Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-04 / 93. szám

f& kínáló in un ka al ismefése Ifjúsági Díj A legidősebb brigádtag, Féth József 36 esztendős: a többség jóval harmincon alul. így az ifjúsági brigád címet nyugodtan viselheti a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát Le- nin-brigádja. Régi, jól össze­kovácsolt csapat, a szakmát szerető és magas fokon tudó elődeik nyomdokain járnak: 1970-ben alakult, s azóta min­dig fiatalodi'k-cserélődik a bri­gád. Most éppen 25-en tagok, többségük autószerelő. Horváth Zoltán, a kombinát gépüzemének vezetője Így jel­lemezte őket:- Mindenben és mindig le­het számítani rájuk, feladataik egy része a gazdaság haszon­járműveinek karbantartása, s e során évente úgy 150 jármű műszaki vizsgára felkészítését is elvégzik. Másrészt a gazda, ság beruházásainak gépi-sze- relői-gyártói munkálatait lát­ják el, az idén ez közel 170 milliós tételt jelent. Felelősség­vállalók, önállóak . . . Ügy illik, hogy az egyik leg. magasabb állami kitüntetést, az Ifjúsági Díjat elnyert brigád A bólyi Lenin-brigád tagjainak legalább a nevét felsoroljuk. Sághy József bri­gádvezető segít ebben. Vigh Ferenc brigádvezető-helyettes, aki egyben az üzem KlSZ-tit- kára is és a többiek: Féih Jó­zsef, Marián Sándor, Maros Ferenc, Kucs Gyula, Pécsi Já­nos, Kukucska János, Korsós Miklós, Greif József, Sarlós Béla, Zsigmond Dezső, Gun- derlach Márton, Bori Gábor, Freilits József, Rull Elemér, Kiss János, Szabó János, Hadai József, Óbert Antal, Pleskonics Istvánná, Lovas Mihályné, Tar Kálmán, Máhli Ferenc és TótFf László.- A kitüntetés . . .?- Éppen egy munkamegbe­szélést tartottunk, s amikor visszamentem a munkaasztal­hoz, a satun egy levelet talál, tam. Ebben kaptuk meg a meghívást a Parlamentbe, a brigádból hatan. Senki sem tudott róla, még a kombinát KISZ-bizottságán sem. Tavaly a legkomolyabb mun­kájuk a 45 milliós értékű tö. rökdombi szárító építése volt, az idén a sátorhelyi szárító lesz. .. Rövid határidőkkel, gyorsan kell dolgozniuk. A sá­torhelyi szárító például már szeptemberben fogadja a ga­bonát. Szakmai felkészültségük bizonyítéka: soha nem azt kér. dezik, hogy hogyan, hanem azt, hogy mit kell tenniük. Per­sze, a társadalmi munkában is az élen járnak; patronálják a gyermekotthont többek között. Sok kitüntetés birtokosai: a Béketanács emlékérmétől az NDK-s „Szocialista Munka Hő­se" kitüntetésig . . . K. F. A buszvezetők elégedettek Lukács István és Békefi József gépkocsivezetők az új 284- es, tolócsuklós autóbusszal. Fotó: Proksza László Milyenek az új Ikarusok? r r Aprilis 4-e Érdemrend Dr. Csete Béla Azt mondják, a vizit olyan szent dolog nálo, hogy akik ezt tudják, nem merik ilyenkor zavarni. Általában fél kilenc­kor kezdődik és sokszor három óra hosszáig is eltart. — Úgy gondolom, ez termé­szetes - mondja dr. Csete Bé­la, a Mohácsi Kórház-Rendelő­intézet igazgató főorvosa —, a belgyógyászati munkában a vi­zitnek, a vizit alatti esetmeg­beszéléseknek, vizsgálatoknak döntő szerepük van. Ezért kö­vetelem meg ilyenkor az ab­szolút pontosságot és rendsze­rességet és ezt magamra néz­ve is kötelezőnek tartom. Bár az intézet igazgatása sok egyéb tennivalót