Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-18 / 107. szám

Harmincéves a Baranya Hegyei Gyermekkardiológiai Gondozó Gyermekszívek Munka után-A sírva-kapólózva tiltakozó kis páciens csak az autóban nyugodott meg, ahova a szülei végül is kivitték. A főorvos­nő, dr. Szendrei Etelka nem csinált ebből problémát, utá­na ment és az autóban vizsgál­ta meg a beteget. Az ötéves Zsoltival már könyebb volt a dolguk. Azt játszották, hogy ő most űrhajós, és az igazi űr­hajósoknak is a . startnál le- szíjazzák a kezüket, lábukat, így hagyta, hogy az EKG elekt­romos érzékelőjét rácsatolják. A Baranya Megyei Gyermek­kardiológiai Gondozó Intézet­ben az EKG-vizsgálat elenged­hetetlen.- Az itt dolgozóknak a szakmai tudáson kívül abban is rutint kellett szerezniük, hogyan szereljék le a síró, szorongó gyerekeket. Játszanak velük, báboznak, mesét mondanak. A Baranya Megyei Gyermek­kardiológiai Gondozó Intézet az idén jubilál. Budapest utón el­sőként itt alakult meg 30 év­vel ezelőtt a szívbetegségben szenvedő gyermekek gyógyítá­sára és gondozására. A háború előtt és utána még hosszú évekig Magyaror­szágon ez az ún. rheumás be­tegség (közismertebb nevén: rheumás láz) népbetegségnek számított. Ez nem azonos a felnőttkori rheumával. Másod­lagos betegségként alakul ki, általában a tüszős mandula­gyulladás szövődménye. Ha a mandulagyulladást nem kezel­ték ki olaposan, már két-hó- rom hét múlva jelentkeztek a tünetek. A kór vagy az ízülete­ket támadta vagy a szívet. Az antibiotikumok megjele­nésével, a gyógyítási eljárások fejlődésével egyre inkább visz- sravonult a rheumás láz miatti szívkárosodás és a gyermek­szívgondozóban ma már fő­ként a veleszületett szívfejlődé­si rendellenességekben szen­vedő gyermekek a páciensek. A Baranya Megyei Gondozó a Gyermekkórház területén kü_ lön pavilonban működik. A szép, világos és a barátságo­san berendezett váró és külön­böző vizsgálószobák egyálta­lán nem látszanak orvosi in­tézménynek a sok játék, színes képek miatt.- Még a berendezésekkel is kerülni akarjuk, hogy a gyerek orvosi rendelőben érezze ma­gát - mondja dr. Szendrei Etelka. Ketten vagyunk orvosok és négy gyakorlott szakasszisz­tenssel, Gerzson Istvánnéval, Szabó Lajosnéval, dr. Szeredai Zoltánnéval és Fekete József- néval dolgozunk együtt. Ők végzik az előzetes adatfelvé­teleket, az EKG-vizsgálatokat. Ez nem kis dolog. Mindenki tudja, hogy teljesen lazán, el­engedett izmok mellett lehet értékelhető eredményt kapni. Sok méter szalag fut le és le­het, hogy ebből csak 20-30 centiméteres az értékelhető szakasz. — A gyermekszívvizsgálat rendkívül igényes munka - vallja dr. Környei Mária. - Egy gyermekkel legalább egy órát foglalkozunk, naponta maxi. műm 20 gyermeket tudunk megvizsgálni. A mostani betegek főként a szívfejlődési rendellenességek, kel születettek. Ez nem azt je­lenti, hogy az utóbbi években szaporodott a számuk — Bara­nya megyében évente körűibe, lül 40 gyermek születik ilyen rendellenességgel —, hanem azt, hogy a diagnosztikai mód­szerek fejlődésével korán fel­ismerik a rendellenességek legtöbbjét és a szívműtéti technológia előrehaladásával ezek nagy része operációval korrigálható. Olyan elváltozá­sokon is tudnak ma már segí­teni, amelyeken még alig egy­két évvel ezelőtt is elképzelhe. tetlen lett volna. Olyan gyere­kek maradnak életben és él­hetnek teljes értékű életet, akikre régen a biztos halál várt. Pácienseik egy része azokból adódik, akiket még csecsemőkorban megoperáltak és ők végzik náluk a rendsze­res kontrollvizsgálatot.- Nem minden szívrendelle­nesség ismerhető fel azonnal. Van, hogy csak egy-két hónap, vagy egy-két év után jelent­keznek az erre utaló tünetek — mondja a főorvosnő. - Őket hozzánk utalják be a körzeti orvosok (ide csak a megye te­rületéről kerülnek gyerekek, a pécsieket a klinika látja el). A beutalt gyermekeknél nemcsak szív-, hanem komplex vizsgá­latot is végzünk. Ezért jó, hogy a gyermekkórházzal működünk együtt, ők biztosítják számunk, ra a röntgent és laboratóriumi hátteret és ha be kell fektetni, az ágyat is. A vizsgálatok alapján döntünk, műtétre java­soljuk-e vagy elegendő a kü­lönböző gyógykezelés, rendsze­res ellenőrzés. Az állandó kontroll alatt álló betegeink közé tartoznak azok is, akiknek szívritmuszavarai vannak. Mi foglalkozunk a mellkas defor­mitásokkal születettekkel és a magas vérnyomásos gyerme­kekkel. Az az igazi megelőzés, ha ezeket a betegeket már itt, gyermekkorban kiszűrjük és gyógyítjuk. Csecsemőkortól 18 éves ko­rig foglalkozunk a gyermekek­kel és ennyi idő alatt olyan szoros barátság alakul ki né­melyikükkel, hogy később is visszajárnak. Fényképalbum őrzi a képeketi amit a betegek / küldtek. Két-három vagy ennél több gyertyás torták mejletti csodálkozó szemek, nevető ar­cok, komoly kamaszkorúak és a legvégén szép ifjú meny­asszony . .. Sarok Zsuzsa Valamikor régen, nagyanyám szépen kibélelte a füleskosarat, pontosan 27 tojást rakott bele, s a kotlós 20-at, 22-őt biztosan kiköltött -, mondom Sághy Jó­zsefnek kávézás közben. Épp az előbb néztük meg kétszintes csirkefarmját, ahol a bólyi fia­talember évente úgy tízezer csirkét felnevel. — öt éve csinálom — egy kis szünettel. Biztosan emlékszik, pár esztendeje nem volt a csir­kének óra; most ismét feljövő­ben van. — Mennyit lehet vele meg­keresni? — Évente úgy százezer forint­tal számolok; ennyinek meg kell lennie tisztán. Sághy József 32 éves, a kom­binát dolgozója, öt szakmája van, a fő; mezőgazdasági gép­szerelő. Felesége gyesen, na­gyobbik fiuk, Zoltán hat- esztendős, a kisebbik, Balázs egyéves. Nyolcvan májusában háza­sodtak. Hét év alatt szinte mindent megteremtettek, ami egy csa­lád számára szükséges: két­szintes, gyönyörű házuk nap­palijában népesebb összejöve­telt lehet rendezni. A fiúknak külön hálószobájuk és külön játszószobájuk van. A központi fűtés — vegyes tüzelésű. A va­donatúj Dácia jól megy, egye­lőre nem panaszkodik ró. — Miből mindez? — Szeretek dolgozni, s már legénykoromban sem vertem el a pénzt. Sokat hozott a lako­dalom; vagy négyszáz vendé­günk volt, s bizony inkább pénzt kaptunk az induláshoz. Apósomék székelyszabariak, ők is sokat támogattak. Ezt a bólyi újtelepi részt, ben­ne a Jedlik Ányos utcát „adós­negyednek" nevezik. Sághyék is kaptak OTP-kölcsönt, köl­csönt a kombináttól, az építke­zésnél ott segítettek a barátok, rokonok, ismerősök. A minap az OTP-tartozást egyösszegben visszafizették. — így könnyű - mondom, ter­mészetesen a csirkefarmra gon­dolva. Jóska elneveti magát: — Érdemes megpróbálni. Elég tisztességes kockázatvállalást jelent. Évente 31 tonna tápot etetek föl. — Lassan minden megvan. Meddig érdemes a munka mel­lett ezt a pluszt‘vállalni? — Nem tudom. Szeretek utaz­ni, világot látni... * Szabó János 30 esztendős, fe­lesége a bólyi tejüzemben dol­gozik. Még katona volt, amikor összeházasodtak; a bátyjának épült házba kerültek, aztán épí­teni kellett. A saját ház kész - már amennyire elkészülhet egy családi ház - s szinte nyakig ülnek az adósságban. János a sertésekre tett. — Ez sem könnyű — mondja -, de már értek hozzá. Egy- egy rotációban 30—40 darabot hizlaltam, s még jóidéig csiná­lom . . . Az otthoni támogatást ők is megkapták: a ház kétszintes, a garázsban még nem áll autó. Legfontosabb része a műhely. Ott is dolgozni lehet. Sághy József — Most mi a gond? — Nálunk nincs hely a ser­tésnek; apáméknál és bátyá- méknál felesben neveljük a jó­szágokat. Amolyan családi vállalkozásban. A munka után így nem azonnal haza me­gyek .. . Szabó János mezőgazdasági gépész, Sághy brigádjában dol­gozik, a kombinát gépüzemé­ben. Jó munkásnak tartják. A fia hatéves, a lánya három. Mindent részletre vettek, s mind mondja, csak elkopik egy­szer az adósság. — Az biztos, hogy nem száraz 'kenyéren élünk. Megadok min­dent a családomnak; ezt vállal­tam, ez a kötelességem. Napi 8 órával ez nem megy. így ala­kult: munka után dolgozni me­gyek . . . * Vigh Ferenc a harmadik a brigádból; 33 éves, nős. Kétszin­tes háza mögött, pardon, tető- térbeépítéses —, félig a föld­be süllyesztett melegház, fűthe­tő, önetetős-önitatós rendszerű csirkeház, és már a fóliasátor kerete is fölrakva. A ház mögött szinte zseb- kendőnyi terület, minden négy­zetcentimétere kihasználva. — Ez az életforma itt raga­dós — mondja Feri. - De rá is van kényszerítve az ember. Nem hiszem, hogy ma akadna vala­ki, aki ne a „pénzcsináláson” gondolkozna, ne szeretne töb­bet, ne szeretne jobban élni. Felesége a gyermekotthon­ban dolgozik, de fő szakmája, érdeklődési területe a kertészet, így a hobbi - hasznos is le­het. A nagyobbik fiúk 11 esz­tendős, a kisebbik kilenc. Négy évig az anyóséknál lak­tak. Szinte semmiről indultak: kaptak kölcsönt a kombináttól, az OTP-től. Törlesztik, s mellette Szabó János élnek a fizetésből, és a háztáji­ból. — A csirkék?- Nullától 52-53 napos ko­rukig van nálunk, aztán lead­juk a kombinátnak, öt-hat óránként rá kell nézni a farm­ra; kisegít a feleségem is. Az első három évben nem nagyon éreztem a gyűlő forintokat, most már elmondhatom: hó vé­gén is van pénzem , . .- Szabadidő? — Ritkán hagy a csirke. Talán két rotáció között, amikor fer­tőtlenítem az ólakat, marad né­hány nap. Azok a legszebb na­pok . . . Felesége nyírségi lány; Feri ott volt katona, ott ismerked­tek meg. Most szeretne autót cserélni; a Trabanttal odautazni a rokonokhoz meglehetősen fá­radtságos. Kozma Ferenc Szundi György felvételei Vigh Ferenc Beépítésre vár a szivattyú a Pannonautó műhelycsarnokában Vállalkozik a Pannonautó Kisteherautóból tűzoltóautó Tűzoltóautókat készít a pé­csi Pannonautó Autójavító Vál­lalat. Amikor az Autóker megkereste a vállalatot, hogy igény lenne kisméretű, vállala­tok és községi önkéntes tűzol­tók által használható jármű­vekre, s ezek gyártására javas­latot tettek, ők azonnal igent mondtak. Úgy vélték, hogy szakembereik képessége, a ren­delkezésükre álló technikai park, összekapcsolható ezzel a vállalkozással... Egy Zsuk gépkocsit néhány hét alatt átalakították bevonva természetesen a tűzoltókat —, s ezt a prototípust bemutatták a megrendelő, illetve forgal­mazó Autókernek, valamint az érdekelteknek. A „vizsga” után kisebb módosításokat ugyan végre kellett hajtaniuk, de egyöntetű volt a megállapí­tás, hogy a Zsuk A 06—800 tí- ■pusjelű tűzoltógépkocsi min­denben megfelel a követelmé­nyeknek. Az átalakítás lényege, hogy az új, zárt kisteherautóköt fel­szerelik azokkal az eszközök­kel, berendezésekkel, szerszá­mokkal, amelyek nélkülözhetet­lenek a tűz oltásához. Az adott belső térbe 27 féle szerelvényt kellett beépíteni úgy, hogy ezeket szükség esetén gyorsan tudják használni a tűzoltók. Az autó legfontosabb egysége egy NDK gyártmányú kismotor­fecskendő, amely víz nyomásá­ra és szívására is alkalmas. Ennek az elhelyezését nagyon ügyesen oldották meg: a be­rendezést sínre' tették, így a jármű hátsó ajtajának kinyitása után, a fecskendőt kicsúsztat­hatják, s pillanatok alatt üzem­be helyezhetik, anélkül, hogy az autó személyzetének cipekedni kellene. De a tizenkét nyomó­tömlő elhelyezése is az ő el­gondolásuk, egy eddig ismeret­len megoldás. A Pannonautá 25 járművet alakított át, és a megrendelé­sek folyamatosan érkeznek. Az igényeket néhq,ny hónap alatt képesek kielégíteni. Tervezik, hogy a közeljövőben UAZ te­repjárókat is átalakítanak tűz­oltóautókká, s elképzelésük, hogy e tevékenységükbe ARO kisteherautókat is bevonnak. R. N. HÉTVÉGE 1987. április 18., szombat

Next

/
Thumbnails
Contents