Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-04 / 93. szám

Támfalak védik a kis házakat a tettyei hegyoldalon Fotó: Proksza László Pincék és támfalak 25 milliós program 1987-re Elkészül Pécs építésföldtani térképe ■ X\*X'X;Élj|#X*X*-*-*.|^fcr-‘-*-'^"-*-^***.*-‘.‘*^*.cv-^*-*-*-c*X*XvÍ*X*!*XvX*X*xX'^Éj|frX*X,X*X’X*X,X*X*X,X*X,X,X,X*XK*X^ÍÉtfhÍŰÍI|K**’**X*^^ IjtSéíAí— ■ mm. mm||mlfif 'All iCÍ MlRRiilVRltwR ipIBallilVSl Április 4-e Érdemrend Dr. Judi István A közelmúltban Budapest XXII. kerületében — Buda­fokon - ülésezett az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium által koordinált tárcaközi pincebizottság, amely ezúttal is újabb tele­pülések „felvételéről" dön­tött. Emlékeztetőül: 1975- ben Pécs és Eger megsegí­tése végett hozták létre a bizottságot. A két város az­óta részesül évről évre jelen­tékeny állami támogatásban, amiből sok mindent el lehe­tett végezni. A támogatott városok és más települések köre azóta jócskán kibővült, s a pincékhez - pécsi kez­deményezésre - már koráb. ban egy másik dolog is já­rult: a támfalak. Pécsett, a Mecsek-oldal- ba települt városban mindig is jelentős' „városmegtartó .szerepük" volt a támfalak­nak, amelyek azonban eléq. gé megbízhatatlanokká vál­tak az idők folyamán, hiszen főleg a régebbieket nem mindig a kellő körültekintés­sel építették. Emiatt veszély­helyzetek alakultak ki, vá­ratlan megerősítésekre kel­lett sort keríteni, nem cse­kély költségnél. Pécsett már korábban elkezdték eay ún. támfalkataszter felállítását, most Dedia a mecsekalji vá­ros Egerrel közösen kezde­ményezte, hoqy az ÉVM-mel együtt írjanak ki tervpályá­zatot a támfalakkal — és a fogalom körében most már a városfalakkal, szabadon álló szikla- vagy löszfalakkal stb. - kapcsolatos vizsgála­tokra, a meaerősítésre vo­natkozó ajánlásokra. A té­mában a kezdeményező vá­rosokon kívül érdekelt Szent­endre, Szekszárd, Sopron és Budafok is. Ez azonban úgyszólván „mellékvonal" volt a pince- bizottság említett ülésén, a fő téma - amint több mint tíz esztendeje mindig ­most is az állami támoga­tásból végzett előző évi munkák, tapasztalatok átte­kintése, a következő évi tér. vek, pénzügyi előirányzatok megállapítása volt. Pécsett 1986-ban az utób­bi években már csökkenő irányzatú állami támogatás jegyében - 20 millió forintot fordítottak a pincékre, ill. a velük kapcsolatos munkák elvégzésére. Az összeg fele közvetlenül a pincéknél ke­rült felhasználásra: öt he­lyen végeztek megerősítést (többek között folytatták az évtizedes munkát a Rákóczi út—Felsőmalom utca sarok alatti ún. egyetemi pincé­ben), 19 helyen pedig meg­szüntették a pincét. 1986 két tanulsággal szolgált. Az egyik, hogy ismét megsza­porodott az eddig ismeret­len pincék, üregek száma, ami változatlanul a már ré­gebben is hiányosnak tudott és mondott kutatási módsze. rek rovására írható. Kezdet­től az volt a gondok gondja, hogy a tudomány nem volt képes igazán megbízható kutatási módszert kínálni, pedig többek között ennek az érdekében annak idején tudományos tanácskozást is rendeztek Pécsett. Nem vé­letlen tehát, hogy a város idei pinceprogramjában szo­kás szerint tartalékolnak pénzt az ismeretlen, váratla­nul előkerülő pincékkel kap. csolatos munkákra. A másik: a Bányászati Aknamélyitő Vállalat, amely felkészültsé­génél fogva kizárólagosan vállalkozhat a pincemunkák­ra, 1986-ban áttért a maxi­mált árformáról a szabad­árasra, ami — az állami tá­mogatás összegének a vál­tozatlansága mellett - ter­mészetesen azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló pénzből nem lehet annyi munkát el­végezni, mint amennyit ter­veztek. A tanulság végered­ményben az, hogy a mono­polhelyzet - mint mindenütt- itt is kiszolgáltatottá te­heti a megrendelőt. Az állami támogatás az egyik forrása az északi érin­tő úton épülő alagútnak (a belvárost elkerülő tehermen. tesítő útrendszer részeként kerülhetett a „pinceszférá­ba”), amelynek a szerkezete tavaly december 12-re elké­szült 6,2 millió forintért. Az idei keret valamivel több, mint a tavalyi volt: 25 millió forint. Ebből 11 mil­lió forint a pincéké — 4 he­lyen terveznek megerősítést (a listán idén is szerepel az egyetemi pince), 7 helyen megszüntetést, de csaknem 3 millió a már említett tarta­lék - 3,6 millió pedig a tám­falaké, a városfalé. Mindket­tő alatt szinte kizárólag az északi érintő út értendő, s ugyanitt használnak fel 5,4 millió forintot csapadék- és szennyvízcsatorna építésére. És egy „új" helyszín: 2,6 millióért épül csapadékcsa. torna a Jókai téren, s meg­történik a burkolatépítés el­ső üteme. A tétel nem jelentős, de említést érdemel: folytatják — és feltehetően idén be is fejezik Pécs építésföldtani ' térképezését a Központi Földtani Hivatal támogatá­sával. Ezúttal Vasas, Somogy és Hird térségére kerül sor. Az épitésföldtani térkép hi­vatott választ adni mind­azokra a kérdésekre, ame­lyek a felszín alatti geológiai viszonyok következtében fel­merülhetnek. A térkép eddig elkészült részei hasznos szol­gálatot tettek a városban folyó különböző építkezések­nél. Hársfai István Az elmúlt három évtized na­gyon szép időszaka volt a pé­csi felsőoktatásnak; új intéz­mény is létesült, mint például a műszaki főiskola, kiegészült a csonka egyetem, s mára ki­alakult egy komplett universi­tas. Mindebben részt venni szép dolog volt, mondta dr. Judi István, a Janus Pannonius Tudományegyetem filozófia tanszékének vezetője, aki eb­ben az évben jubilál is: éppen kerek harminc esztendeje ok­tat filozófiát és etikát, s mind a három évtized alatt kitartott első munkahelye, a pécsi egye­tem mellett. — Eredetileg nem pécsi va­gyok, egy Somogy megyei kis faluból, a Marcali melletti Ga- dányból származom, Pécsre az egyetem ^elvégzése után kerül­tem, Budapesten végeztem fi­lozófia-logika szakon 1957- ben, s mindjárt ide kerültem a jogi kar filozófia tanszékére, s azóta másod- és harmadéves hallgatóknak tanítok filozófiát és etikát. Amióta pedig az egyetem kiegészült a közgaz­daságtudományi karral, főként Egy papírlapot látok az asz­talán, rajta vastag, fekete be­tűkkel: ,,Minden beosztott csak olyan teljesítményt nyújt, ami­lyent saját Ionoké lehetővé tesz számára."- Itt - mondja Solti Dezső, a Pécsi Vízmű igazgatója - ki­tűnő kollektíva dolgozik. A képzett főkre szüksége is van a vállalatnak: a korszerű tech­nológiát, technikát megismerni és működtetni - preciz munká­ra kötelez. Természetesen megkérdez­tem: mit érthetünk a vállalat munkájának ismeretében, illet, ve arra tekintettel precíz mun­ka alatt, hogy gyakorta hallani panaszt Pécsett a vízszolgálta­tásra.- Nem érzek ellentmondást. A városban a vízszolgáltatás évek óta - kisebb zavaroktól eltekintve — problémamentes, annak ellenére, hogy nincse­nek tartalékaink, s még a nyá­ri csúcsfogyasztás idején is meg tudunk birkózni az igé­nyekkel. Nem elég megsütni a kenye­ret, annak a boltokba is kell jutnia, hogy aztán a családok asztalára kerülhessen. Zákányi Sándor kitüntetésében így egy kicsit részesülnek társai is, a ‘ sütőipari vállalat gépkocsive­zetői-. Még a januári zord na­pokban is eljutottak az élelmi­szerboltokhoz, akkor, amikor egyébként megbénulni látszott a város. Ehhez persze az is kel­lett, hogy a Pécsi Sütőipari Vál­lalat garázsában jól felkészít­sék a teherautókat, láncokat te­gyenek a kerekekre, merthogy voltak napok, amikor még a főbb útvonalak is nehezen vol­tak járhatók, a mellékutakról nem is szólva. Zákányi Sándor huszonhét boltja közül pedig nem mindegyik fekszik jól meg­közelíthető helyen. — Nemcsak a pénz. számít, Mert ugyan kaptunk ezer forint jutalmat, mert nagyobb zökkenők nélkül ki tudtuk szállítani a ren­delt mennyiséget, de legalább annyira jól esett a dicséret is, a közgazdász-hallgatókat ok­tatom. Dr. Judi István nemcsak az egyetemen, hanem, ugyancsak 1957 óta az MSZMP Baranya Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán is tanít; 1962- ben mint 'aspiráns, elnyerte a pártközpont ösztöndíját, s há­rom évig tanulhatott az SZKP Társadalomtudományi Akadé­miáján. Itt szerezte meg „Mun­ka és erkölcs" témájú munká­jával a kandidátusi fokozatot. Közel ötvén publikációja jelent meg, közülük néhány idegen nyelven is. Az egyetemi párt- bizottság és a végrehajtó bi­zottság tagja. Kapott már KISZ-kitüntetést, Munka Ér­demérmet, a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, s az Oktatás­ügy Kiváló Dolgozója kitünte­tést. Most pedig az Április 4-e Érdemrendet vehette át. Az orosz nyelven kívül németül be­szél, ez szinte magától értető­dik, hiszen ez a nyelv még ma is alapvető a filozófiában. — A nagy gondolkodók kö­zül, kiknek a munkáit olvassa legszívesebben?- Az indíttatást, a filozófiai Harminckét éves kora óta- tizennégy éve — igazgatója a Pécsi Vízműnek, ahol az alapfeladatokat nem csak a vízszolgáltatás, de a termelés, a szennyvízelvezetés és -tisztí­tás, a fürdőszolgáltatások is jelentik. Solti Dezső legkedve­sebb munkaterülete a csator­narekonstrukció.- Viszonylag kitaposatlan út, izgalmas műszaki' feladat — mondja. — A cél ugyanis az, hogy lehetőség szerint műkö­dés alatt vagy nagyon kis szü­nettel, különböző technikai esz­közök segítségével úgy tegyük üzemképessé a csatornát, hogy az további 4—5 évtizedig jól funkcionáljon. Persze - teszi hozzá —, akinek van pénze és helye, az új csatornát épít - és építenénk mi is —, de aki­nek van pénze, annak nincsen helye, vagy fordítva . . . Kép. zelje csbk el Pécsett, ha a szűk belvárosi utcákban - ahol szűk a közműsáv is — elkezde­nénk az öt méter mély közmű­árkokat kiásni . . . — A megoldás? melyben vállalatunkat, s ezen belül bennünket részesítettek. Az idén negyvenkilenc éves Zákányi Sándor viszonylag ké­sőn, 1975-ben jelentkezett a pártba: — Hogy miért? Nagydobszán születtem, szüleim uradalmi cse­lédek voltak. Négy testvérem van. Emlékszem gyermekkorom­ra, tudom, hogy honnan indul­tam, s azt is tudom, hogy meny­nyi mindent köszönhetek ennek c társadalomnak. Édesapám 14 éves koromban meghalt, * mert fiatalok voltunk, gazdálkodni sem tudtunk rendesen azon a 12 hold földön, amit negyven­ötben kaptunk. Különben sem volt könnyű az ötvenes években. Elmentem dolgozni az állami gazdaságba, majd 57-ben el­jöttem Pécsre, a bőrgyárban voltam segédmunkás. Amikor egy év múlva bevonultam, már tudtam vezetni, a seregben is kocsira kerültem. A sütőiparhoz 1960-ban jelentkeztem, s négy év ismeretekben való tájékozódás kiindulópontjait Marxtól kap­tuk. Szerencsénk is volt, mert a mi akkori oktatóink kitűnően ismerték munkáit. Szívesen ol­vasom Arisztotelészt, az ő gon­dolatainak frissessége máig megőrződött. A latinok közül Senecát emelném ki, elsősor­ban leveleit,- amelyekben szin­tén még ma is korszerű etikai problémák merülnek föl. Az etikai gondolatok, a filozófiai antropológia szempontjából Feuerbachot említeném. He­gel? Hát igen. Hegelhez évek kellenek.