is követel, ennek el­lenére számomra a betegellá­tás a legfontosabb, minden más csak ezután jöhet. Dr. Csete Béla 27 évvel ez­előtt, 1960 márciusában ke­rült Mohácsra, azóta ő a kór­ház igazgatója és a belgyó­gyászati osztály vezető főorvo­sa. Ugyanennyi idő óta tagja a Többéves szünet után, ismét rangos elismerés érte Baranya építészetét: ezúttal ketten ré­szesültek a szakma legmaga­sabb kitüntetésében, az Ybl Miklós-díjban: dr. Bachmann Zoltán, a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola főigazgató-he­lyettese és dr. Tóth Zoltán, Ba­ranya megye főépítésze. Dr. Bachmann Zoltán: Fon­tos nekem, hogy az első va­gyok, aki főiskolai oktatásért is kapta a díjot, mert ennek a tevékenységnek az elismerését látom benne. Hiszen sikerült egy olyan műemléki műhelyt csinálni a főiskolán —, amikor ez még nem volt társadalmi igény, (a társadalmi megítélés csak a lakásban szabta meg az építészet feladatát), mert Pécs inspirált erre -, ami a leg­jobb hallgatóinknál odafejlő­dött, hogy komolyan profitál­nak is belőle. Számomra még­is inkább a mauzóleum jelen­ti az elismerést, és nagyon jó­városi párt-végrehajtóbizott­ságnak. A mozgalomban való munka egész egyetemi éveit végigkí­sérte és később is, mint a II. sz. Belklinika gyakornoka, majd tanársegédje, a munka mellett látta el az egyetemi párt­végrehajtóbizottság titkári sze­repét. Többször próbálták el­csábítani a gyógyító munka mellől, de ő maradt a bete­geknél.- Vas megyei faluban szü­lettem — mondja -, Szombat­helyen érettségiztem kitüntetés­sel. Akkor, aki ilyen eredmény­nyel végzett, felvételi nélkül bejuthatott az ország bármelyik egyetemére. Ez 1944-ben volt, és egyedül az orvosegyetemis­ták mentesültek a háború alat­ti katonai behívó alól. Ezért mentem oda. A Pécsi Orvostu­dományi Egyetem befejezése után a II. sz. Belgyógyászati Klinikán dolgoztam, maid 1957- ben kineveztek a siklósi kór­ház belgyóayászati osztályának vezetőjévé. Szörnyű körülmények kor is jött, mert éppen ke­mény csatározásban vagyok a művészettörténészek képviselte koncepcióval a román kőtár ügyében. Közönségcentrikus va­gyok: minél jobban ki kell szolgálni a látogatót agitatív eszközökkel, nem tévesztve szem elől, hogy a művészi ha­tásban mekkora szerepe van a látványnak. Ezt nem szabad kirekeszteni a lehetőségek kö­zül, mert ezért elmegy az em­ber — a mauzóleum téli lá­togatottsága is példa rá —, de egy merev ismeretanyagért már nem olyan biztosan megy el. Sokunknak az az elképzelésünk ezzel a hatalmas pécsi örök­séggel, hogy hozzáférhető sza­badtéri körülmények között tisz­tázódjanak a néző előtt olyan alapvető fogalmak, mint pl. hol volt a római kori, a közép­kori járószint, vagy mik voltak a dóm kialakulásának a fázi­sai . . . Többek közt ennek a populáris vonalnak a megerő­sítését látom az Ybl-díjban, mert a mauzóleumnál éppen ezt a történelmi miliőt tudjuk az emberek elé tárni. Dr. Tóth Zoltán: Személyem­ben nem a szokványos építészi pályafutást, vagy annak az eredményét díjazták, hanem egy megyei főépítész munká­ját és ehhez kapcsolódó tudo­mányos tevékenységét, ami ez­zel talán az alkotás rangjára emelkedik, mert az alkotás az építészetben — szerintem — nemcsak a tervezésből és a ki­vitelezésből áll, hanem még sok egyébből. Rengetegen ve­szünk részt ebben, s befolyá­solhatjuk jól vagy rosszul egy- egy produktum megvalósulá­sát. És persze nemcsak épület van, hanem település is, szű- kebb és tágabb környezet, s az Ybl-díjjal talán egy olyan szemlélet kapott megerősítést, ami az építészetet kihozza a ház-képletből. Mindig töreked­tem arra, hogy a főépítészi munkám sok irányúan megala­pozott legyen, mert erről a helyről sokat lehet jobbítani, de lehet ártani is. Mindketten olyasfajta munkáért kaptuk az elismerést, amiben vannak konkrét dolgok, de olyanok is, amikből az tűnik ki, hogy az építészetben is polgárjogot nyert a tágabb gondolkodás. A főépítész munkája közvetett, azaz másokon keresztül hat, amit segít egy szélesebb körű pécsi-baranyai építészközös­ség, az elismerésben tehát ennek a munkája is benne van. H. J. Hagyomány, Jiogy az Ika­rus Karosszéria és Jármű­gyár a sorozatgyártás meg­kezdése előtt Pécsett futtatja legújabb típusú autóbuszait, s a tapasztalatokat figye­lembe véve, módosítanak a konstrukción. Jelenleg há­rom - két 415-ös és egy 284- es — autóbusz járja a város útjait.- A 400-as család nálunk futó két autóbuszát városi közlekedésre konstruálták, ezek a jövő autóbuszai - mondja Bátonyi Endre, a Pannon Volán Vállalat mű­szaki osztályának vezetője. - Külső megjelenésében, belső kiképzésében, műszaki­technikai megoldásaiban alapvetően eltér az eddigi városi típusoktól. Az autó­buszok erőforrása 177 kW-os Rába-List motor, de új a se. bességváltó, s a KNORR-fék- rendszer is korszerűbb a mostaniaknál, csakúgy, mint a villamos berendezések. Az egyik autóbuszt majd két éve üzemeltetjük, tapasztalataink szerint igen jók a párámé, terei, s nem utolsósorban ke­vés javítást, karbantartást igényel. Az autóbusz befogadóké­pessége a korábbiakhoz ké­pest nem bővült lényegesen, egyidőben 133 utast tud szállítani. Kalsecz Károly he­lyi forgalmi osztályvezető szerint azonban az ülőhelyek ésszerűbb kialakításának és a mélyebbre került padozat­nak köszönhetően nagyon kényelmes az utazás. Ugyan­csak az előnyök közé sorol­ható, hogy a leszállást jelző gombok gyerekek által is elérhető magasságba kerül­tek, az ajtók szélesebbek, s az olsó lépcsők harminc centiméterrel lejjebb kerül­tek, így könnyebb a fel- és leszállás. Az autóbuszt naponta ve­zető Ocsenás Lászlónak is kedvezőek a tapasztalatai, de nem hallgatja el a gon­dokat sem.- Nagyon kényelmes ve­zetni, 10-12 órai munka után sem érzi magát az em­ber fáradtnak, kitűnő az út­tartása, lágy a rugózása. A műszerfal könnyen áttekint­hető, a vezetőülésből -remek a -kilátás, mert a szélvédőt nem választották el bordá­val. Az utascserélődés gyor. sabb a többinél, ez azt je­lenti, hogy a menetidő job­ban tartható. A vezetés szempontjából hátrány, hogy a busz alacsony építésű, ugyanis a megállókba való beállásnál, kanyarodásnál, tolatásnál nagyon -kell fi­gyelni, nehogy odacsapjuk az alját. Nem jó, hogy ezek a kísérleti példányok vezető. fülke nélkül készültek - té. len gyakran -fáztunk -, s az sem, hogy a három ajtó egyszerre nyílik, zárul. Sok kritika ér bennünket, hogy nagyon füstölnek az autóbu­szok: ennél a típusoknál ilyen problémák nincsenek, nyugodtan lehet a gázpedált nyomni, mert jó a motor és az adagoló. Az eddigi hasz­nálat során 5—6 alkalommal „robbant le" a busz, szinte kivétel nélkül az ékszíjfeszítő tárcsa miatt. -Módosítására javaslatot tettünk. A 284-es jelzésű Ikarus úgynevezett tolócsuklós au­tóbusz, mely a jelenlegiek­nek továbbfejlesztett válto­zata. A mostaniakhoz képest eltérés, hogy két méterrel hosszabb a jármű, a motor - 183 kW-os turbófeltöltéses Rába-List konstrukció - hát­ra került, s így a meghajtás a harmadik tengelyen -ke­resztül történik. Ezért a csuk­lórészt, a zsámolyt korszerű­sítették, NSZK gyártmányú elektronikus, hidraulikus rendszerrel szerelték. Az uta­sok szempontjából érdekes­ség, hogy ennél a típusnál is alacsonyabbra került a pa­dozat, így állóhelyzetben is zavartalan a kilátás, s az ülések is kényelmesebb uta­zást tesznek lehetővé.- Bár 18 méter hosszú az autóbusz, ennek ellenére könnyű vezetni, csak arra kell figyelni, hogy kanyaró, dósnál, a megállókból való kiállásnál jobban számol­junk a hátsó rész mozgásá­val - mondja Lukács István autóbuszvezető. — Ugyanak­kor megszűnt a „faroksep­rés", ami annak köszönhető, hogy a hajtott tengely fix, tehát a hátsó kerekek nem kanyarodnak. A busz első részén szinte nem hallani motorzajt, a műszerek szinte mindent visszajeleznek, ez a vezetőfülkében könnyen át­tekinthető. Élmény járni vele, több mint 7000 kilométert mentem ezzel az autóbusz- szal, minden gond nélkül. Meggyőződésem, hogy en­nek a típusnak van jövője. Természetesen az után is érdeklődtünk, hogy az új tí­pusú -autóbuszok társai mi­kor közlekednek majd Pé­csett. Két-három éven belül aligha, hisz sorozatgyártá­sukra a mostani tervidőszak második felében kerül sor. S utána? Az áraktól függ. A jelenlegi kilátások nem ked­vezőek, hisz például a 415-ös 2,5-szer többe kerül, mint a mostaniak. Az biztos, hogy ez a három autóbusz a tesz­telést követően is Pécsett marad. Roszprim Nándor Ybl Miklós-díj Dr. Bachmann Zoltán - Dr. Tóth Zoltán 1987. április 4., szombat HÉTVÉGE Q Kozott Kellett dolgozni, de jo előiskolójo volt Mohócsnok. A mohácsi kórház dr. Csete Bélo vezetése olott nagy vál­tozásokat élt meg. Az első ténykedése volt a véradóállo­más megépítése. A következő lépés a 17 munkahelyes szak­rendelő létesítése. Korszerűsí­tették a kórház fűtését. 1973- ban új ideg-, elmeosztály épült. Ezután került sor az új központi sterilizáló, új röntgen­részleg kialakítására és fel­épült egy korszerű műtőblokk. Felújították a gyermekosztályt, a sebészetet, az I. sz. belgyó­gyászati osztályt, a szülésze­tet. Új intenzív osztály épült. Az előbb felsoroltaknak a pusz­ta tényen kívül még az a kü­lön érdekessége, hogy egy épí­tés, felújítás sem szerepelt egyik ötéves tervben sem beru­házási feladatként. Az igazga­tó szervezőképességének kö­szönhető nagyrészt a megvaló­sulásuk. Persze, mint mondta, ez nem lett volna lehetséges, ha a város vezetői nem támo­gatják ebben úgy, mint aho­gyan tették. Dr. Csete Béla hazánk fel- szabadulásának ünnepe alkal­mából, az Április 4-e Érdem­rend kitüntetést vehette át. S. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents