Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)
1987-04-04 / 93. szám
HÉTVÉGE ÉÜÉ 14. hét Alapkövek Jó pór éve mór, hogy beszélgetőpartnerem — ma már egy szövetkezet elnöke, akkor nagyon jó kezű. a munka minőségére ügyelő elektroműszerész —, azt fejtegette: sehogy sem fér a fejébe a szakma iránti tiszteletlenségnek abban megnyilvánuló formája, hogy a mesterséget kitanuló — lett légyen az asztalos, vízvezeték-, vagy éppen autószerelő — szakemberek hanyag munkát is kiengednek a kezük alól. Nincs bennük az a magától értetődő igény, hogy amit én csinálok, az legyen jó, abban rajtam múló- an nem lehet hiba. Azt persze sehol senki sem számolta ki: a rosszul elvégzett munka utáni szükséges javítások — időben, anyagköltségben — mennyibe kerülnek. E témáról szólva igyekszem ugyan a szőrszálhasoga- tást kikerülni, de az alapgondolatot: hogy tudniillik országos szinten mindez súlyos tízmilliókat bizonyára jelent, nem tudom kiiktatni. Már csak azért sem, mert olyan helyzetben vagyunk, hogy a hangsúlyok mindinkább a minőségi munkára helyeződtek. Nemcsak gazdaságirányítási elvárás ez, hanem —, hogy a bevezetőben említett példánál maradjunk —, következménye annak is, hogy a magánvállalkozások konkurrenciát szültek. Bár azt tapasztalom: az a régi képlet, hogy eqy áru kisipari termék —, és ez akkor a jó minőség jelzője volt —, ma már általában nem igaz. Igencsak hanyag munkával összetákolt divatholmikat lehet számos butikban sok pénzért megvásárolni ... Mindenesetre többoldalú a nyomás a jól végzett munka iránt. Azt pedig kihangsúlyozni, hogy erre mindenkinek a maga feladatkörében van lehetősége, felesleges. Mégis, hányszor látjuk-halljuk, hogy valakik hanyagul látják el feladataikat. Hol az államigazgatás buktatóival szembesülünk, hol a szolgáltatók lassúságával, hol a fogyasztási cikkeket gyártók felületességével, máskor az infrastruktúra hiányosságaival. Vagyis a folyamatosan és megbízhatóan végzett munka „feloldódik'1 a rossz tapasztalatban. Pedig van ilyen is, törekvéseink eredményeként egyre több helyen: a minőségre hangsúlyozottan ügyelő, jó munka. így amikor a különböző kitüntetésekkel elismertek névsorát böngészem, az jut eszembe: a megérdemelt elismerések mögött meghúzódik egy tulajdonképpen nemcsak munkaerkölcsi ismérv is: a hosszú távon végzett, megbízható munka. Amire egy társadalom jövőjét építeni lehet. Somberekén a visszavásárolt szülői ház tornácán Réderék a múltat elevenítik Somberek Somberekén szauna épül. Barátkozom e mondattal. Barátkozom a mondat tartalmával .. . Ne haragudjanak meg rám, de úgy gondolom: nem egészen mindennapos dolog, bogy egy községben szaunát építsenek. Mégha kétezren lakják is. * Az éles tavaszi napsugár vé. gigveri a tornácot. A tartó, oszlopok faragott rajzolata a ház fehér falát mintázza és deréktájon megtörik. Vertfalu, öreg épület: gyönyörű szép. Százéves. Két éve vásárolta Réder Antal, hogy feleségének örömet szerezzen. Réderné a gázlángot takarékra csavarja; mozdulata szer. tartás:- Én itt születtem, ebben a szobában. Itt nőttem fel, ez számomra az otthon, ez számomra Somberek. A dédapa, Klie János építette. Aki járt már németlakta baranyai faluban, könnyen maga elé képzelheti a hosszú tornácú házat; stílusában beillik a képbe. Együttélő-együtt. dolgozó generációk számára épült, közös konyhával, ahol esténként a nagyapa mesélt... ahol együtt volt a család. Réder Antal húsz évig vezette a takarékszövetkezetet; ő is alapította. Ő is sombereki születésű; ma már nyugdíjas. Amióta megbontották a ház vert falát és bevezették a gázt, a „kényelem" is megérkezett. — Valaha nem gondoltam, hogy ekkora fordulatot vehet itt az élet. Hosszú történetbe fog, hiszen Somberek jelenét csak így értheti meg az idegen, így értékelheti a mai gazdagságot: az emeletes villákat az új soron, a szaporodó garázsokat, no meg a közel 150 millió forintos betétállományt a takarékszövetkezetben. Mit kell tudni Somberekről? Valaha németajkú község volt; négy zsidó, négy szerb és 8 magyar csalód élt még itt. Szorgalmasak, együtt, gondolkodók és szegények. Mondják: a szomszéd Palota- bozsok volt a „gazdag”, Somberek a „szegény”. Aztán a háború, mint mindenkinek, az ő életükbe is beavatkozott, jött a kitelepítés, a betelepítés. Házak, családi tűzhelyek cseréltek gazdát. Aztán az újabb fordulat, s megint forgott a nép. Hoffmann János a termelő- szövetkezet főág rónám usa volt.- Az új időszámítás 1960-tól kezdődött. Akkorra már mindnyájan egy nyelvet beszéltünk. Németnek, székelynek, felvidékinek egy célja volt: dolgozni becsülettel, s teljesíteni azt, amit vállaltunk. Ma a sombereki termelőszövetkezet az egyik legerősebb baranyai gazdaság. Lengi György, aki maga is a gazdaság dolgozója, fogalmazta meg: — Ez a tsz a mienk. Apáink alapították, indították, s azt szeretném, ha gyermekeim is valahogy ide kötődnének. «V Schipp Márton a napokban múlt hetvenéves. Nehezen találunk rá; felesége azt mondja, a szomszédba ment, a szomszéd tovább küld: talán a lányánál megtalálom. Félúton szembetalálkozunk. — Megnéztem az állatokat — mondja, s röstelkedik. — Kezet kéne mosni, de majd otthon. Felesben gazdálkodnak: lá- nya-veje a sertésekkel foglalkozik, ő bikákat hizlal. Napközben persze minden az ő gondja. Gondja? - Élete. Ebben nőtt fel. Ahogy megnyitja a kiskaput, mindjárt a pajtába megyünk: öt fiatal bika, simogatnivaló jószágok. Édesapja szegény ember volt, lassanként vásároltak össze 13 hold földet 1928 és 1932 között, amikor a faluból kitelepültek a szerbek. — Mindig csak a munka — jegyzi meg keserűen. - Egyetlen bál nélkül múlt el a fiatalságom .. . Aztán végigéltem mindazt, amit a háború, majd az ötvenes évek hoztak. Feri fia, a nagyobbik ötéves volt, Marci pedig 3, amikor hazatért a fogságból. Marcit akkor látta először. Olyan voft éppen, amilyennek a felesége a levél', ben megírta. Mondják, két igen híres embere van Sombereknek. Az egyik Krisztmann Marci - Kalász Márton, költő. A másik Schipp Ferenc matematikus, akit 36 éves korában neveztek ki tanszékvezető egyetemi tanárnak. Marci bácsi egy cikket mutat: William R. Wade, az University of Tennessee egyetem professzora nyilatkozatát, aki ismerve a fia munkásságát, éppen Feri miatt utazott Ma. gyarországra, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemre.- A többi gyerek?- Ha ő Pesten maradt, akkor Marci maradjon itthon, gazdálkodjon. Bevittem a tsz- be, magam mellé fogatosnak, majd traktoros lett, most a növénytermesztési ágazat vezető, je. Mária lányom meg könyvelő a gazdaságban. Frissen sütött kolbászt eszünk, kétfélét. Az egyik a karácsony előtti vágásból, jobban összeérett, a másik februári, még érnie kell.- Tudja, mire vágytam a fogságban, miért imádkoztam? Hogy csak egyszer felmehessek a bozsoki dombra és végignézzek a falumon . .. Szülőföld. Egy volt sombereki ember szájából, aki ma Wiesbaden környékén él. egyszer csak kicsúszott a mondat: „Ha volna rá mód, visszajönnék. Visszajönnék akkor is, ha csak a présházban húzhatnám meg magam . . ." Somberek az új időszámítás szerint él, Somberekén szauna épül. Persze, el csak egy, az új „szolgáltatóház” létesítményei közül. A közel 200 évvel ezelőtt épült bárói épületet - műemléki jellegű - alakítják át, megtartva mindent, ami a múltba mutat. Mégis: a jelen- nek-jövőnek épül. Lesz benne szálloda, étterem, 300-400 főt befogadó közösségi terem bálok, lakodalmak rendezésére. Férfi és női fodrászat, kozme- tkai szalon és természetesen szauna. Somberek lakói építik a sajátjukból, s ez így van akkor is, ha hivatalosan Dombai Gyula tanácselnök így informál: a termelőszövetkezet a beruházó és a kUltelező. S a mondatért talán nem sértődik meg Gaszler József tsz-elnök sem. Hiszen egy a gazdaság és a falu. Itt minden az emberek szorgalma. A „szegény” Somberek önerőből állt talpra vogy 30 esztendeje, s megmutatta a környezetének, hogy hogyan kell élni. A takarékszövetkezet jelentése szerint minden somberekbe úgy 40 000 forint körüli betét jut - de azt elfelejtettem megkérdezni, hogy vajon a postán mekkora c betétállomány? Talán mert nem ez a legfontosabb?! Lengi Györgyék 100 sertést és 2000 csirkét nevelnek a háztájiban. Az új házsoron szcporod- nak a szebbnél-szebb épületek: 1980-ban 10 ház épült, 81-ben 17, 82-ben 12. 83-ban 14. 84-ben 16, 85-ben 17, tavaly meg 19. Bekötötték a faluba a vezetékes gázt; 12 613 méter hosszan fektették le a csöveket. Most a legfontosabb program az utak rendbetétele, felújítása. Kezdődik az iskolabővítés: újabb 8 tanterem és tornaterem épül. Mohács felől jövet az autó gyorsan átszalad a községen, s a tsz-major mellett föl a bozsoki dombra. Ha ráér az utas, megáll, s visszanéz. Tényleg gyönyörű ez a falu, különösen így, az első tavaszi napok egyikében. Ebben a községben vásárolta vissza Réder Antal a szülői házat. Michelisz Ferenc és Szauer Ádámné ugyanabban az iskolában tanítanak, ahol tanultak. Kalász Márton legszebb verseit - talán éppen Somberekről írta . . . Szülőföld. Mely megfog, és visszahív. Kozma Ferenc