- A filozófiának ma is vál­tozatlan. szerepe van. A leglé­nyegesebbet mondja el az em. bernek önmagáról, a társada­tomról, a természeti környeze­téről, bár ez utóbbi ma már- Időben, jó műszerekkel, helyes diagnózist felállítani a hibáról, a lehető legjobb és legcélszerűbb eszközökkel a gyógymódot megtalálni. Szak­nyelven a megoldás: a nem mászható szelvényű csatornák kitakarás nélküli rekonstrukció­ja - ennek az eljárásnak a Pécsi Vízmű rendszergazdája. És további fejlődés előtt ál­lunk: ma már lehetőség van arra is, hogy egy vékonyabb, javításra szoruló csőbe egy vastagabbat húzzunk bele . . .- Milyen állapotban vannak a pécsi csatornák?- Az átlagnál jobban, kö­szönhetően a pincegondoknak, mert ezek-hívták fel a figyelmet arra, hogy a csatornahálózat kivételével .amikor gépkocsi- előadó voltam, azóta is kenye­ret szállítok nap, mint nap. Zákányi Sándor 1967-ben megkapta a 250 000 baleset­mentesen vezetett kilométer után járó plakettet, s hasonlót kap idén is: csak azon a jelvé­nyen már 500 000 lesz a meg­tett kilométerek száma.- Naponta átlagban kilenc fordulóm van: ez kilométerben nem sok, még száz-sincs. Hét­köznaponként 80-90, szomba­tonként 120 mázsa kenyeret vi­szünk ki a kísérőmmel — ebből a mennyiségből 35 mázsa jut a Konzumnak, Miattunk sehol sem lehet kenyérhiány; amit a egy kissé másképp fest, hiszen a természettudományok na­gyon sok mindent átvettek. Ugyanakkor napjainkban ismét fölerősödött az az igény, hogy az emberek választ kapjanak globális problémáikra. S hogy mi egy filozófus vé­leménye az oktatásról? Az, hogy az oktatás, mint a ter­melőerők képzése és „terme­lése", a legfőbb érték, még akkor is, ha a társadalom nem a megfelelő értékszférában he­lyezi is el. Ez az új társadal­makra általában jellemző; de éppen ilyen viszonyok között, amikor az intenzív gazdasági fejlődés igényei szerint kell ki­alakítani az oktatást, nem sza­bad elhagyni a pályát. „életbentartása" érdekében lépnünk kell, ezt megtettük és nem végeztünk . felesleges munkát.- Ha kapna, a cége 100 millió forintot . . .- Kevés! Mondjuk az'ötszö­rösét. Ezt pedig a fizikai műn- kát könnyítő gépesítés mellett a drávai vízbázis fejlesztésére fordítanám. És például — hogy egy közelebbi álmot mondjak - nem lízingbe vennénk a már említett csőroppantó berende­zést, hanem a sajátunkkal dol­goznánk.- Miért mindig a csatorná­kat említi?- Mert a munkám a hob­bim. kereskedelem megrendel, azt mi visszük. Most már sorba áll­nak a kétkilós kenyerünkért, már reggel kérdik, hoztunk-e, pedig azt csak 11-től tudjuk vinni - mondja, s derekán mu­tatja, mennyire ízlik neki a vál­lalat kenyere. Szabadnapokon a cserkúti telken található, jó oportó te­rem a kenyér mellé; gyerekei ugyan már kirepültek, lánya férjnél, fia nemrég nősült; de elkél nekik még a szülői segít­ség, bár jó útravalót kaptak a pedagógus anyától, s a munkát szerető gépkocsivezető apától. B. L. Munka Érdemrend ezüst fokozat Solti Dezső r Munka Érdemrend bronz fokozat Zákányi Sándor D. Cs. M. A. HÉTVÉGE 1987, április 4., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents