Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-16 / 133. szám

NEMZETKÖZI IUI A GAZ I HI Május első napjaiban Kar­lovy Vary vendégeit a bonta­kozó tavasszal fogadta. Nap­közben már a nap melegét le­hetett élvezni. A sétányokon a fák hirtelenjében kizöldültek, s a várost övezö hegyek sétaút­jai is benépesültek már a ki­rándulókkal. A tavasz megérkezését jelez, te, hogy az idegenforgalmi fő­szezonra készülve sok épületet csinosítottak, új vakolatot ka­pott közülük nem is egy, de volt, .ahol csők foltokat javít­gatták. A híres Kolonád egy részét is állványok borították, régi szépségét igyekeztek újjá­éleszteni ügyes kezű emberek. A nopsütötte utcákon kora délelőttől a sötétbe nyúló dél­utánig sétáltak az emberek. Különösen a hétvégeken már nagy szómban érkeztek turis­ták az NDK-bál, az NSZK-ból. Nem kis gondot jelentett szá­mukra, hogy a tervezett né­hány napos programjuk ide­jére, parkírozó helyet találja­nak személygépkocsijaiknak, vagy autóbuszaiknak. A hétköznapok állandó ven. dégei a gyógyulást kereső be­utaltak. Ök szorgalmasan jár­tak a gyógykezelésre, a világ­szerte ismert szivópoharakból séta közben itták a forrósok vi­zeit. A fedett ivócsarnokban május első napjaira .készült el a magasba törő szökőkút re­noválása, s a forró vizsugár gőzölgésének mindig voltak csodálói. Az üdülők programjából nem hiányzott a szórakozás sem, hi­szen a színházban minden es­te színvonalas előadásokat lát­hattak, koncerteket rendeztek, megnézhették a mongol cir­kusz vendégjátékát. Sokan áll­tak meg a várost ketté szelő Teplá-patak hídjain, hogy a vízben úszó pisztrángokban gyönyörködjenek. Képeink • ezeket a napokat örökitik meg. Az első kettő a várost felülnézetből mutatja be, a harmadikon a híres Zerge- szobor látható, míg a követke. zokon a régi és az új Kolo- nádot, a fürdő életének köz­pontját láthatjuk. Belgák találták fel a rósejbnit? A belgákat Európa legna­gyobb rósejbnievőíként tart­ják számon. Az ország lakói nemzeti örökségüknek tekintik ezt az eledelt, aminek helyes - kívül ropogós és aranyszí­nű, belül azonban még puha 8—10 centiméteres krumpliha- sábok - elkészítéséhez meg­győződésük szerint csak ők ér­tenek igazán. De hogy került a rósejbni, azaz a parnmes frites sütéséhez nérkülözhetet- •len burgonya Belgiumba, és egyáltalán Európába? A krumpli köztudottan Ame­rikából származik. Gumója megvastagodott föld alatti szór. Az eleinte dísznövényként ül­tetett krumpli szántóföldi ter­mesztését Európa a krónika szerint a francia Parmentierr nek köszönheti (a magyarban nevét a franciaországi Burgun­diáról kapta). Belga adatok szerint azonban sokkal inkább a brugge-i ' Antoon Verhulst kertészt illeti meg az úttörő szerep, ő vetett el 1702-ben, először burgonyát nagy meny. nyiségben.. Nyolc évvel később Spaa városka lakosai is az ő példája nyomán ültettek az új zöldségféléből. Mária Terézia uralkodása alatt Hajnaut, Brugge és Ver.- viers vidékén már elterjedt volt a burgonyatermesztés. Éhinség- gel fenyegető rossz gabona­termő években a lakosság rá­kényszerült az akkori időkben még jutányos áron kapható krumpli fogyasztására. A Maas menti településeken a hajléktalan öregek és sze­gények szűkös étkezésüket rendszerint a folyóból kifogott kis halakkal javították fel, ame­lyeket forró olajban sütöttek meg. Télen, amikor a víz be- fagyott, elmaradt a folyó aján. deka. Huy és Dinant környé­kén aztán az az ötlete támadt az embereknek, hogy hasonló nagyságúra vágott krumplida­rabokat dobjanak baf helyett a forró olajba. így született meg a rósejbni, ■amelyik aztán nélkülözhetetlen népeledelként fényes karriert futott be. Még rekordokat is csinálnak vele: egy brugge-i falatozó tulajdonosa nemrég 69,5 órával felállította a folya­matos rósejbnipirítás újabb vi­lágcsúcsát. Régi pécsi diákok Mészáros Lázár A háromszáz éves pécsi Nagy Lajos Gimnázium tör­ténetét vizsgálva igen gyak­ran találkozunk olyan nevek­kel, amelyek a mai napig sem mentek feledésbe, és amely nevek viselőjét ma gyakran szobor vagy utcanév őrzi. De találkozhatunk olya­nokkal is, akiknek neve már az életükben is ellentétes ér­tékelések kereszttüzébe ke­rült, vagy esetleg a mai tör­ténész vitatja szerepük je­lentőségét. Tehát akár pozi­tiven, akár negativen, de be­szélnek róla. Ezek közé a vi­tatott hősök közé tartozik Mészáros Lázár is, az első felelős magyar minisztérium hadügyminisztere. Mészáros Lázár 1796. feb­ruár 20-án született Baján. Apja egyszerű parasztcso- lódból származva a hivatal­falja az összes fellelhető tör­ténelmi és filozófiai munkát, ami csak kezébe kerül. De ugyanígy olvassa a fellelhe­tő hadtudományi munkákat is. A fiatal emberben erősei, élt a nagyvi!ág megismerése iránti vágy, a mozgalmas életre való hajlam. Ezek megvalósításának útja akkor a katonatiszti pálya volt. Mészáros Lázár is - amikor I. Ferenc rendeletére a vár­megyék önkéntes könnyű fegyverzetű, portyázásia al­kalmas (veles) lovasosztályo­kat állítanak fel, - a Bács vármegye által felállított „veles" lovasosztály katoná­ja, és 1813-ban már anna< főhadnagya lett. Katonai ok­mányaiban mindenütt 1792 van születési idejéül beje­gyezve, noha 1796-ban szü­letett. Ezt az önmagát öreg­noki ranglétrán emelkedett bitest már a gimnáziumban j'Sh/. 1 > i­, J.vvr ‘ , $/,./, •*W.j.vw 'l.r/i/’y Crtln, \-ffr UJ /*•//: < rj rz1: 1 A 44­,W . r.A r~ j!­Aj $2Aj </C, A —­— L zu,,/,,.' Xmí. /f jfí./X­-A­- X A-Xf — Xa" ­— MM j f'V'-V*.­- A. a.M ~ Ti Vc— 2r„/ A./.j/-.­-A A // "' ­’f/ziin/.-i-itu' ynjr/jf, //«/•' /A*» // .íy:,/./ tfuy j/.,,*, í/.‘l-PL i­­- A­— í //J­-X­A- y — ^ ’ X/4.,* /AS***/.. „ ■­- A­,y (%-f rf'rz r-----­X ­í-á felfelé, és II. Lipóttól kapott nemességet. Első felesége Hunt Franciska bárónő volt, majd ennek halála után a módos Piukovics Katalint vet­te feleségül. Ebből a házas­ságból származott sok test­vér között a legkisebb, Lázár. A korán árvaságra jutott Mészáros Lázár iskoláit o bajai ferencesek latin isko­lájában kezdte. Nem volt szorgalmas tanuló, és a lec­két inkább „úgy ütlegelték bele" az atyák. Ezután Sza- dabkán, majd két évet Pes­ten a piaristáknál tanult. Ek­kor már az idősebb Antal bátyja volt a gyámja, aki azonban ettől a tisztségétől az öccsnek kiosztott két ha­talmas pofon kíséretében szabadulva ■ a gyámságot Dániel bátyjára hagyta. 1808. szeptember 2-án a pes­ti piarista gimnáziumban ki­állított bizonyítvány mór Dá­nielt tünteti fel gyámul. 1808. november 6-án aztán az ak­kor 12 éves - de magát már ettől kezdve két évvel idő­sebbnek, tehát akkor 14 évesnek mondó Lázárt felve­szik a pécsi kir. főgimná­zium II. humanista (vagyis az akkori rendszer szerint a gimnázium legmaga­sabb, VI.) osztályába. Itt semmiféle kifogás nem merül fel vele szem­ben, és az osztály legjobb tanulói közé tartozik, noha saját bevallása szerint részt vett minden csinytevésben. 1809. júniusában a napóleo­ni háborúkkal kapcsolatban rengeteg sebesült került Pécsre, és - ahogy Mészáros emlékirataiban írja — ekkor „az egész város nagv kór­házzá lön". A tanítást befe­jezik. Gimnáziumi tanulmányai végeztével Mészáros haza­megy Bajára, de bátyjai bíz­tatása ellenére sem hajlandó elkezdeni a szokásos jogi tanulmányokat, noha szinte megkezdte, és itt folytatta, így kezdődik a macát 21 évesnek mondó — ténylege­sen azonban ‘17 éves ifjú ka­tonai pályafutása. Nem célom a katonai pá­lyafutása bemutatása. De neve valószínűleg nem vélet­lenül kerül az 1848-as fórra dalmi idők vezetőihez, és amikor 1948. március 15-e után napirendre került az első felelős magyar miniszté­rium kinevezése, Kossuth hív­ta fel a nádor és Batthyány Lajos figyelmét az akkor. 52 éves, Milánóban állomásozó, ízig-vérig magyar érzésű, nagy műveltségű Mészáros Lázár ezredesre, az 5. hu­szárezred paracsnokóra, a MagyarTudós Társaság leve­lező tagjára. Ferdinánd ki­rály erre 1848. április 18-án Mészárost magyar hadügy­miniszterré és vezérőrnaggyá léptette elő. Hivatalát a Batthyany-kormány lemondá­sa után is megtartotta a Honvédelmi Bizottmány mel­lett. Ez őt Debrecenben , al- tábornaggyá nevezte ki. Az 1849. április 14-én megala­kult Szemere kormányban már nem vesz ré^zt. Július végén mint a déli sereg ve­zérkari főnöke szerepel, majd Kossuthtal együtt emigrál. 1858-ban halt meg Ang-' liában, szűkös körülmények között. Mészáros Lázár működésé­nek értékelése a történé­szek feladata. Nem óhajtok ebben véleményt nyilváníta­ni. Legfeljebb annyit jegyez­zünk- meg: a tudós nyelvész Horger Antal vagy a költő Babits Mihály értékét nem József Attila verse szabja meg, ugyanúgy Mészáros Lá­zárt sem szabad Petőfi verse (Egy goromba tábornokhoz) alapján értékelni. Arra min­denesetre méltó, hogy nevét régi iskolája büszkén meg­őrizze. Dr. Rajczi Péter 1987. május 16., szombat HÉTVÉGE|Q Tavasz Karlovy Varyban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents