérzékenységet, amennyiben viszonylagosan csökkentené a nyereséget. Az általános forgalmi adó ugyanis elkülönül a termelési ráfordításoktól, - nem jelenik meg az általános költségek között (ez az elszámolhatóság alapvető feltétele). Egyszersmind megszüntetné a jövedelemátcsoportosítás lehetőségét. Az általános forgalmi adót az elképzelések szerint egyidejűleg vezetnék be a személyi jövedelemadó új formájával. Mint ismeretes, személyi jövedelemadót jelenleg csak a magánszektorban tevékenykedőkre, illetve a munkaviszonyon kívüli tevékenységből származó jövedelemre vetnek ki, ráadásul tevékenységektől függően eltérő szabályok és kulcsok szerint. A munkaviszonyból származó jövedelem ma adómentes, csak progresszív, 15 százalékig terjedő nyugdíjjárulék terheli. A munkáltató vállalat, szövetkezet vagy intézmény fizet ugyan béradót, és a keresetszabályozás eszközei között szerepel a kereseti adó -is. Ez a vállalati adóterher - a vagyonadóval együtt - megszűnne, s az új személyi jövedelemadó összegével megnövelnék az adóalapul szolgáló béreket. A adófizető viszont a munkaviszonyból és az esetleges egyéb forrásokból származó jövedelmei után összevontan fizetné az egységes, progresszív kulcsok szerint kirótt adót - adóbevallás alapján. Azaz ahogy az általános forgalmi adó szervezetsemleges lenne, úgy lenne a személyi jövedelemadó tevékenységsem- -leges. Belépne egy harmadik adófajta is, amely a magángazdasági szférát érintené. Ez lenne a vállalkozási adó, amelyet egységes kulcs szerint kellene fizetni a vállalkozás bruttó jövedelme után, míg a fennmaradó jövedelemhányadból csak az az összeg alkotná a vállalkozó személyi jövedelemadójának alapját, amelyet kivesz saját megélhetésének fedezésé- sére. A vállalkozásba fektetett beruházás után nem kellene adót fizetni, hogy ily módon ösztönözzék a beruházásokra a magánszektort. Újra kell számolni A kormány legutóbbi ülését követően vá I lo la ti és bankvezetőkkel folytatott eszmecserét Medg yessy Péter pénzügyminiszter. Az adó- és árreform kérdéseit vitatták meg. Kiderült, az ezzel kapcsolatos első próbaszámítások nem hozták meg a kívánt eredményt, mivel a feldolgozóipar helyzete a remélt javulás helyett rosz- szabbodhat. Ezért sok minden', újra kell számolni. Az estébe nyúló konzultáción elhangzottakról a Világgazdaság napilapunkban olvashattunk. Néhány részlet a pénzügyminiszter eszmefuttatásából: Az idei gazdálkodási eredmények nem közömbösek a bevezetendő adó- és áneform szempontjából, hiszen a költségvetési egyensúly javítása és a külföldi adósságállomány növekedésének megállítása, illetve csökkentése nemcsak mosb hanem a jövőben is elsőbbség get élvez. Egyes vélemények T szerint bizonyos gazdaságpolitikai lépéseknek meg kellene előzniük a tervezett intézkedéseket. Erre azonban már nincs mód. illetve idő, így tudomásul kell venni, ho^y a bérreformot elnapolták, a teljesítményarányos bérezést egy ideig még nem tudjuk megoldani. A hely zet annyira szorító, hogy az adó- és árreform további halogatása még rosszabb helyzetet teremt. Az adó- és árreform nem cél, hanem eszköz a gazdaságpolitika javításához, a kibontakozás programjához. Valószínűleg képes lesz kikényszeríteni olyan, mar sokszor hangoztatott gazdaságpolitikai cél megvalósítását, mint a szerkezetátalakítás. Márpedig ez egy hosszabb távú program, stratégiai kérdés. Jelenleg a modellszámítások folynak. Ezek 5—8 százc,lékos ipari termelői árcsökkentést vettek figyelembe, ami a fogyasztói és termelői árszin*« egyre jobban szétváló kétszintűségét js eredményezné. A pénzügyminiszter itt megjegyezte: a korábbi központi árrendezések után a vállalatot« többletjövedelemhez jutottak, a mostani termelői árcsökkentésnek viszont a költségvetés bevételeit kell növelnie. Már- csak azért is, mert ez a feltétele annak, hogy a tervezett vállalati adók egy részét eltöröljék, illetve csökkentsék. Mint ismeretes, a tervezett adóreform szerint csökkenne a nyereségadó, s megszűnne a vagyonadó és a béradó. Az első számítási anyag szerint 15 pontos nyereségadó-csökkentést terveztek, ma már azonban úgy látszik, csak 10 pontos mérséklésre van mód. A modellkészítés során felismert anomáliák egyike, hogy romlik a költségvetés helyzete, s ezt a már említett nyereségadó-csökkentéssel, 15 százalékpontról 10 százalékpontra való korrigálásával lehet ellensúlyozni. Nehezebb kérdés a feldolgozóipar jövedelmezőségi helyzete. Az eredeti koncepció ugyanis azzal számol, hogy a bevezetendő adó- és árreform javítja a feldolgozó- ipar helyzetét. A számítások viszont éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Ugyanis a nyers- és alapanyagok óra 1988-bcn változatlan maradna, a feldolgozóiparnak viszont csökkenteni kellene árait. Márpedig ez, egyértelműen rosszabb helyze tét teremt, ha az egyéb feltételek változatlanok maradnak. Vagyis a bányászat és a kohászat terheit végre le kellene venni a feldolgozóipar válláról, mert így sosem jutunk előbbre. A pénzügyminiszter o személyi jövedelemadóról, illetve a bérek szükséges bruttósításáról szólva hangsúlyozta: az állam arra vállalhat kötelezettséget, hogy az egyének nettó keresete 1988. január 1 jén ne csökkenjen. Arra viszont nem vállalhat garanciát, hogy minden vállalatnak lesz elegendő forrása a bruttó bérek kifizetéséhez. Ha ugyanis ezt vállalná, akkor a kívánt struktúra; átalakítás sosem jöhetne létre. Vagy.is azok a vállalatok, amelyek nem tudják kifizetni a szükséges bruttó béreket, kénytelenek lesznek csökkenteni o létszámot, vagy egyéb racionalizáló lépéssel megteremteni a szükséges forrást. A kérdés« csak az, ha valaki nem talál munkát, akkor ki fogja bruttósítani a bérét? A bevezetés időpontjáról Medgyessy Péter a következőképpen vélekedett: erőltetett menetben megteremthelők a, feltételek, ráadásul a közvéleményt nem szabad állandó feszültségben tartani, ijesztgetni a jövendő adó- és árreformmal. Ami pedig a különböző adófajták együttes bevezetését illeti, a személyi jövedelem- adót a vállalati adóval, illetve az árreformmal együtt kell beindítani. A halogatás ugyanis itt is óriási veszélyekkel járhat, hiszen ma már a közvélemény „várja" a személyi jövedelemadót. Ugyanakkor tudatosítani kell, hogy a költségvetés csak úgy tud lemondani a vállalati jövedelmek egy részéről, ha a hiányzó összeget a személyi jövedelemadó-több létből kasszírozza be. A kormányszóvivő a hogyan továbbról Legutóbbi ülésén az MSZMP Központi Bizottsága, majd május 7-én a Minisztertanács is tárgyalt az adóreform bevezetéséről. A Minisztertanács ülése után a kormányszóvivő így nyilatkozott: A kormány mostani ütésén csak az adóreformra, vagyis a két fő tervezett adónemre, a vállalati és a személyig jövedelemadóra vonatkozó jogszabályok tervezetét, irányelveit fogalmazta meg. Hátra van igen fontos részletek kimunkálása, az általános irányelvek jóváhagyása mellett. A pénzügyminiszter által vezetett koordinációs bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy kérdezzék meg a tanácsok, az érdekképviseleti, a tudományos szervek vezető testületéinek, véleményét is, hallgassák meg azok állásfoglalását, és részletesen kimunkált javaslatot tér. jesszenek majd — előreláthatóan ez év nyarán — a kormány elé. Amennyiben ezek a javaslatok elfogadást nyernek, akkor a kormány azt tervezi, hogy azokat az ősz folyamán az Országgyűlés elé terjeszti, mivel az adóreform olyan súlyú, hogy ebben az Országgyűlésnek kell törvényt hoznia. Július elsejével feláll az új adóigazgatási szervezet Ugyan még nincs döntés az új vállalati és személyi jövedelemadó-rendszer bevezetéséről, egy azonban biztos, megkezdődött az új és egységes adóigazgatási szervezet kialakítása. Hogyan és miként lesz, ezzel kapcsolatosan sokan érdeklődnek a Pénzügyminisztérium Baranya Megyei Ellenőrzési Igazgatóságán, Gárván János igazgató telefonja napon, ta.töbször is megcsörren. Mi is megkerestük kérdéseinkkel. — Milyen változásokról van szó?- Az adóigazgatás és szervezetei jelenleg nem egységesek. Az állami vállalatok, o szövetkezetek és a belföldi társaságok, tehát a különböző kisvállalkozások adóztatását az Ellenőrzési Igazgatóságok végzik, viszont a lokossági adók, a kisiparosok, kiskereskedők és a szerződéses üzletek adóinak beszedésével a tanácsi szervek foglalkoznak. E kettősségből adódóan nem sikerült megteremtenünk az adóztatás egysé. gességét, központi irányítását, azonos színvonalát - ecsetelte az eddigi helyzetet Gárván János igazgató. - Az adóreform gondolatának 'felvetődésével egyidejűleg jelentkezett annak igénye, hogy a kormány hozzon létre egy központilag irányított, egységes adóapparátust, mely - az eddigi pozitív eredményeket megőrizve - képes a társadalmi közkiadásokhoz való hozzájárulást, az adó. morált biztosítani és javítani; egy olyan adószervezetet, melyben az eddiginél magasabb színvonalú technikai felszereltség mellett, anyagilag és erkölcsileg jobban megbecsült, felkészült szakemberek végzik a munkát. Ez a szervezet ez év július elsejével feláll. — Milyen tagoltságba^?- Az intézmény három lépcsős lesz, az elképzelések szerint a lakosság adóztatását a megyei székhelyeken működő felügyelőségek végzik, mint el. ső fokú adóhatóság. Felügyeleti szervük, ahová jogorvoslattal lehet fordulni, a megyei igazgatóságok. Ezek fölött, a lépcső harmadik fokán az országos központ elnöke áll. A szervezet gerincét az Ellenőrzési Főigazgatóság és megyei igaz- pc;áságainak 2000 fős apparátusa alkotja, kiegészülve a megyei adómegállapító hivatalok és megyei illetékhivatalok, valamint a megyei városok illetékhivatalainak adóellenőrzéssel foglalkozó munkatársaival. Mivel a személyi jövedelemadó-rendszer bevezetése a lakosság széles rétegét érinti, s az adóalanyok száma jelentősen kibővül, a szervezetet új munkatársak felvételével is meg kell erősíteni. Az országos apparátus így körülbelül 6500 fős lesz. — Hogyan áll föl a baranyai szervezet? . — Az új nevén Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatósága és Felügyelősége együtt és egy helyen, az Állami Építőipari Vállalat pécsi, Rákóczi úti központjában székel majd, innét az építők elköltöznek. Apparátusunk 225 fős lesz, ehhez 100 új munkatársat kell fölvennünk. Elképzelésünk, hogy a nagyobb városokban ügyfélszolgálati irodát fogunk felállítani, hogy az adózókat megkíméljük az utazgatástól. Az irodák különféle nyomtatványokkal, igazo- lásokkaJ, felvilágosításokkal szolgálnak. — Milyen feladatok várnak az apparátusra?- A felügyelőség és az igaz. gatóság együtt végzi majd valamennyi adóalany nyilvántartását, az adók beszedését, a juttatások kiutalását, az adók és támogatások ellenőrzését, a mulasztások jogkövetkezményeinek érvényesítését. Az adatok feldolgozása kiemelt fontosságú feladat, hiszen a kü. lönböző kifizetésekről, árbevételekről rengeteg kimutatást, számlamásolatot kapunk, ezek alapján ellenőrizzük az adózókat. Természetesen számitógépes feldolgozás lesz, a már meglévő IBM számítógépünk mellett további gépek beállítására kerül sor. — Hallhatnánk néhány technikai részletről? Például arról, hogy a bérből és fizetésből élők csekken fizetnek, vagy a munkáltatók vonják le a személyi jövedelemadót? Előre vagy utólag odázunk?- Erről és sok más technikai részletről még nincs döntés. Természetesen időben tájékoztatunk mindenkit, az adózzák mindenkori felvilágosítása egyébként is kiemelt feladatunk. — Hogyan történik az állampolgárok ellenőrzése, mi lesz a láthatatlan jövedelmekkel?- Ha nincs eltérés az adóbevallás és a mi nyilvántartásaink között, senkit sem zaklatunk, egyébként az állampol. gárok ellenőrzésére ötévenként kerül sor. A láthatatlan jövedelmek? Az érintett személyek meghatározott időszakonként önbevallást kötelesek készíteni vagyongyarapodásukról, ezt ellenőrizzük és egybevetjük bevallott jövedelmeikkel. Mindazonáltal - hangsúlyozta beszélgetésünk végén Gárván János — az új adórendszer célja nem az, ne legyenek nagy jövedelmek, csak az arányos közteherviselés alól senki sem vonhassa ki magát. M. Z. Rovatszerkesztő: MIKLÓSVÁRI ZOLTÁN 1987. május 16., szombat HÉTVÉGE Vitára hív a Figyelő Gazdaságpolitikai hetilapunk, a Figyelő május 7-i szá. mában három oldalon ismerteti a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjének és munka, társainak egyéni álláspontját és nézeteit a vállalati jövedelemszabályozás továbbfejlesztéséről. Mindezt azért ajánljuk olvasóink figyelmébe, mivel a Figyelő azzal a szándékkal ismerteti részletesen az előzetes elgondolásokat, hogy a szakmai közvélemény bevonásával még a döntéselőkészités szakaszában elősegítse a gazdálkodó szervezetek számára nagy jelentőségű kérdések széles körű megvitatását.
